Abaszisz: Ifin városa

[Yvett de Crei]

(Trisha)

- Miféle nyomokat hagyhat? Milyen káros utóhatása lehet - bár ha lelkivilága nyugodalmasabb marad, az nem káros hatás lenne.
És vannak aggályaim is... a beleegyezése nélkül - ha rájön később... mérhetetlen lesz dühe, amit csillapítani is fog bármilyen eszközzel, ami módjában áll.

[Hakea Ello]

(Tia)

Az elf kicsit megrázza fejét, ezzel jelezve, hogy nem ért egyet Trishával.

-Nem róhatom föl neked, hogy nem értesz különösebben az asztrálbélyegekhez, de az utóhatás merőben más, mint ahogyan elképzelted. A recipiens ha a bélyeget letörlik róla, rájön, hogy mindvégig manipulálták az érzelmeit, és ez lelki töréshez vezethet, mely fokozottan agresszív viselkedést vonhat maga után. Ez a dolog hátránya, az előnye pedig az, hogy ezzel később is tudunk foglalkozni, nem kell miatta aggódni. Azonban van még egy kritikus pont. Az ellenfél is megtörheti a bélyeget, elegendő egy vágás és semmivé foszlik a hatás. Ennek fényében várom a döntésed.

[Yvett de Crei]

(Trisha)

*Arca mélyen elgondolkodóvá válik...agya lázasan jár - mérlegel. Eltart pár percig mire ismét megszólal. *
- Még annyit áruljál el, hogy mekkora ez a bélyeg? Milyen esély van arra, hogy ő maga felfedezi, vagy hogy harc közben pont ott megsebesítsék? És látsz-e arra esélyt, hogy önszántából belemegy ebbe?

[Hakea Ello]

(Tia)

Egy pillanat erejéig ő is gondolkodóba esik, majd ismét a papnőhöz fordul.

-Van esély rá, hogy megsérül, arra, hogy fölfedezi, szintúgy. Az ilyesmit nem lehet pontosan bekalkulálni. Azt pedig, hogy belemenne-e esetleg önként a dologba, csak akkor tudhatjuk meg, mikor személyesen megkérdezzük. Ó...hiszen még mindig nem öltöztem fel . Ha megbocsátasz...

Feláll a papnő mellől, majd a hátizsákjából elővesz egy fekete, testhez simuló nadrágot. Félénken hátratekint, majd ha a papnő nem figyeli, leereszti a törülközőt és fölveszi a ruhadarabot. A nadrágot hamarosan egy barna ujjas követi egy keskeny, barna bőröv és egy pár puha cipő. Miután végzett ezzel előkapja fésűjét és miközben visszaandalog Trishához elkezdi fésülni tessék-lássék megszárított haját.

[Yvett de Crei]

(Trisha)

- Oh - tényleg. Ha gondolod elfordulok addig amíg felöltözöl... - *s azzal hátat is fordít Tiának. Hisz nem mindenki szereti, vagy elviseli, ha mások látják csupaszon. És Trisha van annyira toleráns, hogy az ilyen érzelmeket tiszteletben tartja. Nem néz rá az elf nőre, így hátát mutatva neki mondja a következőket.* - És még valami... a káros hatása a bélyegnek akkor is kiváltódik, ha beleegyezését adja a dologba? Mert ha logikusan követem, akkor nem...de te ezt jobban érted - hisz elvégre a tudora vagy...

[Hakea Ello]

(Tia)

Megörül a papnő figyelmessége miatt, immár jó színben festő, kedves arcán széles mosolyra húzódnak eperpiros ajkai.

-Erősen személyfüggő a hatás, ha beleegyezik, nem valószínű, hogy igazán komoly baja származna belőle. Vannak ugyan kivételek...de még bele sem egyezett a dologba, és kétlem, hogy jó néven venné, ha korlátoznám érzelmi csapongásait. Várjuk ki a végét, de ne aggódj, még ha nem is sikerül rávennünk, vészhelyzetben meg tudom fékezni. Úgy vélem, lassan ideje mennünk. Nagyon kellemes volt veled beszélgetni, sajnálom, hogy félbe kell hagynunk. Igazából egyéb dolgok is vannak, melyről felvilágosíthatnál, például arról, hogy Shanil barátod miért omlott össze, mikor először megpillantott. Még most is látom a fájdalmat a szemében, ahányszor csak rám emeli tekintetét. Vagy arról a lányról, aki megszökött innen ma éjjel...furcsa egy szerzet volt.

[Yvett de Crei]

(Trisha)

- Akkor inkább arra törekednék, hogy megértse a dolgok állását - hogy beleegyezzen a bélyeg rátételére. Ha nem, marad a vészhelyzetbeni megfékezés - ahogy mondtad.
*Arcára szomorúság ül ki. Elmereng maga elé. Látszik, hogy messze, nagyon messze jár gondolatban. Szemeit Tiára emeli, melyben mintha könnycseppek lapulnának.*
- Salina volt az a lány... nem tudok róla sokat. Nem ismertem csak pár napja. Az életet nagy kanállal evő nő...aki mindenféle élvezetnek hódolt...csak a mának él... szélsőséges érzelmek tulajdonosa.... de többet nem tudtam meg a rövid idő alatt, több nem derült ki se róla, se az eddigi életéről.
Shanil.... - *hangja egy árnyalattal mélyebb lett és fájdalmasabb* - erről még fájdalmas lenne beszélnem, és talán neki kéne elmesélnie. De annyit mondhatok, hogy szeretett egy elf nőt - aki meghalt - s ezt még a mai napig nem dolgozta fel magában. Ne haragudj....de most már tényleg menjünk...már biztos nagyon várnak.
*Azzal az ajtó felé indul meg, melyet kinyit - megvárja Tiát ... mindezzel azt jelezvén felé, hogy többet nem képes mondani a történtekről a jelen pillanatban.*

[Hakea Ello]

(Tia)

Észreveszi, hogy a legjobb halasztani a témát, úgyis eleget késlekedtek már. Felkapja botját, majd Trisha után ő is elhagyja a szobát. Miután kulcsra zárta az ajtót, ismét a papnő oldalára csapódik. Egy szó sem hagyja el a száját, magában morfondírozik a hallottakon.

Eközben...

(Shanil)

<Egek, nem hiszem el, hogy nem képes befejezni normálisan egy mondatot. Lassan úgy érzem, érzelmi roncsokkal vagyok körülvéve. Hol van már Trisha...>

-Figyelj, ha nagyon fáj, nem muszáj beszélned róla. Csak kíváncsi voltam, ennyi.

[Yvett de Crei]

(Dzsana Khadde)

- Fáj... Neked is fájna, ha az igazi anyádat nem ismernéd, s a nevelő anyáddal együtt nyakig betemettek volna a sivatag végeláthatatlan homokdűnéi közé egy büdös sivatagi rabló keze álltal... fájna, amikor kínkeservesen mindenért duplán kell megküzdened - pusztán azért, mert nő léttedre olyan testi erővel rendelkezel, amit bármelyik férfi megirigyelne, fájna az összes barátod elvesztése egy röpke óra alatt egy homokvihar elmúltával - ami mindent magával vitt ...mindent amiért megküzdöttél...szeretetet, barátságot, összetartozást...mindent és mindenkit elragadott, olyannyira, hogy csak egyedül maradtál... fájna, hogy a fogadalmad, miszerint egy világ álltal elismert arénában győzelmet arathass minden barátod, de legfőképpen felkarolód emlékére - egy éjszaka leforgása alatt összeomlik benned...
*Mindeközben nem fordul meg az ablak előtt. Továbbra is kifelé tekint. Hangján érezni, hogy az évek? alatt felgyülelett fájdalmát most kiadta magából egyszerre, s így már nem terhelik lelkét.*

[Hakea Ello]

(Shanil Argus)

Shanil közönyösen hallgatja végig Dzsana kifakadását. Ugyan megérti a lány fájdalmát, de viselkedésével nem igazán tud azonosulni. Válasza igencsak cinikus hangneműre sikeredik.

-Kegyetlen világban élünk.

Rövid hatásszünet után kicsit észbe kap és más vizekre próbál evezni.

-És ööö...mi a véleményed a jelenlegi helyzetről? Jó hirtelen szakadt a nyakunkba minden, mi?

[Yvett de Crei]

(Dzsana Khadde)

*Dzsana hirtelen pördül vissza Shanil felé. Szemeiben tűz lobog...harag és fájdalom tüze* <Mit vártam ettől... tudtam, hogy ő sem ért meg... hogy nem vesz észre... hogy csak az időt akarja múlatni...>
- Igen... kegyetlen világ, nagyon kegyetlen... Úgy, ahogyan az is kegyetlenség ami itt történik velünk... ismét ugyanaz... megismétlődik minden... Megint csak a vesztünkbe rohanunk... Milyen jó az ilyen alvilági mocskoknak, hogy van pár kalandozó, akiket bárhogyan fel lehet áldozni...bármilyen módszerrel.

[Hakea Ello]

(Shanil)

-Hej, lazíts egy kicsit. Ha sikerül amit tervezünk akkor jól megkapják a magukét. Igazából nem is erre gondoltam, hanem arra, hogy most néhány nap alatt egy maroknyi idegen emberrel hozott össze a sors. Ehhez mit szólsz?

[Yvett de Crei]

(Dzsana Khadde)

- Lazítani? Te tudol? Nagyon jó neked akkor, ha te most tudol lazítani... Jóformán azt sem tudom mi az...
Egy maroknyi idegen ember... - *itt elhúzza a száját* - szavaiddal élve: kegyetlenség... nem ismernek, és így ítélnek felettem. Mindenki, nincs kivétel köztük - köztetek... mindenki csak az alapján dönt amit lát... mélyebbre nem néznek... és tudod mit?! nem is érdemes... -*szemei most már tényleg haragosan villannak meg. Szavai közül kiérződik, hogy valamit nem mondott még el - amit szándékosan elhallgat Shanil előtt, olyat ami kerekké teszi történetét.*

[Hakea Ello]

(Shanil)

-Ha azt mondod, hogy egytől egyig egyformán felületesek vagyunk akkor nyugodtan beállhatsz a sorba. De úgy érzem, valamit nem mondtál el. Lehet, hogy jobban megértenélek, ha megosztanád velem a kis titkodat. Mellesleg nem hinném, hogy olyan szürke társaságba keveredtél volna. Nézz csak körül, milyen tarka banda gyűlt itt össze! Nem mondod hogy mindez hidegen hagy...

<Ha meg igen, akkor ez van, nem kell túlragozni a dolgot. Te sem vagy érdekesebb mint bárki más>

[Yvett de Crei]

(Dzsana Khadde)

- Nem felületesek... csak nem veszitek észre azt aki valójában az ember... A banda tényleg színes társaság... de jóformán Trishán kívül nem érdeklődik senki a másik iránt...és itt megint lejön a megismeri nemakarás... Igen én is beletartozom... mert minek - ha én nem érdeklek valakit, akkor minek strapáljam magam a megismerésével. És ha erre azt mondod, azért mert olyan brutálul nézek ki ... nem én kértem, ilyennek születtem, ettől még lehet jóságos szívem...
Milyen titokról beszélsz? - nincsennek titkaim...