Al-Abadanai kalamajka

[Quator ar Zaraquer]

(Kalmon)

*Az arcomon látszik a tehetetlenség és a szomorúság. Megtörlöm a kezeimet és közéjük fogom Avy kicsi kezecskéját. Csak tartom és szótlanul figyelem a kenõcsözést. Mikor a nõ befejezte a gyógyír felvitelét halkan megszólalok.*

-Ki támadott meg titeket?

[Mesemondó]

_____________________________________________________________

KM esemény [Yvett de Crei]
Helyszín: Ravanói-öböl, a kolostorban
Idõpont: Alborne terce - az Álmok hava; 6.nap dél környéke
Résztvevõk: mindenki
_____________________________________________________________

*A kenegetés befejeztével a nõ Kalmon felé fordul ismét. Szeme elsötétült, komorrá vált.*
- Õ foghatatlan, de a hatalma mégis valós. Kitör hamarosan és ha nem tudjuk megfékezni elveszik minden e világon. Minden.... - *fülelt egy kicsit a nõ, majd Kalmonnak is feltûnik - az esõ már elállt. A nõ felállt odalépett az ajtóhoz és szélesre tárta. Tényleg nem esett már, de a fellegek még jobban komorlottak felettük, s ezekben a fellegekben villámok cikáztak - vízszintesen az égen...

*Iona az étkezõben csendesen szemlélte a társaságot, kíváncsian méregette õket, de tekintete mégsem volt tolakodó. Egyszer csak felkapta a fejét, arcán látszott valami nyugtalanítja... Elõször Flammnak tûnik fel, majd szép sorban Salahnak és Carwynnak... az esõ már nem szakad - csend honol odakint. Iona az ablakhoz lép és minkét szárnyát kitárja - az esõ fátyla nélkül már ellátni a toronyig, mely velük szemben magaslik az égbe.... az égbe, melyen a felhõk még jobban gyülekeznek, komorodnak elfele. Megjelennek villámok is a felhõk belsejében, de egyiksem húzódik le a felszínre, mind vízszintesen cikázik odafenn...

*Fergia talán a második tányérjának felénél járhatott... Kijelentésére Chez nem fordult felé, az eget kémlelte, majd utána kiálltott.*
- Várjon! - *de az ablakból nem mozdult el, csak kezével intett a papnõnek menjen vissza az ablakhoz. Fergia akár így tesz, akár felöltözik és kitárja az ajtót.....

*Mindenki ugyanazt a hátborzongató, lábat földbegyökereztetõ, tekintetet megkötõ jelenséget látja a kinyiló ajtó-ablak nyíláson át. Mivel az esõ elállt, kitisztult a légkör, a látótávolság elegendõ volt ahhoz, hogy a tornyon túl is lássanak mindent... a tornyon túl... felfelé is. Hangtalanul egymást érve cikáztak odafenn a villámok vízszintesen - mintha csak a súlyos fellegekben kergetnék egymást. Egyre több és több villant fel a torony körül az égbolton, mintha a torony lenne a középpont. Hátborzongató, de mégis valahogy gyönyörû látvány, melynek senki nem tud ellenállni. A villámok cikáznak egymás után - az idõ teltével már olyannyira sûrûek, hogy állandó nappali világosság uralkodik az egész udvaron, s azon túl is... Valahol az égben a torony felettminden egyes villanással vaskosabb és vaskosabbak lesznek a nyalábok, majd egyszer csak elemi erõvel lecsap a földbõl égnekmeredõ hatalmas torony kupolájára. Vakító fehérség vonja be egy pillanatig az egész tornyot, mire mindenki kénytelen szemét becsukni, hogy a látását ne érje károsodás. Egy robbanás villan fel, mely érzékelhetõ a zárt pupillák alatt is. Egy villanásnyi idõ és langyos lökésszerû hullám éri el a meredten álló / ülõ testeket, majd az esõ monoton kopogása zökkent ki mindenkit dermedségébõl.
Az esõ csendesen esik, villámlás már sehol. A torony épen magasodik ki a földbõl.
Egyedül Kalmon és a nõ látja, hogy a torony kürül a szerzetesek sértetlenül állnak fel a földrõl... kicsit zavartan álldogállnak, majd folytatják útjukat körbe-körbe-körbe...*

[Navaratna]

(Fergia)

Ahogy újra ki tudta nyitni a szemét, elcsodálkozott:
-Igazán nem kellett volna nekünk ilyen fényes fogadtatást produkálni. Remélem valóban olyan nagy a maguk mestere, mint ahogy emlegetik, és elbír amivel el kell. Hm, várjunk csak: mérgekrõl és mérgezésekrõl nincsen könyv ebben a szobában?-torpant meg a küszöbön állva, pedig már esõköpenyt is terített magára. Eszébe jutott a félvér ügye.
-Tudom, ez nem aktuális, de fontos.

[Flamme O'Styg]

//Bocs mindenkitõl a reaghiány miatt, félév volt javítanom kellett 1-2 dologból...//

Mikor megérkeznek az étkezõbe gyorsan elkezdi enni, amit eléraktak. Igaz, nem akarja elcsapatni a gyomrát, de nagyon éhes és ez elfeledteti vele az összes másfajta érzetet. Jól ehik a csontszárat gyomrának a finom leves és majd utána a pörkölt. Az esõ elálltával, érdeklõdve megy oda az ablakhoz, tállal a kezében. A nagy fény elõtt még annyi kicsúszik a száján, hogy: "Ez meg mi a fene?". Aztán jön a lökéshullám, és a többi. Mihelyst kitisztul a látása és nem lát csillagokat, kérdõn mered rá Ionára.
-Ezt magyaráza meg mi volt?
Gyorsan visszaül a helyére, mert az za igazság kissé beleszédült a fehérségbe.

[Alauron]

(Salah)

- Jó a tornyotok, látom birja a strapát. - jegyzi meg a jelentre. Ha befejezte az étkezést pihenõhely után néz, vagy egyszerûen letelepszik az étkezõ kövére, egy pokrócra.

[Navaratna]

//Hû, de beálltunk, mi történt?//

[Mesemondó]

//Quator és Orwen reagját vártam... na majd csak befut, addig írok nektek //

_____________________________________________________________

KM esemény [Yvett de Crei]
Helyszín: Ravanói-öböl, a kolostorban
Idõpont: Alborne terce - az Álmok hava; 6.nap dél környéke
Résztvevõk: Fergia, Salah, Flamm, Carwyn
_____________________________________________________________

*A lovag lassan fordult meg az ablaknál. Arcára mintha olyasmi érzelem ült volna ki, hogy: "Én tehetek az egészrõl!" - Ám ez nem tartott sokáig, megfeszült az arca és komorrá lett. Elindult az emeletre, de menetközben Fergiának odaszólt kérdésére választ adva.*
- A két ablak közti kispolcokon olyanok vannak - de ha megvár, fél perc és visszajövök, akkor elmondhatja mit is keres.... betéve tudom majd az összeset... - *felsietett a lépcsõn döngõ léptekkel, az ajtót hallomás után mintha felszakította volna tokjából....
Ha Fergia a polcokhoz megy rengeteg könyvet lát... 6 polcos szekrényke... és mindegyiken lehet több könyv van mint egy tucat...*

*Flamm kérdésére és Salah megjegyzésére Iona csak áll az ablakban meredten és kifelé tekint a toronyhoz. Nem mozdul, mintha meg sem hallotta volna, hogy hozzászóltak...*

[Orwen del'Correl]

(Carwyn)

A félvér egykedvûen falatozik tovább, egyenlõre nem izgatja a torony, és a vllámlás.

[Navaratna]

(Fergia)

Fergia bólintott, de ettõl függetlenül a maga szakállára elkezdett nézelõdni a kérdéses könyvek között. Azt a fél percet hasznos keresgéléssel akarta eltölteni. Furcsának találta a villámokat, de egyben lenyûgözõ látvány is volt. S mivel mindenki felállt, járta tovább a maga körbe-körbe útját, nem aggódott. A maga részérõl nem érezte rá tartozónak az itteniek baját.

[Flamme O'Styg]

A hallgatásra felszökik a szemöldöke. Még kanalaz egy-kettõt a táljából, aztán felkel és odamegy Ionához. Úgy emberesen megveregeti annak vállát.
-Hé Ember! Kérdeztünk valamit! Ez a jelenség mi volt?
Ha még mindíg nem képes reagálni a normális kérédésekre, úgy addig veregeti a vállát, míg válaszolni nem fog

[Quator ar Zaraquer]

(Kalmon)

//Nem volt idõm. Mondjuk ötletem sincs, hogy milyen érdemleges dolgokat írjhatnék. //

*A villámlásokkal nem törõdök, de a vakító fényfelvillanásra még így háttal is összeszûkül a szemem. Mikor kialszik a fényesség megfordulok és látom, hogy a torony körül a kerengõk eldöltek, mint a búza aratáskor. De szerencsére nincs bajuk, legalábbis látszólag. Kérdõn nézek a fa-nõre. Arcomon kezd kiütni a felháborodás.*

-Ez mi volt?! A "Nem kell tudni., A ti érdeketekben..." ködösítéseket pedig kérem hanyagoljuk. Nekem nagyon úgy tûnik, hogy a torony körül nem felfrissülésért kerengenek annyian, hanem hogy kizárjanak, vagy méginkább bent tartsanak valamit.

<Na ebbõl kezd elegem lenni! Ezek még rosszabbak mint Fergia, meg Joakim. Õk ketten legalább képesek voltak az ember szemébe mondani a olgokat és nem kicsinyes titkolózásba burkolóztak!>

[Mesemondó]

_____________________________________________________________

KM esemény [Yvett de Crei]
Helyszín: Ravanói-öböl, a kolostorban
Idõpont: Alborne terce - az Álmok hava; 6.nap dél környéke
Résztvevõk: Fergia
_____________________________________________________________

*Egy két könyvbe belelapoz, majd vissza is teszi - érthetetlen nyelven íródtak. Azonban akadtak olyanok is, melyek nyelvezetét érti: vékonyka könyvecskék, sárgás lapokkal, kopottas agyonforgatott borítóval. Az ilyen könyvbõl legalább egy tucatnyi van: mérgezõ növények teljes leírását, hatásuk kifejtését, a termesztéshez segédleteket, valamint a méreg elkészítésének módja(i) vannak bennük taglalva.
Odafentrõl egy csalódott kiálltás hallatszik, majd újra az ajtó csapódása. Döngõ léptekkel rohan le a lovag az emeletrõl.*
- Sürgõs ez a mérgezési téma? Volna egy..... hatalmas gondunk - *nézett meredten és halálosan komolyan Fergiára.*



_____________________________________________________________

KM esemény [Yvett de Crei]
Helyszín: Ravanói-öböl, a kolostorban
Idõpont: Alborne terce - az Álmok hava; 6.nap dél környéke
Résztvevõk: Kalmon
_____________________________________________________________

*A "fa-nõ" nem moccan Kalmon szavaira, csak áll meredten és még mindig kifelé bámul a toronyhoz....mintha meg sem hallotta volna a szavakat, vagy egyszerûen annyira elvakította a jelenség, ennyire elcsodálkozott volna rajta....*

[Navaratna]

(Fergia)

-Igen, sürgõs. Szívügyem. Mi van? A kölyök kómába esett?

[Quator ar Zaraquer]

(Kalmon)

*Várok a válaszra. Néhány hosszú perc után, ha még mindig nem mozdul vagy válaszol, gyengéden leteszem Avy kezét a matracára, majd eléállok a nõnek. A szemét figyelem, hogy tudatánál van-e. Ha réveteg, üveges a pillantása, akkor csettintek néhányat elõtte.*

[Mesemondó]

_____________________________________________________________

KM esemény [Yvett de Crei]
Helyszín: Ravanói-öböl, a kolostorban
Idõpont: Alborne terce - az Álmok hava; 6.nap dél környéke
Résztvevõk: Fergia
_____________________________________________________________

- Nem, de nincs tudatánál, nem itt van hanem valahol máshol. - *Chez szemei tompán csillogtak. Elhaladt Fergia mellett a polchoz, kezét végighúzta a felsõ sor könyveinek gerincén.*
- Mit keres pontosan?



_____________________________________________________________

KM esemény [Yvett de Crei]
Helyszín: Ravanói-öböl, a kolostorban
Idõpont: Alborne terce - az Álmok hava; 6.nap dél környéke
Résztvevõk: Kalmon
_____________________________________________________________

*A nõ bizony nem moccant még hosszú percek elmúltával sem. Felállva és beletekintve a szemébe csak lemondást és komor mélabússágot tud felfedezni a közönyösen tompán csillanó szemeiben. A csettintésre mintha egy eltéved könnycsepp gyûlt volna össze szeme sarkában, szája megmozdult, mondott valamit, de Kalmon csak a végét tudta kivenni, amit sokáig ismételgetett.*
- Mindhiába..... hiába.... hiába.... hiába... hiába.... hiába



_____________________________________________________________

KM esemény [Yvett de Crei]
Helyszín: Ravanói-öböl, a kolostorban
Idõpont: Alborne terce - az Álmok hava; 6.nap dél környéke
Résztvevõk: Flamm, Salah, Carwyn
_____________________________________________________________

*Flamm hiába is veregeti meg Iona vállát, õ bizony nem mozdul meg - csak tekint ki az esõbe. Ha valamelyikõjük az arcára tekint lemondást és mélabússágot fedezhet fel rajta, szemében közöny van.*