Elõre Pyarronért! [ETK]

[Yvett de Crei]

(Malina Reneir)

<Szép ez a szobor, bele illik a városba. Úgy látom ez itt egy központi hely, itt kellene körbenézni fogadó után. Azt a sellõs cégéres házat megnézem közelebbrõl, remélem az aminek gyanítom.>
*Elindulok a ház felé, s közben megvárom míg a karaván elvonul elõttem. Az állatokat megcsodálom, arcomra kíváncsiság ül ki, s enyhe gondolkodás - ugyanis mintha rémlene mik is azok, de valahogy nem jut eszembe.*
<Valahol már biztos olvastam ilyenekrõl ezt tudom, csak nem emlékszem... meg arra sem hogy mik lehetnek.... Na, de elõbb a kaja, mert kilyukad a gyomrom - a hajón a koszt nem volt valami kielégítõ számomra.>
*Azzal amint elvonult a karaván a sellõs cégérrel jelzett házhoz lépdelek. Benyitok az ajtaján, s gyors pillantásokkal körbenézek mi is ez a hely.*

[Ayana]

(Aldalea Dzsarali)

Hálát is adok Galradzsának, hogy nem akarta, hogy bajba kerüljek, márpedig ha a férfi még valamivel sértegetni próbálta volna az önérzetem, lehet, hogy egy teverúgásnyival közelebb kerül a városfalhoz.
<Remélem nem ugyanott száll meg, ahol mi.>
A téren a sellõ szobrot megcsodálom, hiszen nem sûrûn láttam efféle halfarkú embereket.
<Talán valami védelmezõ jelkép>, csak erre tudok gondolni, ha a tengert számításba veszem. Ellenben a hatalmas piac látványa annyira már nem új, de jól esik az a kis hangzavar. Pláne az, amikor végre lehuppanok a tevémrõl a talajra a szeráj elõtt, kinyújtóztathatom és megmozgathatom a lábaim. Elégedett sóhaj hagyja el a torkom és még egy halovány mosoly is megjelenik arcomon.
A lepakolás-berakodás végeztével leszedem a tevémrõl is azt a néhány holmit, ami a nyergére volt erõsítve, aztán ez utóbbit is eltávolítom és a váltóruhát magamhoz veszem, mert ahogy a fogadóba érünk, igénybe fogok venni egy kis fürdõzést, hogy lemossam az út porát.

//Amennyiben a tevéket valahol máshol hagyjuk, akkor ezt késõbb teszem meg.//

[Rayvanur]

Rendkívül kitartóan üldözöm a tolvajt. Némi kétségem van amikor látom hogy az egyik õr már majdnem utol érte. És ez csak nõ amikor látom hogy a földre hanyatlik.

<Lehet hogy mégsem volt olyan jó ötlet?!>

Hirtelen elhatározással mindent egy lapra teszek fel, és kihazsnálva a lendületemet rohamozok a botommal.


//Ké: 26 Té: 75+20=95 Sebzés: 3x2=6 //

[Mesemondó]

__________________________________________________________
KM esemény [Saggaras Zenir]
Helyszín: Tilemaer
Idõpont: Nyár eleje
Résztvevõk: Brasten [Rayvenaur]
___________________________________________________________


*Már egészen közel értél a fickóhoz, szerinted, úgysem tud, még egy ilyen jó dobást megereszteni. Így meglendíted a botodat, és jól bokán is találod, hatalmas esik a tolvaj, és a bokája eléggé furcsán áll. Nem törõdsz vele. A fickó, még elõre ránt egy tõrt, közbe, hallod a diadal ittas ujjongást.*

- Végre elkapta, végre végre!!

[Mesemondó]

__________________________________________________________
KM esemény [Saggaras Zenir]
Helyszín: Tilemaer, Fogadó a Sellõhöz
Idõpont: Nyár eleje, délben
Résztvevõk: Malina Reneir [Yvett de Crei]
___________________________________________________________


*Nem tévedsz, már kívülrõl az ablakokon látszódik a söntés. Az épület egy kétszintes boltíves fehérre meszelt ház. Alul és felül is nyitott terasza van, és látod, hogy innen is nyílnak szobák. A ház mellet található egy kisebb istálló és kocsiszín is. Belépsz, számodra érdekes kép tárul szemed elé. Olyan mintha a ház külseje belülre került volna. A falak terméskõvel vannak takarva. Nem tûnik giccsesnek, egyáltalán nem. A falon mindenütt hajókról és sellõkrõl készült festmények lógnak. A helységben hat személyes kör alakú asztalok vannak, és olyan félház körül van megtöltve emberekkel. A söntés mögött egy kövér piros pozsgás arcú férfi áll. Magas kopaszodó alak, de kedvesnek látszik.*

- Jó napot, üdvözlöm a Fogadó a Sellõhöz épületében. Én Vales vagyok. Mit parancsol?

[Mesemondó]

__________________________________________________________
KM esemény [Saggaras Zenir]
Helyszín: Tilemaer
Idõpont: Nyár eleje, délben
Résztvevõk: Aldalea Dzsarali [Ayana]
___________________________________________________________


*Mindenki helyeselte apád ötletét, így egyelõre külön váltok Al-Dzsaredtõl, és tevén elindultok fogadót keresni, jobbnak látod, ha még az átöltözést odébb halasztod. Útközben többen megbámultak, feltûnt neked, hogy hiába a nagyszámú dzsad kereskedõ, azért a teve ritkaságszámba menõ errefelé. Így sokan megbámulnak benneteket. Áthaladtok a étéren és mentek egyenesen.*

- Nézd apám, ott van egy fogadó szerûség – Szól Kalid.
- Jó nézzük meg.

*Megközelítitek a fogadót, aminek cégérén egy sellõ van. Két emeletes boltíves fehérre meszelt teraszos ház. Felül is van terasz onnét nyílnak a szobák. Bevezetitek a tevéket az istállóba, egyszer a semmibõl, egy kisebb fiúgyermek toppan, elõ, háttal, és csak azt halja, hogy vendégek érkeznek, valamit cipel a kezében.

- Hagyják csak, majd én megkötöm õket. –Mondja, miközben megfordul, és elejti azt a zsákot, amit cipel, és egyszerûen ledöbben. –Ezek meg miféle lovak?

[Rayvanur]

Elönt a diadal érzése mikor látom hogy a csapásom célbatalált.

<Végre lessz vacsora!!!>

Rögvest lehervad képemrõl a vigyor mikor látom ,hogy nem harcképtelen sõt folytatni akarja. Az õr esetébõl tanulva nem várok hanem megpróbálom kiütni a kezébõl a tõrt.

-Abba hagyhatnád mielõtt komolyan megsérülsz.

Vetem oda a csapás közepén.

// Ké: 19 Té:135 Seb:3 (Most nincsen nálam az etk és a lefegyverzésben nem vagyok képzett. A lényeg az hogy nem vontam le semmit a Té-bõl mert nem tudom fejbõl mit kell. //

[Ayana]

(Aldalea Dzsarali)

Ahogy a járókelõk a tevéinket, úgy én a halfarkú embert bámulom meg a tetszetõs fogadó cégéren. Kíváncsivá tesz, mi lehet az, ha már ennyi figyelmet szentelnek neki a helyiek.
<Amint lehetõségem adódik, rákérdezek.>
Ahogy bevezetjük a tevéket az istállóba, remek alkalmam nyílik rá, amikor az istállós fiú ledöbbenve megáll elõttünk.
Elõre lépek és kedves mosollyal válaszolok neki a közös nyelven.
- Ezek nem lovak, hanem dzsamalok... - egy pillanatra elgondolkodom a pyar néven - ...tevék - jut eszembe végül és még néhány információval megtoldom. - A sivatagban jobban megállják a helyüket. Nem kell nekik annyi víz és élelem, a homokon is könnyedén járnak.
Végigsimítok a mellettem álló homokszínû dromedár hosszú nyakán és még mielõtt a fiú arrébb mehetne, felteszem neki a kérdést, ami annyira izgat.
- Cserébe áruld el nekem, mi az a halfarkú ember, amit a fogadó cégére és az a szobor a téren ábrázol?

[Yvett de Crei]

(Malina Reneir)

*Belépve elégedetten nézek szét a fogadóban, tetszik az, amit látok. Lépteimet egyenesen a söntéshez irányítom, ahol a kedvesnek tûnõ Vales szinte szívélyesen fogad. Egy halovány mosolyt intézek hozzá.*
- Jó napot! Szállást keresnék e gyönyörû városban, úgy látom elsõre jó helyre tértem be. Mennyi lenne egy éjszakára a szállás, hozzá napi háromszori étkezéssel?

[Mesemondó]

__________________________________________________________
KM esemény [Saggaras Zenir]
Helyszín: Tilemaer
Idõpont: Nyár eleje
Résztvevõk: Malina Reneir [Yvett de Crei]
___________________________________________________________


-Nos ha szállást keres jó helyen jár, itt mindig meleg a fogattatás- Tárja szét a kezeit a kövér fickó és kuncogva mutat körba.- Nos a szállás plusz 3 szori étkezés az annyi mint naponta 10 réz peták. Ha gondolja már be is költözhet! - és rak eléd egy kulcsot. - Az emeleten jobbra a nagyedik ajtó.

[Mesemondó]

__________________________________________________________
KM esemény [Saggaras Zenir]
Helyszín: Tilemaer , Fogadó a Sellõhöz
Idõpont: Nyár eleje, délben
Résztvevõk: Aldalea Dzsarali [Ayana]
___________________________________________________________


-Nos széphölgy...-Kezdi dadogva- Az ott egy sellõ szobor. Állítólag a tengerben rengeteg él belõlük, és gyõnyõrüek, de nem valami barátságosak. A hangjuk egyensen riasztó.

[Mesemondó]

__________________________________________________________
KM esemény [Saggaras Zenir]
Helyszín: Tilemaer
Idõpont: Nyár eleje
Résztvevõk: Brasten [Rayvenaur]
___________________________________________________________


*Az tényleg látszódik, hogy a lefegyverzéshez, semmit sem konyítasz, így találatod, sikeres, ám ezt a rabló csuklója bánja, ami egy elég furcsa pózt vesz fel, miután a tõr kihullik belõle. Ekkorra már melléd ér az a férfi, akinek a tulajdonát lopta el a tolvaj.*

-Nah végre Antoh áldja meg. Nagyon köszönöm! - Majd lehajol.- Hol van te komisz hova dugtad?! - Majd egy kis idõ mulva az egyik belsõ zsebbõl egy szép pici fadoboz került elõ. A férfi felnyitja és megcsodálja tartalmát, majd hirtelen visszacsukja, és feláll.*

-Köszönöm fiam, hogy segített, jöjjön várja a jutalma.

*A férfi középkoru, olyan negyvenes éveit taposhatja, kissé már öszül, de szeme tûzzel teli, termete szálkás, de nem túl magas. Lehet, hogy régen katona volt.*

[Ayana]

(Aldalea Dzsarali)

- Rendben - bólogatok a gyerek szavaira. - Köszönöm!
Azzal hagyom, hogy csinálja a dolgát, magamhoz veszem a váltóruhám, és ha a többiek is végeztek, elindulok velük a fogadóba.

[Rayvanur]

- Nagyon szivesen. Nem kellene ezt az embert a város õrség kezére adnunk?

[Yvett de Crei]

(Malina Reneir)

- Köszönöm Uram! Elõre kell kifizetnem a szállást, vagy ha elhagyni készülök a várost, akkor kell rendeznem a számlát? Esetleg ebédet már most is kaphatnék? Fürdõje van a fogadónak, vagy esetleg máshol kell az ilyen igényemet rendeznem? - *egy kicsit megeredt a nyelvem kérdezés szempontjából, de jobb most lerendezni elõre a dolgokat. Mindeközben a kulcsot a kezembe fogom jelezvén ezzel, hogy szándékozok maradni.*