Castor rendületlenül támaszkodott a pallosára Messala ajtaja elõtt. Állt õ már félnapos õrséget fagyban, ez a pár órát egy fûtött házban míg a donna felébred lábujhegyen is kibírta volna.
<Különben is ez most szolgálat, és az komoly dolog. Lehet hogy nincs közvetlen veszély, <...bár Sergio éppen még visszajöhet hõzöngeni...> de aki békét akar háborúra készûl. Lássák csak a népek hogy Messalának elhivatott testõre van! Vigyáznom kell az úrnõre! Ez a dolgod, akkor meg csináld!>-korholta magát.
Az idõ viszont tényleg vánszorgott. Sokért nem adta volna, ha Pamacs elõkerülne valamelyik sarokból. Legalább felviditaná pár percig.
Jobb híján azzal szórakoztatta magát, hogy a szolgák fecsegését halgatta és próbált elkapni egy-két ismerõs szót, ami ráragadt shadoni tartózkodása alatt.