A lovagi tornák szabályai

[Kék Herceg]

Egyes, nagyurak, lovagrendek bizonyos alkalmakból összehívják a környék lovagjait és rendjeit, hogy azok fegyveres viadalokon mérjék össze erejüket. Ezt nevezzük lovagi tornának. Bizonyos vonásaiban hasonló ez a gladiátor viadalokhoz, ám célja nem annyira a közönség szórakoztatása, hanem a harc maga. Pontosabban az, hogy a lovagok sorából kiváljék a legkülönb. Hetek hónapok alatt gyűlnek össze a legjobbak a meghatározott helyre, ami általában egy vár, vagy város menti mező. Itt felállítják sátraikat - hacsak nem kaptak meghívást valamely környékbeli urasághoz - ott is hálnak a torna kezdetéig. A ponyva mellé tűzött kopjával, és azon lobogó címeres zászlajukkal kell jelezniük, hogy részt vesznek a viadalon.
Ahány tája csak akad Ynevnek annyiféle szabályt ismernek. A legelterjettebb mégis a Shadoni Tornarend. A legnagyobb viadalokat, különösen azokat, melyekre a világ minden tájáról érkeznek bajnokok e szerint rendezik. Viszont Erenben ez nem teljesen érvényesül. PL.: A győztesek nem nyerik el a legyőzött lovát, és fegyvereit.

Lovagi tornán, csak 5.TSZ-ű (Lovag, illetve Paplovag) vagy a feletti karakter vehet részt. [Ebbe természetesen vannak kivételek. Mert mondjuk egy jó hamisító, egy lovagi címerrel és egy nevess család nevében akár beszivároghat... De mi oka lenne, egy hamisítónak, hogy ilyet csináljon?]

// Megjegyzés: A herceggel, vagy testőreivel, illetve erősebb lovagokkal, egy jött-ment ne álljon le küzdeni, aki épp, hogy csak kikerült a rendtől, vagy apródként elérte azt a kórt, hogy lovagnak mondhassa magát.//

[Kék Herceg]

Szabályok:

1. Kikürtölés:

Minden városba, faluba, uradalomba a futárok, hírül viszik a Lovagi Torna kezdetét, és helyét. A torna kezdetén, a megjelent lovagok előtt, az előző viadal nyertese kikürtölteti, hogy veretlensége jogán igényt tart a "Torna Bajnoka" címre. Kikürtölést csak veretlen, és már legalább egy alkalomall győztes lovag hajthat végre. Ha egy órán belül senki nem hívja ki, akkor bajnokká nyílvánítattik. Egyszerre mindig csak egyetlen kikürtölés lehet érvényben, és minden egyes kihívás (párviadal) végeztével érvényét veszti. Az új kikürtölésben azonban előnyt élvezz, az a lovag aki az előzőt elrendelte. -feltéve ha továbbra is veretlen.

2. A Kihívás:

Minden, a tornán résztvevő lovagnak jogában áll kihívni bármely, a tornán résztvevő másik lovagot. Apródja köteles bejelenteni a kiszemelt ellenfele apródjának. A kihívást illik elfogadni, és csak nyomós indokkal lehet visszautasítani; a kihívó ekkor élhet visszahívási jogával. (Ami azt jelenti, hogy ha a kihívást elutasító érveit elfogadta, az éppen felügyelő torna bizottság. Akkor a kihívott problémájának megoldódásakor, köteles kihívni, az elutasított kíhívót. Természetesen, ha az ok a viadalból való kilépés, akkor automatikusan nyer a kihívó. ) Az elfogadott kihívást a felek apródjai kötelesek jelenteni a torna bizottságnak, amely elhelyezi azt a párviadalok rendjében. A tornán már viadalt vesztett lovag kihívását, megengedett sőt szokás visszautasítani; ha azonban mégis elfogadtatik, és a korábbi vesztes diadalt arat, újból veretlennek minősül, és visszanyeri minden jogát, még a kikürtöléshez valót is. Vert lovag azonban saját színeiből valóval nem vívhat. (Ez azt jelenti, hogy az egy rendből érkező lovagok, is megküzdenek egymással, de ha az egyikük vesztett, nem vívhatnak egymással.)

3. A Visszahívás:

A viszautasított kihívó kötelezheti a visszautasítót, hogy amint belép a viadalba elsőkihívását a visszautasítotthoz intézze. A visszahívások sorrendjében, a visszautasított kihívások sorrendje a követendő. (Ez azt jelenti, hogy, ha egy személyt többen utasítottak vissza, akkor azzal kezdi először a visszautasított személy, aki legelőször utasította vissza. Ez azért jó, vagy rossz, mert ha az egyik visszautasító erősebb, mint a kihívó és véletlen szerencséje van, mert valaki más legyőzte, akkor anélkül tovább jut, hogy visszakellene hívnia azt. ) Az elfogadott visszahívás semmibe vétele, komoly illetlenség, de a visszahívás elutasítása bizonyos körülmények között megengedett.




- A harc addig folytatódik, míg valamelyik lovag fel nem adja illetve el nem ájul. A történelem folyamán nem egyszer fordultak elő halálos kimenetelű viadalok is.
- A viadalban szúró, vágó, és zúzó fegyverrel lehet részt venni. Kivételek melyekkel lovagok nem harcolnak a torna folyamán, és nem is megengedett: nyilak, illetve nyílpuskák, fúvócső,parittya (idetartoznak a mérgezett tűk, illetve fegyverek is), bármilyen tűzfegyver használata tilos, továbbá a dobótőrök, hajítóbárdok, kígyókard, Slankard, fejvadászkard, Ramiera, jatagán, handzsár, szablya, bot, cséphadaró, alabárd, dárda, hajítódárda, bola, dobóháló, korbács, hárítótőr, garott, ostor, ököl, vasököl, lasszó. Ezek használata, azonnali kizárást jelent a tornáról, ha a bizottság rájön illetve látja.
- Ha valamelyik lovag leesett a lóról, akkor az ellnfél köteles leszálni a lováról, és úgy folytatni tovább a harcot. (természetesen csak akkor, ha a bukott lovas fel nem adja)
- Fegyvertöréskor egy választott fegyvert kaphat még az illető, ha az is eltörik, a csatát az nyeri akinek a kezében a jó állapotban lévő fegyver van. (Ez azt jelenti, hogyha eltört a pótfegyverem is, akkor az ellenfél nyerte a küzdelmet.)
- A torna valamilyen okból történő félbeszakadtakor, az erdmények érvényesek maradnak. Ellenben a helyszínt a bizottság dönti újra el, ahova minden résztvevő köteless menni. (ha nem érkezik meg a személy, az új helyre, akkor a viadalt nélküle folytatják, és kizárják a tornáról.)
- Valamint akármilyen vért és pajzs használata megengedett (De ki látott már olyan lovagott a tornán, akinél kispajzs van, vagy láncingbe rohamozza ellenfelét?)

[Kék Herceg]

A Lovagi Torna menete:

1.Hét
A hírnökök szét viszik a hírt, a tornáról és a helyszínről.

2.Hét
A résztvevők megérkeznek, és elfoglalják, szállásaikat, illetve sátraikat. És a bizottság kihírdeti a torna kezdését. Hatalmas felvonulások, ünnepségek.

3.Hét
A torna napjai.

4.Hét
A torna befejezése. A győztes kikürtölése, illetve az országban való, hírül vitel. Hatalmas ünnepségek, felvonulások.