Haonwell városa

[Alauron]

(Alauron)

- Talán jobb lesz még, nyugod meg. - úgy dönt segít Arbornak a tûzrevaló gyûjtésében, de közen borús gondolatok ütik fel a fejüket.
<Szóval Brasin azért jött, hogy megkeresse a pegazust. A falu felöl jött, s lehet aki rászórta a bûbájt még mindig ott lapul valahol. Talmo meg épp belesétál a fiával. Vajon sikerülhet elkapniuk?>

[Mesemondó]

_______________________________________________________
KM esemény [Szitakötõ]
Helyszín: Haonwell- a fennsíkon
Idopont: A Dal hava... az Ébredés, 7. nap, reggel
Résztvevõk: Mindenki
______________________________________________________



Négy pocok két embernek ha elég...Így Arboron kívül még egy fõ tömheti meg a hasát, a többi majd a szagal és a látvánnyal fog jól lakni. A sérült elf vérzése is elállt, bár közvetlenül utána el is aludt. Társa gépiesen evett -volt élelme.
A tûz víg pattogással feléled, fénye az embereke számára nyugalmat ad, az elfeket melegíti, de õk nem félnek az éjben s számukra akkor is ugyan olyan világos lehet, ha akarják, mint nappal. Morik fejét ingatva ült le a tûz mellé, s amint kész az egyik pocok, lecsíp belõle. Morog valami olyat, sovány vacsora ez s már egy ötnapja nem evett tisztességes mennyiséget, ecseteli milyen sülteket fogyasztott már el, amit késre szúrva vitt szájához, sört kupából vedelve közben, de Szita rászólt, fejezze be, mert éhes, és ha még éhesebb lesz, lekanyarít a dzsadból, hogy ne legyen tovább az. Arbornak egyébként maradt még abból, amit anyja csomagolt neki enni. Vizben nem volt hiány, de az üres has cudar tud lenni. Végül az elf katona látta a ványadt ábrázatokat és önfeláldozón alvó társa élelmét is megbontva adott a többieknek,akiknek nem jut a pocokból.
Tiszta egû, hûvös éjjel várt rájuk. Szita vállalta az elsõ õrséget Maldarral. Jól bebugyolálta magát, rosszkedvûen hallgatott. Az elf õr tõlük függetlenül, rendületlenül sasolt a lak tetejérõl, nehogy valami rajtuk üssön. De mire Morik csipás szemmel elkapta a hajnali nap sugarait, addigra egy eseménytelen éjjelt tudhatott maga mögött. Se pegazus, se újabb ámokfutó íjász elf, se bokrok alatt sunnyogó rém vagy bûbájos nem rántatta elõ vele fegyverét. S csak egy ízben hagyta el õrhelyét-amikor könnyített magán. A reggelt Pat is, a lõtt elf is megélte. Utóbbi sápadt volt és sokat ivott keltekor, de úgy érezte, kibírja a faluig, ha viszik. Szita fázósan, nyúzottan intett Alauronnak, hozzanak össze egy hordágyszerûséget neki. reggel ki-ki mit szeretne, elvégezte után Morik amondó volt, hagyják el ezt a helyet. Üstökös nem mutatkozott, de volt szokása, hogy a falu vonzáskörzetében koslatott a maga kedvére.
A visszaút alatt mindenki azon jártathatta nyelvét, s elméjét, amin csak óhajtotta, Morik szorgalmaztaa massza mihamarabbi tanulmányozását, mert ha semmit nem jelent, letömi Arbor torkán, aztán szélnek ereszti a népet negyed annyiért, amennyit elvileg kaptak volna. Szita ezen csak horkant egyet:
-Ha azt mondja Arbor, valamit tud vele kezdeni, mi lenne, ha kivárná? Ha meg nem, akkor úgy sem hagyja, hogy letömje. Csak tudnám, honnan szerez az erdõ közepén alkimista üvegcséket és porokat, amik furcsaságot mívelnek értõ kezekben? Az elfek faluja egy falu,nem láttam, hogy ismernének efféle tudományt. A szem sokáig való nézése, az orr és az ujjak nem elég?

[Navaratna]

//Írjátok le, este s reggel ki mit szeretne még, aztán írom is tovább. Extra igényeket priviben várom //

[Anathor]

(Maldar)

*Szólásra nyitná a száját, de Pat megelõzi. Becsukja a száját, és csöndben nézi végig az elkövetkezõ jelenetet. Amikor Alauron elmegy fáért, meggondolja magát és inkább marad Pat mellett.*
- Ha nem bánod maradok melletted. Ha rosszabbra fordulna az állapotod akkor legyen valaki itt... - megfogja a nõ kezét, habár tudja nem érzi a nõ.
*Elfogad egy kis elemózsiát az elftõl, amit megköszön. Jól esik neki hogy ehet. Késõbb az õrség említésére elkezd feszengeni, nem szeretné itthagyni Patot. Ezért este gyakran elnéz Pat felé, nincs-e komolyabb baja. Hamar elalszik mikor felváltja Morik. Reggel mikor felkel, elsõ dolga hogy ránéz Patra. Elkezd felé sétálni, de eszébejut az álma a sérült kezet látva. Lelassítja a lépteit, és Morik felé tekint. Visszanéz Patra, majd megint Morikra és hozzámegy.*
- Jó reggelt! Este nem történt semmi?

[Schinter]

Arbor Vitus


Rosszalóan néz Morikra,amikor csak úgy csippent a pocokból elvégre illene megkérdezni,hogy neki vadászta-e vagy sem -,-.Mindenesetre amikor elkészül az étel imát mondd népe nyelvén az erdõnek s Narmireanek,hogy bár kevés az étel,legalább van mit enniük.A sok éhes arcot látván a tûz mellet kiknek szájából csak úgy csorog kifelé a nyál meggondolja magát s úgy dönt,hogy nem eszik a sültbõl.Egy pockot odaad Maldarnak és Patnak.

/közös/
-Szüksége van az erejére.

Mutat Pat felé és felületesen megnézi a kötözést,amit raktak rá.

Aztán elõveszi saját ételét és egy keveset eszik belõle.Elalvás elõtt jár mégegyet az erdõben egy kis gyógynövényt keresgélve és természetesen a Pegazust.Üstökösért különösen nem aggodik,hisz jól ismeri a falu körüli erdõket feltéve,hogy ha nem Roniya lovával kezdett ki megint,de szerencsére a falu azért ennél messzebb van .Visszatérve az esti sétájából felmegy a lakba a katona mellé és elvégzi esti meditációját.Aztán alámra hajtja a fejét.

Reggel miután elintézte saját kis ügyes bajós dolgait elõveszi a maradék ételt,amibõl ad a sérült katonának,hogy egyen egy kicsit,hisz a sérülteknek mindig szükségük van az erejére.Aztán ha sikerült összeállitani a hordágyat egyetért Morikkal,hogy el kellene indulni visszafelé a falu felé...

/közös/
-Morik,legalább találtam valamit,amit neked nem sikerült.Lehet,hogy jó lesz valamire lehet,hogy nem,de ne rám verd le a balhét,amiért TE nem találtál semmit... -,-

[Mesemondó]

_______________________________________________________
KM esemény [Szitakötõ]
Helyszín: Haonwell- a fennsíkon
Idopont: A Dal hava... az Ébredés, 7. nap, reggel
Résztvevõk: Mindenki
______________________________________________________



Pat kötözése rendben, Maldar megfelelõen rakta lá a pakolást.
Reggel a dzsad Maldar kérdésére elmélázott aztán fejét rázta:
-Nem, semmi. Mért? Kellett volna?
Az elf szavaira Morik egyszerûen szemberöhögte Arbort. Még a könnye is kicsordult.
-Hú, de felfújt hólyag vagy! Ha az ÉN dolgom lett volna, nem bérelek fel idegeneket. A MI dolgunk, vagy elfelejtetted? Ha egyikünk sem talál semmit, az a bibi, mind szívunk, nem csak a személyem. S ha találunk valamit, nem TÉGED fognak aranytálcán hordozni. Téged csak a lovak érdekelnek és a falu, az emberekre teszel egy rakással, nem kell a színjáték a gondoskodásról.
-Morik! Elment a józan esze?-hökkent meg a dzsad szavain Szita
-Ha nem találunk semmit, magam mondok fel. /SZ./
-Ahogy óhajtja, én nem zavartatom magam, de Tekk'rje véleménye majd más lesz.(M)
-Ne takarózzon vele. És mindketten nagy barmok, elmondhatom. Személyes kis sértésekkel élik ki magukat. Önök nem férfiak csak kisfiúk!-csapta össze tenyereit Szita.
Maldar reggeli buzgolkodásában egy fiatal kan vaddisznót terített le, maradt ideje a reggeli készülõdés alatt szállítható állapotba hozni. Délben akár jó kis ebéd is sülhet belõle.

[Alauron]

(Alauron)

Este a tábortûz mellett üldögélve hamar elálmosodik, és korán lefekszik...
Reggel az elsõ dolga, hogy felöltözzön, s elinduljon körbejárni a tábort. Sokat nézi a földet, azt kutatva járt e valaki arra az éjjel?... Arbor és Szita épp Morikkal tanakodik, s hozzájuk csapódik ezekkel a szavakkal:
- Fényes reggelt! Én azt gondoltam, visszamegyek ahol feküdt az óriás, hátha így akad valami amit otthagytak. Amit nem látunk, de õk tud, nem való ahhoz aki megholt. Nem messze az, majd utolérve falujába, holnap, vagy utána reggel.

[Schinter]

Arbot Vitus


Morik és Szita szavaira megvonaj a vállát aztán elmegy megnézni a katonát.Majd pont egy ember miatt idegeskedik,ahol jobb helyeken emberszámba sem veszik


//lásd. rpg.hu aranyköpések //

[Yvett de Crei]

(Patricia)

*A tûz fénye - még ha nem is érezheti melegét - enyhítést ad számára. A vacsorát megköszöni Arbornak, s szótlanul fogyassza el. Az álom hamar ledönti lábáról, s egész éjszaka nyugodtan pihen szerencsére. Hajnalban egy nagyobb tûzpattanásra ébred fel. A tábor körülötte csendes. Szeme azonban megakad egy idegenen, ki a tûznél guggol. Nem riad meg tõlle valamilyen oknál fogva, szavait figyelmesen hallgatja, s kérdésére felel.*
- Mert hülye voltam...- *az idegen eltûnt, mintha nem is lett volna ott csak a képzeletében. Pat szétnézett. Minden csöndes volt a táborban. Fáradsága újult erõvel telepedett szemeire, s ismét elszenderült. Reggel amikor felébredt már majd mindenki talpon volt. Maldar igyekezett feléje, de látszólag meggondolta magát, s Morikhoz fordult. A nõ elõtt felsejlettek a hajnali képek... <Bizonyára képzelõdtem. De lehet hogy csak álom volt?... Áh... bizonyára csak álom volt> Megpróbál felülni egyedül, nem hív segítséget - fogait összeszorítva próbálkozik, de fájdalom járja át testét, s egy hangosabb fájdalmas nyögés kíséretében visszafekszik a földre. Ekkor hallja Arbor, Morik, Szita majd Alauron "beszélgetését". Alauron szavaira összeráncolja homlokát.*
- Nem, Alauron, nem mehet egyedül vissza. Akkor már inkább mindannyian menjünk. Több szem többet lát...

[Anathor]

(Maldar)

- Nem tudom. Csak fura álmom volt és gondoltam rákérdezek... Megnézem Patot, aztán elmegyek vadászni. Majd jövök.
*Elfordul Moriktól és elindul a nõhöz. Egy mosollyal üdvözli az éppen kelõ Patot, majd felgyorsítja lépteit, hogy segítsen felülni. Ha megvan vele, ellenõrzi a kötést és érdeklõdik a hogylétérõl. Nem marad sokáig mellette azonban, hanem egy bíztató mosoly kíséretében távozik.*
- Késõbb visszanézek, ne erõltesd meg magad! Pihenned kell még...
*Bõ egy óra múlva tér vissza frissen ejtett zsákmányával. Visszaérkeztével a többieket üdvözli, majd míg készülõdnek, õ szállítható állapotba hozza az ebédet.*

[Navaratna]

//Schinter, az elfed nem kráni, jó lenne ha nem lenne rasszista. Olvastam a fórumot rpg-n, offban poén, onban nem.//

[Schinter]

Arbor Vitus


//jó jó tudom,de ezt nem lehetett kihagyni //

Odamegy az emberekhez miután végzet az elf katona átvizsgálásával.

-Ideje indulnuk vissza a faluba...Estére a faluban kell lennünk.

Azzal el is indul lassacskán,hogy a sérültek és õket cipelõ emberek is tartani tudják a tempot.

//remélem vki cippeli az elfet //

[Mesemondó]

_______________________________________________________
KM esemény [Szitakötõ]
Helyszín: Haonwell- a fennsíkon
Idopont: A Dal hava... az Ébredés, 7. nap, reggel
Résztvevõk: Mindenki
______________________________________________________



Szita nem kezdett bele tiltakozásba, tele lett a hócipõje Morikkal mára. De Morik könnyedén megtette helyette:
-Követ, a hulla innen úgy 10 mérföldre volt. Két sebesültünk van, jobb ellátásra szorulnak, mint amit mi adhatunk. S egyedül nem ajánlom a kiruccanást. Még így is ragaszkodsz hozzá? Gondoltam rá én is, és mennék is, ha nem lennének félveszteségeink. Mellesleg nem tudom miféle bûbáj zavarta össze annak az elfnek a fejét, de megtörténhet újra is, nem? Inkább kapd meg a hordágy egyik végét.
Pat állni és menni tud, de a karját talán fel kéne kötni, lógva a válla fáj, terhelve van.

[Schinter]

Arbor Vitus


//enyhe célzás Pattal kapcsolatosan? //


Nem szól bele Alauron és Morik beszélgetésében,ám mikor látja,hogy Pat igen csak fájlalja a vállát kicsit elgondolkodik majd odasétál hozzá.

-Felkötném a karod ha nincs ellenvetésed...

[Yvett de Crei]

(Patricia)

*Maldar reggeli "látogatása" jólesik neki. Figyelmeztetésére határozottan válaszol neki.*
- Nincs idõ túlságosan pihenni. Egyébként azt tettem egész éjszaka. El sem hagyom magam. Muszáj talpraállnom minél elõbb. Ne izgulj nem lesz baj. A seb beforr, meggyógyul <vagy nem...> A többi meg... az idõ választ ad rá.
*Aztán a beszélgetést figyeli tovább.* <Eh... meg sem hallották amit mondtam. De azért Moriknak igaza van. Az elf sérült lábával nem tud menni. Két részre sem oszolhatunk, nem vagyunk hozzá elegen.> *Továbbiakban nem szól bele a beszélgetésbe, majd csodálkozva figyeli ahogy Arbor feléje indul. A szándékára meg egyenesen fel is vonja kissé csodálkozva a szemöldökét.*
- Oh... természetesen nincs. Köszönöm szépen! - *majd hagyja, hogy Arbor felkösse a kezét.*