Abaszisz: Ifin városa

[Mesemondó]

____________________________________________________________

KM esemény [Tysson-lar]
Helyszín: Abaszisz, Ifin, kikötőnegyed,Filézett Harcsa fogadó
Idõpont: A Vizek hónapja, a Tengercsend, éjjel
Résztvevõk: Sal Hiddle [Layla], Shanil Argus [Schinter], Kildar Cossagor [Meridian]
_____________________________________________________________

* A Kandúr kortyol az itókából, majd ingjére is locsol belőle egy keveset... lehajol, hogy a fogadó poros padlazatáról némi piszkot felmarkoljon... az ujja hegyére tapadt anyaggal arcát megdörzsöli... haját még jobban szétzilálja... most már tényleg olyan, mint egy iszákos ifini... ekkor lépked lefelé trisha, oldalán Shanillal... a papnő enyhén idegesen az asztalkához lépked, majd leül... Kandúrt majd Kidlart végigméri... megdöbbenése hamarosan egy rosszalló mosolyba csap át...*
- Hm... értem már. Jól van... akárki bedőlne ennek. Fuhh és a szagotok...
* Azzal gyöngyözően felkacag...*
- Tia és Dzsana? Hol késlekednek?
* A KAndúr a vállát megvonva válaszol...*
- Itt nincsenek az biztos... hm... megtennéd, hogy felnézel hozzájuk? Csak a biztonság kedvéért...
* Trisha bólint, majd illámgyorsan elviharzik... bekopogtat mint Dzsanához mind Tiához... figyelmezteti őket, hogy hamarosan eljön az indulás pillanata... sokáig nem időzik egyik helyen se... ha netán elaludtak volna az illetők, egy az erőteljes kopogástól egészen biztos hogy felriadnak...*

[Meridian]

(Kildar Cossagor)

*Követi a Kandúr mozdulatait... igaz, a haja már eddig sem volt normális, de mostmár teljesen összevissza áll... az arca is mocskos volt eddig is... ő a szobájából szedte a piszkot... nézi kandúr észülő és tökéletesedő álcáját. Mikor végez, kacsint egyet neki.
Mikor lejönnek Trisháék, ránéz a papnőre. Látja, hogy nem ismeri fel a lány azonnal, ezen egy jót derül, aminek külső jele egy széles vigyor. A kacagás utáni kérdésre csak ennyit mond:

-Nem tudom. Valószínűleg alszanak még. Akárcsak Luure.

[Yvett de Crei]

(Dzsana Khadde)

*Kicsit kusza álmából valami dörömbölés rángatja ki. Felül az ágyában és egy pár pillanatig mered maga elé, majd az ajtajához lép és minden elővigyázatosság nélkül felrántja az ajtót. Amikor meglátja Trishát, kicsit bánatosan és fáradtan szól hozzá.*
- Öt perc és lent leszek... - *azzal becsukja az ajtót, s szedelődzködik. Már amit tud magához vesz. Kicsit hiányos pulóvereit magára ölti, felveszi vértjét. Sisakját forgatja a kezében, de végül is úgy dönt nem viszi magával. Szépen lerakja ágyára. Kardját oldalára csatolja, boláját, felfűzi övére. Szétnéz. Kicsit fancsali képet vág, hisz ez mind amit magával tud vinni. Odalép az ablakhoz, kinéz rajta, s a csillagtalan sötét éjnek intézi gondolatait.* <Bármi is legyen, a legjobbat kell nyújtanom. Személyeskedést el kell felejtenem - ha más is így dönt... Mindenkiért meg kell tennem. Anyámért, Afuzért...a többiekért... és legfőképpen azért, hogy még visszatérhessek a Kutyához befejezni ígéretemet...> *Ökölbe szorított kezekkel lép ki szobájából, bezárja maga mögött az ajtót, s leindul a többiekhez. Odalenn egyenesen Shanilékhoz lép, arcán kimértség, nyugalom és elszántság tükröződik. Ránéz Kildarra és felvonja a szemöldökét - látszik, nem ismerte fel a férfit...*<Nah, még csak ez kellett egy újabb ismeretlen fazon...és elvárják, hogy az ember csapatmunkát játszon...>

[Meridian]

(Kildar Cossagor)

*Látja, hogy Dzsana nem ismerte meg, így megszólal, bárt a hangja most nem is hasonlít a valódihoz:

-Jó reggelt *hikk* ksiasszony... de szép színe van kendnek *hikk* üljék le ide oszt még iszunk egy pohárkával *teljesen bamba arrcal mered maga elé. Szemel láthatóan tökrészeg. Egy pillanatig. Aztán egy széles mosoly jelenik meg az arcán.

-Jó reggelt, Dzsana. Hogy aludtál? *szólal meg a saját hangján. Utna ránéz Kandúrra, egy kérdő pillantást vetve aférfira.*

[Yvett de Crei]

(Dzsana Khadde)

*Az idegen férfi szavaira igen haragos képet vág. Látszik nem fűllik az újdonsült társasághoz a foga. Már épp lépne közelebb, hogy valami otrombát vágjon a férfihoz mikor megszólal Kildar hangján. Dzsana szemei elkerekednek, egy pár pillanatig még a száját is nyitvahagyja, majd gyorsan be is zárja. Nyel kettőt, hármat szinte hangosan és úgy munstrálja a férfit. Láthatólag zavarja az átváltozás és olybá képet vág, mint aki nem hisz a szemének, vagy inkább a fülének... Kicsit kétkedő hangon válaszol neki.*
- Kildar? .... Öhm... köszönöm jól, és ha Trisha nem költ fel, még mindig alszok... de te öhm.... megváltoztál egy kicsit.

[Schinter]

Shanil Argus


Trisha kifele invitalasara meghajol elotte.

-Kis asszony inkabb masik iranyba invitalnam

Aztan a eroteljesebb parancsszora felnez.

-Jol van na...megyek mar

Leerve az ivoba latja,hogy csak a tarsasag egy resze van lent es hogy Kildar es Kandur mire keszulnek...

<Erto szemeket ugysem verik at mellesle meg sokkal lassabbak szineszkedve -.- no mind1 -.->

Leul az egyik szekre es kenyelmesen hatradolve varja az indulast...

[Layla]

(Sal Hiddle)

*Érezve az alkohol szagát, Salamanca alig hallhatóan krákogni és köhögni kezdett. Tudta, hogy a terv kivitelezhető, és hogy meg is fogják valósítani, amit elterveztek. Jó lesz viszont vigyázni, és mindig nyugodtan, hidegvérrel gondolkozni...fura arckifejezéssel nézett Kildarról a Kandúrra, majd vissza. Pár pillanat múlva pedig rávillantotta csodálatos mosolyát az asztal mellett megjelenő Trisha-Shanil alkotta párosra...*

[Hakea Ello]

(Tia)

Meghallva a várva várt kopogást, könnyed léptekkel megindul az ajtó felé. Csalódott, lemondó tekintettel veszi tudomásul, hogy a pap halasztja a beszélgetést.

-Megértem. Akkor majd...máskor. Jó éjt, Shanil.

<Végülis várható volt...>

Becsukja az ajtót, a kulcsot elforgatja a zárban és magához veszi. Körülnéz a szobájában, majd mikor rálelt fehér hálóköntösére, átöltözik. Iratait és felszerelését gondosan belepakolja a hátizsákjába, botját keze ügyébe, az ágy mellé támasztja, majd elfújja a mécsest és gondolatokba merülve elszenderedik.

Kopogásra ébred. Elvileg ez nem volt betervezve...elaludt volna? Hát igen, senki sem hibátlan. Trisha hangja már világosan cseng fülében, határozottan válaszol.

-Öt perc múlva az ivóban.

Kikel az ágyából, majd gyönyörű, karcsú tagjait macskamód nyújtóztatja. Frissen átöltözik, lombzöld inget és barna nadrágot vesz föl, mely szorosan simul hosszú lábaihoz. Ehhez puhán bélelt barna bőrcsizma társul, és az elmaradhatatlan, immáron rojtos szélű köpönyeg. Zsákját, mely súlyosabb mint amilyennek tűnik átveti a vállán, majd botjával a kezében kiballag a szobából. A biztonság kedvéért bekopog Dzsanához, ám mikor látja, hogy már készülődik, leballag az ivóba. Kedves mosolyt ejt a többiek felé, majd Trishának megköszöni, hogy fölébresztette. A kulcsokat leadja, és indulásra készen figyeli Kandúr és Kildar jelenetét. Véleményét megtartja magának, inkább azon gondolkodik, hogy miért nincs még helyben Luure.

[Meridian]

(Kildar Cossagor)

*Látva Dzsana reakcióját, csengő hangon felkacag.

-Igen, kedves dzsana! Én vagyok az, csak tudod egy kis smink meg ilyenek, és mindjárt nem úgy néz ki az ember, ahogy valójában...

*Utána elcsendesedik, mikor látja, hogy Trisha és Shanil, majd utánuk Tia érkezik meg az ivóba. Végigméri arcukat, majd szép sorra végighalad a társaságon.

<Na, érződik a küldetésszag. Senki sem olyan, mint egyébként...>

[Layla]

(Sal Hiddle)

<Hallom ahogy a szél azt susogja: indulj, készülődj, menned kell...siess, kérlek...hallom a fák suttogását, ahogy tempóra ösztökélnek...mikor leszünk már itt mindannyian? Mikor tudunk elindulni és szembenézni a sorsunkkal? Érzem, hogy vibrál a levegő, hogy mindenkiben szép lassan feltámad a feszültség -de taéán bennem a leginkább...indulj, indulj...>

[Kraal Mornan]

(Luure Mos Che'narion)

*Luure felriad. Első gondolata az, biztos elkésett: megtévesztően csendes az épület, ami ritka egy ilyen nagyvárosban. Gyorsan magéára rángatja ruháit, és lesiet az ivóba, ahol megnyugodva tapasztalja, társai még ott vannak. Csendben leül egy asztal mellé, és figyel a történésekre.*

[Yvett de Crei]

(Dzsana Khadde)

*Kildar kacajára és szavaira egy kicsit csodálkozik, de végül egy vállvonással elintézi magának.* <Végül is... ha neki így jó... bezzeg én kenhetnék magamra bármit, akkor is megismernék arcomat... > *Leül Kildarék asztalához, s fázósan húzza össze magát a széken. Az éjszaka hideg levegője még itt az ivóban is borzongásra készteti, s fancsali képpel gondolja el, mi lesz vele, ha ki is kell mennie.* <Bizonyára úgy fognak kocogni a fogaim, hogy messziről meghallják majd. Vagy annyira át fognak gémberedni tagjaim, hogy végül még menni sem fogok tudni. ... Eh... meg kéne kérdezni, hogy... nem erre már úgy sincs idő... majdcsak megbírkózok vele ... >

[Schinter]

Shanil Argus


Latva,hogy a tarsasag legtobb resze kisse bebujtak a csend lepele ala,ugy gondolja,hogy ideje megtorni ezt a csendet.Racsap az asztalra majd korbenez az arcokon.

-Na ha mindenki felkeszult ideje elindulni az elso csapatnak nem de?
...
En meg maradok egy kis itokara

[Layla]

(Sal Hiddle)

<Na végre...igaza van Shanil-nak, indulni kellene, szépen lassan, de biztosan...de...óh, istenem! Ez azt is jelenti, hogy el kell szakadnom Kandúrtól. Féltem, jobban mint saját magamat, jobban mint bárki mást ezen a földön...jobb lesz mihamarabb elindulni, akkor sem fáj már annyira a búcsúzás, és...és kénytelenek leszünk teljesíteni a feladatot. Mindent bele, Salamaca, ne hagyd, hogy úrnőd csalódjon benned, de azt méginkább ne engedd, hogy meginogjon a saját magadba vetett hited!>

-Igaza van Shanilnak, indulnia kellene a csapat első felének...így is késésben vagyunk, minden perc, amit itt töltünk, elvesztegetett időnek számít.- a lány hangja magabiztosságról árulkodott, a szemei tüzes fényben csillogtak az éjszakában.

[Meridian]

(Kildar Cossagor)

*Shanil feltevésére hűvös kifejezés jelenik meg az arcán... aztán Salra pillant, majd Kandórra, és így szól:

-Gyere. Tényleg indulnunk kell.

*Majd halkan feláll az asztaltól.