Abbit Világítótorony [ETK]

[Alauron]

(Alauron)

- Nem tesz semmit. Alauron vagyok, örvendek.
...
- Fogalmam sincs milyen hely az, de biztos, hogy meg fogom tudni. Méghozzá elég közelről.
<Hiába, ilyen az, ha segíteni akarok valakinek akinek szüksége van rá.>
- Szerintem te is tudod Quiryn, hogy mivel foglalkozik ez az ember. Kár lenne tagadni, a fiú ott pedig a tanítványa. Vajon milyen hely lehet az, ahova két ilyen ember erősítéssel akar menni, ennyit fizetnek naponta, és a helybéliek így félik a helyet? Tudjuk meg, rendben?
<Meg kell őriznem a látszatot, hogy nagyon magabiztos vagyok...>
A szomszédos asztalhoz hajol s az ott ülőkhöz odaveti:
- Ugyan, csak egy kastély nem?

[Mesemondó]

_____________________________________________________________
KM esemény [Orwen del'Correl]
Helyszín: Rigeoy, Alsari városa, Torony fogadó
Idõpont: Psz. 3694, Esős évszak, Antoh tercének - "Hullámok" hava, 3. nap, este
Résztvevõk: Nava
_____________________________________________________________

Az öreg rádpillant szürkés-zavaros szemeival, és kedvesen belekezd:
-Attól tartok egy ilyen finom hölgy...
-Megfelelő társaság lesz önnek mester. -szól közbe a tanítvány - Biztosra veszem, hogy kellemesebben fog telni az út, ha ez a kedves kisasszony is segítségünkre lesz. Ahogy végignézek a helyieken... más úgyse nagyon jönne.
Furcsa. Pedig tíz arany, és egy egyszerű hajóút... igaz, viharos az idő, veszélyes az út. De nem tehetünk mást.

-Hmm.. bölcsen szóltál Dargil. Legyen hát így. Kisasszony! Holnap hajnalban számítunk kegyed résztvételére is. -Szerény mosollyal tekint rád a fekete hajú fiú.

[Mesemondó]

_____________________________________________________________
KM esemény [Orwen del'Correl]
Helyszín: Rigeoy, Alsari városa, Torony fogadó
Idõpont: Psz. 3694, Esős évszak, Antoh tercének - "Hullámok" hava, 3. nap, este
Résztvevõk: Alauron, és Quisryn
_____________________________________________________________

A mellettetek ülő asztalnál a félszemű kortyolgat, a megjegyzésedre elhúzza a száját, körbetekint, mintha csak figyelnének, és így szól bortól rekedtes hangján:
-Kastély?? Hát nem tudták? ... ... Az a hely az Aponit családé volt, ők egy nemesi család voltak... még... annak idején. -csalódottan kukucskál fél szemével a kupa aljára, bizony kifogyott a bor. Kis hallgatás után felétek fodul:
-Ha még akarnak hallani ezt-azt az urak... igen szép gesztus volna... ha nem hagynák kiszáradni az öreg torkom.

[Navaratna]

(Nava)

A fiú szavaira elnyom egy vigyort.
<Szivikém, imádlak!>
S kacsint is rá.
-Miután végeztem, nem innál meg velem egy italt?-teszi fel a kérdést halkabban, zavar nélkül és közben a fiatal fiúra néz.
<Ismernem kell a körülményeket és bejön a srác. Hasznost a kellemessel >
Fél füle a vendégeken, ha rendelés van, nem késheti le.

[Alauron]

(Alauron)

<Na persze...rémmeséket bárki kitalálhat. Vajon mennyit tudsz még, és mi az amit magad is elhiszel. Nembaj, a szavad már elég nekem, hogy a kedves öregurat megkérdezhessem erről. Vajon Quisryn fizet egy italt neked? Ha szerencséd lesz, talán.>
A szomjazó megjegyzésre szélesen elmosolyodik, s szemöldöke felszalad, s szeme megcsillan a komolytalanság játékosságával. Quisrynnre sandít.

[Mesemondó]

_____________________________________________________________
KM esemény [Orwen del'Correl]
Helyszín: Rigeoy, Alsari városa, Torony fogadó
Idõpont: Psz. 3694, Esős évszak, Antoh tercének - "Hullámok" hava, 3. nap, este
Résztvevõk: Nava
_____________________________________________________________

A fiú barátságosen tekint rád, majd sajnálkozva pillantgat hol rád, hol az öregre, végül kiböki:
-Egyenlőre nem lehet. De... amint a kastélyban vagyunk az első alkalmam lesz, hogy kegyeddel igyak valamit.
A fiú egészségedre emeli a déli frissítőt, majd legurít belőle egy hatalmas kortyot.

//Lassan letelik a munkaidőd, talán még fél órányi lehet belőle. //

[Navaratna]

(Nava)

Biccent s azonnal az öreghez fordul:
-Nemsokára végzek a felszolgálással, elengedné őt hogy igyon velem valamit utána? Ott lesz holnap hajnalban a hajón, nem rabolom el. Kérem, nem nagy kérés, csak egy ital! Sőt, ha azon múlik, nem lesz tömény!
<Most kije neki a fiú? Fia? Rokona? Segéd? Inas? Azt viszont érzem: abban a kastélyban nem lesz idő ismerkedni. Most vagy bukta.>

[Schinter]

Quisryn D'mor


Alauron szavaira bólint.

-Egyet értek.Érdekes,hogy mit kereshetnek egy ilyen helyen

A részegesnek meg int.

-Jöjjön üljön is át az asztalunkhoz.Kap egy kupa bort,de remélem,hogy az alakohol annyira még nem vette el az eszét,hogy valótlanságot állitson...

Int a pincérnőnek is és ha odajött hozzájuk,akkor egy kupa bort rendel.

-Kis asszony egy kupa bort az úrnak.

[Mesemondó]

_____________________________________________________________
KM esemény [Orwen del'Correl]
Helyszín: Rigeoy, Alsari városa, Torony fogadó
Idõpont: Psz. 3694, Esős évszak, Antoh tercének - "Hullámok" hava, 3. nap, este
Résztvevõk: Nava
_____________________________________________________________

Az öreg ellentmondást nem tűrő hangon válaszol:
-Ma semmiképp sem. A hajón elég idejük lesz. Nekünk lassan távoznunk kell. Mindkettőnknek. -Pillant a kölyökre.
Az öreg sietős léptekkel indul felfelé a lépcsőn, Dargil fejbiccentéssel köszön el tőled, és követi az öreget fölfelé.

Valahonnan a kandalló felől megszólítanak:
-Kis asszony egy kupa bort az úrnak.

[Navaratna]

(Nava)

Vállat von a hirtelen erélyes hangra, a fiú nem a maga ura, kár.
<Persze, a hajón meg a kölyöknek az öreg seggében kell lennie. Tipikus...>
-Azonnal-hallja meg a rendelést s már kap is fel egy kancsót, amiben bor van s a kérdéses kupát újratölti.
-Úgy néz ki hogy csak én megyek-kuncorászik, bár sejti, hajnalig a hajón még bárki csatlakozhat az utolsó percben...Vagy nem

[Schinter]

Quisryn D'mor


-Na hát maga megy?És mondja csak mit tud erről az útról?Egy átlagos kiséretért ritkán szoktak fizetni aranytalért...Ráadásul nem is egyet adnak.

[Navaratna]

(Nava)

-Megyek bizony! Amit pedig tudok, drága dolog, 10 aranyat taksál!-mosolygott a kérdezőre.
-Maga mondta meg a választ: nem átlagos kíséret van kilátásban.
<És még csak nem is hazudtam. >
A boroskancsót visszaviszi a pulthoz, a kocsmároshoz hajol:
-Nem kapkodnak a helyért a helyiek. Tényleg olyan mumus az a világítótorony? Vagy most kastély?

[Schinter]

Quisryn D'mor


-Aah értem...

<szóval ő sem tudja,de azért bevállalja...érdekes és bátor...főleg egy felszolgálónőként...>

A részeges felé fordul.

-Nos,akkor meséljen vmit arról a helyről.

[Mesemondó]

_____________________________________________________________
KM esemény [Orwen del'Correl]
Helyszín: Rigeoy, Alsari városa, Torony fogadó
Idõpont: Psz. 3694, Esős évszak, Antoh tercének - "Hullámok" hava, 3. nap, este
Résztvevõk: Nava
_____________________________________________________________

A fogadós aggógó tekintettel néz rád, majd így válaszol:
-Mesélik, hogy átkozott az a hely, a kastély korábbi ura állítólag megőrült, és végzett az összes többi családtaggal, és szolgálóval. Aztán hónapokig nem történt semmi, csak a világítótorony fénysugara nem világított, ami rengeteg hajó zátonyra futását okozta. Azért elkerülik az itteniek azt a helyet, csak azok merészkednek arra akik kockáztatnak a nagyobb haszon érdekében. Merthogy nem minden rokon halt meg, egy oldalági leszármazott, egy másik Aponit visszatért, hogy fogadóként húzzon hasznot a kastélyból. Szerncsés hely, ha az ember hosszabb útra indul nyugatnak. Csakhogy a mendemondák nem nagyon csábítják a vendégeket.

Az épület egy kastély, és egy világítótorony. A torony elég nagy segítség a távolabbról jövő kereskedőhajóknak, mert rengeteg zátony, és rejtett földnyelv tarkítja a mi kis óceánunkat.

[Mesemondó]

_____________________________________________________________
KM esemény [Orwen del'Correl]
Helyszín: Rigeoy, Alsari városa, Torony fogadó
Idõpont: Psz. 3694, Esős évszak, Antoh tercének - "Hullámok" hava, 3. nap, este
Résztvevõk: Alauron, és Quisryn
_____________________________________________________________

A félszemű elvigyorodik az ital láttán, majd hatalmas kortyokban, élvezettel iszik egy keveset. Megtörli a száját kissé poros kezével, majd belefog:
-Réges régen, még jó húz esztendővel ezelőtt a kastély, amely a viharos óceán bástyája, egy nemesenszületett család tulajdona volt. Maximilan Aponit, a kastély ura, és városunk őrgrófja védelemmel szolgálta a várost, óvta a kalózoktól, és ő építtette meg azt a méretes világítótornyot, amely segíti városunk halászait. Engem is. Egyszer.
Bölcs, és kedves férfi volt, mesélték, hogy mágikus képességei is voltak, tán Lar'doarban tanult, vagy valami ilyesmi helyen.
Két fia, és egy lánya volt, feleségével békében éltek. Akkoriban igen nagy dicsőség volt az Aponit családnál szolgálni. Volt egy lány, akkoriban Selessiának hívták, ő is elf volt, mint ön. -biccent Alauron felé- Noshát szegény drága Selesse álma teljesült, és bekerült hozzájuk.
Az átkozottakhoz. Aztán egyszercsak nem jött hír a szigetről, gondoltuk a rossz idő az oka. Aztán jópár halásztársam eltűnt a hajójával, és sohasem kerültek elő. Pár idegen kereskedőhajó is. Megijedtünk, hogy kalózok vetették magukat a jó Aponit családra, ígyhát én, meg Goren, és Hargur eldöntöttük, hogy megnézzük magunknak, hogy mi történt ott. Magunkhozvettünk pár pengét, meg jófajta íjat, és megindultunk. Egy napi hajóút után megtaláltunk a kastélyt, de kalózokat nem. Lehorgonyoztuk a hajót, és felmentünk az emelővel. Amikor felértünk már rossz előérzetünk volt, vérfolt volt a földön. Aztán később rátaláltunk a holttestekre. Szegény kedves Selessiáéra is. Semmit se vittek el, minden ottmaradt, de Maximilant is megtaláltuk a kezében egy késsel. Ránktámadt, mi pedig megvédtük magunkat. Szegény Goren, és Hargur nem élte túl, én is fél szemem világát vesztettem. Aztán hirtelen megjelentek a 'Doraniak' és másra már nem emlékszem.

Nem akarok többet beszélni erről.

//szerk. oka: irritáló helyesírási hiba//