Haonwell városa

[Yvett de Crei]

(Patricia)

*Maldar hangjára megdermedt, de nem válaszolt neki. A táska már a kezében volt. A lány szavaira elkerekedett a szeme, de a nyelvére toluló szavakat lenyelte. <Számítanak... sokat. Most viszont egy ugyanilyen fontos ügyet kell helyretennem. S ha ez kész, akkor foglalkozhatom mással is. Indulj Pat!...> Jobb vállára fogta táskáját, összeszorított szájjal, gondolataiból megpróbálta kiûzni a hasadék túloldalán lévõ két személyt - majd határozottan a lány után indult a barlangba.*

[Mesemondó]

__________________________________
KM esemény: [Szitakötõ]
Idõpont: koratavasz, 10. nap, dél
Helyszín: Haonwell, Ördög Marka
Résztvevõk: Patricia, Maldar
__________________________________


Maldar távolodó futás hangját hallotta a túlvégrõl. Szita elkiáltotta magát:
-Pat, várj, ne menj már el!!!
de a lány húzta magával a barlangba. Ott gyorsan jobbra fordult, hideg fal mellett vezette, majd megállt és felfelé mutatott. Egy kürtõ alján álltak. keskeny volt, kiálló falrészekkel belsejében.
-Mászunk!

[Yvett de Crei]

(Patricia)

*Bárhogy is kiabáltak volna utána bizony nem állt volna meg - legalább is elhatározása így szólt. A barlangban a kürtõ alatt rámeredt a lányra.*
- Ezt nem gondolod komolyan?! Egy kézzel hogy másszak fel itt? Képtelenség....

[Mesemondó]

__________________________________
KM esemény: [Szitakötõ]
Idõpont: koratavasz, 10. nap, dél
Helyszín: Haonwell, Ördög Marka
Résztvevõk: Patricia
__________________________________


-Én felmászom. Nem magas. Lenyújtom a kezem, te megfogod és használod a lábad.

[Yvett de Crei]

(Patricia)

*Felnézett a kürtõre. Gondterhelten méregette milyen magas lehet. Nem hitt igazán a sikerben, de más választásuk nem volt.*
- Hát... próbáljuk meg.
S ha már vezetsz valahová... - megmondod a neved, hogy hogyan szólíthatlak?

[Mesemondó]

__________________________________
KM esemény: [Szitakötõ]
Idõpont: koratavasz, 10. nap, dél
Helyszín: Haonwell, Ördög Marka
Résztvevõk: Patricia
__________________________________

-Ditte vagyok. Jól figyelj: én lenyújthatom érted a kezem, de te az enyémért nem nyúlhatsz fel. Ha másképp teszed, itt hagylak.
Fürgén felmászott és csalatkoznia kellett: nem ért le patig a keze. Csalódottan fújta ki a levegõt.
-Nem akarok velük találkozni. Veszélyes.

[Yvett de Crei]

- Értelek Ditte. - *majd amikor a kéz nem ért le hozzá elhúzta a száját. Egy 'sejtettem' gondolattal nézett fel a lányra. Kicsit járt az agya...-*
- Nem veszélyesek õk ketten... de tiszteletben tartalak.... Mi van, ha a dárdádat nyújtod le nekem, s annak segítségével talán fel tudsz húzni?

Ditte szeme felcsillant és úgy is tett. Pat elérte, de érdés, elég erõs-e a dologhoz

*Mielõtt nekivágott volna a hátiját nagy küszködés árán átvette a bal vállán is, s pántját beakasztotta felkötött kezébe. Ezután jobbjával a földön párszor végigsímított, hogy tenyerén a nedvességet a por felszívja - ezálltal kevésbé legyen csúszós. Aztán kicsi szuszogás után nekiveselkedett a feladatnak.*


Megfogni meg tudta fogni, de mikor a lábaival kereste a helyet, ahova léphet, kiderült, dem fogja tudni magát tartani is. Egyszerûen nem bírta el saját súlyát Ditte kifújta a levegõt.

*Halkan szitkozódott...*
- Tudnék javítani a helyzeten, de ahhoz idõre van szükségem míg visszanyerek valamennyi tudati energiát.
-Mit?
- Tudati energiát... oh... mindegy. Van szerinted még egy fertályóránk?
-Ha azok nem jönnek át, igen, van.
*Hangosan latolgatott.*
- Maldar ott semmiféleképpen nem jön át, túl nagydarab ahoz. Szitával már más a helyzet, ugyanolyan vékony mint én vagyok. Ha nekem sikerült neki is fog elõbb utóbb - az a baj, hogy nemtudom mennyire elszánt a megtalálásom ügyében. Ahogy ismerem nem adja fel egykönnyen:S.
Próbáljuk meg mégegyszer a dárdás dolgot, hátha másodjára sikerül.

A dárda újra leér, pat megfoghata. Mit tesz még?
- Ditte... ha ráerõsítem a hátimat a dárdára elõbb
felhúzod azt? Azzal is könyebb helyzetben lennék.

Bólintott.Amit kész volt, felhúzta, s az üres
dárdát újra le.
*Vállpántnál fogva fél kézzel foggal rácsomózta a hátit. Szájat harapva figyelte ahogy a háti feljebb emelkedik. Hangosan fújta ki a levegõt amint az felért. Újra peporozta a kezét és ismét nekiveselkedett - de másodjára már úgy, hogy a jobb lábát elõször rátette az elsõ elérhetõ kiszögelésre, s így kapaszkodott bele a dárda nyelébe.
Nemhogy visszacsúszott mivel nem tudta magát megtartani, de még hátsójára is esett. Igaz túlságosan nem ütötte meg magát.
- Nincs más választásom. Meditálnom kell.- *Azzal a földön maradva kényelmesen elhelyezkedett összpontosításba kezdett, hogy elméje valamennyire feltöltõdjön.
Ditte furcsálkodva nézte ezt a jelenetet de nem volt más választása neki sem: várni kellett.

[Anathor]

(Maldar)

- Nem láttam, de futást hallottam...
*A homlokát réncolja és töri a fejét, hogyan kéne akkor átjutni.*
- Muszáj pedig... Más utat nem látok.
*Gyorsan eltávolodik pár métert, szétnéz és mire visszajön már Szitát beszorulva találja. Ismét segít neki, szól neki húzza be a hasát, majd "kirántja" a nõt. Ha sikerül, újramérlegeli a helyzetet.*
- Akkor maradj itt, én megmászom ezt a sziklát és keresek másik bejáratot.

[Mesemondó]

__________________________________
KM esemény: [Szitakötõ]
Idõpont: koratavasz, 10. nap, dél
Helyszín: Haonwell, Ördög Marka
Résztvevõk: Patricia, Maldar
__________________________________

Ditte elnézte Patot, majd döntést hozott. Keményet. Maldar tanakodás közben egyszer csak azt vette észre, hogy valaki kiállt a fenti sziklafal szélére, s lenézett a katlanba. Szita levegõért kapkodva görnyedt a kirángatás után. Az alak haja nagyon hosszú volt, aranyszõke, arcra fiatal lány, de olyan hidegen nézett le, mint egy szobor. Bal kezét felemelte, tenyerét a lent álló Maldarra fordította, egy idegen szót kiáltott, s olyan történt, ami látványos, de veszélyes: ujjaitól tenyere közepéig fénysugarak gyûltek össze, majd egyetlen nyalábba tömörülve kilõttek, egyenesen a férfi felé. Elõször felégette elõtte egy sávban az avart,sistergett és közelített a férfihoz. Olyan gyorsan, amibe egy tenyér elmozdítása kerülhet.

[Ralog Gebbro]

(Jeffete)

*A tünde válasza után felhúzott szemöldökkel kettõt-hármat pislog, majd szó nélkül elfordul tõlle. Inkább a sátorállításnak szenteli figyelmét, mintsem ezt a fenhéjázó "vitát" folytassa az elffel.*
- Morik, jöjjön már segíteni egy kicsit. - *majd ha a dzsad odamegy és segít, félhangosan megjegyzi még.* - Ha ez így folytassa, akkor lehet Patriciával többre mentünk volna.

[Anathor]

(Maldar)

*Elõször azt hiszi Patot vélte felfedezni a szikláfalon álló nõben, de késõbb rájött, hogy tévedett. Összeráncolja a homlokát és a kard markolatára helyezi a kezét. A fénynyaláb közeledésére reflexszerûen hátrál, de pár lépés után megáll. Izzó tekintettel néz a nõre.*
- Ki vagy, és hol van Pat? - dühösen válaszokat követel.

//Ha nem állna meg a fénynyaláb, akkor majd menne egy privi //

[Mesemondó]

//Jöjjön, mert nem fog...//

[Mesemondó]

__________________________________
KM esemény: [Szitakötõ]
Idõpont: koratavasz, 10. nap, délután
Helyszín: Haonwell, Kacagó-tisztás
Résztvevõk: Jeffete, Alauron
__________________________________

-Hm, mond valamit. Igazság szerint, ha nem lenne mágiás személy, rég megtapostam volna. Ilyen összeférhetetlen alakok egyetlen alakulatban sem maradnak meg soká. Kiveti a csoport. Az a baja, hogy fiatal és el van telve magától. Még nem kapott pofont az élettõl, de olyat, hogy abba két foga tört volna bele. Eh, ha csak egy órácskára elveszejtené a képességeit, úgy megcsavargatnám a karját és a fizimiskáját, hogy a követ úr igencsak színesen vinné vissza az elf negyedbe õkelmét. Komolyan nem értem, hogyan viseli õt el a saját népe. Bár ahogy kivettem, õk sem nagyon bírják. Vajon mért! Szívesen megleckéztetném, ha lenne idõm ilyen ppattanásokra. Annál fontosabb, hogy eleget tegyek annak, amire parancsot kaptam. De a városba érve ez már nem lesz az én bajom. Útjaink elválnak. Rám más feladat vár, és magukra is. Tekk'rje majd eligazít, ahogy szokott. És akkor takonypóc õkelme is megkapja ami jár neki. Eh, gyerek kezébe hatalmat adni, ki volt az a sületlen vadbarom...!-
-fejtette ki Jeffetének Morik a véleményét kendõzetlenül. Közben állítódott az a sátor is szép szorgalmasan. Hogy Alauron eközben mit csinál, drága Km-nek lila gõze sem vagyon, éppen ezért kéretik errõl utalást tenni az érintettõl

[Mesemondó]

__________________________________
KM esemény: [Szitakötõ]
Idõpont: koratavasz, 10. nap, délután
Helyszín: Haonwell, Kacagó-tisztás
Résztvevõk: Arbor
__________________________________

Az elf csapást talált: õzét. A tisztástól balkézre haladt, felhágott egy sziles-gyertyános hegyoldalra, majd annak a túloldalán egy bozótosban két õzet látott, akik a hajtások végét rágták.

[Schinter]

Arbor Vitus


Hátát egy fának veti és igen komoly és megerõltetõ elmélkedésbe kezd.

<itt van ez a 2 õzike...olyan aranyosak és szépek az õzike szemeik.Most bántanom kellene öket,hogy azok az emberek jól lakjanak.Ráadásul biztosan jól laknának...hm...Még csak fel sem nõttek.Nyugodtan eszik a friss hajtást.De azért mégis csak vinni kellene vmi ételt,még a végén a végsõ cél elõtt kihal az annyira felmagasztalt csapat.Ejjj...utálok vadászni...>

Végül arra a döntésre jut,hogy mégsem ejti el egyiket sem hanem egy másik állat után néz.