• Fórum kezdőlap
    M.A.G.U.S. Online RPG
    • Keresés
    • GyIK
    • Taglista
  • Felhasználói vezérlőpult
    Belépés
    • Felhasználói vezérlőpult
    • Belépés
  • Postaláda
    Privát üzenetek

Örökség [UT]

A múlt... Ez történt Velünk...

Moderátor: Admin

Téma lezárva
422 hozzászólás • Oldal: 11 / 29 • 1 ... 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14 ... 29

Re: Örökség [UT]

HozzászólásSzerző: Jomadar » 2007.12.20. 16:58

(Armon)

- Mit találsz furcsának? - kérdi Maunot. Hogy karcolások döntenek el olyan ügyet, amit legyintéssel kellene elintézni?

- Remélem egyéb szórakozásra is alkalmuk nyílik a megjelenteknek. A kisasszony hangja sem utolsó élmény ám.
Ki egyszer megtapasztaltad a repülést, a földet ég felé fordított tekintettel járod, ahol egykor ott lehettél és ahova mindig visszavágysz.
Leonardo Da Vinci
Avatar
Jomadar
Kalandmester
Kalandmester
 
Hozzászólás: 848
Csatlakozott: 2006.06.29. 12:44
Tartózkodási hely: Bp
Vissza a tetejére

Re: Örökség [UT]

HozzászólásSzerző: Mesemondó » 2007.12.21. 12:55

__________________________________________________
Mesélő: Navaratna
Helyszín: Észak-Shadon, Carappo tartomány, Tarona város
Időpont: ősz, 2. nap, délután
Résztvevők: Mindenki
__________________________________________________


//Mauno dec. 27-ig NJK//


(Santoro)

-Uram, szerintem kérdezze meg az úrtól személyesen!-néz rád a néni. Mert késve megérkezett maga az Orseolo család egy tagja. Ödaköszönt don Luminonak, kézen csókolta lánmyát, aztán szemhunyorogva megindult a zenész Armon felé.

(Armon)


Az újonnan érkezett, késő vendégben a kifőzdebeli búsongó, majd fejét felkapó nemesre ismersz.
A férfi kifogástalanul öltözött, haját összefogta, tiszteletét tette a ház uránál és Alessiának is kezet csókolt, majd meglepetten nézett rád, hisz veled már találkozott.

-Uram, az az úr ugye nem akarja most ön kihívni?-kérdezte a fiatal dzsad, mikor látta, Orseolo úr egyenesen feléd tartott.
A nemes homlokát ráncolta, de nem támadott le, hisz Mauno veled volt:

-Uram, válthatnánk szót, négyszemközt?
Mauno összetámasztotta ujjait, ibarai mód meghajolt s előzékenyen magadra hagyott az úrral, pedig az shadoniul kért téged csevelyre, ám arca, gesztusai egyértelműek voltak Mauno számára.
Ahogy a férfi hallótávon kívül esett (ami persze vicces, mert félelfként bizony biztos mindent hallhat, max nem érti :P ) a nemes bemutatkozott:

- Aroldo Orseolo vagyok, s már másodszorra futunk össze, egészen különös helyen, minek tudhatom ezt be? Puszta véletlen, vagy nem mondott le arról, hogy segítségemre lesz, habár külön még nem is kérem semmire?

(Ambrose)

Mivel a párbaj befejeződött, a vívó felek szétrebbentek, újra békés uzsonnázás vette kezdetét a kertben, s a frissebb hírek, pletykák megosztása. Linda Malerian leült, ivott egy kis bort, aztán kíváncsian emelte szemeit rád, akivel nem volt még szerencséje találkozni, de azért szeme sarkából Maunót is szemügyre vette.
Avatar
Mesemondó
Mesélõ
 
Hozzászólás: 8660
Csatlakozott: 2005.08.27. 13:17
Tartózkodási hely: A soha véget nem érõ kalandok rengetegében...
Vissza a tetejére

Re: Örökség [UT]

HozzászólásSzerző: Jomadar » 2007.12.21. 13:20

(Armon)

A legfinomabb modorban teljesen fesztelenül:
- Legyen üdvözölve! Természetesen tiszteletben tartom az akaratát, hogy maga oldja meg a problémját és a világért sem avatkoznék bele kéretlenül.
- Az én nevem - mint talán még emlékszik - Armon Vilonio és elsődleges mesterségem szerint muzsikus volnék. A ház nagy becsű ura engem tisztelt meg a lehetőséggel, hogy hegedűjátékommal szórakoztassam a jelenlevőket.
- Meg kell mondjam, igazán nagyszerű társaság, két finom úriember épp az imént döntötte el párbajjal kisebb nézeteltérését, és minden kifinomult szellemekhez méltón zajlott. Sajnálhatja, hogy lemaradt róla.
Ki egyszer megtapasztaltad a repülést, a földet ég felé fordított tekintettel járod, ahol egykor ott lehettél és ahova mindig visszavágysz.
Leonardo Da Vinci
Avatar
Jomadar
Kalandmester
Kalandmester
 
Hozzászólás: 848
Csatlakozott: 2006.06.29. 12:44
Tartózkodási hely: Bp
Vissza a tetejére

Re: Örökség [UT]

HozzászólásSzerző: Ayana » 2007.12.21. 15:04

(Ambrose)

- Nos, köszönöm az urak segítségét! - mondom Maunonak és Armonnak pyarul, hogy mindketten megértsék, aztán magukra hagyom őket és helyettük kellemesebb társaság felé tekintek: Linda Malerian felé, ha már a másik kisasszony szíve foglalt. Visszaveszem don Mirvótól a köpenyem, aztán céltudatosan indulok el a lány felé és a széke mellett megállok.
- Malerian Kisasszony! - szólítom meg. - Kérem, engedje meg, hogy csatlakozzam Önhöz! Úgy látom, unatkozik. Szívesen megpróbálnám jobb kedvre deríteni, ha Ön is úgy kívánja.
Addig nem foglalok helyet a közelében, míg nem hagyja jóvá.
Ambrose con Seros (Örökség - Zárt kaland)

"Ha már nem tudod elvarázsolni a fiatalembereket, legalább sokkold őket!" (Lulu Wang)
Ayana
Olvasó
Olvasó
 
Hozzászólás: 787
Csatlakozott: 2007.03.17. 13:41
Tartózkodási hely: Pécs
  • Honlap
Vissza a tetejére

Re: Örökség [UT]

HozzászólásSzerző: Saggaras Zenir » 2007.12.21. 20:39

Santoro

-Ő lenne Orseoló Úr?

-Amúgy ezeken a kis villám párbajokon kívül szokott lenni, másmilyen izgalom is az ilyen esteken?

-Értem. Ne hozzak valami kis frissiőtő? Biztos az ön szája is kiszáradt egy kicsit.

<Na hátha ettől majd még jobban megered a nyelve, ha eddig nem. ez még kevés info, és lehet hogy Orseolót nem érdemes fagatni, fő hogy csak óvatosan, és semmit se tegyünk direkt módon. Istenem de szemre való aza kis hölgyike. De koncentrálnom, kell mert az öreglány tuti nagy pletykafészek.>
kép - Naiden Findalath - Sivatagi Vihar
Akimoto Yuusuke - Holtak Bosszúja
Avatar
Saggaras Zenir
Játékos Karakter
Játékos Karakter
 
Hozzászólás: 1607
Csatlakozott: 2006.12.17. 18:06
Tartózkodási hely: Toron
Vissza a tetejére

Re: Örökség [UT]

HozzászólásSzerző: Mesemondó » 2007.12.22. 16:23

__________________________________________________
Mesélő: Navaratna
Helyszín: Észak-Shadon, Carappo tartomány, Tarona város
Időpont: ősz, 2. nap, délután
Résztvevők: Mindenki
__________________________________________________


(Armon)

-Nem, nem számonkérésképpen jötem ide önhöz, őszintén meglepett hogy itt találom, s ilyen megbecsült szerepben, mint az est zenésze. Sőt, ha majd lement az előadása, váltanék önnel pár szót... Komoly goldogról, s vehetei ezt annak, nem felejtettemel, mit ajénlott fel az utcáb legutóbb és megfontoltam, uram... ha megbocsát, van pár ismerősöm a vendégek között, szeretném köszönteni őket!-hajolt meg.
Valóban, a férfi nem haragudott rád. Talán beavat abba, amibe akkor a kifőzde után nem akart? Még sem követett volna el baklövést hirtelenjében?

(Ambrose)

-Üljön csak le ide mellém, és árulja el, az a tökfej Mirvo hogy vette rá magát, hogy vívjon? Ennél ostobább, és pávásabb tevékenységet el sem tudok képzelni, mint ez! Meg tudom védeni magam, de a bátyám tehetetlennek vél engem! Csak mert lánynak születtem, rögtön esendően eldobom az erklcseim az első széptevő előtt? Annál igényesebb vagyok! - dohogott.
- Vegyük például Orseolo urat. Ha a családi tragédia nem jött volna közbe nála, apám lehet, megkereste volna, hogy nem érdeklem-e őt házasulandósági szándékkal. Jó kiállású férfinak tartom, talán nem is húztam volna a szám, főleg, hogy vagyonos az úr. De így ezt el lett napolta.
Orseolo? Hisz ez a férfi a bátyád egyik igen jó barátja! Műkincskereskedő, ha nem tévedsz, s ebből aztán csurran a csaldjának bőven, meg abból a nemesi címből is, amit a történelem során szerzett magának a családja. Így felkészülhetsz rá, hogy oda fog menni hozzád, hogy köszöntsön, ahogy egy házaspárral tette, s ahogy épp az őszes úr mellett ülő nénikével is tette.

(Santoro)

-Igen, ő kedveském-bólogatott a néni, örömmel átvette a frissítőt. Jobban szemügyre véve orseolo úr olyan harmincas, magas, sötét hajú, félhosszú tincseit tarkón összefogta. Ruhája elegáéns, tiszta, visszafogott, de marha drága anyagból készült. Állán szakáll díszelgett, de nem kecske-stílusban, hanem gondosan beretválva folyt össze bajszaival. Energikus léptű, határozott férfi volt, szívélyesen üdvözölt egy házaspárt, aztán hozzátok lépett:
-Ah, Lyda asszony! Ön remekül néz ki! -csókolt kezet a néninek, aki legyintett.
-Csak éppenséggel özvegy, hogy a macska rúgja meg! Hadd mutassam be ezt a türelmes fiatalembert (a néni mellett még álcádban is fiatal voltál :P, vagy csak a néni fogalmai szerint) aki tűri, hogy traktáljam a szenilis motyogásomal! Igen kedves, de a memórámk már nem a régi: mit is mondott, hogy hívják, ha nem sértem meg?
Itt a lehetőség, hogy finom társalgásba elegyedj az úrral, persze csak biztos vizeken! Talán részvétet tenni nem bűn...
Avatar
Mesemondó
Mesélõ
 
Hozzászólás: 8660
Csatlakozott: 2005.08.27. 13:17
Tartózkodási hely: A soha véget nem érõ kalandok rengetegében...
Vissza a tetejére

Re: Örökség [UT]

HozzászólásSzerző: Saggaras Zenir » 2007.12.23. 2:35

Santoro

<Ez nagyszerű az ölembe hullik a lehetőség, ennél könnyebben nem kerelhüttem volna hozzá közelebb. Nagyszerű fogás volt az öregasszony. Bár azért az jó lett volna ha emlékszik a nevemre, de igy is jó, majd kivágom magam, csak férjek át a férfi védelmén.>

-Úgyan Lyda asszony semmi baj. A nevem Alberto con Montegrotto, Egyébként a hölgy igen szórakoztató társaság mit ne mondjak, szerintem szinestíti ezt a kis összejövetelt.

-Ohh, részvétem Orseolo úr. Szomorú ami önnel történt.

*Üt meg kérdésével egy kicsit személyesebb hangvételt. Hangjára figyel, hogy szerepéből ne essen ki, és mozdulataira is. Hiába az évek tapasztalata mellette van.*
kép - Naiden Findalath - Sivatagi Vihar
Akimoto Yuusuke - Holtak Bosszúja
Avatar
Saggaras Zenir
Játékos Karakter
Játékos Karakter
 
Hozzászólás: 1607
Csatlakozott: 2006.12.17. 18:06
Tartózkodási hely: Toron
Vissza a tetejére

Re: Örökség [UT]

HozzászólásSzerző: Ayana » 2007.12.23. 11:07

(Ambrose)

Helyet foglalok a lány mellett, aztán belefogok a mesélésbe.

- Úgy esett a dolog, hogy tegnap alighogy betettem a lábam a birtokra, máris azzal fogadtak, hogy egy vendég kér bebocsáttatást. Pedig csupán kis ideje tartózkodtam még a városba, de úgy látszik az ilyen hírek gyorsan terjengenek. Szóval don Mirvo megjelent nálam - aki egyébként szeretett bátyám jó barátja - és a félelemtől holtsápadt arccal előadta nekem történetét, miszerint erkölcstelen szándékokkal vádolták az Ön irányában. Bár én személyesen nem ismertem don Mirvót, bíztam abban, hogy fivérem szélhámosokkal nem állna szóba. Éppen ezért meghallgattam a párbajjal kapcsolatos kérését - arra hivakozva, hogy nem ért a fegyverforgatáshoz - és szerencsétlensége láttán el is vállaltam azt.
Ezután kicsit közelebb hajolok a lányhoz és halkabbra veszem magam.
- Egyébként, ahogy bátyja pillantását elnéztem, ha don Mirvó mégis kénytelen lett volna elvállalni a párbajt, nem vagyok benne egészen biztos, hogy akkor is első karcolásig tartott volna a vívás.
- Mintha Orseolo urat is említette volna - veszem fel újra az előbbi testhelyzetem és már nem suttogok és tekintetemet körbejáratom, merre látom a férfit. - Ha jól emlékszem, bátyámnak ő is jó barátja. Valóban nem rossz parti, de... Ön olyan fiatal még. Tényleg képes lenne már házasodni?
Ambrose con Seros (Örökség - Zárt kaland)

"Ha már nem tudod elvarázsolni a fiatalembereket, legalább sokkold őket!" (Lulu Wang)
Ayana
Olvasó
Olvasó
 
Hozzászólás: 787
Csatlakozott: 2007.03.17. 13:41
Tartózkodási hely: Pécs
  • Honlap
Vissza a tetejére

Re: Örökség [UT]

HozzászólásSzerző: Mesemondó » 2007.12.24. 20:19

__________________________________________________
Mesélő: Navaratna
Helyszín: Észak-Shadon, Carappo tartomány, Tarona város
Időpont: ősz, 2. nap, délután
Résztvevők: Mindenki
__________________________________________________


(Santoro)

-Bizonyára hallotta édesanyám elhalálozását. Köszönöm, uram. Már túl vagyok azon, hogy magamat hibáztassam, vagy tehetetlenül üljek, hamarosan a tettek ideje következik el!
- Hibáztatta magát? Ugyan uram, hisz tudom, hogy Gorvikban járt, katonaként...-nézett rá a nénike.
- Igaz, de ha tudtam volna, hogy a békéért vívott küzdelem közben elveszítem egyik becses családtagomat, akkor kétszer meggondoltam volna a hajóra szállást.
- Senki nem láthatja előre a szörnyűségeket, sajnos, sajnos...-sóhajtozott a néni, majd sokkal kíváncsibban kérdezte:
- Azt pedig hogyan értette, hogy a tettek mezejére lép?
Az úr elmosolyodott, belekarolt a nénibe, mert a ház ura a vendégelet a zeneszalonba invitálta be, hogy a lánya és a zenész úr végre előadhassa azt, amivel készültek.
- Pár szükséges apróság lenne csak, a törvény munkáját kisegítendő. Szívemen viselem az ügyet.
- Meg is értem, hisz az anyjáról van szó! Jöjjön ön is kedveském!
Nicsak, már kedveském lettél a néninek! :D Ám orseolo úr egy szót sem ejtett lopásról. Vajon csak a maga ügyének véli? Vagy a néni nagyotmondott?

(Ambrose)

- Milyen lovagias volt a dalnok úrral! Egyébként a bátyám tiudta, hogy nem tud vívni, de a szokás azt kérte, hívja ki. Mirvo már akkor jelezte, a nevéáben más fog felállni, s a bátyám ebbe bele is egyezett. Egyenlőtlen küzdelem lett volna...
A házasságot firtatva Linda elmerengett:
- Igen, sokkal kényelmesebb lenne. Saját háztartás, magam döntenék arról, mit viselnék, s lenne egy férfi, aki a tenyerén hordozna! Összejövetelek és teázások barátnőkkel, határozottan lenne hozzá kedvem! S nem nagy árat kérne érte a férjem: fiú örököst. A családom eme tekintetben szerencsés: termékeny és a fiúk is sikerülni szoktak, tehát ettől sem félek. A szerelem miatt nem aggódok, nem amiatt szeretnék férjhez menni, abban csak az álmodozók hisznek. Mint Alessia kisaszony, de ezt nem tőlem hallotta. Már egy éve a bátyám után sóvárog, a maga szűzies módján, de Ludvig fafej, észre sem vette eddig! Meg unokatestvérek! Maga helyén valónak tartja unokatestvérek esküvőjét?- állt fel, mert a ház ura hívott mindenkit vissza házba. Linda a karját nyújtotta. Orseolo úr és a néni azzal a másik idős úrral mellétek ért...

(Santoro és Ambrose)

-Ah, ön itt? nem is hittem hogy akad Seros ebben az időben itt! -lepődött meg Orseolo úr Ambrose láttán.
- Meséljen, mi hír a családja felől? Igaz, hogy ön lassan nagybácsi lesz? Igaz, hogy ön kalandor hírében áll?
- Milyen tekintetben? asszonyok, vagy a világ dolgai? -vonta fel szemöldökét a néni, Linda elvörösödött. Ejha, kíváncsi, de ártalmatlan éles nyelvű nénike! :)

(Armon)

Don Lumino intett neked, s mikor elé értél, szólt:
- lassan itt az ideje, hogy a lányommal előadják a délután műveit. Kérem, fáradjon vele beljebb, a vendégek lassabbak lesznek.
Alessia közeledett is, a hajába a szél falevelet fújt. Mauno, a fiatal dzsad mellette tzermett, elegáns mozdulattal kiszabadította a levelet tincsei közül, az egyiket futólag ujja köré is csavarta. A lány elpirult, megköszönte, s hozzád sietett.
- Úgy izgulok! Nem először éneklek ennyi ember előtt, de a mai nap más...
Vajon a Malerian ifjú miatt más?
Avatar
Mesemondó
Mesélõ
 
Hozzászólás: 8660
Csatlakozott: 2005.08.27. 13:17
Tartózkodási hely: A soha véget nem érõ kalandok rengetegében...
Vissza a tetejére

Re: Örökség [UT]

HozzászólásSzerző: Saggaras Zenir » 2007.12.24. 20:32

Santoro

*Csak csendben hallgatja a néni, és Orseoló úr beszélgetését, hátha elcsíp némi hasznos információt.*

<Lehet, hogy csak nem akar erről beszélni, ez az egyénieskedő hangvétel viszont utal valami komoyl dologra, ugyhogy a néni nem valószínű hogy hazudott. Na de kitudja?...Kedveském? Addig amíg igy ellát információval, hívhat így nyugodtan.>

*A nénikével tart, és Orseolóval, amikor is oda lépnek a piperköc kardforgató kis nemeshez. Inkább meghúzódik a háttérben, ha kérdik bemutatkozik. Közbe szeme sarkából, néha rápillant a piruló Lindára.*

<Nem semmi kiscsaj, de most nem ő a lényeges, koncentrálj. Ne hogy lemaradj valami fontos dologtól.>
kép - Naiden Findalath - Sivatagi Vihar
Akimoto Yuusuke - Holtak Bosszúja
Avatar
Saggaras Zenir
Játékos Karakter
Játékos Karakter
 
Hozzászólás: 1607
Csatlakozott: 2006.12.17. 18:06
Tartózkodási hely: Toron
Vissza a tetejére

Re: Örökség [UT]

HozzászólásSzerző: Ayana » 2007.12.25. 11:27

(Ambrose)

- Ami azt illeti, én is felfigyeltem arra, hogy Alessia kisasszony csak az Ön bátyját tünteti ki figyelmével - beszélek ismét halkabban.
<De azt még mindig nem értem, mit eszik rajta.>
- Bár a mi családunkban nemigen fordult még elő rokonságon belüli házasodás, úgy vélem, sok helyütt az unokatestvérek házassága már elfogadott, főleg magasabb körökben, ahol nem szívesen keverednek alacsonyabb rangúakkal.
Belekarolok a lányba és elindulok vele vissza, a ház felé.
- Micsoda öröm Önt itt látni! - köszöntöm Orseoló urat.
- Természetesen a világ dolgainak tekintetében - felelem mosolyogva az idős hölgynek.
<És ebbe végülis a nők is beletartoznak.>
- Elég sok legendával ismerkedtem meg eddigi életem során, és bevallom, nem kisebb a vágyam, minthogy egyszer rólam is szülessen egy.
- Nos, apámat eléggé lefoglalják az őszi betakarítások körüli ügyletek - fordulok Orseolóhoz -, Inever bátyámat szintén lefoglalják a saját birtokai körüli teendők, Arunor bátyám vidéken tartózkodik, anyám pedig szokás szerint betegeskedik. Így én látogattam el Tarona városába, hogy megnézzem, itt hogy mennek a dolgok. Ami azt illeti, valóban rebesgetik, hogy bővülni fog családunk. Inever hamarosan büszke apa lesz.
Ambrose con Seros (Örökség - Zárt kaland)

"Ha már nem tudod elvarázsolni a fiatalembereket, legalább sokkold őket!" (Lulu Wang)
Ayana
Olvasó
Olvasó
 
Hozzászólás: 787
Csatlakozott: 2007.03.17. 13:41
Tartózkodási hely: Pécs
  • Honlap
Vissza a tetejére

Re: Örökség [UT]

HozzászólásSzerző: Jomadar » 2007.12.26. 19:53

(Armon)

- Alig várom. - felel a vendéglátónak.

- Miért más kisasszony? Csak természetesen, mintha tenmagának játszana, és mindenki el lesz ragadtatva. Minden rendben lesz.
Ki egyszer megtapasztaltad a repülést, a földet ég felé fordított tekintettel járod, ahol egykor ott lehettél és ahova mindig visszavágysz.
Leonardo Da Vinci
Avatar
Jomadar
Kalandmester
Kalandmester
 
Hozzászólás: 848
Csatlakozott: 2006.06.29. 12:44
Tartózkodási hely: Bp
Vissza a tetejére

Re: Örökség [UT]

HozzászólásSzerző: Mesemondó » 2007.12.27. 13:08

//Ha nem okoz gondot, iicsit megpörgetném ezt a zenei részt, mindezt csupán azért, mert nem ezen áll vagy bukik a továbbiak sorsa. ha valakinek még sem szimpi ez a lépésem, szóljon, és változtatok :) //

__________________________________________________
Mesélő: Navaratna
Helyszín: Észak-Shadon, Carappo tartomány, Tarona város
Időpont: ősz, 2. nap, késő délután
Résztvevők: Mindenki
__________________________________________________


Nos, Santoro, a zeneteremben egyenesen Linda Malerian mellé kerülhettél. A lány illedelmesen rádmosolygott, de ezzel érdeklődése ki is hunyt. Hiába, az ősz hajkorona biztos nem az esete :P Viszont álljon ez bárhogy, mandulaillata elér téged s ez próbára teszi figyelmed.

Te Ambrose nem maradhattál a hölgyemény mellett, mert bátyja átvette tőled a lányt s az ő oldalán helyezkedett el egy borostyánsárga bársonyos huzattal bevont támlás széken, másik oldalára pedig az a tata került, aki addig is ott legyeskedett egy vénség körül. Micsoda pech! Hogy egy ilyen trotty meressze ott magát egy üde virág mellett, nem pedig te!

Elégedett lehettél Alessia produkciójával, Armon. A lány, bár ideges volt fellépése előtt, kitűnően szerepelt. nem némult el, nem csuklott meg hangja, nem is énekelt halkan. A bátorság közben jöhetett meg neki, mert tartása eleinte feszült volt,de aztán, míg te szórakoztattad a vendégseregletet hegedűjátékoddal, feloldódva csatlakozott hozzád hangjával.

Minden jelenlevő elmondhatta, hogy egy felkészült hegedűművész és az úr tiszta hangú lánya megfelelő szórakoztatást nyújtott. Don Lumino elégedett büszkeséggel hallgatta lányát, aki a vendégek feje fölött elnézett messzeségbe, senkit sem tüntetett ki figyelmével. Ő most a dal hullámain járt. Malerian úrfi úgy nézett Alessiára, mintha először látná életében, egészen lenyűgözte őt a vörös szépség. Mikor véget ért a dal, ő tapslot legélénkebben. Linda meg is lepődött bátyja rajongásán. Csak nem most lelt viszonzásra a lány rajongása?

-Milyen kár hogy nem hallottam Alessiát korábban!-mormogta.

A zenész és csalogánya őszinte gratulációkat zsebelhetett be a kb. háromnegyed órás előadás után. Odakinn addigra már a nap narancsszín vízbe fulladt, s az ablakokat lassan behajtották a szolgálók, mert hűvösebbre fordult az idő.
A ház ura a hölgyeket a kék, az urakat a sárga szalonba invitálta. Ígérte, kapnak kóstolót egy igen különös, édes, fekete italból, amire a kövér dzsad megsimogatta pocakját. Mauno sajnálkozva nézett a fiatal lányok hátára, akik már két idős hölgy társaságában elindult a maguk szalonja felé.
Útban a sárga szalon felé Orseolo úr Armon mellé szegődött:

- Uram, kérem a kóstoló után keresse a társaságom a szalonban, lenne egy ajánlatom az ön számára. persze ha még érdekli.
Az úr és a zenész összedugott fejére Santoro is felfigyelhet, ha éles a szeme (érzékeléspróbát kérek tőle!).
Valóban, a sárga szalon a maga visszafogott pasztell színével, faberakásos falaival, csilláros mennyezetével, súlyos függönyeivel és kényelmesen párnázott, sárga ülőrészeivel, kis, intarziás dohányzóasztalkáival s egy kártyázásra vagy sakkozásra éppen alkalmas asztallal meleg, férfiaknak fenntartott szobának tetszett.
A kövér bankár beleült az egyik tekintályes fotelba, kezeit a karfán nyugtatva. Mauno kényszeredettennézett körbe, majd vállat vont és leült az egyik rekamé végébe, hagyva így maga mellett két helyet.

-Foglaljanak helyet uraim!
Amint mindenki megtalálta a helyét, -Orseolo úr a játékasztal melletti egyik fotelba ereszkedett bele-, szolgálók felszolgáltak egí csésze sűrű, sötét italt.
- Önök ma kivételes alkalom tanúi lehetnek. Mint láthatják, s érezhetik, ez nem kávé. Más az aromája és az állaga-kezdett bele Lumino úr-, s ha megkóstolják, elárulhatom, nem is legendás kakaómmal van dolguk.
-Ah, ön valami külön megepetéssel készült nekünk?-vonta fel szemöldökét Isabo apja (ez Ambrose számára ismerős szereplő)
- Igen. Még pedig forró csokoládéval. Óvatosan igyák, szívemre venném, ha megégetnék magukat!

//A sárga szalon elrendezése a következő: belépve balra a falnál egy nagy asztal, rajta szoborcsoporttal, ami a hét angyalt ábrázolja fekete kőből kifaragva, trombitával. Az asztal felett cirádás keretű tükör függ. Az ajtóval szemben egy kis dohányzóasztal áll, mellette két nagy fotellal. A közelebbibe a kövér bankár ül le, a távolabbiba egy idős úri vendég (NJK).
Túl az asztalon, egy nagy festmény alatt (a képen egy lovon ülő hölgy látható kecses tartásban, kontyos sötét haján kalappal, szoknyában, lovaglóostorral egy liget előtt) állt a rekamé, aminek bal sarkába ült Mauno, a rekamé ellentétes végénél még van pár kisebb fotel, amik egy játékasztalt vesznek körbe. A szoba jobb oldali falát ablak foglalja el, az ajtótól jobb oldalra közvetlenül egy nagy cserépben pálmaféle növény. A szoba csillárján temrdek gyertya adja a fényt.//

Az ital selymes, édes meleg valójával az édesszájúakat biztos megnyeri. A csokinyalakodás után Orseolo úr rágyújtott, s párszor elgondolkozva pilalntott Ambrosera. (tőle is kérek érzékeléspróbát, észreveszi-e vagy még a csoki hatása alatt áll :P :D )
(Maunotól is kérek, hogy külső szemlélőként ezt a közjátékot mennyire veszi észre, vagy mennyire nem.)
Avatar
Mesemondó
Mesélõ
 
Hozzászólás: 8660
Csatlakozott: 2005.08.27. 13:17
Tartózkodási hely: A soha véget nem érõ kalandok rengetegében...
Vissza a tetejére

Re: Örökség [UT]

HozzászólásSzerző: Saggaras Zenir » 2007.12.27. 19:22

Santoro

*A muzsika annyira nem kötötte le mint a mellette ülő, hölgy illata és látványa, ám sikerült megtartóztatnia ifjonti vérét, és visszafogta magát, Annyira nem tudja értékelni ezeket az uri murikat. De azért a végén rendesen megtapsolta a kisasszonyt és a zenész mestert.*

//Dibás k10-el, azt eredmény 3. Santoro megdobta érzékelés próbáját.//

*Amikor mennek visszafele, ésszreveszi Orseoló úr bizalmaskodását a dalnokkal.*

<Ezek ketten tudnak valamiről, pontosabban Orseoló biztos de a dalnok akár többet is tudhat mint én, ideje megbarátkoznunk haver.:D>

*Miután a Orseoló elment a dalnoktól, az összes hajú férfi odalép hozzá.*

-Engedje meg, hogy gratuláljak eme csodálatos hegedű virtuozításhoz.-Mondja ünnepélyes elismerő lassú hangon.-Bemutatkoznék, Alberto Con Montegortto a nevem. Mondja csak ezen a tájon szoklta muzsikájával szórakoztatni az arra érdemeseket?

*Mondja és közben haladnak a sárga szalon felé, és próbálja a dalnokot magával invitálni, hogy csatlakozzon. Ha lehet kicsit arréb szeparálódnak de ha nem akkor leülnek a fiatal dzsad mellé.*

-Isteni ez a forró...Csokoládé.-Jegyzi meg miközben elegánsan fújja az italt, hogy ezzel is hűtse.*
kép - Naiden Findalath - Sivatagi Vihar
Akimoto Yuusuke - Holtak Bosszúja
Avatar
Saggaras Zenir
Játékos Karakter
Játékos Karakter
 
Hozzászólás: 1607
Csatlakozott: 2006.12.17. 18:06
Tartózkodási hely: Toron
Vissza a tetejére

Re: Örökség [UT]

HozzászólásSzerző: Ayana » 2007.12.27. 19:49

(Ambrose)

Sajnálom, hogy nem kerülhettem Linda kisasszony mellé az előadás alatt, azt meg még jobban, hogy helyettem az az öregember ücsörög az oldalán.
<Mintha kórot ültetnének a rózsa mellé...>
Lévén művészetekre fogékony és nyitott, érdeklődve hallgatom végig a műsort, főleg, hogy így még legálisan is bámulhatom Alessia kisasszonyt, akinek nemcsak a külseje gyönyörű, de a hangja is.
Aztán újabb apró csalódás ér, mikor még külön is terelnek a két fiatal lánytól, de ezért valamelyest kárpótol az a valóban lenyűgöző ital, melyet először kíváncsian megszagolok, mielőtt megkóstolnám. Olyan hatással van rám az édes csokoládé ital, hogy szinte észre se veszem a külvilágot, teljesen belefeledkeztem az ízbe, az egyik kis fotelben ülve.


//Érzékelés-próba: 7, tehát csokimámor :D //
Ambrose con Seros (Örökség - Zárt kaland)

"Ha már nem tudod elvarázsolni a fiatalembereket, legalább sokkold őket!" (Lulu Wang)
Ayana
Olvasó
Olvasó
 
Hozzászólás: 787
Csatlakozott: 2007.03.17. 13:41
Tartózkodási hely: Pécs
  • Honlap
Vissza a tetejére

ElőzőKövetkező

Téma lezárva
422 hozzászólás • Oldal: 11 / 29 • 1 ... 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14 ... 29

Vissza: Régi Kalandok...

Ki van itt

Jelenlévő fórumuzók: nincs regisztrált felhasználó

  • Fórum kezdőlap
  • A csapat • Fórum sütik törlése • Időzóna: UTC + 1 óra
Theme created by Matti from MMOstyles.com
Powered by phpBB
Magyar fordítás © Magyar phpBB Közösség