*Tanácstalanul körülnézek talán még egy kis zavarodottság is felfedezhetõ arckifejezésemen. De mikor eszembe jut a mentõ ötlet, amivel a zsírtól maszatos kezemmel nem kell megfognom a fémflaskát és mégis tovább erõsíthetem a talán nem is olyan csalóka "barbár-állat" megítélésemet visszatér diadalmas vigyor a képemre.



-Jó anyag.

<Na, ha a terítõs megmozdulásom után se rohannak rám a felbõszült pincérek és jobbérzésû vendégek, akkor itt már sehogyse lesz kocsmai bunyó, ahol feleket lehet bezúzni.

