Új-Pyarron - A második manifesztációs háború elsõ etapja

[Mesemondó]

_____________________________________________________________

KM(Bemesélő): Limenel
Helyszín: Új-Pyarron városa, a városi gárda laktanyája
Időpont: Psz. 3692, kora tavasz
Résztvevők:
Dyen di Lauren (Schinter)
Lywellion Siannodel (Meridian)
Erlon Arts (Joe Lyon)
_____________________________________________________________

Lywellion Siannodel:

*Amikor lovadhoz kimész, meghallasz valami lágy elf muzsikát. Mikor az irányába nézel, akkor veszed észre, hogy a másik félelf és a kráni lány egymással szemben ülnek a szénaboglya mellett. Ők még nem vettek észre téged. A beszélgetésükből nem hallasz túl sokmindent. A pyarr kezd el az érzelmeiről beszélni, amikor a kráni leinti és magával viszi az istálló hátsó része felé.*

Erlon Arts:

*Az üzenet elküldése és a jegyzeted megírása után felmész a szobádba. Berni is jön vagy tíz perc múlva és ledől a másik ágyra, mint egy zsák. Már éppen elaludnál, amikor nekiáll horkolni. Rosszabb, mint egy gőzmozdony.*

Dyen di Lauren:

*Mikor az érzéseidről kezdesz beszélni, körbenézelődik, felpattan a földről, kézenragad és maga után vezet.*
- Ilyenekről itt ne. Kövess.
*Elengedi a kezedet, hogy szabad akaratodból kövesd. Az istálló hátsó falán kibújik egy lyukon. Ha mész utána, akkor egy kisebb erdőben folytatja az útját, majd kiértek a tengerhez. Legalábbis a tenger fölé magasodó sziklafalhoz.*

[Schinter]

(Dyen di Lauren)



Követi a messort az erdőn át a tengerhez.A sziklánál odasétál mellé és megfogja a kezét.

-Csodálatos a tenger.Olykor olyan nyugodt,ám ha olyan kedve tartja nincs az az erő,ami vissza tudná tartani....Még ezek a sziklák is megkopna egyszer idővel...

A lány felé pillant.

-Olyan gyönyörű vagy ma is....Félelmetes,hogy csak 2 napja találkoztunk és máris kavarognak bennem az érzéseim....Lehet,hogy kudarcot vallok ebből a szemszögből és szégyent hozok a mestereimre,amiért nem tudom kontrolálni az érzéseimet....
...
De nem sajnálom.Sőt boldognak érzem magam.Végre kezdem látni,hogy a munka kivül van más is az életben.

[Meridian]

(Lywellion Siannodel)

*Egy ideig hallgatózik, majd eszébe jut, hogy nem illendő, így abbahagyja. Még foglalkozik egy picit a lovával, közben végig a pároson jár az esze. Míg aztán fogja magát, és inkább elindul a szobájába aludni.

<Ni nézzenek oda. Még mások nemi életével fogok foglalkozni a végén. Na aztmár nem! Mindenesetre azért érdekes meglehetősen. Pyarroni félelf + kráni lány...hmmm...ritkaság, hogy úgy mondjam...na, tegyük el magunkat holnapra.>

Fegyvereit rituálisan teszi el, majd végignyúlik az ágyon, és álomba merül.
//Limi, azt még mindig nem montad, hogy a megtartó itt alszik-e, vagy sem!! //

[Mesemondó]

_____________________________________________________________

KM(Bemesélő): Limenel
Helyszín: Al Abadana, az oázisok városa
Időpont: Psz. 3692, kora tavasz
Résztvevők: Pharae Dashir (Hakea Ello)
_____________________________________________________________

*Látod, hogy a lány elgondolkozik.*
- Igazad van, azt is említette az emír neked. De nekünk nem mondta el, hogy ki volt az.
Mindig nagyon érdekeltek a misztikus dolgok. És szerintem vagyok elég szép, hogy boszorkánynak tanuljak, meg a férfiakhoz is értek. Ez kiemelne a tömegből. Bár nem ismerjük eléggé egymást még annyira, hogy megkérjelek arra, hogy taníts engem, de azért gondolkozz el rajta. És nehogy azt hidd, hogy csak ezért vagyok ilyen kedves veled. Érdekes nőnek tartalak.
*A fürdés után kisegít a kádból és hoz egy törülközőt. Leültet és jól megtöröl mindenhol. Nem kerüli el a figyelmedet, hogy közben lopva gyönyörködik a gyönyörű idomaidban. Ad neked egy dzsad stílusú skarlátvörös selyemruhát minden kiegészítőjével együtt. Leül mögéd és törülközőjével megszárítja a hajadat és kicsit formába is hozza a frizurádat.*

[Hakea Ello]

(Pharae)

*Nagyon tetszik neki a ruha amit kapott, egészen el van ragadtatva tőle. A törölközésnél néha picit összerezzen, de alapvetően élvezi a törődést.

-Hát önbizalmad is van, nem is csekély . Tényleg gyönyörű vagy, és elhiszem, hogy értesz a férfiakhoz. Ha vége lesz ennek az egész ramazurinak és épségben átvészeljük, szívesen megpróbálnám, hogy mennyire vagy fogékony a mágia formálására. Ó... ...köszönöm. Énis annak tartalak egyébként, csak tudod, olyan más ezt egy nő szájából hallani.

-Figyelj, nem tudsz valahonnan színes bőrszalagokat szerezni? Piros és fekete kéne, ki szeretném próbálni, hogy festenének, ha belefonnád a hajamba. Ugye nem túl nagy kérés, hmm?

[Joe Lyon]

( Erlon Arts)

* Figyeli a lovag horkolását.Egy darabig vár még, közben gondolataiba próbál merülni, ha sikerül az uwelita lármájától. Várja hátha csendesedik a horkolás, s közben hanyatt fekve nézi a plafont. Az iszonyú lárma már kezdi enyhén szólva zavarni. *< Hmm… úgy hallom, ez egész éjszaka nyomja itt nekem! Még a végén elmegy a hallásom. >*Elmosolyodik saját poénján* < Valamit a zaj mögött azért hallok! Talán valahol buli van? Kintről enyhe muzsika szó és éneklés hallatszik. > *Felkel ágyáról, majd az ablakhoz sétál. Kitárja azt, kissé kihajol és próbálja felkutatni a zene forrását.*

[Mesemondó]

_____________________________________________________________

KM(Bemesélő): Limenel
Helyszín: Új-Pyarron városa, a városi gárda laktanyája
Időpont: Psz. 3692, kora tavasz
Résztvevők:
Dyen di Lauren (Schinter)
Lywellion Siannodel (Meridian)
Erlon Arts (Joe Lyon)
_____________________________________________________________

Lywellion Siannodel:

*Te hamar elalszol. A ti szobátokig nem hallatszik el annyira a zene. A megtartó és a többi elf jöttére fel sem ébredsz. Ők is hamar ágyba bújnak.*

Erlon Arts:

*Mikor kinézel az ablakon, az istálló mögé éppen ellátsz. A félelfet látod az erdő felé futni és egy sötét árnyat követ. Levágod, hogy nem üldözi és nem lopakodik utána, csak a fekete alak mutatja neki az irányt.*

Dyen di Lauren:

*Lezuttyan a földre és lehúz téged is. Mikor ülő pozícióba kerülsz, az öledbe ül veled szembe.*
- Sok a duma.
*Ezután szájon csókol. Magához ölel és elolvad a csókban.*

[Schinter]

(Dyen di Lauren)


Viszonozza a csókot és lassan hátra dől Nadyrával együtt.Mindkét kezével a popsijához kap és megmarkolva egy kicsit felfelé huzza.
A seznvedélyes csók után halkan a lány fülébe súgja:

-Nem lesz neked ebből gond?Mikorra kell visszamenned?

[Mesemondó]

_____________________________________________________________

KM(Bemesélő): Limenel
Helyszín: Arginsalo
Időpont: Psz. 3692, kora tavasz
Résztvevők:
Dyen di Lauren (Schinter)
_____________________________________________________________

- Nem terveztem estére szeretkezést. Csak jól esne egy kis kölcsönös gyengédség. Jó lenne veled aludni, de vissza kell majd mennem úgy egy óra múlva. De addig a tied vagyok.
*Felül az öledben és kigombolja az ingedet. Gyorsan leveszi a saját felsőjét is és visszafekszik rád. A melleivel és a hasával teljesen hozzád simul és átkarolja a nyakadat. Hallgatja ahogy lélegzel és ahogy dobog a szived és az orrával gyengéden a nyakadat bizergálja.*
- A közelségeddel is megelégszem. Csak szorosan ölelj magadhoz.

[Schinter]

(Dyen di Lauren)


Mikor a lány kigombolja az ingét elővillan a vértje,amit segit a lánynak levenni.Kardjait is lecsatolja és maguk mellé rakja őket,hogy ne zavarjanak.Egyik ekzével a messor farpofáját fogja és simogatja mig a másikkal a hátát.Ad a homlokára egy puszit majd magához szoritja.
nem szólal meg,ám a gyengéd mozdulatok és teste reakciói mindent elárulnak....
a gyengéd ölelésben hamar elalszik,de emlékezteti magát,hogy fel kell kenie 1 óra mulva,mert neki is vissza kell majd menni és körbejárni a területet.nem igazán bizik meg a katonák képeségeiben...Sokkal képzetebb náluk és nem akar meglepetéseket.

[Joe Lyon]

( Erlon Arts)

* Észrevéve a távolodó alakokat jobban oda összpontosít, majd felismeri a pyar delegáció tagját.*< Hmmm… Mi a fene? Kis éjszakai séta! Bár csak tudnám ki lehetett az a másik! Megnézzem- ne nézzem?! Hát csak érdekel! Lehet, hogy még valami kis turpisság kiderül itt a végén! Meg hát ismerem annyira magam, hogy úgy sem tudnék nyugodtan aludni. Nem hagy az izgága vérem. Na gyerünk.> * Felveszi ruháját, magára kapja csizmáját, oldalára köti kardját, majd magára teríti köpenyét és indul is a pyaroni és a kísérője után. Az erdőig gyors tempóban elér, majd óvatosságra inti magát. Lopakodva és látását kihasználva próbál a harcos nyomára bukkanni. Megpróbál minél csendesebben közlekedni, kerüli a száraz ágakat, leveleket, nehogy magára vonja mások figyelmét.*

[Mesemondó]

_____________________________________________________________

KM(Bemesélő): Limenel
Helyszín: Új-Pyarron városa, a városi gárda laktanyája
Időpont: Psz. 3692, kora tavasz
Résztvevők:
Dyen di Lauren (Schinter)
Erlon Arts (Joe Lyon)
_____________________________________________________________

Dyen di Lauren:

*Arra alszol el, hogy a lány a nyakadat puszilgatja gyengéden. Felveszi rajtad a legkényelmesebb pózt és ő is elalszik, csak még a derekára teríti a ruháját, hogy meg ne fázzon.*

Erlon Arts:

*Kijutsz te is a kis erdő szélére a tengerpartra és éjszakai látásod segítségével feltűnik a két fevő alak hőfoltja. Annyira tapasztalt vagy, hogy a hőmérsékleti színekből levágod, hogy az egyik már alszik, a másik is majdnem. Annyira közel mész, amennyire csak tudsz. infrában felismered a félelfet, de a másikról csak azt tudod kideríteni, hogy ember és hogy nő. Mikor átváltasz normál látásra, a hold fényében meglátod a kis párocskát, amint félmeztelenül vannak összegabalyodva. Önkéntelenül is elmosolyodsz, és magadban egy romantikus nótát kezdesz el dúdolni. Észreveszed, hogy a lány a kráni, akinek össze volt törve a csinos kis arcocskája. Most már azt is tudod, hogy miért. Jó nézni őket, ahogy gonddal bajjal nem törődve szerelmesen fekszenek egymás karjában. Ezt is megérted. Egy pyarroni és egy kráni kapcsolata. Ezek után már akármit el tudsz képzelni. Még akár a háborút is megnyerhetitek.*

[Schinter]

(Dyen di Lauren)


Egy óra mulva kinyitja a szemét és rápillant Nadyra arcára.Ha még nem ébredt fel a lányt,akkor egy puszival az arcán ébreszti.

-Sajnos letelt az idő.Mennünk kell.
...
Ha végeztél a feladatoddal akkor gyere be a szobámba

[Joe Lyon]

( Erlon Arts)

* Megpillantva a két egymásba gabalyodott testet a kíváncsiság lesz úrrá rajta. Mikor normál látással a hold fényénél felismeri a kráni lányt, majd leesik az álla.* < Öhhh… Ilyet még nem pipáltam! Láttam már sok furcsaságot, de még olyat sosem, hogy egy kráni és egy pyaroni szóba álljon egymással. Ezek itt előttem, meg úgy látom, hogy nem csak beszélgetni jöttek ide! Albornra, a szerelem nem válogat! Na nem is zavarom én meg ezt a meghitt pillanatot. Lényeg a lényegben, hogy a srác nem sántikál semmi rosszban.Hmm.. ha ezt valakinek elmondanám nem is hinne nekem. Mondjuk jobb lesz ezt titokban tartanom! Biztos lenne nagy felbolydulás, ha ez kiderülne! Jó éjt galambocskáim! >* Ezzel elhátrál a párocska látómezején kívülre, majd komótosan visszasétál a szállására. Felmegy a szobájába, leveti gúnyáját, majd ha a lovag még mindig horkol először óvatosabban, majd kissé erőteljesebben megrázza az uwelita testét, hát ha az segít a horkolás megszüntetésében. Ha véletlenül ez sem segítene lefekszik ágyába koncentrál egy kis ideig, majd mágiája segítségével csendet teremt maga körül.* < Na remélem elég ideig tart a tökéletes csend, hogy elaludjak. Utána már úgy sem fog érdekelni Berni horkolása!> *Utolsó gondolata után a fal felé fordul és gyors mély álomba szenderül. Reggel korán kell megmosdik, majd valami harapni való után néz.*

[Mesemondó]

_____________________________________________________________

KM(Bemesélő): Limenel
Helyszín: Új-Pyarron városa, a városi gárda laktanyája
Időpont: Psz. 3692, kora tavasz
Résztvevők:
Dyen di Lauren (Schinter)
Erlon Arts (Joe Lyon)
_____________________________________________________________

Erlon Arts:

*Nem vesznek észre téged. Visszasétálsz a fogadóba és amire felérsz a szobába, Berni már kihorkolta magát. Vagy esetleg megfordult. De nem is érdekel az oka. Ledőlsz és egyből álomba merülsz.*

Dyen di Lauren:

*Feltápászkodik rólad a lány és felveszi az ingét. Amíg öltözöl, a tengert bámulja, majd feléd fordul.*
- Ma már nem megyek fel hozzád. Túl veszélyes lenne. Holnap találkozunk az indulásnál. Aludj jót. Külön menjünk vissza, ne együtt.
*Azzal a nyakadba csimpaszkodik, és még csókolgat pár percig, aztán eltűnik az erdőben. Miután úgy gondolod, hogy elég időt vártál, te is visszaindulsz. Mikor az istállón lévő réshez érsz, pont a rés felett a tetőn meglátod a nomádot. Csak ül ott törökülésben és sokat sejtetően lenézően mosolyog rád.*