Al-Abadanai kalamajka

[Gorden Harunn]

*A hirtrelen jött események, főleg az új nőszemély, nagyon letaglóznak. Csak később térek igazán magamhoz.*
-Jó napot kívánok hölgyem. Nevem Gorden Harunn, és az ibara szülötte vagyok. Galradzsa áldja minden mozdulatod amellyel másoknak segítesz. *és ezel mélyen meghajolok, majd Kalmon felé fordulok*
-Kalmon. Sajnos a varázsláshoz nem értek, de valami nagyon gyanús ebben, hogy nem haltunk meg. aki a közelünkben volt, mind ide került. És akkor a gyolkos, esetleg gyilkosok is. De most meg kell találnom a tevémet és az íjjamat. Addig a szép hölgy ellátja a sebed.
*elindulok a hajó belsejébe*
<mi ez a népek találkája itt? mindenfelől öüzönlenek az emberek, és egyéb szerzetek. Itt valami nagy van készülőben. >

[Quiasse Limenel Umassyras]

(Avyen)

*A dzsad felé fordul és rámosolyog.*
- Köszönöm kedvességed. Avyennek hívnak, és nem nézhetem tétlenül, ha bátor harcosok sérülésektől szenvednek.
*Fél kézzel segít Kalmonnak a vetkőzésben és finom kis ujjaival elkezdi kitapogatni, hogy ilyen és mekkora sérülés érte a férfit. Mozdulatai lágyak, bőre bársonyos. Láthatóan tudja, hogy hogyan kell hozzáérni egy férfihoz, hogy az ne a fájdalmára gondoljon. Közben egyfolytában szóval tartja páciensét.*
- Szerintem tegeződjünk. Kellemesebb úgy a társalgás. Te mit tudsz erről az egészről? És mi volt az a harc a kapunál? Én nem értek semmit ebből az egészből.
*Mikor kivizsgálta Kalmont, felállítja a diagnózist. Jól ért az izomszakadásokhozhoz, a húzódásokhoz, a rándulásokhoz, a ficamokhoz, a törésekhez, a zúzódásokhoz és a nyílt sérülésekhez is. Ha lent megtalálta a hátizsákját, akkor megtudja gyógyítani gyógyfüvekkel a férfit, ha nem, akkor csak masszírozással, izomlazítással és tanácsokkal tud segíteni. Mindeközben végig mosolygósan és kedvesen viszonyul a férfihoz, bár kéztörése kínzó fájdalmat okoz neki. Néha kicsit eltorzul az ábrázata, ha sérült keze hozzáér valamihez.*

[Quator ar Zaraquer]

(Kalmon)

-Jól van, tegeződjünk. A kapun belüli harcról nem tudok mit mondani. Talán Salah tudja mi folyt odabent. Mi többiek kint küzdöttünk a karavánkísérőkkel. Ott szereztem ezt a vágást is. *Kicsit feljebbhúzva a felsőrész alját látható egy hosszú, de nem mély vágás az oldalán.* Közben a sivatagi rablók is ránk fenték a fogukat, de a zöld trutyis robbanás szétszórt minket ezen a hajón.

*A vizsgálódás közben óhatatlanul jelentkező fájdalmat megpróbálom kizárni és csupán erős szemöldökráncolással kibírni. Az ábrázattorzulást látva kibontakozok a vizsgálódás alól.*

-Bocsáss meg, hogy ilyen súlyos sérüléssel is engem kell itt vizsgálgatnod. Kérlek had nézzem meg mit tehetek a bal kezed mihamarabbi gyógyulása érdekében.

*Ha engedi, akkor értő szemekkel megvizsgálom a sérülést és megigazítom a sínt és a kötést rajta, hogy jobban tartson.*

<Már előre hallom Fergia-t. Ezzel a kölcsönös kötözéssel, mondjuk tényleg eléggé furán festhetünk itt a halottak és haldoklók borította hajón.>

[Quiasse Limenel Umassyras]

(Avyen)

*Nem engedi, hogy az ő vizsgálódásának végéig kibújjon Kalmon a keze közül, de utána jól esik neki is egy kis törődés. Viseli az újrakötözést, és közben elmereng.*
<... Lehet, hogy valami baj van velem. Itt van ez a sok halott és csonkolt test, és valahogy nem érzek sem undort, sem szánalmat. Talán túl sok szörnyűséget láttam és ez eldeformálta a lelkemet. Az élőkkel kell törődnöm. Ez a feladatom. A halottakhoz nincs semmi közöm. Az a dartoniták dolga. Nem vagyok én pap, hogy temessek. Én gyógyító vagyok. Életben tartom ezeket a szerencsétleneket. Lehet, hogy ez az egész még a javamra is válhat? De nem szabad elveszítenem az érzékenységemet. Nem szabad fásultnak lennem. Éreznem kell. Végtére is asztrállény vagyok. Mindig jól esik, ha valaki meggyógyul és ezt a gyógyulást nekem köszönheti. Ez így jó. Minek is törődök tovább az egésszel. Inkább koncentrálnom kell a jelenre és a helyzetemre. Túl kell élnem. ...>
- Te itt kit ismersz? Mert eddig veled és a kisasszonnyal ismerkedtem össze úgy ahogy, de nagyon egyedül vagyok eközött a sok ember között.

[Quator ar Zaraquer]

(Kalmon)

//akkor most jöjjön az elmaradt leírás is. //

*Alacsony, körülbelül 160-170 cm magas, vékonycsontú ember vagyok. Enyhén sárgás bőrrel és kissé vágott, zöld szemmel. Egyenesszálú fekete hajam a füleim aljáig ér. Ruházatomra nézve könnyű bőrcsizmát, fekete bő nadrágot és világosszürke tunikát hordok. A unika bő ujja alól időnként elővillannak ezüstösen csillogó alkarvédőim. A homlokomat ezüst fejpánt övezi. A bal vállam felett két botvég, míg a jobb felett egy kardmarkolat meredezik.*

*A kibújós szám után elővillan a tunikám alól egy ezüstláncon függő szimbólum. Ikerkör, az egyik réz, a másik acél. A vallások jelképeiben járatosabbak felismerhetik benne Kyel szent szimbólumát.*

<Hmm. Mesterem! Megint meglepetést okoztál még eltávozásod után is. Pontosan, ahogy megjósoltad, lassan visszatér belém az életkedv és a remény egy jobb jövő iránt. Áhh. Én is jókor kezdek el ilyeneken filózni, mikor térdig gázolunk a balszerencsében és rosszindulatban ezen a kormányosnélküli lélekvesztőn.>

*A kötözést befejezve végigtekintek a fedélzeten és sorra rámutatok a társaimra.*

-Salah az a vezérforma dzsad, aki éppen a halottak elhelyezését irányítja. Gordennel az előbb találkoztál a lejáró előtt. Ő éppen a hajó felfedezésére indult. Gondolom szeretett tevéjét kutatja. Flamm a kedélyes félelf, aki a lovag mellett ül. Carwyn az aki a súlyosabb sebesülteken próbál segíteni, mióta sikerült felkelnie és kiderült, hogy mégsem szegte nyakát a zuhanáskor. Fergia és az Uwel-lovag már itt volt a hajón amikor ideértünk. A vértessel még nem volt alkalmam megismerkedni, de úgy látom Flamm megbízik benne. Fergia pedig...*Szomorkás félmosoly.*...nos ő Fegia.

[Quiasse Limenel Umassyras]

(Avyen)

- Na igen Fergiát már valamennyire sikerült megismernem. Elég hűvös, cinikus és távolságtartó. Mint egy jégcsap. De sokat köszönhetek neki. És biztosan az ő szívéhez is megvan valahol a kulcs, csak még nem találtam meg. Gordennek akkor lett volna egy rossz hírem. Valószínüleg az ő tevéje landolt a lábamon. Fergia vágta le a tetemet, hogy kiszabadítson. Ezért vagyok ennyire véres.
Szóval a lovag egy uwellovag. Érdekes. Mindegy. Köszönöm a felvilágosítást. Majd csak összebarátkozom ezekkel az emberekkel. Végülis Fergián kívül eddig mindenki kedvesnek tűnt. De Fergiát sem adom fel. Csak meglágyul majd a szíve.
<... Vajon merre tarthatunk. Azt azért jó lenne tudni. ...>
- Mesélj magadról. Kíváncsi vagyok, hogy kikkel utazok együtt. Lehet, hogy hosszú időre leszünk itt összezárva. És gondolt valaki az élelmezésről? Mert elég sokan vagyunk és a tengeren nem könnyű élelmet találni.
<... A kanibalizmusnak meg nem vagyok a híve. ...>

[Quator ar Zaraquer]

(Kalmon)

*A múltamra kérdezésnél megvonaglik az arcom, de végül a csöndes mélabú ül ki rá.*

-Bukott testőr vagyok. Most vezeklek a vétkeimért. Az út még hosszú, de már elindultam rajta és csak ez számít.
A tevén volt egy fura íj? Ha igen, akkor az gorden tevéje és nagyon le lesz törve, ha meglátja szegényt.
Az élelemről nem tudok semmit. Talán meg kéne nézni a hajókonyhát, hogy mit találhatunk. Lassan úgyis vacsoraidő van és a maroknyi túlélőnek étel kell majd a fárasztó temetés után.

[Quiasse Limenel Umassyras]

(Avyen)

- Bukott testőr? Vezeklés? Talán valami rosszat tettél? Mulasztottál? Te is ember vagy. Te sem vagy tökéletes. A te munkakörödben is előfordulnak olyan esetek, amikor nem tudsz megvédeni valakit. Ezzel együtt kell élni és túltenni magad rajta. Az önsanyargatás nem megoldás. Fel kell állni és folytatni. Ha egyszer igazán kiesel a nyeregből, akkor többé nem fogsz tudni visszamászni.
Azt hiszem, hogy egy tevéről beszélünk. Majd megvígasztalom. Viszont az élelemkeresés az nem lenne rossz elfoglaltság. Gyere. Keressünk valami ehetőt.

[Quator ar Zaraquer]

(Kalmon)

-Már nemzedékek óta szolgálja a családom testőrként a Dorchát. Én vagyok az egyetlen, akinek meg kellett érnie a védence halálát.
Node hagyjuk a multam és keressünk valami harapnivalót a társaságnak.
Közben mesélj te is magadról kérlek.

<Na eddig magamban tudtam tartani ezeket a dolgokat és most meg csak úgy megosztom valakivel, akinek csak a nevét tudom. >

[Mesemondó]

_____________________________________________________________

KM esemény [Yvett de Crei]
Helyszín: Ravanói-öböl, a Vészmadár nevű kétárbócos
Idõpont: Alborne terce - az Álmok hava
Résztvevõk: mindenki
_____________________________________________________________

*Fergia megtalálja a hajó konyháját az ötödik ajtó mögött. Először egy nagyobbacska kabinba lép, melyben két asztal van, 4-4 személyesek a padlóhoz erősített padokkal. Szemben egy másik ajtó, mely már a tényleges főzőhelyisétet rejti. Itt egy kissebb kannában talál vizet, és azonnal felsiet a fedélzetre. Amikor Fergia befogja Carwyn száját kezével egy fagyos hangú üzenetet hall mellé elméjében: ~A gyilkosról tudok, ne keltsen pánikot. A nővel ne foglalkozzon, nem halálveszélyes sebesült. Segítsen nekem!~ Majd Fergia Jaszaf viszgálatába kezd, állapota nem megnyugtató: szemei bár homályt tükröznek, de a fényváltozásra reagálnak, pulzusa igen gyenge és lassú, tagjai mintha hideg hatására elgémberedtek volna. Feltűnik egy papír a kezében - egy sárgás szakadt szélű cetli, melyet görcsösen szorongat ujjai közt.
Fergia hívására a lovag érdekes tekintettel válaszol, s talán olyasmit is elmorog az orra alatt, hogy vajon hová akar vinni ez a rózsabimbó?... de készségesen feláll egy sóhajtás kíséretében Flammra néz és kissé morcosan szólal meg.*
- Látja, nincs időnk... a parancs az parancs... - *azzal elindul a nő után bárhová is hívja. Salah irányításával a hullákat teljesen különválasszák a még élőktől. Az újabb idegen nő láttán pár férfinek elkerekedik a szeme, megfeledkezvén arról, hogy épp mit is csinált... van aki társát ejti ki kezéből a szépség láttán. Gyakran tekingetnek a nő felé, míg ő Kalmonnal foglalatoskodik. Ez a "megtiszteltesés" viszont nem csak neki jár ki részükről. Amióta Fergia a fedélzetre lépett kíváncsi és vágyakozó tekintetek kísérik őt is.
Groden tér le egyedül a fedélközbe, hogy felderítse a hajót. Balra kezd a legutolsó ajtóval - melyet ki sem kell nyitnia - úgy néz ki a hajó konyhájába/étkezőjébe lépett be elsőre.

// Na gyermekeim, ki ennyi gyönyörűséges és naon szupi reagokat gyártottatok nekem ide ma! Érezzétek megdícsérve magatokat a hatalmas, hallhatatlan KM részéről! Nem csak a termelés szempontjából, hanem a minőség szempontjából is! Eszméletlen ahogy együtt játszotok, és kijátszátok a karaktereket... grat mindenkinek ezért!!! Remélem, hogy a folytatás is ilyen lesz - színes, élvezetes - szupi!!!
Igyekszek útolérni benneteket - és azt hiszem ennek fényében át is szervezem a napomat - legfőképpen azért, hogy ne kelljen ennyit olvasnom , másrészt, meg hogy tudjatok haladni (mégjobban )
Nos ez a reagom sem lett a legfényesebb de ha az időt nézem érthető, ha netán valamilyen mozzanat kimaradt volna akkor szóljatok! Avyen és Kalmon fedélközbeni lemenetelét direkt nem írtam egyenlőre - előbb Gorden válaszol mit kezd magával.
Azt hiszem ennyi... //

[Navaratna]

//Nekem egy dolgot elfelejtettél, Yvett, de priviben újra megkérdezem És nemcsak orvosi találkozó van itt kilátásban, de vallási olvasztótégely is! Magasztaljuk a káoszt és a fajok közötti keveredés lehetőségét! //

(Fergia Yitulin)

A sebesült felé tartva magyarázni kezd a lovagnak:
-A hajóközben találtam azt a lepkeagyú nőt, egy törés a baja és zúzódás, mintha értene a gyógyításhoz, bár nem mutatott róla mesterlevelet. Jaszaf gárdavezetőt merénylet érte azon túl hogy fejbe verte valami repkedő tárgy az orkánkor. Mellbe lőtték mérgezett nyilacskával. A méreg megállapítása megfelelő felszerelés híján nem lehetséges, én meg nem tudok úgy gyógyítani, hogy a "semmiből rálehelek". Ön ellenben képes olyanra, nem? Elég lenne ha a mérgezés fokát csökkentené, csodára nem számítok. Ha nem sikerül megmenteni, hitemnek megfelelően cselekszem.
<Azaz rövidítek szenvedésén>
-A tetovált fejű férfi, ki a nevét se makkantotta még ki a méreg meghatározásába kezdett, orvoslást tanult. Ne nézzen így rám, valami találkozó közepébe csöppenhettünk. Vann itt tiadlaniformától kezdve félelfig minden, éljen a káosz....-legyintett és megvonta a vállát fáradtan.
-Segítsen, mert mindenki más nála jobban van. Tudom, nem kedveli őt, de amit megtehet, tegye meg érte.
Amíg a lovag vizsgálódik a dzsadon, elgondolkozva nézi Kalmon és Avyen párosát majd hogy háromra bővül csoportuk.
<Máskor szórakoztatna, hogyan csavar egy nő minden férfit az ujja köré, de most nincs jó kedvem. A nyomozásom területe öüsze van rondítva, minden náció itt araszol, és a Sakál...Igen, csak ő tehetette ezt Jaszaffal. No9csak. Hogy tapogat a karsérültünk. Finom fizikai kontaktus és attól megzavarodik minden tökös legény. Rafinált. Olyannyira, mintha...majd ezt magam is megvizsgálom. ha úgy is van, így sem elveszett>
Amint végzett ezzel a gondolatmenettel, megpróbálta a dzsad ujjai közül kiszedni a papírost. Ez végképp megerősítette abbak, ki lőhetett.
<Újabb üzenet. A Sakála hajón van>
Ezt azonnal, halkan megosztotta a lovaggal
-Megint egy üzenet. Én már találtam egyet a kapitányra tűzve. A Sakál itt van. Elvegyülhet a dzsadok között. Viselkedjen úgy, mintha minden rendben lenne.

[Quiasse Limenel Umassyras]

(Avyen)

- Ne aggódj. Majdcsak lesz valahogy. Olyan még nem volt, hogy nem volt sehogy. Majd megtalálod te is az utadat. Én például a gyógyításban találtam meg. Vajákos vagyok, és embereken segítek. Szerintem szükség van a munkámra, és remélem, hogy jól csinálom. Amúgy én is északról jöttem. Abasziszból. Nem találtam ott a helyemet, és délre vándoroltam. Erionban dolgoztam vagy fél évet egy városőrségi ispotályban, aztán ott sem éreztem már jól magamat. Eljöttem délre, és Ibarában ez történt velem. Most itt vagyok, és fogalmam sincs, hogy mi lesz velem. Világ életemben egyedül utazgattam. Nincs senkim és semmim, csak amit a hátamon cipeltem. De az is elve...
*Ekkor a hajó fedélzetébe fúródva Avyen észreveszi hátizsákját. Teljesen kikelve magából, egy halk örömkiáltás kíséretében odasiet és megtapogatja. Lesi, hogy milyen sérülés érhette a cuccait, aztán kiszedi a faszilánkok közül és félig a vállára veszi.*
<... Remélem, hogy nem törtek össze a dolgaim. De legalább a gyógyfüveim megvannak. Azok nem törnek össze. ...>
- Legalább a hátizsákom meglett. Ez is valami. Na keressünk kaját, mert én már vagy 2 napja nem ettem.
<... Meg is látszik. Ha utazok, akkor mindig lesoványodom. PEdig Erionban már kezdtem kigömbölyödni. Most meg olyan gizda vagyok ...>
*Megindul lefelé Kalmonnal a hajó gyomrába, hogy élelmet találjanak. Sorra nézik végig a kabinokat ők is.*

[Gorden Harunn]

*Bekukkantok a konyhába, alaposan körülnézek, és ha nem találom, akkor tovább keresem Daragot, és a cuccaimat a következő kabinban, egészen addig amíg meg nem találom, vagy el nem fogynak a kabinok. A sikertelen keresés egyre idegesebbé tesz.*
<Hogyaza........... nem hiszem el hogy nincsenek meg a dolgaim.>
-Fényességes Galradzsa. Miért büntetsz engem? *motyogja az orra alatt, és tovább keresgél.*

[Mesemondó]

_____________________________________________________________

KM esemény [Yvett de Crei]
Helyszín: Ravanói-öböl, a Vészmadár nevű kétárbócos
Idõpont: Alborne terce - az Álmok hava
Résztvevõk: Gorden Harunn (Gorden Harunn)
_____________________________________________________________

*Gorden sem az étkezőhelyiségben, sem a konyhában nem találja kedvencét. Kicsit szomorúan, lehangoltan nyit be a következő kabinba. Mielőtt azonban belépne még a lélegzete is elakad az őt fogadó látványtól. Darag széttadarol teste teríti be az egész kabint szinte. Minden csupa vér. Hentes munkát végezhetett valaki rendesen szegény állaton. Málhája és íja egy kicsivel messzebb van letéve tőlle - a vérből is jutott rájuk rendesen. A padlózat tele lábnyomokkal, melyek kivezetnek az ajtón - végigkísérve őket a hajó fedélzetére vezető lépcsőig kúszik Gorden tekintete.*

[Quator ar Zaraquer]

(Kalmon)

*Lefele menet odalépek a hátizsákomhoz és kiveszek belőle egy nagyobbacska darab kendőbe csomagolt kemény északi sajtot, majd felzárkózom Avyen mellé. Odanyújtom neki a sajtot.*

-Tessék. Remélem ez is megteszi, amíg nem találunk valami más ételt.

<Na tessék! Mostmár a sajtomat is odaadom neki. Pedig Velar a megmondhatója, milyen válogatott praktikákat ráztam le magamról könnyedén a szolgálat évei alatt. Mostmeg ez az egész...>