Vidéki történet (ÚTK)

[Syris]

A kapu nyílása után követem Mattet és beállok mögé és Sychín mögé.
<Elég fáradt vagyok. Remélem most nem kell majd használnom. Elég fáradt vagyok.>
A biztonság kedvéért azér a kardom markolatára teszem a kezem, de úgy, hogy az őrök ne vegyék támadó szándékúnak. Kedvesen mosolygok rájuk.

[Mesemondó]

--------------------------------
KM: Siffad
Helyszín: Őrtorony
Időpont: Psz. 3701.
Résztvevők: Ayana, Csendes Matt, Dierol, H’yssadin Sychín
--------------------------------
Matt láttán, miközben a másik mögé sétál csak még jobban megijednek. A fáklyás még fel is kiált:
- A fenébe Lars, ezek többen vannak!

Matt folyamatosan beszél és ez látszólag megnyugtatja őket. A hajótörött szóra megenyhülnek, a fáklyás közelebb lép, miközben társa hátrahúzódik, de a lándzsát nem engedi le:
- Hajótöröttek? Hát mért nem ezzel kezdte?
- Hát igen, akad errefelé pár vadállat, néhány medve és párduc. Azt mondja, halottak?
A fegyveresek szóra az idegessége visszatér. Óvatosan tesz egy lépést hátra.
- Izé, hányan is vannak? És fegyveresek?
Matt medáljára csak bután bámul:
- Értékes ez a nyaklánc? Sosem hallottam Doranról!
- Ura? Nincs itt úr, csak az elöljáró, de mindjárt szólunk s neki. Várjanak kicsinyég.
Szájába veszi ujját és nagyot füttyent. Miközben várakoztok, körbekínálja a kulacsát, de a társa éberen figyel benneteket.

A házak felől futva több ember érkezik, mindenféle korosztályból, a legtöbbje hiányosan felöltözve, de mind kezében valamilyen fegyverként használható eszköz (fejsze, botok, néhány íj). Néhány nő is akad közöttük. Félkörben állnak meg a kapu előtt, de látva, hogy békésen vagytok, tétován álldogálnak és megindul a duruzsolás
(Kik ezek? Jajj, olyan szakadtak és fáradtnak látszanak! Banditák? Nem olyannak látszanak. Miért, szerinted azoknak egyenruhájuk van?)

Majd elcsendesednek, mert egy nagydarab férfi jelenik meg, pöröllyel a kezében, mellette egy idősebb, pocakos férfi, sebtében felkapott színes köpenyben. A tömeg szétválik a párosuk előtt, egyenesen elétek sétálnak. Az idős szólal meg
- Üdvözlöm Önöket Őrtoronyban – biccent a falu közepén álldogáló kőtorony felé, mely eddig vezetőtök volt. A köszöntést erv és aszisz nyelven is elmondja, várva a reakciótokat.

- Donar, ezek hajótöröttek és ervek. Valami Doranból jöttek. - súgja az öregnek fáklyás alak félhangosan.

/Sychín, Dierol, Matt/
Teljesen meglepődsz, mikor megpillantod a kalapácsos férfit. Toronon kívül ritkán látni kyrt, de egy eldugott faluban teljesen hihetetlen látvány.

/Ayana/
A tanulás kifizetődőnek látszik, mert érteni véled az elöljáró szavait. Az külön öröm, hogy asziszul is beszél.

[Dierol]

//Khers Dierol//

A szemöldököm egy kissé megemelkedik, mikor rájövök, hogy egy kyrt látok
<Ah, hát ez megmagyarázza a kaput - de a holtakat nem. Bár fiatalnak látszik, akár az öreggel is egykorú lehet. Nehezen fog rajtuk az idő - akárcsak Ayanán - de közel sem olyan csinos >
Szótlanul és fáradtan a toroni etikett szerinti kézmozdulatokkal köszöntöm őket, ahogy a nemesek közt szokás - elvégre a kis közösség vezetői. Bár lehet, hogy ez alapján rájön, hogy nem mindenki erv, de ezt jobb az elején tisztázni. A beszédet Mattre hagyom.

[Arnoil]

Matt

erv
- Krad vigyázza elméd Őrtorony elöljárója! Főhajtással adom meg a tiszteletet az elöljárónak, de mivel nem tudom melyikük az ezért a két férfi közötti képzeletbeli alaknak hajolok meg. Mindnégyen hajótöröttek vagyunk, s csak mi maradtunk életben egy élőholt csapat támadása után. A tornyot követve jutottunk ide, és kérünk menedéket.

Kiveszem a sigillem az őr kezéből, és az elöljáró felé nyújtom (kettejük közé, aki akarja elveszi).

erv
- Jómagam Matt vagyok, Doran rendjének tagja. A többiek a túlélő társaim, mindhárman életrevaló fegyveresek. Akik nem ilyenek voltak azok elestek az élőholtakkal vívott harcban.

Visszalépek a társaim közé és és várom a reakciójukat. Közben kérdőn nézek Sychínre és a kyr elöljáróra is.
< Lehet nem nekem kéne beszélnem? Mintha toroni lenne amaz is... >

[Mesemondó]

--------------------------------
KM: Siffad
Helyszín: Őrtorony
Időpont: Psz. 3701.
Résztvevők: Ayana, Csendes Matt, Dierol, H’yssadin Sychín
--------------------------------
A kyr kinézetű csak mogorván bámul rátok, a tekintetéből süt a bizalmatlanság. Jobban megfigyelve észreveszitek, hogy a szeme földbarna, némi kékes árnyalattal – nemes kyrnek sosincs ilyen szeme.
/Dierol/
A kyr értetlenül nézi kézmozdulataidat és lerí róla, hogy fogalma sincs, mit mutogatsz neki.
/Matt/
Az idős mosolyogva fogadja szavaidat de elhárítja a medálodat:
- Ugyan, hagyd csak. Bár csak keveset tudok Doranról, kötelességünk gondoskodni embertársainkról, így a tél elején. Hisz hová is mehetnétek? Az erdőben hamar megfagytok vagy széttépnek a farkasok.
A vendégeink vagytok, ha betartjátok a vendégbarátság törvényeit. Szállást és élelmet biztosítunk a télre, ha igénylitek. A díjazást rátok bízzuk. Nagy valószínűséggel nem jár erre tavaszig kereskedő és nem ajánlom, hogy nekivágjatok a hosszú útnak.
A többiekre néz, a tekintete végigfut az embereken. A végén csak hümment egyet.
- Melyiktek látta Rainen atyát, he? Ostoba népség, kerítsétek elő izibe.
Majd felétek fordulva utat ad nektek és megindul előre. A kyr kinézetű egyetlen szó nélkül követi, közben halkan suttog a fülébe:
Ayana:
„-Nem bízhatunk bennük, ki tudja, kik ezek. Talán csak kémkedni jöttek, hisz tudod …
- Ugyan, túlságosan gyanakszol Stegar. Majd később az atya kifaggatja őket.

Kis csapatotokat bevezeti a házak közé – egyszerű paraszti házak, vályogból és zsúptetővel. Észreveszitek, hogy pár ember hátramarad, mikor bementek a főtérre és kisurrannak a kapun.
A település közepén egy kétszintes épület áll, oda vezet be benneteket. Bent több asztal és pad várja fáradt testeteket, a szemközti falnál ácsolt lépcső vezet fel az emeletre. A terem hideg és istállószagú.
A falusiak többsége ide is követ benneteket, letelepedve vagy csak a fal mellett álldogálva, tisztes helyet hagyva nektek. Pár perc elteltével egy középkorú nő siet be a terembe, egy nagyobb lábast cipelve, melyből forró italt mernek cserépkorsókba és leteszi elétek.
Az öreg szembe telepszik veletek – utoljára ő kap korsót, félig tele és haragosan lecsapva.

//bocs a késlekedésért, Ayana igazoltan távol, Sychínnel felveszem a kapcsolatot//

[Dierol]

//Khers Dierol
semmi gond, olyan sebességgel játszunk, amilyen mindenkinek megfelel//

*Mikor rájövök, hogy a kyr nincs tudatában, hogy mit csinálok, rezzenéstelen arccal elkezdem elemezni a helyzetet:
<Nem földi - ez már egy jó pont. De nem is örül nekünk... remélem azt hiszi néma vagyok >
"Bár csak keveset tudok Doranról"
<Az a másik legalább hallott valamit Doranról...>
"Az erdőben hamar megfagytok vagy széttépnek a farkasok."
<Kétlem, hogy itt csak a farkasok miatt van mágikus védelem.>
"ha betartjátok a vendégbarátság törvényeit"
<Ho-hó! Elszigetelt közösség, valószínűleg különleges szokásokkal... ezt még tisztázni kell. Hogy nem átkozok meg senkit, nem bántok senkit ok nélkül - ez természetes. De mi van, ha valamilyen nem tetsző különleges dolgot is elvárnak a sima segítségen kívül?>
"Nagy valószínűséggel nem jár erre tavaszig kereskedő..."
<Vajon mivel üzletelnek? Prémekkel? Tessék?! Tavaszig? S ne induljunk el? Ugye nem azt akarod mondani barátom, hogy a telet itt kell töltenem?>

.....

*Mikor elindulunk, csendben követem vendéglátóinkat, közben az esetleg felbukkanó helyieket jól megnézem magamnak.
<Feltehetőleg mint ritka vendéget, bizalmatlanul, messziről, de figyelnek minket. Egyelőre nem mindenki - majd ahol a kis közösség összegyűlik, ott már nem árt kinyitnom a szemem. Ha tényleg egy telet itt kell eltöltenem, akkor remélhetőleg lesz olyan szemrevaló fehérnép, akinek érdemes csapnom a szelet...>

...

<Na, itt nem fűtenek... szép kis ivó. Egy erdő közepén vagyunk, hideg van, és nem gyújtottak be? Bár igazuk van. Mégis kinek? Mindenkinek megvan a saját házikója, és a falu vezetői sem itt laknak, ebben a teremben. Valószínűleg a ritkán érkező kereskedőket helyezik itt el.>

*kihasználva a falusiak kíváncsiságát, én is kielégítem a sajátomat. 15-20 szívdobbanásnyi idő alatt végigtekintve az összegyűlt helyieken csinos női arcokat keresek. Mikor megkapom a korsómat, halványan elmosolyodom, és csak annyit mondok halkan erv nyelven:*
-Köszönöm.
*Mikor az öreg elé lecsapják a félig töltött korsót, csak akkor nyúlok a sajátomért.
<Nocsak csak nem neheztel az asszony? >
*Az ujjaimat a korsó köre fonva melegítem a kezem, várom, hogy az öreg elmondja a szabályokat, feltegye a kérdéseit, és eligazítson minket. Közben a korsóból szálló illatokból próbálom kitalálni mit kaptunk. Tea? Forralt bor? Meleg sör? Csak jó néhány perccel később kezdem el apró kortyokban inni, mint ahogy a többiek elkezdték - hacsak nem valamilyen köszöntő rá nem kényszerít előbb.*
<Remélem nem kevertek bele semmit...>

[Arnoil]

Matt

< Ez szép, hallott Doranról... Ez komoly, ennél jobban már csak Kránban lehetnék eltemetve. Atlam! hallod ezt? Hallott Doranról... Kész... >
Megdöbbenésem az arcomra is kiül, a medálomat a nyakamba visszateszem hiszen nem érdekli egyiket sem.

Követem az öreget meg a kyrt a házba, menet közben nézelődöm részben a házakat is meg az embereket is jobban szemügyre veszem.
< Mi a fenét fogok itt csinálni egész télen? Nem létezik hogy ne tudnánk pár nap pihenő után továbbállni. Veszünk lovat vagy valami hátast azt menjünk. >

Belépve az ivóba a mutatott helyre letelepszem, a meleg korsót fogom a kezemben, megvárom míg az öreg is megkapja a magáét. Megszaglászom, majd óvatosan hörpölök belőle, közben várom hogy az öreg mondja amit akar.

[Nibur Sakraf]

//Sychín//

//bocs a késésért, de mostanság nem jutottam géphez, azért próbálom magam tartani, és írogatni, amennyire tudok...miattam ne várjatok//

*Mikor emberi szavakat hall bentről kissé megkönnyebbül. Épp meg akart szólalni, amikor Matt mellé lépett, és átvette a bemutatkozás terhét. Ezután háttérbe húzódva hallgatja végig a csevejt. A kyr megjelenésekor kissé összeráncolja homlokát. Elsőre azt gondolja, h valami toroni száműzött falu, ezért nem is használja a birodalmi etikettet, nehogy baj legyen ebből, de miután az alak nem ismeri fel az etikett szabályait, újra gondolja elméletét.*

<Valószínűleg a kyr lehet a testőre ennek a pohosnak, vagy valami ranguidős kazona lehet a táboron belül. Valami aszisz előretolt őrtorony lehet ez. Az itt élők közössége meg a helyőrség családjából és a kereskedők közül itt maradtakból állhat. Már csak arra lennék kíváncsi, h ki lehet az az atya. A kapunál hallott szitokból kiindulva darton flkentjét sejtem kiléte mögött. De erről majd többet megtudunk, ha meglátjuk.>

*A boszme. mellett sétálgat végig, és jól megfigyeli a környéket amennyire tudja, hátha valami érdekességet észrevesz. A kisurranó alakok valószínűleg felderítik, h van-e még valaki rajtuk kívül kint, esetleg nem követték-e őket idáig. A téli ittlét ötlete nem esik jól neki. amint teheti meg is kérdezi erwül, h nincs-e a közelben valami falu, vagy város, ahonnan tovább lehetne indulni. A szállásra érve megvárja az ital hatását, és csak ha a többiek 30 perc után is "állva" maradnak, akkor iszik ő is.*

[Mesemondó]

--------------------------------
KM: Siffad
Helyszín: Őrtorony
Időpont: Psz. 3701.
Résztvevők: Ayana, Csendes Matt, Dierol, H’yssadin Sychín
--------------------------------
Az öreg jó darabig kortyolgatja italát – ami forralt bornak bizonyul – és várakozik. Hátatok mögött a pusmogás egyre erősebb, de azonnal abbamarad, mikor az öreg végül megszólal:
- Hát, aztán miféle hajó volt az? Eléggé elszánt lehetett a kapitánya, ha ebben az évszakban nekiindult. Még jó, hogy egyáltalán valaki túlélte.
Közben ismét megjelenik a kyr, kalapácsát ezúttal elhagyta, de a derekára vadászkést akasztott. Szó nélkül odahúz egy széket az öreg mellé. Mikor leül a tekintetük találkozik és aprót biccentve nemet jelez.
- Nos hát, az asszonyok előkészítik az emeleten a szobákat. Sajnos a fűtést maguknak kell megoldani, van lenn egy nagyobb kemence – mutat az egyik sarok felé – ami felmelegíti az összes szobát, de akad a szobákban vassárkány is. Tüzifát ád az erdő, a fejsze meg az ajtó mögött.

/Ayana/
A hátad mögül már egy ideje aszisz szót hallasz, több ember a háttérben suttog. Ami feltűnik, hogy az anyanyelved egy régiesebb típusú formáját használják, melyet alig torzított el a toroni és egyéb befolyás.

Az öreg tovább beszél.
- Élelemmel szerencsére el vagyunk látva, nem okozhat gondot néggyel több száj ellátása. Békés falu vagyunk. A hittel Dartonnak, adóval Tyron város hercegének tartozunk – kérem, amennyiben akad pap maguk között, ne próbálkozzon térítéssel, felesleges és csak rossz vért szül.
Természetesen szabadon mozoghatnak a faluban, illetve amennyiben mégis útra akarnak kelni, elláthatjuk Önöket felszereléssel. De a télfarkas hamarosan a holdba harap.
ez utóbbi mondás semmit sem jelent számotokra, talán valami helyi hagyomány lehet. Az öreg még egy utolsót kortyol a korsójából és üresen teszi le.
- Nem tudom, akad-e kérdésük? Meg aztán, jó lene megtudni, hogy kiket sodort erre a víz.
Az utolsó mondat hangsúlya egyértelművé teszi, hogy illene pár szót szólni magatokról.

[Dierol]

//Khers Dierol//

<Nocsak kiderült, hogy nem vagyunk többen? Vagy amiről nem kell tudnunk, már el lett rejtve - nem találjuk meg?>
Kommentálom magamnak a kyr fejrázását. Továbbra is hagyom Matt-et beszélni, majd bemutat minket. Közben gondolataim a kapunál elhangzottak körül csapongnak.
<Hmm... Matt Doran pecsétjét mutogatta? Akkor ő minden bizonnyal beavatottja lehet az ottani tudományoknak. Mik derülnek ki! Mivel is foglalkoznak? Ah, megvan, holtakkal. Ők a Szövetség sötét varázslói a köznép szerint... Valami azt súgja lesz közös témánk. Ha jóban vagyok vele, lehet, hogy még az ismereteimet is hajlandó gyarapítani... Ráadásul egész télen tanulhatok? Feltéve, hogy nem tudunk elmenni innen...
Hmmm, a helyiek dartoniták? A halál istene? Kezd magyarázatot nyerni a sok élőhalott. Talán határvédelem... De ezért a területért kár egy ezüstnél többet adni. Vagyis valószínűleg nem tudok valamiről. Ez a kényszerpihenő egyre jobban tetszik. Bár a fehérnép között még nem láttam senkit, aki maradásra bírna... Vajon a többeknek mi a véleménye?>
Kíváncsian végignézek társaimon, s kedvesen rájuk mosolyodok.
<Jól alakulnak a dolgok. Nem túlzás ez a mosoly? A végén még Sychín félreérti... A régi mondás jut eszembe: ha egy vajákos mosolyog, s nem tudod miért, imádkozz! >
Közben elégedetten hallgatom tovább Matt szavait.

[Arnoil]

(Matt)

Az első kortyintás után észlelve a forralt bort a korsóban bátrabban is iszom a korsóból várva az öreg kérdéseit.
< Nagy a csend, mire várunk? Puhatolódzó kérdések? >
- Emlékezetnek hívták a hajót amivel utaztunk, Ifinből indult és a part vonalát követte. Egy nagy vihar sodorta ki a hajót a partra, és a zátonyokon darabokra tört. A teljes legénységből és utasokból csak páran maradtunk életben, s tovább fogyatkoztunk az élőholt támadás miatt.

Látva hogy megérkezik a kyr várakozóan pillantok az öregre.
< Őt vártuk nemigaz? Akkor most már lehetne nyíltabban is beszélni. >
- Magam és társaim nevében is köszönöm a lehetőséget hogy megszállhatunk itt. Semmit nem tudok arról hogy merre milyen település van és milyen távolságot kellene megtenni, így arról hogy nekivágunk-e korai lenne bármit nyilatkozni.
< Mutassam be a társaim? Azt sem tudom kik ők? Ayana aszisz harcosnő, A kyrnek nevét sem tudom, valami testőr lehetett akinek ura eltűnt, Dierol az akiről ha beszélek csak növelem a bizalmatlanságot tud az élőholtakról, varázsolt is mert más nem lehetett... Legjobb lesz ha kitérek a csapatbemutatás elől, nemigaz Atlam? >
Kortyolok egy nagyot a forralt borból és folytatom.
- Magamról mondtam már pár szót a kapuban, a nevem Matt s Doran küldötteként járom a világot. Ugyan úgy látszik hogy együtt vagyunk mi négyen, de valójában csak a körülmények és a közös túlélés kovácsolta össze a társaságot. Ezért úgy vélem a leghelyesebb, ha mindenki maga mond magáról pár szót.
< Legalább én is megtudok pár dolgot, illetve talán hogy ki mit nem tart említésre méltónak... >

Amint a többiek is bemutatkoztak és már felmerültek a kérdések is, akkor én is beállok a sorba kérdezni.
- Említette hogy élelemmel jól állnak, s hogy kereskedők szoktak erre járni. Mit szoktak itt kereskedni? Mit hoznak és mit visznek a kereskedők? Egyáltalán mi az amit itt előállítanak?
< Ehh, majdnem rákérdeztem hogy tudnak-e valamit kezdeni a pénzzel. Inkább nem teszem, mert még sértésnek vennék... Nem igazán szeretnék tüzifáért mászkálni, meg cipelni. Ha szabadon lehet mozogni akkor csak megalkuszom az egyik falusival. Nem kell minden vacakkal a főnököt piszkálni... >

[Dierol]

//Khers Dierol//

Mikor hallom, hogy Matt mit javasol, fordítom Ayana számára. Majd mikor Matt befejezte, átveszem a szót.
-Ha már úgy alakult, hogy mindenki mondjon magárol valamit, én folytatnám a sort. Szólalok meg.
<Mit is hazudjak nektek, hogy higgyetek nekem? Az igazságot - de a lényeget ellhallgatva>
-A szülőhazám Toron, azon belül is Piedra tartománya. Jómagam másodszülött Famor volnék, <nem mintha számítana> akit a család inkább vajákosnak taníttatott ki. De bőven van még mit tanulnom ezen a téren. Nem oly rég el akartam hagyni Toront, és ezért Shulurban felszálltam az első erre alkalmasnak tűnő hajóra - a Hullámmesterre. A hajó nevét meghazudtolva elsüllyedt az itteni partok közelében. Néhány túlélővel együtt épségben partra értem. Három matróz engem okolt a hajótörésért - úgyhogy gyorsan különváltak útjaink. Pár napnyi bolyongás után találkoztam jelenlegi útitársaimmal.
Majd átengedem a szót másnak, s halkan fordítom a beszélgetést Ayanának.

[Wolftern]

Altemor del Coro

megvárom hogy mindenki elmondja a maga történetét, majd folytatom
-A nevem Altemor del Coro és Erenből származom. Egy kereskedő család 3.szülötte vagyok. És már 29 éve elkötelezett híve Kyelnek. Hogy hogyan kerültem ide, a teremtő, a pusztító tudja csak igazán. A lábam hozott idáig.
<No meg az hogy nem tudunk visszajutni>
-Nem vagyok a szavak embere... Uram mindig azt tanította, hogy akkor mutatkozik meg igazán az ember mikor eljön a Vak arc ideje.
Mikor befejeztem mondandóm, szétnézek a fogadóban, majd társaimra nézek és csendben hallgatom a beszélgetés további részét.

[Mesemondó]

--------------------------------
KM: Siffad
Helyszín: Őrtorony
Időpont: Psz. 3701.
Résztvevők: Ayana (NJK), Csendes Matt, Dierol, H’yssadin Sychín (NJK), Altemor del Coro
--------------------------------
A kyr kinézetű társatok toroni testőrként mutatkozik be. Tényleg volt vele valami nemes, aki odaveszett a hajótöréskor, tehát oka van a szótlanságra, Tharr birodalmában nincs helye vesztesnek. Női útitársatok is keveset beszél, hisz nyelvét javarészt nem is értitek. De az eddigiek alapján jól forgatja a kardot.
Az közösség minden szavatokat végighallgatja. A suttogásokból ítélve ritkán jutnak el erre a hírek és a legtöbb dolog újdonság nekik. Később sekélyes beszélgetésbe elegyedtek az öreggel, de egyre fáradtabbak vagytok. Megtudjátok, hogy a falu javarész önellátó, a kapuval ellentétesen jókora földön gabonát és egyéb növényt termelnek, van egy méhesük (több család generációk óta ezzel foglalkozik) illetve ritka gyógynövényeket is nevelnek, amit becserélnek különféle árukra. Háziállatuk kevés van, közösen osztoznak rajtuk – egy kisebb csorda tehén, pár bika és egy öszvér. Ezeket megerősített istállóban tartják, de ha ne bizonyul elégségesnek, akkor jelenlegi szálláshelyetekre viszik őket.
Az emberismeretetek azt súgja, hogy több is van a faluban, de nem firtatjátok.
Szerencsére közben begyújtottak a kemencébe, ez és a tömeg kellemesen felmelegíti a helységet. Többen távoznak és előkerül pár fiatalabb nő is – eddig valószínűleg rejtegették őket. /Dierol, több alkalmas személyt is észreveszel, végül úgy döntesz, két nő érdemli meg a figyelmedet: egy szőkésbarna mosolygós, aki sajnos a kyrhez húzódik és egy sötét hajú nő, akinek fagyos a tekintete. Kíváncsi vagy, hogy fel lehet-e ezt melegíteni./
Végül rádöbbentek, hogy direkt húzza az időt, valakire vár, valószínűleg a pap? Lehet az, akit korábban említett. Végül jó éjszakát kívánva kitereli a maradék falubelit és magatokra hagynak benneteket.

A fenti szinten három szobát találtok, egyszerű deszkaággyal, melyre friss szalmazsákokat raktak, mellé vastag takarókat. Ezekből több is van, de egyébbel a szobák nem szolgálnak. Az említett vassárkány két szobában van. Hála a kemencének, meleg van, de kérdés, hogy meddig tart ki. Valahogy meg kell oldanotok a fűtést.

[Dierol]

//Khers Dierol//

<A gyógynövények jól fognak jönni... Hmm, úgy látom, vannak itt olyanok, akik szintén nem örülnek. Vajon helyi lehet? Nem hiszem...>

Majd mikor végre elmennek, elindulok az emeletre.
A lépcsőn felfele menet még odaszólok Mattnek erv nyelven:
-Azt hiszem lehet közös témánk - már ami a misztikus tudományokat illeti. De ezt majd holnap megtárgyaljuk.

Mikor látom, hogy három szoba van, s két vassárkány, kifejtem a véleményem erv majd aszisz nyelven:

-Hát, én a magam részéről nem bízom a vendéglátóinkban. Lehet, hogy nem hallgatnak el semmi különöset, de nem is mondtak el mindent. Ha az ösztönömre kellene hallgatnom, azt javasolnám, hogy aludjunk egy légtérben, két vassárkánnyal. Ha pedig ragaszkodnék az udvariassághoz, azt mondanám, hogy egy szoba a sárkánnyal a hölgyé, a maradék két szobában pedig ketten-ketten. De ez utóbbival szerintem ráérünk, ha már kiderült, hogy megbízhatunk-e a vendéglátóinkban, s megoldottuk a fűtés problémáját. S egy-két napig nem ártana, ha váltott őrséget állnánk házon belül. Hogy mindig legyen valaki, aki vigyázná a többiek álmát, és időnként rakna a tűzre, míg kitaláljuk, hogy lehet megnövelni annak tartósságát. Ha valamit rosszul mondtam, kérlek, javíts ki - hisz az én szakterületem nem a biztonság megteremtése.
Fordulok Sychínhez. Majd meghallgatom a többiek véleményét is, s szorgosan fordítok. Utána még végig ellenőrzöm az összes nyílászárót, hogy rendesen be van-e zárva, majd az egyik szabad szalmazsákot birtokba véve elégedetten végigdőlök rajta, s hanyatt fekve várom, hogy megbeszéljük az éjszakai őrséget.