Káosz a köbön [OM-UT]

[Raddaq]

- Raddaq -

A varázsló mosolyogva egyenesedett fel, élvezve a másik kínjait ... Majd felmarkolta zsákját, s mélyére túrva ujjai közé szorította varrótűit ... Onnan kabátja zsebébe szórta mindet, majd miután vállaira igazította a hátizsákot ... Összébbhúzta maga előtt a kabátot, s a lángok közé lépett ... Óvatosan hajolt le az elejtett pengéért ... Félve érintette meg, tartva a feltóduló emlékektől ... De ahogy melege áthatott kesztyűjén, újra érezte lelke mélyén ősei hagyatékát ... Aztán tekintetét már semmi sem szakaszthatta volna el a másikétól ...

- Bevégeztetett ...

Megmarkolva a tőr nyelét alkarjához szorította azt, és az idegen lelkéért indult ...

[Jomadar]

(Armon)

Nagy kísértést érez, hogy belelőjön a nőbe a fennmaradó időben, de fél a mágiájától, így inkább a felé rohanó bestiákat veszi célba. Amint a közelébe érnek, fegyvert vált és az előző taktikát alkalmazva óvatosan veszi fel velük a harcot.

1. kör (2 lövés):
Rövid íj 1k100+22 = 75(+22) [97]
1k100+22 = 87(+22) [109]

2. kör ha van még idő:
Rövid íj 1k100+22 = 68(+22) [90]
1k100+22 = 11(+22) [33]

ha nincs, akkor fegyvert vált, ha a lények rohamoznak, akkor védekező harcot folytat, a roham elültével normál:
Tőrkard 1k100+48 = 70(+48) [118]
1k100+48 = 72(+48) [120]

[Jomadar]

(Armon)

sebzés:
rövid íj:
1k6 = 2 [2]
1k6 = 1 [1]

1k6 = 3 [3]
1k6 = 6 [6]

tőrkard:
1k6+2 = 3(+2) [5]
1k6+2 = 6(+2) [8]

[Mesemondó]

___________________________________________________________

KM: Yvett de Crei
Helyszín: Djanahan városa - Vándor kakas fogadó
Időpont: P.Sz. 3701. Kyel negyedik hava - a Végítélet hónapjának első hete; 1.nap délelőtt
Résztvevők: Yamato (Martos)
_____________________________________________________________

*Már úgy egy fertályórája felébredtél valami hangoskodásra, mely egyaránt a fogadóból és az utcáról is beszűrődik hozzád. Ideges kiáltások hallatszódnak mindenfelől, a többség pánikol a hangokból ítélve.
Két napja érkeztél ebbe a városkába - legalább is ezt mondták neked, hogy egy nagyobb városkába érkeztetek meg - Djanahanba, a Kereskedőhercegségek északi peremére. Innen már csak egy ugrás Al-Abadana állítólag...
Megszálltál a Vándor kakas fogadóban, ahol nem kell emeletet mászni a szobádig. A berendezés is egyszerű, s az elrendezés praktikus számodra. Ajtón belépve 4 lépés és ott az ágy. Tőle balra 2 lépés egy asztal. Az ágytól jobbra 2 lépés egy szekrény, s visszafelé az ajtó irányába a fal mellett 3 lépésre egy mosdótál - érkeztedkor a szobalány készségesen felajánlotta, hogy minden este és reggel friss vizet tölt bele. Itt talán ő volt az egyedüli nyitott teremtés irányodba. Sajnálatot tőle nem éreztél, csak segítőszándékot tisztán.
Na igen... Utad során többnyire sajnálatot és az ebből eredő segítőkészséget tapasztaltál irányodba, majd a sorban a kihasználás volt. Egyenrangú félkén alig kezeltek páran hosszú-hosszú utad során. Talán nem is baj.
Talán... de most mintha kellene valami eligazítás számodra. Az utcáról még mindig pánikos kiabálások visszhangoznak, érteni alig értessz 1-2 szót belőle, melyek többnyire a "szörnyek" és a "meneküljünk"-ből áll.
A fogadó belsejében a hangok lassan elülnek - a folyosón már csak egy személy lépteinek sietős hangjai visszhangoznak. Úgy látszik hamar kiürült, s téged itt egyedül hagytak...*

[Martos col Legium]

(Yamato)

<Nagy utat tettem meg, ez nem nekem való. Egy idegen város idegen emberekkel, kicsit... zavaró. Bár inkább az előbbi zavar, az emberek többsége velem szemben egyformán viselkedik. Persze nem hibáztatom őket, fordított esetben lehet, hogy én is olyan bolond módjára viselkednék, mint a többség.>

<Szerencsére minden többség mellett van egy kisebbség is. mint például a szobalány, aki megmutatta a szobámat. Tőle nem a szánalomból eredő segítséget kaptam, tényleg szívesen segít annak, aki szükségét látja, nem azért, hogy a lelkiismeretét megnyugtassa. Neki, aki valóban segített, valóban hálás voltam, és ő nyilván érzi is a különbséget. Vagy az emberek tényleg nagyon másak errefelé.>

<Ha nem is olyan mások, mindenesetre az biztos, hogy sokkal hangosabbak.> - folytatom reggel magamban a tegnap esti álommal félbeszakadt gondolatomat, mintha csak álmomban is ezen merengtem volna - <Vajon mi lehet ez a nagy felfordulás odakint?> - lépek oda a mosdótálhoz.

Amióta itt megszálltam, rászoktam arra, hogy egy kicsit több figyelmet fordítsak magamra. Elvégre rendes fogadóba rendes vendég illik. A fogadósnak egy darabig nem jött ki értelmes hang a torkán, mikor először léptem ki úgy a szobámból, hogy arcom és köpenyem egyaránt megszabadítottam az út porától.

A kellemes emlék egy kis mosolyt csalt szám szegletébe, majd nekiláttam a szokásos reggeli gyakorlataimnak, vigyázva, nehogy a kis szoba falait találja el egyik mozdulatom - már kitapasztaltam, hogy itt inkább csak a bemelegítést tudom megejteni, a tényleges gyakorlatokat az udvaron végeztem nap mint nap. Már épp indulni is akartam az udvarra, amikor két szót hallok ki a tömegből:

-Meneküljünk! Szörnyek!

<Úgy tűnik ma lesz egy-két társam a gyakorlatokhoz.> - gondolom, miközben magamhoz veszem botomat, majd képességeimhez mérten kisietek a szobából, és elindulok az utca felé. Ha út közben a sajátomon kívül valaki más lépte is hallatszik, akkor megszólítom a léptek tulajdonosát:

(közös)
- Van itt valaki? Megmondaná kérem, mi ez a felfordulás?

[Mesemondó]

___________________________________________________________

KM: Yvett de Crei
Helyszín: a Kereskedőhercegségek északi pereme, Djanahan városa.
Időpont: P.Sz. 3701. Kyel negyedik hava - a Végítélet hónapjának első hete; 1.nap
Résztvevők: Armon (Jomadar)
_____________________________________________________________

*Csak az Istenek tudhatják, hogy döntésed helyes volt-e vagy sem - mindenesetre te így érzed magad biztonságban: inkább ezek a dögök mint egy ismeretlen mágia, mely első látszatra igen fenyegető és pusztítónak ígérkezik...
A taktikád még talán jó is - az első három lövésed célba talál. Mindkét bestia kapott a nyílvesszőidből, az elsőt - amelyikből két nyílvessződ meredezik - sikerül is megakasztanod ezzel. Úgy látszik annyira értelmes, hogy tudja, a benne levő nyílvessző akadályozza, ugyanis elkezdte babrálni, kiszedni magából.
A másik beste nem hatódott meg a belé fúródott nyílhegyen, de annyira elég volt, hogy a rohamát megtörje.
Negyedik nyílvessződ talán az égiek vezérelték... bár a két bestiát elkerülte, de pont a varázsolni készülő nő felkarjába fúródott. Elég volt ez a pillanatnyi figyelemkihagyás a részéről - mire meglepődött, fájdalomtól eltorzult arcát felemelte már a torkán egy igen hangos, rekedtes csalódott kiáltás hagyta el. Az örvény, mely eddig szüntelenül ontotta magából a bestiákat lassan, de szemmel láthatólag záródik, több ocsmányság már nem lép ki belőle.
De ennek is meglesz az ára ismered fel, ahogy a nő tekintete egy pillanatra összefonódik a tieddel. Egyetlen rövid torokhangú parancsszó, s a már éppenhogy támadási helyzetben lévő bestia megtorpan. A nő mindkét kezében újra felcsapnak a vöröslő lángocskák egy pillanatra, de a következőben már útnak is bocsátja: egyet az illúziód felé, egyet pedig feléd.*



___________________________________________________________

KM: Yvett de Crei
Helyszín: Djanahan városa - Vándor kakas fogadó
Időpont: P.Sz. 3701. Kyel negyedik hava - a Végítélet hónapjának első hete; 1.nap délelőtt
Résztvevők: Yamato (Martos)
_____________________________________________________________

*A léptek hangja férfitól származik egyértelműen megállapítható. Szavaidra pillanatnyi csend támad, majd a léptek közelítenek hozzád.*
- Nem sok mindent tudok én sem. Van egy felhő a tér fölött, s a téren szörnyek hemzsegnek, rengetegen menekülnek az utcán.
Látom vak, elvezetem a menekülőkhöz, nehogy baja essen jóuram. Már bocsásson meg a modortalanságért, de nincs idő a formalitásokra. Zaggor vagyok egyébként. Jöjjön!... - *utolsó szavánál már előtted áll, s karodra helyezi kezét azzal a szándékkal, hogy vezessen.*

[Martos col Legium]

(Yamato)

Aggódása hallatán fanyar mosolyra húzom a szám.
- Inkább a védőkhöz csatlakoznék, mint a menekülőkhöz - várok egy fél pillanatot, majd döbbenetét kihasználva folytatom:
- És kérem Zaggor, inkább a vállamnál fogva vezessen, ha lefogja a kezem, akkor bajban leszek ha harcra kerül a sor - ezzel magabiztosan elindulok a kijárat felé (elvégre már többször megtettem ezt az utat), két-három lépés után azonban megállok, és vissza se fordulva - ilyen szokások bennem természetesen nem alakulhattak ki - megkérdezem:
- Nem jön? A városnak minden erős férfikézre szüksége van, legalábbis a hangokból ítélve - ha jön, bevárom, s amikor továbbindulunk, eleget teszek az elemi udvariasság követelményeinek is:
- Az én nevem egyébként Yamato Kyzoshu.

[Mesemondó]

___________________________________________________________

KM: Yvett de Crei
Helyszín: Djanahan városa - Vándor kakas fogadó
Időpont: P.Sz. 3701. Kyel negyedik hava - a Végítélet hónapjának első hete; 1.nap délelőtt
Résztvevők: Yamato (Martos)
_____________________________________________________________

*Kijelentésedre döbbent csendet tudsz tapintani - szószerint, neked ez tapintható...
Nehezen ocsúdik fel kísérőd szavaid után, s akkor is tétova léptekkel közeledik feléd.*
- Én... én azt hittem, hogy ön... ööööö.... Maga lát?
...
Én...öööö... Én...öööö... Én nem tudok harcolni, csak a pennát tudom forgatni. - *mondja még egy kicsit akadozva, de egyre jobban visszanyeri önmagát.*

[Martos col Legium]

(Yamato)

- Nem, nem látok, de ez szerintem nem elég ok arra, hogy a hátamat mutassam az ellenségnek.
- ...
- Oh, értem. Ez esetben csak annyit kérnék, hogy vezessen addig a pontig, ahonnan egyenesen elindulva csatlakozhatom a védőkhöz, és aztán menjen amilyen messzire csak tud, az istenek áldásával. Nem kívánhatom, hogy veszélybe sodorja magát.

[Jomadar]

(Armon)

* Azt láthatta, hogy az én nyilam sebezte meg, de nem tudhatja, hogy a szörnyet én "idéztem meg". *

Nagy kísértést érez, hogy még egy nyílvesszőt indítson útjára a banya felé, de azért az életösztön habozás nélkül emelkedik felül. Reméli, hogy a banya is félti a sajátját, ezért hirtelen ötlettől vezérelve egy alig hallható folytott torokhang hagyja el a száját, mire a legközelebbi harcoló csoport (lehetőleg újdonsült barátja) felől mágia hangjának harsány szavait lehet hallani.

//Hangteremtés a megmaradt 2 MP-ból - 1 szegmens

* Mivel nem minden harcolónak láthatja a száját főleg miközben maga is varázsolni készül, talán sikerül megzavarni, hogy ki is lehet itt mágiatudó... * - gondolja, de közben hirtelen mozdulattal úgy próbál vetődni, hogy valamelyik bestia takarásába kerüljön. Nagyon jól tudja, milyen nehéz egy kiszámíthatatlanul mozgó célpontot eltalálni. Reméli, hogy ügyes és fürge mozdulatai ráébresztik a banyát, hogy ő csak egy íjász, akire nem érdemes a gyilkos mágiáját pazarolni. Bár ha már elkezde, valszeg el fogja lőni, de talán nem rá, hanem inkább a támadni készülő Furudra. Főleg ha látja, hogy nem nagyon tud kárt tenni benne.

* Ha a harcosok meglátják, hogy bezárult a kapu, felébredhet bennük a remény, hogy felülkerekedhetnek és legyőzhetik ezeket az istentelen teremtményeket. Csak a banyával kellene valamit kezdeni. Remélem szüksége van a saját lényire, és a csata közepébe nem szór gyilkos mágiát. *

[Huor Aikanáro]

Vini

*Figyelmesen, felhúzott szemöldökkel hallgatom a lány meséjét.*

< Huszan mentek és senki sem jött vissza!? Valamik, vagy valakik tényleg vannak azon a birtokon... Talán valami mocskos Ranagol szekta! Hogy rohadnának el talpon!! >

(Közös)
- Értek mindent. És tényleg az lesz a legjobb, ha megvárjuk apádékat. Talán most megtudnak valamit.
De ki ez aki jött? Ő is velük volt, vagy honnan tudhat bármit is?

[Raddaq]

- Raddaq -

A lélekorozó finoman simult a kráni karjához, felvéve a vastag kabát szabálytalan alakját ... Bár magabiztosan szorította, tudta esélye sem lenne megvédenie magát vele ... De amíg a másik a földön hempergett, hadakozva a mardosó lángokkal ... Nagyobb esélyt saccolt önmagának ... A maradék három lépést, három szívdobbanás kísérte ... S ahogy elszánta magát, fejét félre szegve a kövekre köpött ... S ahogy az idegen a hátára fordult, neki rugaszkodott ... Baljának tenyerével az arcot, térdével a gyomor alsó tájékát vette célba ... Míg jobbja a magasba lendült, átforgatva a pengét ... Remélve, hogy a másik hangtalan utazik tovább e síkról ...

/ TÉ: 1k100 = 75 [75]

[Mesemondó]

___________________________________________________________

KM: Yvett de Crei
Helyszín: Djanahan városa - a küzdők felé tartva
Időpont: P.Sz. 3701. Kyel negyedik hava - a Végítélet hónapjának első hete; 1.nap délelőtt
Résztvevők: Yamato (Martos)
_____________________________________________________________

- Jöjjön! - *Karol beléd ismét új "ismerősöd", Zaggor. Nem nagyon sietve, de nem is óvatosan vezet az utca kövén, s hallod, hogy egyre erősebb a csatazaj, ahogy haladtok előre. Egy ponton megálltok.*
- Ha itt egyenesen halad, akkor pont egy három lényből álló kompániába fog futni úgy cirka 30-40 láb után. Háttal vannak. De ... Yamato... én nem tartom jó ötletnek, hogy ön ide bemerészkedjen, hisz azt sem látja, hogy ki az ellenség és ki a városvédő... Viszont mivel annyira határozott és elszánt, hát ide kísértem, de remélem nem azért kísértette ide magát, hogy eltávozzon az élők közül csak azért mert vak... mert így is lehet valakinek teljes élete, és boldog élete... Nem bírná a lelkiismeretem elviselni, ha én kísértem volna a halálba... - *mondja a kis érzékeny lelkülető Zaggor, s bizony addig nem engedi el karoló kezedet, míg választ nem adsz neki.*





___________________________________________________________

KM: Yvett de Crei
Helyszín: a Kereskedőhercegségek északi pereme, Djanahan városa.
Időpont: P.Sz. 3701. Kyel negyedik hava - a Végítélet hónapjának első hete; 1.nap
Résztvevők: Armon (Jomadar)
_____________________________________________________________

[i]*Lehet van égi pártfogód, mert a banya nem látja, ahogy a mágiája az illúziódon egyszerűen áthalad, s táplálék hiányában kihuny, ugyanis azzal van épp elfoglalva tekintete, hogy az ellenkező oldalt kémlelje, az általad keltett hang forrásának keresése okán. Tartásán zavar látszódik, láthatólag megzavarodott a teremtett helyzetben. Viszont neked sin sok időd arra, hogy nézelődj, hisz pár pillanat és a keltett második tűz elér téged is - majdnem. Fürgén és ügyesen mozdulsz pont a kellő időben úgy, hogy be tudj ugrani egy bestia mögé a futótűz elől - csak egy kis lobbanás érte el lábad vetődés közben, de ez arra sem volt elég, hogy cipőd megpörkölődjön - nem úgy a fedezékként szánt bestia, aki mennydörgésszerű hanggal adja a világ tudtára, bizony nem élvezi az élő fáklya szerepét.
A takarásból is tovább kell állnod, hisz a lángra kapott bestia kiszámíthatatlanul mozog, s így látod, hogy a banya téged hagyván az újdonsült ismerősöd felé veszi útját - kezében egy kissé görbe tőrrel. Horri azonban nem veszi észre, igencsak lefoglalja két bestia csépelése.*




___________________________________________________________

KM: Yvett de Crei
Helyszín: Erion, Kereskedőnegyed - egy sikátor
Időpont: P.Sz. 3701. Kyel negyedik hava - a Végítélet hónapjának első hete; 1.nap délelőtt
Résztvevők: Raddaq (Raddaq)
_____________________________________________________________

*Tetted gyors és végzetes a másik számára - pusztán csak egy hördülés mit ejt utoljára szája, majd csodálkozó-rémült tekintete lassan üressé válik szemed láttára, ahogy az élet távozik testéből. Pár szegmens csupán, s az idegen gyilkosból nem marad más hátra csak egy égett ruházatú hulla.
Viaskodásotokat valószínűleg senki sem hallotta - legalább is egyik oldalról sem érkezik senki kíváncsiskodni felétek - bár te tudod a legjobban, hogy ez nem jelenti azt, hogy nincs is itt senki figyelő tekintete... És a kölykök?... Valaki biztosra ment, hogy eltegyen láb alól és bizony teljesen tudatában volt annak, hogy te éppen hol jársz. Lehetett ez az ismeretlen támadó, de lehet ő csak egy végrehajtó és az értelmi szerző él még, s ha így van tudja, hogy te is élsz még...*




___________________________________________________________

KM: Yvett de Crei
Helyszín: Damak - a Lugasban
Időpont: P.Sz. 3701. Kyel negyedik hava - a Végítélet hónapjának első hete; 1.nap dél
Résztvevők: Viniel Vinidius (Huor Aikanaro)
_____________________________________________________________

- Ez a fiú... a kedvesem vérszerinti fia. Ronni. A város határában vert tanyát egyedül talán fél úton a birtok és a város között, csakhogy elsőként lássa meg apja hazatértét. Biztos látott olyat ... Jajj... remélem életben vannak még!
*Végszó... Léptek zaja hallatszik, s nem sokára meg is jelenik Ángus az ajtóban eléggé izgatott ábrázattal.*
- Kedvesem, az ebédet itt kell hagyjam, mert mozgolódást látott Ronni a birtok előtt. Bár nem merészkedett közelebb, de fekete lovasokról beszélt. Úgy döntöttünk a kapitánnyal, hogy páran felnyergelünk és haladéktalanul megnézzük mi is készülődik ott. Vigyázz drága anyádra, ahogy tanítottam!
Önt pedig örülök Vini, hogy megismerhettem, remélem még fogunk találkozni! Költse csak el az ebédjét családom körében, s bocsásson meg nekem, hogy így és ily gyorsan távozom eme eseményről, de tudja a kötelesség elszólít. - *Mondja feléd fordulván, kicsit biccent, majd távozni is készül sietősen az étkezőből. Elina, a leányzó szólni sem mer, csak kissé remegve bámulja apja alakját, s egy kis biccentést ereszt meg csupán, hogy érteni értette apja kérését.

[Jomadar]

(Armon)

* Remélem a banya nem ezért ragadta a görbe tőrt, mert jól áll neki, hanem mert elpuffogtatta a mágiáját. Jó trükk volt elterelni magamról a figyelmet, de mégse kellene hagyni, hogy szegény Horrit hátbaszurkálja. *

Sietve eltávoldik a fáklyaként viselkedő dög közeléből, nehogy maga is kapjon a "jóból", majd az íjával a banyát zélozza meg.
Ha az állat összeszedné magát és rátámadna, fegyvert vált és a tőrkarddal védekezik. Ugyanezt teszi, ha a banya mágis inkább ráront Horri helyett.

* Ha ilyen ronda mágiával él, csaknem harcművész másodállásban... *

1 kör (2 tám/kör):
1k100+22 = 52(+22) [74] sebzés: 1k6 = 6 [6]
1k100+22 = 75(+22) [97] sebzés: 1k6 = 2 [2]

[Martos col Legium]

(Yamato)

<Teljes és boldog élet? Nem, ebben nem a vakságom akadályoz meg engem.>
- Nyugodjon meg, egyelőre másnak keresem a halált, nem magamnak.
Régi, de soha el nem feledett hang csendül bennem: <Ne feledd, a tűz csak akkor éget, ha nem bánnak vele kellőképpen óvatosan. De soha nem csap le önkényesen senkire. Ekképp cselekedj te is: támadj, de csak akkor, ha van tűzifa!>
-Viszont lehet, hogy igaza van. Talán mégsem kéne ilyen eszetlenül berontanom oda. Kérem, Zaggor, legyen egy kicsit szemem helyett szemem, és mondja meg, hogy hozzávetőleg kikből van több: barátból, vagy ellenségből? Bírják-e még a városiak?