(Ando)
< Brrr, Azt hittem ilyesmi nem létezik...>
Lassan le engedem a kardom. Közben hátralépek. Hátha nem vesz észre. Mikor végre meghallom a lábdobogást. Összerezzenek. Az utolsó pár percben vagy órában kitudja? le sem vettem a szemem a fényről.
< Gyerünk fordulj el. Érted jönnek. Hogy kivigyenek. GYERÜNK, HA MONDOM...>
Nagy nehezen ráveszem a magam a mozgásra. Az ajtófelé fordulok, és némán állok. Várom az újabb pompás találkozást.