Káosz a köbön [OM-UT]

[Mesemondó]

___________________________________________________________

KM: Yvett de Crei
Helyszín: Djanahan városa - a csendben
Időpont: P.Sz. 3701. Kyel negyedik hava - a Végítélet hónapjának első hete; 1.nap délelőtt
Résztvevők: Yamato (Martos)
_____________________________________________________________

*Tanácstalan csend a két új ismeretlentől, kis zavart érzel ebben a csendben. Talán nem tudják eldönteni, hogy valóban vak vagy-e vagy nem... Mindenesetre te elindulsz szavaid után a katonák feltételezett tartózkodási helyük felé.
Parancsszavak hangoznak el nem messze tőled, így biztos léptekkel tudsz haladni egy valószínűsíthető tiszt felé - ráncba, sorba rendezi az embereit, s három fős csoportokra osztja, majd pedig egy idegen nőszemély felkutatására vezényli őket. Lassan a tiszt tőled a hangja alapján két-három lábra lesz tőled.*




___________________________________________________________

KM: Yvett de Crei
Helyszín: a Kereskedőhercegségek északi pereme, Djanahan városa.
Időpont: P.Sz. 3701. Kyel negyedik hava - a Végítélet hónapjának első hete; 1.nap
Résztvevők: Armon (Jomadar)
_____________________________________________________________

*Ahogy a katonák rendezik soraikat egy férfi érkezik a képbe - hosszú bot van nála, s bár magabiztosan halad a katonák felé néha úgy tűnik, hogy a bottal keresné az utat. Az irányzéka néha szögletesnek hat, mintha csak a hangok alapján tájékozódna. Ahogy a katonák tisztje mozog és beszél úgy mozdul minden egyes helyváltoztatás irányába az ismeretlen férfi. Ruhája barna árnyalatú, haja kissé bozontos, s szakállas - innen messziről középkorú alaknak tűnik. Közben Horri felel a feltett kérdéseidre.*
- Ami sebet kaptam nem vészes, jobban csak zúzódások, meg egy-két kisebb csikarás. Nem fogok belehalni egyikbe sem.
Menjünk a tiszthez, biztos örülne a csatlakozásunkhoz.

[Martos col Legium]

(Yamato)

Érzékeim alapján meglehetős biztonsággal az általam tisztnek feltételezett illető felé lépek, illő távolságban megállva megvárom, míg beosztja az embereit, és észrevesz.
- Yamato Kyzoshu vagyok, Északról, szolgálatára.

[Raddaq]

- Raddaq -

Ahogy kiért a fényre az utca forgatagába, rögvest fejére vette csuklyáját ... Csak pár szívdobbanás volt, míg észre nem vette a kölyköt ... S ajkaira halovány mosoly ült ...
~ Nocsak, nocsak ...
Nem sietett, végtelen lassú iramot diktált ... Várva, hogy a másik elébe érjen ... Jobbját kabátja zsebébe rejtette, s a medál láncát óvatosan az ujjaira tekerte ...

[Jomadar]

(Armon)

- OK, hangoljuk össze a továbbiakat. Gondolom a helyi erők is észrevették, hogy melyik oldalon vagyunk.

A tiszthez fordul (amint szót kap)
- Utazók vagyunk, csak most csöppentünk az eseményekbe, de szeretnénk segíteni a városnak.
- Van valami hír a másik vénasszony felől? Van valami tervük? Miben lehetünk a segítségükre?

[Huor Aikanáro]

Vini

*A főtérre érve hunyorgó szemmel fürkészek körbe, közben pedig letörlöm a verejtéket a homlokomról. Hamarosan összetalálkozik tekintetünk Ángus-szal és odamegyek hozzá, meg a vele lévő kis csapathoz.
A kapitány üdvözlését egy biccentéssel viszonzom.*

(Közös)
- Uram...

*Majd a terv ismertetése után részemről indúlhatunk, nincs kérdésem.*

[Mesemondó]

___________________________________________________________

KM: Yvett de Crei
Helyszín: Djanahan városa - a csendben
Időpont: P.Sz. 3701. Kyel negyedik hava - a Végítélet hónapjának első hete; 1.nap délelőtt
Résztvevők: Yamato (Martos); Armon (Jomadar)
_____________________________________________________________

- Üdvözlöm! - *tart egy kis szünetet a vélhető tiszt Yamato bemutatkozása után, de csak azért, hogy az újabb érkezők (Armon és Horri) is elmondhassák, hogy miért érkeztek.* - Minden segítő szándékot szívesen fogadunk... Feltételezzük, hogy van még egy támadó, hasonlóra számítunk mint ami itt történt. Utolsó információink szerint a városi temető környékén húzta meg magát, így oda fogunk menni. Kimondott terv nincs, rögtönözünk annak megfelelően, hogy mit fogunk ott találni.
*Armon látja, Yamato csak hallja a fájdalmas szisszenésekből, hogy a cirka 30-40 főből álló csapat egy része sérült katona, vágások, zúzódások, horzsolások tarkítják a védőket.
Nem is kell sokat várakozni, hamar útnak indul a kis hadsereg. Beszélgetés nem nagyon van, mindenki mélyed önmagába az előttük álló feladat miatt. Talán menetelnek a halálba, hisz csak az istenek tudhatják, hogy mi vár a csapatra a városi temetőnél, de menni kell, hisz a szeretteik, az otthonuk megkívánja ezt az áldozatot - akár életük árán is meg kell őket védeni.
Néha Armon elkap egy-két hálával teli elismerő pillantást Horri és ő feléje, de ugyan ez elmondható Yamatoról is, csak ő éppenséggel látni nem látja.
Közel 20 percet menetel a csapat szélesebb-szűkebb utcákon kanyarogva, amikor egy valamikori fehér épületet - templomot - pillantanak meg a házak mögött kibukkanva. A templom mögött látható már a várostemetője - ez a város szélén helyezkedik el, így azon túl már csak a pusztaság, kopár sík vidék van.
Yamato érzékeli a szellősebb teret önmaga körül, valamint a városi zsúfoltságról árulkodó szagok kikopnak itt már a levegőből. Csendes, madárfütty nélküli helyre érkeztek, s csak a halk beszélgetésekből tudja meg, előttük a temető van már csak.
A kis téren a templom előtt megáll a csapat - pár pillanatig vártok, majd a tiszt csalódott hangja csendül fel elölről.*
- Nem tudom milyen térfát űznek velünk az istenek, de itt nincs semmi és senki... - *Még eltelik pár pillanat csendben, majd újra hallatszik a tiszt hangja immáron keményebben, parancsolóbban.* - Oszolj! Kutassátok át a környéket, addig nem fogunk pihenni míg a másik nőszemély meg nincs akár élve, akár holtan!
*A katonák szét szélednek, kettessével csoportosulnak és úgy indulnak a kutatásra.
Horri gyakran tekingetett az idegen férfi felé - Armon is az úton megfigyelhette, hogy bár Yamato halad velük, néha mégis olyan mintha nem látna, vak lenne. Mégis... biztonsággal közlekedik, tartja a tempót a többiekkel, s néha olyan, mintha minden irányba figyelne.

//Off: Yamato és Armon együtt vagytok. Írjátok le magatokat egymásnak - de Armon írja le úgy magát, hogy milyen hangok hallatszódnak felőle (kardcsörgés, vagy csizmakoppanás, köpenysuhogás - ilyenek), milyen a hangszíne, kb. mennyi idősnek saccolná bárki a hangjából ítélve (Yamato vak).



___________________________________________________________

KM: Yvett de Crei
Helyszín: Erion, Kereskedőnegyed - egy sikátor
Időpont: P.Sz. 3701. Kyel negyedik hava - a Végítélet hónapjának első hete; 1.nap délelőtt
Résztvevők: Raddaq (Raddaq)
_____________________________________________________________

*A suhanc továbbra is ráérősen baktat dolgára, nem törődik semmivel, így téged is csak annyira szentel figyelmébe míg átsiklik a tekintete alakodon. Nem vagy ismerős számára, s láthatólag más sem nagyon tüntet ki a figyelmével. Már csak 5 láb... 4... 3... 2... 1... s ha nem teszel valamit, akkor a suhanc ellép melletted.*




___________________________________________________________

KM: Yvett de Crei
Helyszín: Damak - a Lugasban
Időpont: P.Sz. 3701. Kyel negyedik hava - a Végítélet hónapjának első hete; 1.nap dél
Résztvevők: Viniel Vinidius (Huor Aikanaro)
_____________________________________________________________

*Akárcsak neked, másnak sem akadt kérdése. Így a térkép hamar összetekerésre került, s akik segíteni érkeztek a lovakat ellenőrizik le utoljára, hogy minden megfelelően van-e kötve, szíjazva.
Ángus int neked, s a sátor közeli szegletében egy fehér alapon világosbarna foltokkal tarkított lóhoz vezet téged.*
- Ő Pimpi névre hallgat. Kezes kanca, jól tűri az idegeneket. Barátkozz össze vele. - *Pimpi szép állat, és tényleg kezed, nem horkan fel jöttödre, s bizony bármilyen ismerkedést is választasz jól tűri közelségedet, érintésedet. Akkor sincs probléma, amikor felülsz a hátára, jól kijön veled és tudod, érzed, hogy Pimpivel nem lesz probléma.*
- Hát fiam, köszönöm a segítségedet és ... elismerésem ezért a bátor cselekedetért... Csak mondom míg van rá lehetőségem, mert ki tudja mit hoz a jövő szele... - *mondja Ángus neked miután nyeregbe szálltatok és elindultatok léptetésben a város kövezetén.
A lakók szép sorfalat állnak nektek - van aki némán int búcsút, van akik jókívánságokat kiabálnak be, de akad síró személy is (többnyire nők és gyerekek).*

[Martos col Legium]

(Yamato)

//Kinézet: Olyan 175- 180 ynevi hüvelyk magas, sötét hajú és szakállú férfi, a 20-as éveinek az elején. Sötétbarna köpenyével olyan benyomást kelt, mint egy "frissen mosott" koldus. Ha kicsit mocskosabb lenne, senki nem csodálkozna, ha egy utca sarkán látná ételért koldulva. Ezt a hatást csak erősíti a bot a kezében, meg a szemén lévő fekete kötés, bár utóbbit egy furcsa minta ékesíti: egy sárga kör, melyben fekete lángok stilizált képe van.//

A kapitány gyors helyzetismertetése után a két újonnan érkezett felé fordulok:
- Uraim, remélem nem bánják, ha a könnyebb tájékozódásom érdekében a közelükben maradok? - kérdem tőlük a pyarroniak míves nyelvén, bár enyhe akcentussal. - Nyilván önöknek is feltűnt, hogy a látásom nem épp tökéletes, ha hallom magam mellett egy velem egy irányba közlekedő ember jelenlétét, akkor kicsit könnyebben találok a célomhoz. Persze ha zavarnám magukat, csak nyugodtan szóljanak, csak önök vannak a legközelebb, így kézenfekvő volt, hogy magukat kérjem erre.
Menet közben meglehetősen szótlan vagyok, persze ha kérdeznek, udvariasan válaszolok rá, bár úgy tűnik, a bőbeszédűség nem jellemző rám. A tágas helyre érve, ahogy meghallom a körülöttem lévő mormogást, majd a tiszt parancsát, újfent újdonsült társaimhoz szólok:
- Jól sejtem, van egy kápolna is a temető közelében? Mert ha igen, szerintem mindenképp azt kéne először átkutatni.

[Huor Aikanáro]

Vini

*Ahogy Ángus megmutatja,"bemutatja" leendő lovamat széles mosoly ül az arcomra.*

(Közös)
- Szép név...

*Majd Pimpihez lépek, megsimogatom a pofáját és halkan megszólitom.*

)Közös)
- Gyönyörű vagy lovacskám. Vigyázni fogok rád, de cserébe te se hagyj cserben...

*Végül lóra szállok én is és elindulunk. Közben Ángus-szal beszélgetek.*

(Közös)
- Ne köszönje, hiszen egyenlőre nincs is mit...! Inkább kérdeznék valamit, ha lehet...?!
Miféle hely ez a birtok és kik lehetnek ott? Van ott valami értékes...? Vagy bármi más, amiért érdemes galibát csinálni?

[Jomadar]

(Armon)

Meglengeti kezét Yamato előtt, hogy lássa, valóban vak-e.
- Pajtás, te valóban nem látsz a szemeddel?
Gondolom botja még véres az előző eseményektől.
- Bár ahogy látom, anélkül is tudsz csúf dolgokat. De mondd csak, honnan tudod, ki barát és ki ellenség?

Ruhája drága selyem (gondolom annak megfelelően suhog ), lépése csendes és könnyed. Mivel az ő érzékei is élesek, nem csap felesleges zajt, nem szuszog stb. A hátán levő rövid íj néha azért odadöccen a hátizsákjához, az okozhat tompa neszt.

[Martos col Legium]

(Yamato)

- Dehogynem, a szemem igazából csak azért van bekötve, nehogy találkozzon a tekintetem valakiével, és kővé változtassam, mint egy Manase - húzódik mosolyra a szám széle.
- ...
- Nagyon egyszerűen el lehet dönteni: aki rám támad, az ellenség, a többiek irányába pedig barátságosan igyekszem viselkedni.

[Raddaq]

- Raddaq -

Ahogy a kettejüket elválasztó távolság elveszett, a suhanc útját állta ...
- Azt mondták Te tudsz segíteni ...
Suttogta a kámzsa mélyéről, s előhúzta zsebéből láncot ... Csak egy pillantást hagyott a másiknak, hogy felismerhesse a szimbólumot, semmi többet ... Aztán újra elrejtette ...
- Igaz ez ?

[Jomadar]

(Armon)

- Hát pedig attól tartok, hamarosan lesz egy-két ötletem, akiket szívesen látnék kőszoborként. Bár végülis az is elég, ha megfelelő mértékben elegyengeted őket.
* Látom rajta, hogy nagyon fülel, bizonyára nagyban támaszkodik a hallására. Azért ha megindul a tánc, inkább nem megyek a közelébe. *
- Csak kérlek - meglengeti a kalapját, hogy hallatszódjon a suhogása - erre a kalapra nagyon vigyázz, nem szeretném, ha véletlen behorpasztanád.

Horrihoz fordul:
- Ha már ilyen sikeresen védtük egymás hátát, szerintem maradjunk egy kupacban, hogy megtartsuk e hasznos szokásunkat. Mit javasolsz, induljunk el találomra dögöket keresni, vagy várjunk, míg felhangzik valami riadalom?

[Martos col Legium]

(Yamato)

- Higgy nekem, ha be találom horpasztani ama fejfedőt, az nem véletlenül lesz.

[Mesemondó]

___________________________________________________________

KM: Yvett de Crei
Helyszín: Djanahan városa - a csendben
Időpont: P.Sz. 3701. Kyel negyedik hava - a Végítélet hónapjának első hete; 1.nap délelőtt
Résztvevők: Yamato (Martos); Armon (Jomadar)
_____________________________________________________________

*Tapogatózó ismerkedéseteket néha meg-megszakítja a katonák látható és hallható munkássága - szó szerint házról házra járják be a környéket.
Armon és Horri vált egy-két kétkedő pillantást arra, hogy bíznának Yamato "látásában". A kérdésre azonban Horri Yamato felé int fejével.*
- Maradjunk együtt, de ne várakozzunk. Új ismerősünknek van egy nagyon jó gondolata, amit osztok én is. Szerintem is a temetőben kellene szétnézni. Ott látszik egy kis házikó féleség, valószínűleg a kápolna, vagy valamilyen hasonló célt szolgálhat.
*Yamato csak támaszkodhat a két társa látására, mondhatni vakon kell bennük bízni, hogy nem vesztébe viszi a két férfi. Armon látja azt a kis épületet amiről Horri beszélt. Alig látszik ki a temetőben elhelyezkedő fák koronája közül, kis házikó. Úgy 3-400 lábnyira lehet tőletek, nem mondanátok rá, hogy szélessége több mint öt láb. A temető maga elég nagy és rendezett, ápolt - legalább is az a része, ami innen a város felől látszik.*
- Menjünk szerintem, vagy van más ötleted Armon?



___________________________________________________________

KM: Yvett de Crei
Helyszín: Erion, Kereskedőnegyed - egy sikátor
Időpont: P.Sz. 3701. Kyel negyedik hava - a Végítélet hónapjának első hete; 1.nap délelőtt
Résztvevők: Raddaq (Raddaq)
_____________________________________________________________

*A suhanc meglepődve torpant meg előtted, értetlen arckifejezéséből ki tudod olvasni, hogy a medált nem igen ismerte fel. Megrázza a fejét, körbe tekint, majd újra rád szegezi szemeit.*
- Nem tudom ki mondott ilyet, de aligha tudok magának segíteni. Nem ismerős az a bigyó, venni pedig pláne nem fogok senkitől semmit..
*Látszik rajta, hogy ő befejezettnek tekinti a beszélgetést, a találkozást pláne, és ki szeretne térni előled, hogy melletted mehessen tovább dolgára.*




___________________________________________________________

KM: Yvett de Crei
Helyszín: Damak - a Lugasban
Időpont: P.Sz. 3701. Kyel negyedik hava - a Végítélet hónapjának első hete; 1.nap dél
Résztvevők: Viniel Vinidius (Huor Aikanaro)
_____________________________________________________________

- Hogy miféle hely a birtok és mit rejt? Nem tudjuk Vini. - *Őszintén hangzik a válasz Ángustól. Elgondolkodik kis ideig, hogy mit is lenne érdemes megemlítenie számodra.*
- Úgy öt-hat éve eltűntek belőle a lakók, a Trealuant család. Senki sem került elő, még csak a szolgálók, lovászok, egyéb kiszolgáló személyzet. Senki. Pár hónapos üresen állás után a birtok hivatalosan a városé lett, ekkor vette meg Condorsa báró azt a birtokot. Viszont nincs neki semmi haszna belőle így tovább adná. Ő nem költözött oda, más meg... Más sem fog a híre és a körülötte terjengő rémhírek miatt. Mondják ugyanis, hogy különös föld alatt élő lények pusztították ki a lakókat, akik csak éjjel merészkednek elő és emberhúst esznek. Homoki elfekről is mesélnek, de az én ismereteim szerint velük csak az ibarában találkozhat a kalandor... de akkor élve nem mondja el senkinek a találkozás hogyanját. Vagyis, én nem hiszem, hogy bármi ilyesmi megbújhatott volna ott...
*Közben azért elég tempósan haladtok, nem vágtában, de nem is léptetésben. A városba érkezésedkor is feltűnt, hogy erre nem sok növény található, de amerre most haladtok egyre kevesebb. Száraz, kopár a vidék, és messzire ellátni, de csak a homokszín földet látod amíg összeolvad a horizonttal, semmi mást. Egyszer-kétszer megtörik a sivár vidék szúrós bozótossal, de fát egyáltalán nem látsz. Fű is csak csomókban nőtt, de nem igazi zöld színe van, inkább olyan sárgás.
Pimpi irányításod alatt olyan, mintha már régóta ismernétek egymást - tényleg kezes ló, követi minden mozdulatod, testi parancsod, még csak erősebben sem kell vele bánnod.*

[Jomadar]

(Armon)

- Rendben, nézzük meg. Lehet ott valami fontos, ahogy látom a katonák gondosan elkerülik. Talán ők úgy fogalmaznák meg "utoljára hagyják". Azért ha találunk ott valamit, remélem nem hagyják ránk a dolgot, ami az övék lenne.

- Nos én magam nem jeleskedem a közelharcban, inkább támogatlak benneteket az íjammal, ha harcra kerül a sor, remélem nem veszitek zokon.

* A hangok és a látvány számomra olyan lételemek, mint étel és víz. Milyen lehet csak az egyikkel beérni? *

Útközben van alkalma megkérdezni Yamato-t:
- Megkérdezhetem, mi történt a szemed világával?