(Somuris)
Castornak:
- Az otrombasági versenyt szoros küzdelemben megnyerted, gratulálok.
Kifelé menet:
- Az rendben van, hogy egyesek szerint a világ egy lepusztult kocsma. De vajon miért akarja benne valaki a legszánalmasabb részeget játszani?
Messala kérdésére:
- Veszett kutyák acsarkodnak odabenn. A szó fegyver - megtanultuk ezt rég - de aki nem ért hozzá, csak dobálja mint sárgolyókat. Pedig ha nem sározná be magát, akár ember is maradhatna. A düh naggyá teszi a vadállatot - kicsivé az embert.
- Úgy látszik a féktelen harcos a békében olyan, akár a pallos a konyhában, talán vághatsz vele kenyeret, de elõbb szeled fel tenmagad, mint a jó cipót...
Na mindegy, én vehetem kalapom és odébbállhatok. A te pallosod, a te konyhád készletét gyarapítja...