Ifin-A Táncoló medvében

[Kaspar Otlokir]

(Joffer Kosztasz)

//még elözö este//
Ahogy az arcodra rakod a maszkot az anélkül, hogy lenne bármi amivel rögzíthetnédaz arcodon marad. Már épp pánikba esnél hogy megfulladsz amikor feltűnik az is hogy annak ellenére hogy szemed még ki sem nyitottad- hisz épp nem akarsz megfulladni- a szobát látod valami teljessen új megvilágításban, a kék különbözö árnyalataiban. Ez még nem is lene olyan meglepö, ám a szomszéd- vélhetöen az istálló- ereszén üldögélö galambokat is tisztán látod annak ellenére hogy kint semilyen lámpa nem világít és még az esö is áztatja a macskaköveket.

//reggel//
Nyugodtan lustálkodsz az ágyadban és nézegeted a törpöt elmélázva a saját nagyságodon , vagy inkább gyengeségeden?. Ekkor megcsillan valami fémesen Kirdo nyakában.

[Quator ar Zaraquer]

(Joffer)

*Az ágyon félig még fetrengve, félig már ülve gondolkodom a tegnap este tapasztalt maszkos dolgon.*

<Ez igazán érdekes csecse-becse. Csak volt a vén kupecnak sütnivalója, hogy ilyesmiket is beszerzett. ... Nini miaz? Ez eddig fel sem tűnt, pedig igazán sokat "térképezhettem" Kirdokámat az elmúlt nap. >

*Egyenlőre ugyan furdalja oldalam a kíváncsiság, de nem megyek közelebb. Csupán a nyakamat nyújtogatva az ágyam szélén ülve lesem, hogy mi lehet az a fémes izé.*

[Kaspar Otlokir]

(Joffer Kosztasz)

Ahogy a nyakad nyújtogatod és lesed, hogy mi is van Kirdo nyakában, görcsbe rándul a lábad.
Mondhatni hirtelen pattansz ki az ágyból, és ugrálsz pár percig féllábon mígnem elmúlik a kellemetlen érzés.

Mostmár biztos: Kirdo nyakában egy ezüstös színű lánc van a végén egy égedelem nagy rubinnal.
Az állad is leesik, mikor felfogod, hogy mi is az amit gúvadó szemekkel nézel. Még azt sem veszed elsöre észre, hogy amindig éber törp most a csűrdöngölös muataványod után is ugyanolyan békésen húzza a lóbört, mint elötte. Mintha az ékszer, a lány légzésenek ritmusára halványan pulzálna, vagy csak a képzeleted játszik veled? Lehet hogy nem ártana pislogni lassan, hisz így kiszárad a szemed. De le se mered venni a látványról, nehogy kósza ábrándként tűnjön a semmibe. Mi ehez képest apád maszkja, vásári mutatványnak is kevés. // //

[Quator ar Zaraquer]

(Joffer)

*Figyelem a különös tárgyat, de végül úgy döntök ez a pulzálásos dolog is eléggé uncsivá válik pár perc után, így inkább kinézek az ablakon, hogy milyen napszak is van, illetve mennyire nyüzsög a város.*

<Ez megint valami törpe-becsület izé lesz. Node majd Kirdo megmondja, hogy mit tud az új rubintja. >

*Megfordul a fejemben, hogy enni kéne valamit, de a tegnap és annak a furcsa álomszerű rémlátomásnak a hatására nem hagyom itt a nőt. Legalább egyszer ébredjen úgy, hogy tényleg itt vagyok és nem épp vetküztetem, öltöztetem a saját ágyamban. *

[Kaspar Otlokir]

(Joffer Kosztasz)

Az ablakotok a fogadó épületei által körülvett térre nyílik. Ahogy kinézel láthatod az Iris álatl említett körbefutú járdát is. Alant épp egy hintót fognak be. Már áll két mén a hámban de úgy tűnik hoznak még ide lovat hisz a hely adott még két paripának a foagt elején. A kocsi lakkozot vörös színű, rajat toroni felségjelzés. Most így hirtelen meg nem mondanád melyik házat takrja, még az is lehet hogy "csak" yankari utasokat szállít.

A szobában Kirdo változatlanul pihenget, nagyon nem úgy tűnik, mint aki épp ébredni készül. ám belegondolva az átélt csapásokba mik kijutottak a kis nönek ezen azért nem is lehet csodálkozni. Békéssen alszik, még csak nem is forog álmában, ám néhaminha megszólalna, vagy ezt is csak képzeled? Akkor viszont ki motyog a szobában? Nem látsz senkit kettötökön kívül.

[Quator ar Zaraquer]

(Joffer)

*Talán túlságosan is békésnek és idillinek tűnik ez a nyugalom az elmúlt idők fáradalmaihoz képest, így gyanakodva megcsípem magamat, hogy nem-e álmodok. Mivel egyrészt magamat azért nem "bántanám", másrészt meg elvileg a saját magam megcsípését akár álmodhatom is, így nem meggyőző az eredmény. *

<Ez nem lesz így jó. Itt ücsörgök és várom, hogy ez a törp kidurmolja magát. ... Persze azért engem is megcsipkedhetne mondjuk Iris. Pault azt hiszem sikerült egyenlőre szerelni, de van egy érzésem, hoyg lesz ebből még problémám. >

*Felfigyelek a motyogásra. Elősször azt gondolom, hogy biztos kintről jött, de annyira közel nincs senki az ablak alatt, így visszafordulok és érdeklődve Kirdora figyelek. Talán ő volt? Annyira nem szoktam az italt, hogy a hiánya ilyesmiket okozzon, aludni meg aludtam eleget. Csöndben figyelek és pásztázom a szobát, hogy ki vagy mi adhatta ki ezeket a motyogásszerű hangokat.*

[Kaspar Otlokir]

(Joffer Kosztasz)

Az ablakból visszafordulva, pár percig csak fülelsz, és lesed hogy vajon ki is motyog.
A türelmed meghozza gyümölcsét, nincsenek elvonási tüneteid, és valószínüleg nem is álmodsz. Ellentétben Kirdoval aki álmában is beszél valakihez. Közelebb lépve hozzá még mindig nem érted hogy mit is beszél. Egészen közel kell hozzá hajolni hogy "értsd" is hogy mit mond.
Úgy néz ki megint nem fogod megtudni mi is van, Kirdo idegen nyelven, talán anyanyelvén beszél.
A már jól ismert "Graim" és egy másik szó az amit ismételget a "Groroffter". Igazából ettöl sem lettél okosabb.
Tartja magát az idilli hangulat, a törpe alszik, téged senki sem zaklat.
Hangos kordulással hívja fel figyelmed gyomrod arra, hogy ha már ilyen béke honol a környéken akkor tán tehetnél valamit, az üres bendöd megtöltése érdekében.

[Quator ar Zaraquer]

(Joffer)

*Megvonom vállam az érthetetlen mormogásra és inkább elindulok valami ételért. Lent körülnézek és valamelyik erre alkalmasnak látszó szolgálótól rendelek két személyre ebédet, kis sörrel/borral, ami inkább illenék a menühöz, nomeg valmai alkoholmenteset is. Mindezt a szobába rendelem, márha erre van lehetőség az aránylag egyszerű berendezkedés miatt. Ha van mód a szobaszervízre visszatérek és szépen kivárom, míg felhozzák. Ha nincs, akkor egyenlőre csak egy adagot kérek ki és azt elfogyasztom. Közben bámészkodok az emberek között. Kíváncsi vagyok Iris mit is csinál nappal, mikor nem bírkózókat küld önfeláldozó nemesek nyakára. *

[Kaspar Otlokir]

(Joffer Kosztasz)

Ahogy lemész a lépcsön az asztalnál bóbiskoló öreget találod csak ott. Kilépsz és az ajtó mellett valami erössen lószar szagú és küllemű dolgot találsz, vélhetöen ez volt a mamuszod. A járdát választod, csak hogy ne érje szó a ház elejét. Mindenféle akadály vagy gyanús külsejü kupac kerülgetése nélkül bejutsz a föépületbe.
Irist kerested hát megtaláltad, ott sündörög a tegnapi asztalánál, és soztja az utasításokat az igyekvö személyzetnek.
A pódiumon most egy háromtagú zenekar játszik nem túl hangos dallamokat, elsösorban a mediterrán kultúra jegyében.
A másik két asztalnál is látsz személyzetet, és vagy tucatnyian már fogyasztják a reggelüket, legalább ennyien pedig várnak.
A vendégsereg áramlása folymatos, van aki a korai óra ellenére csak egy ital kedvéért tért be és már megy is.
Iris téged megpillantva az égre emeli a szemét és ajkai sem áldást formáznak, ám nem teheti meg hogy most veled foglakozzon, míg Te meg nem szólítod.
-Ah csak reggelit óhajt az "Úr". Nem sajnos nem tudjuk felvinni a szobájukba az sajnos többe kerülne magának mintha a szállást kéne kifizetnie. Sajt, sonka, cipó, némi friss paprikával és paradicsommal megfelel? Kérdi töled negédesen.
-Akkor ha kihozták már viheti is fel az "Úr", nekem a fizetö vendégekkel foglalkoznom.
Valóban kihozzák egy méretes fatálon a szeletelt finomságokat, gyomrod sajnos újra tanújelét adja telítettségének, ezzel csalva gúnyos mosolyt Iris arcára. A tálat mit kapsz már vinné az inas ám Iris rászól.
-Hagyd csak majd az "Úr" felviszi, alacsony a "költségvetése". Hát már sosem lessz ennek vége?!

[Quator ar Zaraquer]

(Joffer)

*Szélesen elvigyorodom Iris láttán és persze, hogy őt célzom meg rendelésügyben. A reggeli megfelelő, sőt kiválló összeállítású. Az "alacsony költségvetés" említésére és a tálca rám testálására azért csak megállok váltani néhány szót vele.*

-Látom itt nem valami nagy a vendégszeretet és teljeskörűnek sem mondanám a kiszolgálást. Gondolom, ha egyedül laknék egy szobában, akkor mindjárt más lenne a helyzet és maga a pultos-királykisasszony hozná kipirulva az étket hátha megkaphatja régen esedékes jussát. Kedves Irisem igazán nem kellene féltékenykednie. Tudja jól, hogy csak egy szavába kerül és... Na köszönöm az ellátmányt. További jó munkát, de ne dolgozza túl magát, mert ráncos lesz a fitos kis nózija.

*Ezzel elveszem a tálcát és megpróbálom kihasználni a pult adta előnyömet, hogy még az előtt elsétálhassak, hogy képenvágjon vagy ne adja az ég ismét mozgósítsa Pault. *

[Kaspar Otlokir]

(Joffer Kosztasz)

Iris gúnyos szavaidra a füle tövéig elvörösödik. Körbenéz de vagy nem látja akit keresett vagy nem találja amit hozzád vágna így megindul feléd. Mázlid van mert így a kezedben a fatállal eléggé ki lennél szolgáltatva, ám a következö vendég érkezése megment a retorzióktól. Azt azért még látod hogy a fiú ki hozta a reggeliteket kegyetlenül vigyorog, de arra ügyel hogy ezt a nö ne láthassa meg.

A visszautad eseménytelenül tellik. A fogat az udvaron már menetkész csak az utsait várja. A bakon a kocsis igazgatja az uniformisát. A földszinti asztal mögül öreg"barátod" már eltünt, most épp senki nem vigyázza a házat.

A szobában nem változott semmi, az ablak nyitva, ágy úgy ahogy hagytad, Kirdo alszik, kint csicseregnek a madarak.

[Quator ar Zaraquer]

(Joffer)

*Orrom alatt kuncogok menet közben, de csak diszkréten, hogy ne húzzam tovább a már így is rojtosra szaggatott húrt.*

<Hihi. Szegény nő. A végén még tényleg a szívére veszi a dolgokat. Pedig tényleg nem lenne rossz kicsit közelebbről is megismerni. Szókimondó és bosszúálló. Nem hagyja annyiban sem a vaskosabb sértéseket, sem az apró megjegyzéseket. Pont ilyen kell nekem. Vadóc, belevaló. >

*Ezekkel a számomra kellemes gondolatokkal sétálok vissza a szobámba. Bent leteszem a tálcát és előétel gyanánt egy-egy falatka erejéig végigkóstolgatom a finomságokat, miközben egy nagyobb szelet cipóra rárendezem a menü teljes palettáját szeletekben. Majd ezt kicsit összenyomkorászva, hogy kézbe véve is megtarthassam a kenyéren a feltétet az ablakhoz sétálok és nekitámaszkodva akeretnek majszolni kezdem reggelim első menetét, miközben figyelem az udvart. Két dolog is foglalkoztat. Az egyik ez a kocsiügy, mert mostmár igencsak sokat várnak biztos befolyásos személyről van szó. A másik pedig, hogy idejében észrevegyem a nagykéssel áttrappoló Pault. Ha elfogyott a kezemben lévő adag csinálok még egyet és közben Kirdora téved tekintetem. Félig teli szájjal a kóstolások közepette mosolyogva dünnyögök is neki, mintha legalábbis figyelne.*

-Jól bírod a szunyát. Még én se voltam képes túlaludni téged Kirdo. Node, ha így haladsz megeszem a te részedet is.

[Kaspar Otlokir]

(Joffer Kosztasz)

Nos az udvaron tényleg látod átrobogni Pault, ám nem a Te szárnyadhoz, hanem az egyik melléképületbe ront be. Majd két fiatal fehér kötényes suhancot hajtva maga elött- és lekerve nekik egy egy tockost- vissztér a föépületbe.

Közben a fogatot is elindítják, akkor most ezel meg mi van ? Míg felértél tán beszállt vki? Ez fura, de csak nem megy üressen. Vagy mégis?

Kirdo változatlanul alszik, még a kajára utaló dünyögésed sem zökkenti álmaiból.
Sajnos viszont Ö is dünnyög továbbra is azt a két szót.

A folyosón léptek koppanak, de nem állnak meg a szobátok elött hanem jóval tovább haladva kopogtat és beszélget valaki valakivel, majd becsukódik az ajtó. Legalábbis ezt hallod.

[Quator ar Zaraquer]

(Joffer)

*Pault látva leszűröm, hogy ma is nagy a hajtás és így valószínűleg estig nem kell féljek megtorlástól. Kivéve, ha még esetleg lesz "dolgom" a másik épületben és mintegy véletlenül összefutnék Irissel. A kocsi most, hogy elindulgat már nem is tűnik annyira érdekesnek, mivel elszalasztottam a beszállót. Azért a címert megpróbálom megjegyezni. Végül befejezve második kenyérkémet is kezdem jobban érezni magam teli hassal.*

<Na izgága törp. Látod-látod ezért jó, ha valaki vézna. Kevéske kajával is nagyon jól tud lakni és nem kell lemészárolni a fél tengert vagy gazdasági udvart reggelire. >

*Végül magamhoz veszem poharam és magamat is meglepve nem az alkoholos itókára megyek, hanem töltö9k magamnak egy mentes rundot és azt felhajtva felveszem tegnapi, eredetiben megmaradt piros kabátomat és felkötöm kardom, majd elindulok. Még nem tudom pontosan merre is menjek, de jó lenne találni valami nem túl drága, de igényes szabóságot, mert ruhatárfrissítésre szorulok. *

<Ha megtalálom a szabót eleve veszek méteres törpére valót is. Valami azt súgja kelleni fognak még azok. >

[Kaspar Otlokir]

(Kirdo Farmine)

//kicsit elhúzodott, és lehet hogy még tart egy darabig Joffer "kalandja" így mész kicsit Antissba, Kirdo úgyse jár ott sokat //

Álmodban újra együtt vagy kedveseddel, és itt és most a történetetek vége nem a temetés helyszíne, hanem több apró lurkó rohangál már melletted mikor egy öreg fekete szakállú törpe lép eléd otthonodban. Ismered bár nem rég óta élvezi családod vendégszeretét. A tárnákat zengetö papja, neve ha jól emlékszel Dreapgter.
-Bocsásd meg nekem ezt a helyzetet-körbe mutat otthonodban- de nem akartam durván besétálni hozzád. A segítségedre szorulok, és remélem szavaim megértö fülekre találnak.
Várakozóan néz rád miközben a barlangrendszer-ahol éltél- legnagyobb csarnokává foszlik át az otthonod, gyermekeid, az egész környzeted pár szemmvillanás alatt.