Tristani Krónikák I (ÚTK)

[Mesemondó]

__________________________________________________
Mesélő: Sessaryen
Első fejezet: A kovács
Helyszín: Trisandan hercegség - Tristan
Időpont: Nyárközép, 10. nap, Dél
Résztvevők: Yvett de Crei
__________________________________________________

Az árus felcsillanó szemekkel mér végig. Láthatóan elnyeri tetszését a ruházatod és szépséged, így – ha ez egyáltalán lehetséges – még szélesebb vigyorra húzódik szája. Ám valami miatt tartózkodik az illetlen és durva megjegyzéstől, csak annyit mond behízelgő hangon:
- Amit csak kíván, hölgyem.

Hamarjában eléd kerülnek a kívánt áruk: a nagyobb hátizsák, a viaszkos, csuklyás köpenyt, a kulacsot és a vastagabb, puha takarót.

- Ez minden, amit parancsol? – kérdi az árus. – Ez így összesen 3 ezüst lesz.

[Niobe]

( Seela Deranel )

* Gyorsan megtöltöm a kulacsaimat vízzel, majd körbenézek. *

- A kifőzde gondolom olcsóbb, azért is állnak ott olyan sokan, a másik viszont kényelmesebb. Melyiket szeretnétek? Nekem mindegy, csak szeretném tudni, mert elfelejtettem valamit megvenni a piacon, így ha nem gond én gyorsan visszaszaladok, elintézem és utána ott találkozunk.

* Ha megkapom a választ, akkor visszamegyek a piacra venni viaszkos, csuklyás köpenyt. Mivel gyalogosan közlekedem, így mást már nem merek venni az útra, mert félő, hogy nem bírom elcipelni. *

* Közben megpróbálok érdeklődni a kereskedőktől a nyugati út veszélyeiről, merre vezet és egyáltalán mi van arra, erdő, folyó, stb. *

[Togar]

Ramani Voineor

Szemmel méregetem mindkét helyet az éttermi rész eléggé üresen kong a kérdésen gondolkodom kicsit majd válaszolok.

-Az rendben hogy a kifőzde olcsóbb de akkor is biztos van itt pár ember aki meg tudná fizetni, úgyhogy nem csak az árral lehet a gond.Mivel a másik helyen sokan állnak én arra szavazok majd leülünk valahova és megeszük a kaját.Nyugodtan vásárolj ahogy a sort elnézem mikor visszatérsz itt megtalálsz minket-mondom majd beállok a sorba.Miközben várok nézelődöm a tömegben.

[Yvett de Crei]

(Yvett de Crei)

*Megnézem az elém tett árukat, és ha nem találok bennük kivetnivalót, akkor egy elégedett arckifejezéssel nyugtázom.*
- Nem, köszönöm, másra nincs szükségem. - *fizetem ki a 3 ezüstöt - bár egy aranyat adok számára, mert több apróm nincs.
Ha a visszajárót viszaadja a kocsihoz megyek.*
- Zavarná, ha felülnék ön mellé a bakra? Lenne pár kérdésem, és az úton megtudnánk beszélni.
*Ha nincs ellenvetése, akkor felkapaszkodok a bakra és elhelyezkedem miután a vásárolt felszerelést a kocsi belsejébe pakoltam a padlóra.*
- Mondja Uram, egy kétnapos fuvart mennyiért vállalna el? Vagy tudna-e nekem segíteni, hogy hol tudnék bérkocsi után nézni még most. - *vázolom fel neki kertelés nélkül a dolgokat amíg a ruhakészítőzöz baktatunk.*

[Thor]

(Vasöklű Arg)

-Nekem mindegy hol eszünk. Én a döglött macskát is megeszem, ha jól át van sülve. Heheheheh. -* Mondom hangosan röhögve.*- No menj csak, és intézd el a dolgodat, mi addig a sorban megvárunk.

*A hosszú sor felé nézek, majd Ramanihoz intézem szavaim.

-Ha akarod nem muszáj végig várni a sort. Hamar mego’dom, hogy sorra kerüljünk.

*És az öklömet simogatom, mint akinek kedve lenne verekedni egyet.

[Mesemondó]

__________________________________________________
Mesélő: Sessaryen
Első fejezet: A kovács
Helyszín: Trisandan hercegség - Tristan
Időpont: Nyárközép, 10. nap, dél
Résztvevők: Vasöklű Arg, Ramani Voineor, Seela Deranel,
__________________________________________________

Ramani és Arg beállnak a kifőzde előtti sorba, míg Seela elindul viszkos köpenyt keresni magának.
A sorban többen is riadtan tekintenek a hatalmas termetű ork felé, főleg mikor a közelben állók meghallják a kérdését.

Seela pár perc alatt visszatalálsz ahhoz a kereskedőhöz, ahol a vízhatlan köpenyt láttad.
Gyorsan ki is választasz egyet a kínálatból, majd a fizetés ürügye alatt felteszed a téged érdeklő kérdéseket.
Szerencsére a választottad egy utazó kereskedőnek bizonyul, aki sokfelé járt már a hercegségben.

- A nyugati út? Hát az a hegyek felé vezet. Arrafelé még eléggé veszélyes az utazás, hegyi rablók, szörnyek tanyáznak az erdőkben. Jó sok felderítetlen terület is van arrafelé. Kemény az élet az ottani falvakban, de kis szerencsével nagy haszonhoz is lehet jutni. A Hercegi Gárda mindig fizet fejpénzt az ott bujdosó haramiákért, szörnyekért. Egy nagyobb városka is van a nyugati végeken, a három nagyobb város közül az egyik: Haran. Bár inkább helyőrség az, mint civilizált nagyváros.

// Off: a köpeny 1 ezüst lesz. //

[Mesemondó]

__________________________________________________
Mesélő: Sessaryen
Első fejezet: A kovács
Helyszín: Trisandan hercegség - Tristan
Időpont: Nyárközép, 10. nap, Dél
Résztvevők: Yvett de Crei
__________________________________________________

Kifizeted az árukat, a kereskedő becsületesen vissza is ad az aranyadból.
Visszaérve a kocsihoz a kocsis segít bepakolni a szerzeményeidet.
A kérésedre csak mosolyog.
- Természetesen felülhet, hölgyem, nem tiltja senki. Csak kapaszkodjon, le ne essen.

- Háát, két napos fuvar? El tudom vinni magácskát én is, van egy nehéz kocsi is a kocsiszínben, nem ilyen könnyű városi futó.
Naponta általában 2 ezüstöt kérnek, de ha hosszabb időre gondolt, akkor napi 1,5 ezüstért elviszem. Egyedül indulna útnak? És merre felé? Mert nem mindegy az sem. Ha fegyveres kísérőre lenne szüksége, az is megoldható, napi 2 ezüstért. Ha további utasok is lennének Önön kívül, akkor az fejenként még fél ezüst lenne naponta. A lovak miatt, tudja?

Közben megékeztek a szabóhoz, mert megálltok egy ruha-cégéres ház előtt.

[Togar]

Ramani Voineor

Arg megjegyzésére megvonom a vállam.

-Hamar sorra kerülünk ugyis, meg legalább megvárjuk, hogy a lányzó megvegye a köpenyét addig ugyis ráérünk.Legalábbis én nem sietek sehová.És te hogy kerültél ide?

Elég ritka látványt nyújt az ork gondolom ezért a riadt tekintetek.De hangosan mondom a mondanivalóm elejét hogy hallják.A kérdést viszont már halkan teszem fel.El kell ütni valamivel az időt mégha gyanúm szerint nem az ork lesz az egyik legjobb beszélgetőpartner.De amig indulunk legalább nem unatkozom.

[Yvett de Crei]

(Yvett de Crei)

- Csak odáig kellene elvinni és utána vissza is térhetne ide. Társakkal mennék, úgyhogy a fegyveres kíséret nem szükséges...
Összesen lennénk utasok hárman. Vagyis az kerülne kettő plussz 2xfél ezüstbe, vagyis 3 ezüst lenne az odaút összesen. - *számolok hangosan* - Hm... a vissza utat is ki kellene fizetni, ha üresen jönne?

[Niobe]

( Seela Deranel )

* Miután végighallgattam a kereskedő válaszát, kifizetem a köpeny árát. *

- Elég veszélyesnek hangzik a dolog. Tud esetleg valami közelebbit is mondani a hegyi rablókról és a szörnyekről? Ezenkívül milyen messze van az első falu vagy város és hogy hívják a másik két várost?

* Ha megkaptam a választ, akkor megköszönöm az információkat, elrakom a köpenyt és visszasétálok a kifőzdéhez, majd ha megtaláltam a többieket, odamegyek hozzájuk. *

[Mesemondó]

__________________________________________________
Mesélő: Sessaryen
Első fejezet: A kovács
Helyszín: Trisandan hercegség - Tristan
Időpont: Nyárközép, 10. nap, dél
Résztvevők: Vasöklű Arg, Ramani Voineor, Seela Deranel,
__________________________________________________

Ramani és Arg

Ti közben lassan haladtok a sorral, az étel illata a sor elejéről egyre hívogatóbb, ínycsiklandzóbb…
Hamarosan feltűnik a társatok is, karján a frissen vett köpennyel.

Seela

A kereskedő vállat von.

- Többet nem nagyon tudok mondani. A rablók, azok rablók, útonállók, nincstelen gazemberek. A szörnyek már érdekesebb kérdés. Ismeretes, hogy goblinok és orkok tanyáznak a rengetegben, bár egyesek állítják, hogy sokkal veszedelmesebb lények is élnek a nagyvilágtól elzárt, kieső helyeken. De ez csak babona szerintem.
- Az első falu nyugatra Viaszos. Egy napra van innen. Utána jön Rögös és Romos. Ha északnyugatra indul rögtön a városkaputól, akkor két napi kocsikázás után elérheti Kapa faluját. Onnan tovább menve elérheti Harant, de az már majd egy hetes utazás lenne.
- A másik két város: Termini, a tengerparton, és Galean, innen északkeletre.

Többet a kereskedő nem nagyon tud neked mondani, mert további vásárlók érkeznek. Visszasétálsz hát a legújabb szerzeményeddel a többiekhez.
Ők már a sor közepén állnak, még pár perc és sorra is kerülnek.

[Mesemondó]

__________________________________________________
Mesélő: Sessaryen
Első fejezet: A kovács
Helyszín: Trisandan hercegség - Tristan
Időpont: Nyárközép, 10. nap, Dél
Résztvevők: Yvett de Crei
__________________________________________________

A kocsis bólogat, majd ő is számolni kezd.
- No, akkor jól értem lennének hárman utasok. Két napra. Ugye? Akkor az naponta 1 és fél ezüst, meg kétszer fél, az két és fél naponta, az 5 ezüst két napra. A visszaút az én gondom, azt nem kell fizetnie.
Mikor kellene indulnunk? Mert még elő kellene készíteni a kocsit is, meg a lovakat is…

[Thor]

(Vasöklű Arg)

*Megvonom a vállam Ramani válaszán.

-Ha nem, hát nem. Pedig jó muri lett vo’na.

*Mikor azt kérdezi, hogy kerültem ide, egy pillanatra megijedek.

<Most mit mondjak, hisz azt nem mondhatom, hogy megszöktem, és idáig menekültem. De akkor mit találjak ki.>

-Hát, erre jártam. Ozta’n megláttam a várost, és gondoltam be nézek. Így kerültem ide.

*Majd nagyot szippantok a levegőből, és az étel illata meg korgatya a gyomrom. Hogy elkerüljem a további kérdéseket, az evésre terelem a szót.

-Hát én már elég éhes vagyok. Gondolom te is. Én valami jó kis sült kolbászt eszek. Remélem lehet kapni. Nézd, ott jön a leányzó. Úgy látom sikerült neki köpenyt venni.

*És Seela felé mutatok jobb kezemmel.

[Togar]

Ramani Voineor

-Helyes már kezdek én is éhes lenni beszünk valami nagy adag sült húst és megesszük. Még jó hogy nem siettünk legalább ő is ide tud állni mellénk feltéve ha éhes.
Közben integetek a visszatérő leányzónak hogy ha éhes jöjjön ő is kaját venni.

[Niobe]

( Seela Deranel )

* Hamar észreveszem Argot és az integető Ramanit, így odasietek hozzájuk. *

- Úgy látom nem késtem le semmiről. Nagyon helyes, úgy is farkas éhes vagyok.

* Amint sorra kerülünk, veszek sült húst, kenyeret és sajtot ha van, majd miután kifizettem, bevárom a többieket és körbenézek, hová tudnánk leülni és megenni az ebédet. *