A yankari légiós [D20]

[Yvett de Crei]

//Tp: 61//


(Xue)

- Köszönjük a megértésüket Groad és Annabel sama! (japán szótárban ezt találtam név-utótagnént magasrangú személyek esetében)
...
- Muszatasi di Tertonux, köszönjük, hogy levette a vállunkról a kimentés terhét. - *szólok Twanhoz mikor már az épületben járunk* - A fogadást nem bírtam volna ki a kapun át való utazás miatt, csak hálával tartozom Önnek.
*Kinnel vezetésével eljutunk a szobákig, miközben ámulva nézem a kastély belsejét, a pazar berendezést, díszítést, mennyezeti freskókat - mindent. A szoba megy egyszerűen... elmondhatatlan. A gyermekszobám sem volt pici lyuk, de ez... Ámulattál sétálok körbe és csodálom meg minden szegletét.
Kipakolom a ládámat, majd elmerülök egy kád forró fürdőben. Még nem vagyok kész mikor Tenho megérkezik.*
- Egy pillanat! - *kiáltom ki a kádból, majd kimászom, megtörölközöm sebtiben és magamra kapom a köntösöm, így nyitok ajtót egy kicsit megvárakoztatva a váratlan vendéget.*
- Á, Tenho! Nem zavarsz bár a kádból ugrottam ki. Bejössz? ....
Nem pihennél inkább, bizonyára téged is megviselt az út. Nem volt az olyan leányálom, hogy máris szaladgálj...
Vagy te ennyire lóti-futi vagy? - *kérdezem tőlle mosolyogva, s az cseppet sem zavar, hogy egyetlen köntösben vagyok, mely alig ér a térdemig, s néhol ahol nem törölköztem meg rendesen a vizes bőrömhöz tapad a selymes anyag.*

[Garmacor]

egy pillanatra megcsillan a szemben a vágy, de gyorsan elnyomom
<gyönyörű nő, de Arlannak ígéretet tettél, felejtsd el.>
- Igen, de csak egy percre néhány dolgot meg kéne beszélnünk.
- A pihenés tényleg rám férne, de erdőjáró öltözékben nem lenne szerencsés megjelennem a fogadáson másom pedig nincs. Ylanorban nem volt szükségem másra és a sok pihenés különben sem nekem való. Ráadásul kíváncsi vagyok a többi zenészre.
mindeközben belépek Xue mellet és becsukom az ajtót magam mögöt majd leülök az első erre alkalmas helyre
- Arra lennék kíváncsi neked mikor lesz rám szükséged, csak hogy tudjam mennyi szabadidőm lesz.

[Yvett de Crei]

(Xue)

- Hát igen... ez előbb is eszembe juthatott volna.
Szabóra nem biztos, hogy van idő - bár az esküvőre még talán megcsinálják... de estére... mi lenne ha kimennénk vásárolni neked ruhát?
... *közben leülök egy székre kényelmesen hátradőlve, lábaimat keresztbe rakva - lehetőleg szembe Tenhoval.*
- Azt én is szeretném tudni előre, mikor lesz rád szükségem, akkor fel lehetne előre készülni az esetleges problémára, bajra...
Így... talán azt kellene mondanom, hogy állandóan...
A vacsorakor minden féleképpen. Aztán... ez függ, Groadtól, hogy mit mond a letelepedésünkkel kapcsolatban, bár lehet nem lenne ildomos ezt még most megemlíteni neki. Majd, ha a városba járok a hivatalokba a Nővérek ügyeit intézni, majd jobban akkor lenne rád szükségem.
Deeee...
Megkérlek valamire. Ne nézz rám úgy, mintha a munkaadód lennék, ne viselkedj velem úgy mintha egy alámrendelt személy lennél... Szeretném, ha barátomnak tudhatnálak idővel.
*Őszinte mosollyal nézek Tenhora várva a válaszát.*

[Garmacor]

őszinte bár fáradt mosoly terül el az arcomon Xue szavai hallatán
- Biztos nem pihenni akarsz inkább? Ne értsd félre örülnék a társaságodnak, de még szükség lesz az erődre.
- Rendben akkor majd meglátjuk. Légyen Alborne akarata szerint.
- Tényleg korai lenne még a letelepedést emlegetni. Ismerjük meg először házigazdáinkat és most van elég gondjuk az eskövő miatt talán szerencsésebb lenne utána beszélni velük.
- Én is örülnék neki ha barátok lennénk.

[Mesemondó]

_______________________________________________________________________________

KM: Castor de Vinter
Helyszín: Yankar
Időpont: Meleg évszak-A Dal Hónapjai, Alborne első hava-„Lant” 1. hét 6. nap
Esemény: A Prológus eseményei
Résztvevok: Dormak
________________________________________________________________________________

//Dormak//

Minden pontos találat után felhördül a kocsma közönsége. Nem azért mert beletalálasz a táblába hanem mert ez úgy sikerül, hogy láthatólag ittas vagy.
A koma felbuzdul a sikereden, összeszedi a nyilakat és tesz még egy kéétségbeesett kísérletet arra, hogy megmutassa mennyit ér a láégióskiképzés. Néhány katasztrofálisan elszállt próbálkozás után, amihez felesekből merítette az "ügyességet" a koma megtántorodik és leteszi az arcát a padlózatra.
A még tántorgó ivócimborák megkapják jobbról is balról is és azt mondják neked:

-Jól van Felhő, eleget ittunk. Ha még valaki kidől közülünk, lesz olyan akit itt kell hagyjunk a nyálában fetrengeni és azt nem engedi a becsületünk.
-Hazavisszük Earvint, nem mondja ha magához tér hogy szemetek voltunk és itthagytuk ebek harmincadjára.
A quarrok érdekes tengerészjárással többé-kevésbé stabilan támolyognak ki az ajtón. Előszőr elvétik az ajtónyílást és szegény Earvint még egyszer belefejeltetik az ajtófélfába, de végül is kitántorognak valahogy.

-Kösz a piát Felhő! -kiálttja Markos, az egyik quarro- a legközelebbit én állom.

***
Kikiséred a társaid. Éles kopogás hallatszik, a macskakőhöz csapodó vaslat lópaták zaja.
Légiós futár érkezik.

-Gaz Dormak quarro? -kérdi a futár.

-Nyílt parancsot hoztam! -mondja és kiteker egy kézzel írott papiruszt, amin a légió pecsétje van.

-Gaz Dormak quarro a holnapi napon reggel nyolc órakor jelentkezzen az ezredirodában Gannon diecatornál!
Megértette a parancsot Dormak?

Majd a futár megfordítja a lovát és elvágtat. Ennyit a két hetes jutalom pihenésről.

//A kocsmában nyújtott jó szerepjátékért 3d100 Tp; különösen az öntelt Dormak megformálása tetszett. //

[Mesemondó]

_______________________________________________________________________________

KM: Castor de Vinter
Helyszín: Yankar
Időpont: Meleg évszak-A Dal Hónapjai, Alborne első hava-„Lant” 1. hét 6. nap
Esemény: A Prológus eseményei
Résztvevok: Tenho
________________________________________________________________________________


Kinnel visszafordul az ajtóból:

-Természetesen. Az Aranygyűszű a legjobb úriszabóság a városban. Ott készítteti a ruháit a nemesi családok színe java. Ha szépet akar, és nem számít a pénz én azt a helyet javaslom. -Óhajtja, hogy a szabó inasáért küldessek, hogy jöjjön be önhöz méretet venni? -mondja a komornyik; megvárja a választ és magadra hagy.

[Mesemondó]

//Off: Jutalmazás:

A házba való bejelentkezés és a házigazdákkal való társalgás alatt mutatott kiemelkedő szerepjátékáért díjazom:

-Twan-t 5d100 Tp-vel, aki nagyon szépen játsza a tapintatos nemesi úriembert.

-Tenhot és Xuet; akik itt sem mulasztottak el egy kis párbeszéddel fokozni a "csapatkohéziót". 2d100 Tp-vel díjazom.

Eddig jól csináljátok, csak így tovább. //

[Garmacor]

*** még Kinnelnek***

Kinnel szavait halva sokminden átfut az agyamon hirtelen de uralkodok a vonásaimon
- Köszönöm Kinnel, de nem szükséges. Esetleg azt el tudná magyarázni merre találom a szabóságot? Egyébként is szeretnék kicsit körbenézni a városban.
<de méghogy a pénz nem számít szép is lenne és különben is utálom az úri ruhákat>

//off TP
Tp:
dobás:81
összesen: 1087

[Yvett de Crei]

(Xue)

- Nem, nem Tenho. A munkámat nem halasztom el az esküvőig. Túl sok idő esne ki, amit nem engedhetek meg magamnak.
...
Ugye ezt most nem csak azért mondod, mert Arlan keze bennevan abban, hogy most itt vagyunk együtt?
Tisztában vagyok a barátságotokkal, de azt szeretném, ha magamért kedvelnél és nem Arlan kérésére...


//Tp: 41+21=62//

[Garmacor]

ezúttal eltűnik a mosoly az arcomról és Xue szemébe nézek
- Nem nem Arlan barátom miatt mondom. Még az ő barátsága is kevés, hogy csak azért kedveljek valakit. A barátság nem az a dolog amivel játszadozok.

[Yvett de Crei]

//Xue és Tenho közti beszélgetés - msn-es termés//


Xue:
- Ennek örülök Tenho, hogy így vélekedsz.
*Egy kicsit elgondolkodom, majd Tenhora emelem a szemem, a szemébe nézek.*
- Érdekelne, hogy eddig milyennek tartassz, de őszintén...

Tenho:
Elgondolkodok egy pillanatra
- Nem szívesen mondanék még véleményt túl keveset tudok rólad. Nagyon ragaszkodsz hozzá?

Xue:
*Egy picit felnevetek.*
- Nem, természetesen nem. Hisz... mondhatjuk, hogy csak egy fél napja ismerjük egymást, és még komolyabb beszélgetésre lehetőségünk sem volt.
Persze ezt bepótolhatjuk...

Tenho:
- Örülnék neki. Szeretnélek jobban megismerni és rengeteg kérdésem lenne...

Xue:
- Hát akkor mire vársz... Kérdezz nyugodtan.

Tenho:
- Hát rendben ha netán olyat kérdeznék amire nem akarsz válaszolni csak szólj nem akarok tolakodni.
Kik voltak a szüleid? Hol kaptál nemesi nevelést?

Xue:
*Még az elején mosolygok, gondolván úgysem tud olyat kérdezni, ami terhes lenne...
Erre a legelső kérdése kissé mellbevág. Arcom rohamosan változik zavarttá, és egyből látszik, Tenho belenyúlt a mézesbödön közepébe. Pár szegmens eltelik mire egyáltalán felfogom, hogy válaszolni kellene, majd megköszörülöm a torkom, hogy zavaromat palástoljam.*

Tenho:
Látva a zavart Xue arcán még mielőtt megszólalhatna közbevágok
- Úgy látom ezt a kérdést nem kellet volna feltennem. Ne haragudj nem tudhattam.

Xue:
- Nem, nem erről van szó, csak... ez pont az a kérdés amire nem számítottam. Nem szoktam a csaldomról beszélni, mert... nem túl fényes...
Apám Slan harcos, anyám tiadlani nemeslány, az anyai házban nevelkedtem, gondos családban, s neveltek mint egy nemes leányt szokás. Elkényeztettek...
*Megakadok egy pillanatra, majd felállva folytatom, de úgy, hogy ne láthassa az arcom.*
- 13 éves korom óta zárdában nevelkedtem, majd nevelőanyám vett magához.

Tenho:
Kérdőn nézek Xuera de nem firtatom a kérdést [i]
- Miféle zárda? Mit tanultál ott?

Xue:
- Zárda. Ahol csak leányokat tanítanak, ahol megnevelik őket, ráébresztik, hogy nem ismernek semmit a világon, és ha egyedül maradnak és nem.... kapnak meg mindent amit akarnak - [i]*azért látszik, hogy ez nagyon enyhe kifejezés ahhoz képest ami először a nyelvemre tolult* - semmilyük sincs amivel életben maradhatnának a világban... hogy a vagyon nem minden, meg az egyszem szó amit kényeskedve kiejtenek...
Ebből következik mit tanultam: fegyelmet elsősorban.
Nem erre számítottál igaz?... Kérdezzél csak, lehet eddig az volt a bajom, hogy túlságosan hallgattam.

Tenho:
- Nem tényleg nem erre számítottam. És mihez értesz. Feltételezem akkor ott az életre próbáltak titeket felkészíteni.
Mi érdkel? Mit szeretnél elérni.

Xue:
*Kicsit oldódva nézek Tenhora, majd visszaülök a helyemre.*
- Konkrét szakma, amihez értenék nincs. Bele-bele kóstolgattam pici tudományokba, de felszínesek az ismereteim.
Tudod mi az alkímia? Mert az nagyon érdekel - *ezt viszont őszinte mosollyal mondom.*
- Szeretném kitanulni anyámtól a szakma minden csínját bínját. De hát, most megtettek követnek, így a labor egy ideig elhalasztva életemből - *mondom ezt sajnálattal a hangomban* - De nem panaszkodom, ez a munka is ugyanolyan érdekes mint a labori, csak teljesen más....
Élni szeretnék, utazni, bepótlni azt, amitől... gyermekkoromban elvoltam határolva.

Tenho:
- Csak hallotam erről a tudományról, de nem sokat tudok róla.
Megkérdezhetem mitől voltál még elhatárolva gyerekként vagy inkább hagyjuk a gyerekkorodat?

Xue:
- Tudod... egy nemes lánynak nem feltétlenül jó az élete. Lehet, hogy anyagiakban megkap mindent, de... de mégsem él. Már gyermekkorban kialakul, mondhatni ösztönösen, a hiúság, a hivalkodási vágy, nincsennek barátok, csak olyanok akikkel versenghet kinek van több és szebb ruhája. És hiába nincs bezárva a négy fal közé, de soha nem játszhat élvezetből, mert az, az már nem nemesnek való és kinézik a felsőbb körökből. Ami persze szülői megrovást von maga után, mert nem tud viselkedni. Cseperedvén pedig - még az a kevés is elmúlik ami addig volt esetleg boldogság. Szüntelen gyakorlása az etikettnek, a tradícionális fegyverforgatásának, mert ahoz minden nemesi sarjnak értenie kell, Percre pontos időbeosztás minden nap, és senkit nem érdekel mit szeretnél valójában - de mégis megkapol mindent - anyagiakban... Az élet többi oldala pedig csak elrohan melletted
Ha meg kitörsz, megbocsáthatatlan dolgot követsz el.
*A végére sikerül elhalkulnom, és láthatólag egy kicsit lehangolódnom. Pár szegmens, majd próbálok újra mosolyogni, bár a múlt árnyéka, most alaposan rámtelepült.*
- Azért megértettél?

Tenho:
-Bocsáss meg hogy így felzaklattalak. Csak szerettem volna tudni mi motivál. Azt hiszem most már sejtem.
Igen megértettelek. Tudod a népem és azok akikkel felnőttem sokra tartják a szabadságot. És mi bárdok még a népemhez képest is nyughatatlanok vagyunk. Úgyhogy azt hiszem értem miről beszélsz.
Hagyjuk most a múltat majd még beszélgetünk vagy út közben, de nézzünk valami ruhát mert különben kénytelen leszel udvarisasan magyarázkodni az öltözetem miatt.

Xue:
- Nem kell bocsánatot kérned. Ez az én szégyenem....
*Felállok és Tenhohoz megyek, egy kicsit félszeg mosoly leledzik ajkam szegletében. Leguggolok mellé, egyik kezemmel a széket fogom meg, míg a másikkal az ő kezét.*
- Köszönettel tartozom neked... Nagyon rég óta nem beszéltem senkinek arról, ami bennem van. És bár nem kellemes, de... most valamivel könnyebbnek érzem magam. Igaz, hogy csupaszabbnak is előtted...

Tenho:
- Nem ismerem a néped szokásait. Az én értékrendem szerint nem követtél el semmi szégyelnivalót.
közben elmosolyodok, és a másik kezemet Xue kezére rakom
Atis üzenete:
- Ha bármikor beszélni akarsz róla csak szólj szívesen meghallgatlak és megígérem, hogy mindez köztünk marad.
majd az kezem elveszem Xue kezéről, előveszem a pánsípom és egy lágy elf nótát kezdek ami megnyugtatja egy kicsit

Xue:
- Mert nem ismersz mindent. Még sok van ... Majd...
Köszönöm! Ez ... most sokat sokat jelent nekem.
*A nótát hallgatom nem töröm meg. A guggolást lassan a földreülés követi, és az, hogy nekidőlök Tenho lábának, mondhatni ölébe hajtom a fejem, így vetkőzve le lassan magamról a rossz emlékképeket.*

Tenho:
Addig játszom amíg úgy nem érzem, hogy Xue teljesen megnyugszik majd az utolsó hangok után egy kicsit kivárok csak élvezem a dal adta nyugalmat
- Induljunk lassan mert nem győzünk majd magyarázkodni. Azt hiszem életem legkényelmetlenebb estéje következik.

Xue:
*Nemhogy megnyugtat a dal, de el is szenderít - a fáradság és a lelkivilág felkavarása elég volt ahhoz, hogy most ez a néhány perc megnyugtató dallam álomba hajtson.
Tenho szava már nem éri el tudatomat, csak halkan, egyenletesen szuszogok.*

Tenho:
látva hogy Xue elaludt óvatosan hogy fel ne ébresszem elteszem a pánsípom majd Xuet óvatosan a karomba veszem és ágyba rakom és betakargatom majd csendben kiosonok a szobából és a szolgákat kérdezgetve megpróbálok eljutni egy szabóhoz

[Herold Bardelot]

(Gaz Dormak)
//3d100=204//

-Bah srácok ne már! Még bele sem lendültem. Ez azért nem fedi a valóságot, most én sem mennék végig a pallón tán még negyedjére sem, de tény még nem vagyok csont részeg.
-Na jó Markos, csak aztán el ne felejtsd. A kikisérés valódi célja a söntés volt, ahol csak intek a csaposnak és lerakom a pultra az üres kupám. Szent meggyözödésem hogy még nem ittuk el a jutalmam.

Még nézek a haverok után, és fel sem tűnik hogy annyira nehezen haladnának, mert a kép is homályos és én is bizonytalan vagyok a függöleges pontos elhelyezkedésében.
Mikor a lovas odavágat:
-Hékás ne olyan gyorsan! Förmedek rá, majdnem megijedtem .

-Ja Én vagyok. Mié?

-Hogy az a sivatagi fészke fene mászna a gatyájába! Ez nem két hét . Most kicsit ijesztöen hatok, hisz több mint spiccesen rugdosok valamit, bármit amit sikerül elérnem. Mivel tökéletessen elbaszták a hangulatom így bemegyek a kocsmába és a csapost megkérem-nem a legfinomabb formában, de közben kap egy aranyat a markába sutyiban- hogy ha már nem vagyok mozgásképes vitessen a Keleti kaszárnya 174-es priccsére.A sör ledöntése után töménnyel ütöm ki magam.

Emlékeim több mint homályosak az elözö estéröl, és az ágyam mellett ordibáló diecatort//vagy megbízott agyonveröt // sem értem.
-Én nem kaptam semmit sem tegnap, két hét jutalomkimenöm van. Felelem teljes meggyözödéssel.

[Mesemondó]

_______________________________________________________________________________

KM: Castor de Vinter
Helyszín: Yankar
Időpont: Meleg évszak-A Dal Hónapjai, Alborne első hava-„Lant” 1. hét 6. nap
Esemény: A Prológus eseményei
Résztvevok: Dormak
________________________________________________________________________________


Arra ébredsz hogy a csuklódat a hátad mögött a bokádhoz bilincselték és egy láncon lógsz lefele a kaszárnyaudvaron egy porolón.
Egy quarro rádzúdít egy vödör vizet, amire magadhoz térsz a roppant kényelmetlen pozitúrában.
Gannon diecator ide-oda járkál előtted és szivarozik.

-Jó reggelt közlegény. Hogy telt az estéje? Tudja miért lóg itt? Nem....? -kérdi teljesen nyugodtan a diecator. -Hát ez roppant kínos. Úgy értem magának.

-Nézze fiam, én nem szoktam olyan kötelességszegésekért bűntetni az embereim amire nem is emlékeznek. Nos, olyan délig itthagyjuk magát lógni, addig hátha felfrissül az emlékezete...,ha addigra sem emlékezik semmire, akkor mi is elfelejtjük magát megitatni, aztán estére meglátom eszébe jut-e valami...

-Van ideje bőven Felhő, törje csak a fejét, a világért se fogja zavarni senki. De ha mégis eszébe jutna valami, legkorábban délben sikoltson a kapuőrért, akkor újra eljövök beszélgetni. -mondja Gannon diecator, eltapossa a szivarját és elmegy.

A tűző napon a sarkokhoz láncolt csuklóval fejjel lefelé lógni nem éppen kellemes időtöltés; nemsokára jelentkeznek rajtad a szomjúság jelei. Karikába vagy láncolva és lógsz mint valami kötözött sonka. Mi tagadás a diecatornak igaza volt...mintha rémlene valami a tegnap estéről...

//Off:
4 óra hosszat tartanak vasra verve. Nem bántanak, csak hagyják, hogy a nap meg a lehetetlenül megfeszített testhelyzet tegye a dolgát.

Minden óra után dobj Állólépességpróbát a következő célszámokra!

1. óra: CSZ: 15
2. óra: CSZ: 20
3. óra: CSZ: 25
4. óra: CSZ: 30

Hatás:
-Minden óra után veszítesz d6+3 Fp-t. De a 4 óra hossza alatt nem veszítheted el csak maximum az Fp-id 50%-át.
-Minden elrontott Állóképesség-próba után csökken az Állólépesség értéke -1-gyel. De nem mehet 10 alá. A hatás addig tart, míg alaposan nem alszod ki magad.
És végül:
- a 4. óra végén dobj egy Intelligencia-próbát +4 bónuszmódosítóval (minden kikötözve töltött óra +1 memóriabónuszt ad ); CÉ:15. Ha megdobtad, akkor határozottan eszedbe jut a futárral való beszélgetés. Ha nem dobtad meg akkor nem tudod miről beszél a diecator. //

[Quator ar Zaraquer]

(Twan)

-Köszönöm megértését Groad Uram. Természetesen a különvacsora alkalmával mindannyiunk kíváncsisága kielégítést nyerhet egy hangulatos, kényelmes beszélgetésben. Lady Annalbel, Lord Groad. Engedelmükkel távozunk.

*Ezzel meghajolva a pár felé felszedem a sarokba rakott cuccom és elindulok a komornyik után. Xue megszólítása kissé furcsa, de nem igazán zavaró. A köszönetére kissé emgilletődök, hisz számomra természetes, hogy ezt az előzékenységet minimálisan megtegye minden úriember egy hölgy irányába. Szabad kezemmel megvakarom kócos üstököm a hálanyílvánításra.*

-Szóra sem érdemes Xue Kisasszony. Egy bolondos lovagtól ennyi a minimum, amit egy ily szép hölgyért megtehet.

*Kicsit bandukolok, de látszik még valami kikívánkozik és végül ismét győz a kíváncsiság a meggondolás felett. *

-Elnézést a tolakodásomért, de nagyon hálás lennék, ha alkalomadán többet is megtudhatnék az Ön országáról, szokásaikról. Természetesen nem akarok erőszakoskodni csupán Krad túlságosan kíváncsi természettel áldott meg jókedvében.

*Mikoron elérkezünk az elváláshoz a szobáinknál még belépés előtt egy utolsó megjegyzésre ragadtatom magam megkockáztatva a teljes illemszegést is akár.*

-Ha nem bántom meg Lady Xue, megtiszteltetés lenne számomra, ha egyszerűen Twan-nak hívna. Tudom nemesként nem szokás az ilyesfajta közvetlenség, de mint mondtam én már csak ilyen bolondos lovag vagyok.

*Vidám tekintettel mosolygok utitársaim felé, majd benyitva megcsodálom szállásomat.*

<Sokkal nagyobb mint emlékeztem. Biztosan a női szigor nem engedhette, hogy kazamatának nézzen ki a ház és lőrésszerű ablakokkal gubbasszon egy ilyen gyönyörű városban. >

*Odabent lepakolok és egy alapos körülbámészkodás után nekilátok lehámozni a vértemet, majd a fürdőkádra téved tekintetem és egy vidám vállvonás kíséretében nekivetkőzöm és áztatom magam az út fáradalmait feledve. Talán még kissé el is szundítok a kellemes vízben, de szerencsére még azelőtt siekrül kikászálódni, mielőtt meghűlnék vagy teljesen szétázna a bőröm. Megtörölközve előkeresem jobbik ruhámat a táskámból készülődvén a vacsorára. Vértemet, kardomat, köpenyemet egyenlőre gondosan megtisztogatva elhelyezem a szobában. Felfrissülve elindulok, hogy a fogadás zaját elkerülve sétáljak egyet a ház körül és a parkban az este szépségeit csodálva.*

//Szobrokért:
D100: 72 TP

Játékért:
5D100: 262 TP//

[Mesemondó]

_______________________________________________________________________________

KM: Castor de Vinter
Helyszín: Yankar
Időpont: Meleg évszak-A Dal Hónapjai, Alborne első hava-„Lant” 1. hét 6. nap
Esemény: A Prológus eseményei
Résztvevok: Mindenki kivéve Dormak
________________________________________________________________________________


//Tenho//

Míg a többiek alusznak és a rémálomba illő térkapu utazás fáradalmait pihenik ki; te elindulsz a városba, hogy az alkalomhoz illőbb ruházatot vételezz magadnak. (Az Fp-id száma továbbra is 16.)
Az Aranygyűszű nemcsak minőségi termékeket ad, gyors is. Néhány órán belül elkészítik az új ruhádat.

//Off: A szabóságba való látogatásodat -sokkal fontosabb a kaland szempontjából lényegesebb események miatt- nem cifrázzuk különesebben. Az öltözék 10 ezüstbe kerül. Dobj Meggyőzés (Alkudozáspróbát 17-es CSZ ellen! Minden egyes pont amennyivel túldobod a CSZ-t, 1%kal viszi lentebb az árat. Sikeres alkudozás esezén kapsz 50 Tp-t)

//Tenho//

A társaság -Tenho kivételével, mert ő odavan ruhát szabatni- kipiheni a térkapus út fáradalmait. (3 órát pihentetek; mindenki annyi Fp-t kap vissza óránként ahanyas a Karakter össz.szintje.
Tenho is előkerül végül kifogástalan yankari nemesi öltözékben, minek következtében Kinnel elkezdi embernek nézni, és nem győzi az ifjú bárdot azzal zaklatni, hogy nincs-e szüksége valamire, kíván-e valamit enni vagy inni.
Sajnos Tenhonak nincs alkalma pihenésre, mire visszaér a többiek már felébredtek, elvegyültek a társaságban ismerkedve és beszélgetve.

//Xue, Tenho, Twan//

Egyszerűen képtelenség Groad közelébe férközni. De nem a testőrei miatt. Mindig beszél éppen egy nagyon fontos emberrel, vagy mindig épp akkor karol belé nemesek gyűrűje, mikor oda akarnátok menni kicsit szóbaelegyedni a házigazdával.
Néha ki-kipillant ugyan Xura és a lovagra, de mintha Yankar számüzött nemesei mind most akarnák megbeszélni Groaddal életük legfontosabb és leghalaszthatatlanabb eseményét.
Továbbá benneteket is mindég épp akkor akar megismerni egy nemesúr vagy hölgy mikor már mennétek Groadhoz, hogy namost aztán ha törik, ha szakad beszéltek vele.
Mindig jön egy új, egy friss ember ismerkedni. Figyelmen kívűl hagyni a felétek nyújtot baráti kezet és lerázni az illetőt a legnagyobb modortalanság, amit párbajjal, vagy kiközösítéssel torolhatnak. Egyszerűen nem vagytok olyan helyzetben hogy nemet mondjatok, pedig igazából senki sem kényszerít benneteket. Csak az átkos etikett.

//Xue, Tenho és Twan! Dobjatok Emberismeret-próbát! CSZ: 24; akinek megvan annak feltűnik hogy itt valami nincs rendben...hogy szándékosan próbálják elszigetelni az idegenektől a parancsnokot. Akinek nincs meg az úgy van vele hogy sajnálja a tábornokot, hogy szegénynek mennyi terhes kötelezettsége van a díszes társaságban...//
//Továbbá minegyikőtők; minden JK-dob egy Karizma-próbát 14-es CSZ-re, hogy mennyire szimpatikus az illető a Családok tagjainak! Akinek megvan a Karizma próbája az jogosult további: Információgyűjtés (CSZ:17) vagy Etikett (CSZ:14) próbára, amelyikkel szeretnétek. Akinek sikeres az előtt -kb egy-két óra után- az elejtett beszélgetésekből, párbeszédekből, apró információkból feltárul Yankar hatalmi csoportosulásainak "élő" térképe, hiszen gyakorlatilag a teljes yanakri-toroni emigráció ott nyüzsög körülöttetek. Megtudjátok "ki-kivel van" és kik kicsodának a nyílt ellensége vagy kit utál. A célszám azért ilyen alacsony, mert elsőkézből kapjátok az infót...//

Tenhoval meglehetősen fura közjáték játszódik le az udvaron, a nemesek állófogadásán.
Sok-sok ember előtt, Groad Werthorian hozzád lép átkarol a válladnál és így szól:

-Nemes famorok, dicső vitézi rend; engedjék meg hogy bemutassam önöknek Tenho Soittaja urat! E nagyszerű férfiú fog a jeles esemény hangulatáért felelni! Repes a szívem hogy megtaláltam a legmegfelelőbb embert a zenésztársulatba! Hadd szorítom meg a kezét fiam!

És Groad Werthorian mosolygó biccentések, elismerő pillantások keresztüzében körülbelül száz ember előtt kezet fog a bárddal.

Tenho kényszeredetten mosolyog. De nem a színpadias bemutatás miatt. Ahogy Groad a tenyeredet rázza érzed, hogy egy kis papírlapka símul kettőtök tenyere közé.

-Ugye nem okoz nekem csalódást fiam? És nem beszéli ki arám előtt rovott múltamat? ...Számítok a diszkréciójára...teszi hozzá egy árnyalatnyibb komorabb hangal és nem olyan nevető szemmel.
Majd elveszi a tenyerét, otthagyva a tiédben a levélkét.

Majd akár dögre a héjacsapat, toroni nemesifjak és nők gyűrűje kapja kacagva körbe Groadot és elsodorják tőled:

-Ugyan táboronokom, -búgja egy vörös hajú démoni szépségű nő- mindenki tudja hogy önnél fedhetetlenebb embert még nem viselte a Légió parancsnoka címet. -mondja és belekarol jobbról.
-Jaj, Groad ne szomorítsa gyönyörű arája szívét, hogy egyedülhagyja a sok facér ifjú között; még a végén mindketten máshnak az ujjára húzzák a gyűrűt! -mondja nevetve

-Úgy, úgy, milyen büszke és szép nemzetség feje. -toldja egy róka képű pengehős; majd Groad ismét a Családok bájcsevegő gyűrűjében találja magát, népes vendégseregében.