Abaszisz: Ifin városa

[Quiasse Limenel Umassyras]

(Kyra)

*Éjközépkor felriad álmából. Végignéz az alvó Trishán, és Shanilon, majd óvatosan eltávolodik a férfitól. Betakarja szépen óvatosan. Rendkívül finom mozdulatokkal tevékenykedik, hogy egyik társa se ébredjen fel. Lecsúszik az ágyról és Trisha mellé lépked. Finoman leül mellé és nézegeti a nõt a beszûrõdõ holdfényben. Gyönyörködik benne és ábrándozik is kicsit. Kitakarja a nõt és nagyon óvatosan kigombolja a ruháját. Tudja, hogy az este történtek után Trisha és Shanil is holt fáradt. Érzi magán is, de azért rendkívül óvatos. Széthajtja Trisha ingét és csodálja a gyönyörû testet. Szívesen megkóstólná a nõ vérét, de nem esik nehezére megállni a dolgot. Gyengéden elkezdi cirógatni Trisha hasát, majd ujjait finoman végighúzza a mellein is. Nem felizgatni akarja, csak érezni a domborulatokat. Lopva odahajol és lehelletnyi csókokkal borítja el a nõ hasát és mellkasát. Vigyáz, hogy hajával ne csiklandozza és ne ébressze fel. Minden szakértelmét bevetve centirõl centire lehúzza Trisháról a bugyiját. Közben szinte levegõt sem vesz. Mikor a nõ teljesen meztelen valójában fekszik elõtte ugyanolyan lassan ahogy eddig, bebújik mellé az ágyba. Hozzásimul és betakarja magukat. Befészkeli magát Trisha karja alá és arcát nekinyomja a nõ mellének. Kezével átkarolja Trishát a hasánál és a combjával is magáhozláncolja. Percekig csak fekszik és élvezi a nõ finom illatát és az érzékien formás testének érintését. Hallgatja a szívdobogását és mosolyogva figyeli ahogy a mellkasa süllyed és emelkedik. Saját légzését hozzáigazítja a nõéhez és próbál egy hullámhosszra jutni vele. Gyengéden elkezdi simogatni módszeresen Trisha hasát kiélesedett érzékeivel ráhangolódva, hogy észrevegye, ha érzékeny pontot talált. Minden erogénzónát gondosan megjegyez. Lassan letévednek a kezei a nõ combjára, majd a belsõ combjára, de nem közelíti meg az ágyékát annyira, hogy Trisha felébredjen. Visszatér a hasára majd tovább megy és a melleit kezdi el simogatni. Itt is figyeli az érzékeny pontokat. Ezután következik trisha nyaka. Mikor tisztában van már nagyjából az oly kívánt nõ testével, a kezei letévednek megint az alsóbb régiókba. Az egyik combját óvatosan félretolja, hogy teljesen hozzáférjen mindenhez. Ujjaival Trisha combhajlatát cirógatja, majd tenyere teljesen rácsúszik a nõ ágyékára. Ekkor már várja, hogy felébredjen, és ha Trisha kinyitja a szemeit, forró de érzéki csókkal ébreszti. Minden mozdulatából hiányzik az erõ így éreztetve, hogy semmi erõszakot nem akar tenni vele. Ajkával lecsúszik Trisha nyakára, majd a füléhez téved és lágy búgó hangom suttogja neki.*
- Ne félj. Nincs semmi baj. Csak engedd el magad. Csak egy kicsit kényeztetlek. Olyan feszült vagy. Ne aggódj. Tegnap te vigyáztál rám, most én foglalkozom veled.
*Elengedi Trisha ágyékát és a kezét felcsúsztatja a nõ mellére. Felcsúszik Trisha testére és fölébe kerül. Nem fogja le a kezeit, csak a melleit simogatja. Minden egyes simogatásából csak úgy sugárzik a gyengédség és a törõdés. Minden egyes szava nyugtatólag hat. Bal kezével hátra nyúl és megint rásimulnak az ujjai Trisha ágyékára. Jobb kezével megfogja Trisha egyik kezét és a saját hasára teszi.
Szemei csak úgy csillognak a holdfényben és mérhetetlen szeretetet sugároznak.*
- Gyönyörû vagy. Felizgat a szépséged és felnézek a tudásodra. Behódoltat a magabiztosságod és minden érintésed boldoggá tesz. Kívánlak mindenestõl.
*Lejjebb csúszik a nõn és elfekszik rajta. A mellei közé teszi a fejét és átöleli.*
- Már nem vagyok az anyag hatása alatt. Ezek a valódi érzéseim. Csak hadd feküdjek itt rajtad és hadd hallgassam a szívverésedet. Had érezzem a közelségedet. Ezzel már boldoggá is tennél.

[Joe Lyon]

( Joe Lyon )

*Miután Trisha elhagyta a szobát, gyors nyugovóra tért és hamar el is aludt, de álma nem volt nyugodt. Minden féle gondolat gyötörte. Rengeteg régmúlt és közelmúlt beli esemény egy-egy pillanatképe zavarta Joet álmában. Felötlött benne Minu, a toroni szekta, az ork tábor, majd a tegnapi támadás és az õrök brutális lemészárlásának képe. Hamar fel is ébred. Teste merõ verítékben úszik. Az ablakon beszûrõdõ fénybõl látja, hogy már reggel van. Lassan, nem kapkodva kikel az ágyból, majd felhúzza nadrágját és bakancsát, majd felsõtestét csupaszon hagyva elindul a fürdõhelyiségbe. Levetkõzik és, ha van elõkészítve fürdõ víz akkor abban, ha nem akkor önt magának hideget egy dézsába és megmártózik. Nem nagyon mocorog. Inkább mozdulatlanul áztatja magát, közben megpróbálja elfeledni az éjszakai rémálmot. Egy kis idõ múlva kimászik, letörülközik, majd felveszi ruháját és visszasétál szobájába. Ott felöltözik, fegyvereit átvizsgálja, majd magára ölti felszerelését. Ezután lesétál a fogadóba és rendel egy könnyû reggelit. Ha Flamm lent van már akkor az õ asztalához sétál:*

- Reggelt! *Szólal meg búskomoran* Szabad?* Majd meg sem várva társa reakcióját leül vele szemben egy székre*

[Flamme O'Styg]

-Természetesen Joe! Hogy telt az estéd? Nekem már megint azok a fránya rémálmok, igazán hozzászokhattam volna már, mert 25 év az 25 év, de valahogy nem megy...
Ekkor beletemetkezik a rántottájába és csendesen étkezik. Néha fel-fel pillant Joe beszédére és kérdéseire. Aztán eszébe jut valami.
-Tényleg! Este remélem nem volt megint egy támadás, kíváncsi vagyok, hogy az a vámpír mégegyszer idemerészkedne-e... Te rájöttél már valami konkrétumra? Eszedbe juttott valami, valami nyom, amin elindulhatnánk?

[Meridian]

(Kildar Cossagor)

*Érdekes álmokat látott az éjjel...maga sem tudta értelmezni, hiszen ehhez annyira nem ért...de voltak benne mozzanatok, amik igenis megragadtak az emlékezetében. Olyan dolgok, amik egyhamar biztos nem következnek be. de ez egy álomban akkor is....furcsa...öreg volt...hosszú szakálla már a térdét verdeste...rozsdás kardjai ott voltak a fotelja mellett, ami már alapból megdöbbentette. Aztán egyszer csak az ajtó betört és alakok nyomultak be rajta, és "-Még ifinben megölted a társainkat!"- kiáltásokkal ütöttek rajta...derekasan vagdalkozott, de nem bírt a túlerõvel, elõször térdre rogyott, aztán lefeküdt, majd hirtelen fény...hoppá, hiszen reggel van!

<Eddig aludni...bah! Micsoda álom! Hülyeség...sose leszek olyan öreg...másrészt meg...rosszkor voltak rossz helyen... de azért ezt kerülni kéne...nem szabad, hogy felfigyeljenek ránk>

*Csóválja meg a fejét. Aztán úgy dönt, ideje tisztálkodniis egy kicsit, elvégre hölgyek is vannak a társaságban...így aztán felkapja ruháit és elindul a fürdõhelység felé, ahonnan a tengerész Joet látja távozni...nem szól hozzá, de bztos benne, hogy társa nem is vette még észre eddig. Így aztán megvárja míg a másik hallótávolságon kívül ér, majd keres egy használatlan vízzel teli dézsát, és alaposan lefürdik. Aztán felölti a ruháit, és elindul le az ivóba. Ott találj amár a Joe-Flam párost... aztán egy hirtelen fordulattal a fogadós felé lép.

-Fogadós! Egy kis sonkás rántottát meg egy kupa jó aszisz bort kérek.

*Leül a Flammék melletti asztalhoz, és miután kihozták reggelijét, kultúráltan, bár jó étvággyal nekilát. Miutá végzett, megtörli a száját, és kortlyol egyet a kupájából. Várja a többieket.

[Yvett de Crei]

(Dzsana)

* Kora reggel ébredt fel. Egy pár percig szótlanul bámulta takaróját és kutatott emlékezetében. Bár nem emlékszik minden mozzanatra álmából, de azzal tisztában van, hogy régi, el nem feledett társaival álmodott. Az utolsó képsor él tisztán tudatában: nyaka felé egy kard széles ívben és igen gyorsan közelít. Elhajolni, megmozdulni nem képes elõle, és amikor eléri a célját a kard minden sötét lett. A sötétségbõl egy arc bontakozik ki: Afuzé. Gúnyos, kárörvendõ kifejezés ült ki arcára és csak ennyit mond: Cserbenhagytál mindannyiónkat! A végzeted utólér! Nem menekülhetsz örökké!
Igen lassan tér magához. Már régen nem álmodott velük. Nem firtatja a dolgot magában. Felkel ágyából, egy kicsit nehézkesebben mint szeretné a sérülése miatt. *
< Még messze van dél, úgyhogy van még idõ pihenni és esetleg a többiekkel beszélgetni>
* Kicsit álmosan és kábán lesétál a fürdõhelyiségben. Egy üres dézsát megtölt hideg vízzel. Levetkõzik, kötését leveszi és meglepõdik, hogy milyen szépen gyógyult egy éjszaka alatt. *
<Az a levél nagyon jót tett! Ha nem felejtem el kérek Thirsától pár levelet, vagy megkérem, hogy szerezzen be nekem. Biztosan megteszi. Persze ha lesz idõnk ilyesmikre. ....>
* Azzal belehuppan a vízbe. Nem is inkább a tisztálkodásra törekszik, hanem hogy a hideg víz felfrissítse testileg és lelkileg. Ez mindig jót tett kedélyállapotának. És most sem csalódott sokéves tapasztalásával. Sokkal frissebben és jobb kedéllyel mászik ki a dézsából, ímmel-ámmal megtörölközik, felveszi ruháját és felsiet szobájába. Odafent a fegyvereit és vértjét megtisztítja. Beolajozza, ápolgassa. Mivel vértjén egy lyuk tátong, valamennyire kiegyenesíti a befelé görbülõ fémdarabkákat, hogy felvételkor ne szúrja. *
<Hát nem a legszebb látvány, de én nem vagyok képes többre. Ha vége lesz ennek az egésznek, akkor majd megnézetem egy hozzáértõvel, addig is jó lesz így, nem olyan nagy ez a lyuk, még jó hogy csak piszkavasat használt az a marha...>
* Amikor végzett a tisztogatással elindul az ivó részbe reggelizni. Reméli, hogy a csapatból már más is fennvan, és nem kell egyedül eltöltenie a reggelit. Leérkezvén látja, hogy már hárman vannak odalent. Joe és Flamm egy asztalnál, valamint a "titokzatos idegen". A nevére nem emlékszik, hiába ez nem az erõssége... A fogadóstól kér egy kiadós reggelit, sült szalonnát kenyérrel és valamilyen savanyúval. Aztán odasétál Joe-k asztalához. *
- Ugye ideülhetek hozzátok reggelizni? Bár látom tík már lassan befejezitek...

[Mesemondó]

___________________________________________________________

KM esemény [Tysson-lar]
Helyszín: Abaszisz, Ifin, fogadónegyed, a réz sellõ
Idõpont: A Vizek hónapja, a Tengercsend,éjjel
Résztvevõk: Kyra Valys (Limenel)
_____________________________________________________________

* Trisha mély álomba merül... nyugtázva, hogy Salina kába állapota múlóban van úgy ítéli, nem baj ha a lány a szobában alszik. Miután leheveredik, furcsa lámot lát... a régi kolostorbeli emlékek törnek fel. A többi papnõ növendékkel együtt játszadoztak a gondosan mûvelt kertekben... önfeledt szórakozás volt, mindenféle huncutnál is huncutabb játékkal... szégyenlõs senki se volt, tartás is volt mindenkiben... pontosan az az idilli környezet és légkör lebegett, mint ahová sok ember szeretné érezni magát. Barátnõje huncutul egy kisebb cserje mögé hivogatja.... talált valamit, valami érdekeset amit meg akat osztani társnõjével... a furcsa árnyékon átlépve hírtelen a szobában találja magát... a kellemes hivogató... Trisha õszintén bevallaná izgató érzés egyébb kérdéseket vetne fel... ekkor érzi meg a combjai közt az idegen kezet. Megszorítja lábát, hogy a kéz kiforduljon közüle, és egy kézmozdulattal magához rántja azt a valakit... ekkor döbbenrá, hogy az illetõ Salina. trisha teljesen összezavarodik... ebben a felfokozott érzelmi állapotban miért is alakulnának aképp a dolgok? Vagy miért ne? Amikor a lány átöleli, próbálná lerántani magáról... de már õ se igazán szeretné. Túlságosan is kavarog most az asztrálja, és érez egyféle különleges késztetést is affelé...
- Csak légy csendben... * suttogja.* Illanorból jöttél, igaz? Mutasd meg milyen egy igazi kecses kanca...* vigyorog rá.*
* Azzal egészen lentre nyúl a lánynak... Salina háta csak úgy beleborzong, a lány úgy játszik az ujjaival. Jóval közelebb húzza magához, másik kezével saját ágyékát masszírozza... lehelletnyi csókot ad Salina mellére, de egyre följebb megy...*
//... ezt majd te is meghálálod még Limenel ...//

[Quiasse Limenel Umassyras]

(Kyra)

*Meglepõdik amikor Trisha magához húzza. A papnõhöz képest elég törékeny. Egy kis szájtátás után halkan nyögdécselni kezd Trisha simogatása nyomán. Összeomlik a nõ karjaiban és várja, hogy a csókjaival a melleirõl feljebb érjen. Mikor a nyakához ér, szájoncsókolja a nõt és teljesen összeolvad vele. Forró ölelkezésbe kezdenek, de aztán eszébe jut Shanil. Fél, hogy a férfi felébred és elront mindent. Leszáll a nõrõl, megfogja a kezét és felhúzza az ágyról. Fog két pokrócot. Az egyiket magaköré, a másikat Trisha köré csavarja. Megint kézenfogja és kivezeti a szobából. Leviszi a fürdõhelyiségbe, ahol ilyenkor már nincs senki. Félredobja a takarókat, magához húzza a nõt és magához öleli. Odasasszézik vele az egyik asztalhoz és rádönti. Rámászik és elkezdi csókolgatni a testét. A lábujja hegyétõl a feje tetejéig végigcsókolja vágyai tárgyát, aztán elidõzik a combjai között. Addig kényezteti a nyelvével, amíg ki nem készíti a papnõt teljesen. Nem áll meg addig, amíg Trisha sikongatva nem fetreng a karjaiban. Kezei sem tétlenkednek. Gyengéden, és mégis intenzíven masszírozza és dögönyözi a nõ testét. Mikor Trisha már Arel mellett érzi magát felcsúszik a testén és ölelkezve csókolózik vele tovább. Egymás verejtékében úszva zihálnak, és csak õk ketten léteznek abban a percben. A beteljesülés után percekig csak Liheg és Trisha heves szívverését hallgatja. Ezután felkel és a konyhába megy. Vizet forral és feltölt egy dézsát forró vízzel. Visszamegy Trishához és elcsalogatja magával. Beleül a kádba és lehúzza maga mellé a nõt. Hátát a dézsa oldalának támasztja és az ölébeveszi a papnõt. Átkarolja és a kezével gyengéden cirógatja a melleit. A lábaival is átöleli, és hagyja, hogy Trisha a vállán pihentesse a fejét. Gyönyörködik a papnõ testében és egyre nagyobb vágyat érez az iránt, hogy belekostoljon a nõ nyakába. Csókolgatja is egy darabig, és a fogai is megnõnek, de aztán a vágyain felülkerekedik a józan ész és visszahúzza a szemfogait.
Halkan a fülébe kezd suttogni.*
- Milyen volt a kecses kis kancád? Sikerült feltüzelnem téged? Mert az irántad érzett vágyam tüze már teljesen elemésztett engem.
És ezután mi lesz? Csak egyéjszakás kis kalandnak tudsz be, és összetöröd a szívem, vagy azért talán sikerült valami visszafordíthatatlant elindítanom a szívedben? Én nem várok sokat. De érted sokmindent megtennék.

[Mesemondó]

___________________________________________________________

KM esemény [Tysson-lar]
Helyszín: Abaszisz, Ifin, fogadónegyed, a réz sellõ
Idõpont: A Vizek hónapja, a Tengercsend,éjjel
Résztvevõk: Kyra Valys (Limenel)
_____________________________________________________________

* Amikor Salina nekiáll Trisha dögönyözésének az asztalon, a lány nem tud ellenállni... csendesen vonagolva tûri a lány operációit a nyelvével, de nem omlik össze... hasonlóan a lányhoz õ is nekikezd... hevesen dörzsöli Salina ágyékát, igyekszik kielégíteni a lány mindennemû vágyát... nem ellenkezik a fürdõnél... beleül a lány ölébe... egy kis idõ után rájön, hogy ez nem a helyes póz, és egy erõseb rántással keményen megfogja a lányt, és maga fõlé ülteti... neki még maradt egy kevés energiája... finoman végigsimítja a lány testét, és a fenekénél elidõzik... egyre beljebb hatol kezével, játékosan ki majd be huzogatja... pár pillanat múlva elõrébb dönti a lányt, ésszembõl kezdi elõrõl a manõvert... ami alatt kikészíti a lányt, magát is izgatja... nem telik bele fél óra, és megint elmennek.... Trisha ekkor már igencsak fáradt... Salinának mosolyogva mondja.*
- Hogy ezután mi lesz? Nem tudom... eddig sohasem hittem, hogy nõvel is képes vagyok... persze ez nem változtat semmin. Abban a felhevült állapotban helyesnek tünt... mostmár kevésbé... nem bántásnak mondom ezt, csakhát...
* Kissé elmereng... látszik, hogy valamiféle ideológiai korlátjai lehetnek a dolognak... azért mert papnõ? Arel vallása túlságosan szabados annál, semhogy akadály legyen a hasonló együttlét... vagy mégsem? Trisha is ezen gondolkozik a szobájába menet... rögtön álomba szenderül.*
* A reggel szokásosan nyirkos és hûvös...nem hoz semmi újat. Eltekintve atól, hogy nem esik az esõ. A köd oszlóban van, ám a levegõ még mindig fülledt, ráadásul a midnent átható rohadásszag még nehezebbé teszi a lélegzést... hiába az ár után ez velejár... A fogadós korán talpon van... üdvözli a leérkezõket, majd felveszi a rendelésüket... ahogyan az idõ javulóban van, a férfi modora is türhetõbbé lesz... serpenyõk sercegnek, mindenféle edények kongnak a háttérben... az étel elkészüllt. Trisha fáradtan lépked le a lépcsõn... szokásos öltözékét vette vissza, fegyverövét fenn hagyta. A tegnap átélt gyönyörök után meglehetõsen feldobódva léptet le... fáradt ugyan egy kicsit, de jóval oldottabbnak tûnik... az asztalhoz lépked, majd üdvözli a társaságot. Ételt rendel.. leül, és várja, amíg kihozzák...*

[Quiasse Limenel Umassyras]

(Kyra)

*Megintcsak meglepetést okoz neki Trisha. Sikkant egyet, amikor a nõ a fenekébe hatol, de felveszi a tempót. Amennyire kitellik tõle, és amennyire eléri a nõ testét, viszonozza a hevességét. Jobban kikészül, mint Trisha és nem is titkolja. Zihál és vonaglik a papnõ karjaiban és a csúcsra érve tehetetlen izgalmában már dobálja is magát és hosszú sikoltásokkal ajándékozza meg partnerét. Összerogyik Trisha ölében és szakadozottan kapkod levegõ után.*
- Ez eszméletlen volt. Teljesen hazavágtál.
*A nõ válaszára kicsit lelombozódik. Mikor kiszállnak a dézsából, odahúzza magához Trishát és a derekánál átöleli.*
- Mondom. Nem várom, hogy ebbõl egy komolyabb kapcsolat legyen. Nem várom el, hogy elkötelezd magad akármilyen szempontból. De ezt néha megismételhetnénk. Ha szükséged van rá, tõlem megkapod azt a gyengédséget és figyelmességet, amit egy pasitól nem. És néha nekem is szükségem van, hogy odabujjak egy nõhöz, aki megért. Ha már hozzátok csapódtam, akkor élvezhetnénk, hogy kéznél vagyunk egymásnak. Mindkét nemhez vonzódom, és nagyon jól érzem magam veled is meg Shanillal is, ha éppen nem száll el az agya. Gondold azért végig. Bajod nem származhat belõle.
*Visszamegy Trishával a szobába, majd az ágykarfára teríti a ndves pokrócokat. Befekszik Trisha mellé, és mikor elaludt a nõ, közelebb húzódik hozzá és befurakszik az ölébe. Hozzásimul és élvezve a közelségét gyorsan álomba merül. Reggel õ ébred a legkésõbb. A többiek már lent vannak a fogadóban. Kielégítetten nyújtózkodik az ágyban és nagyon boldog. Simogatja magát egy kicsit, közben lehunyja a szemeit és visszagondol az estére. Kiugrik az ágyból és gyorsan felöltözik. A kábszeres csomagokat szépen elrakja a hátizsákjába, majd leküzdve a vágyat, hogy szippantson egyet lemegy a fogadóba. Majd elszáll a boldogságtól. Mosolygós és vidám. Leül a többiekhez és akármit hoznak ki elé, betömi gyorsan. Nem személyeskedik Trishával, nem utal semmivel az éjszaka történtekre. Néha lopva a nõre néz, és magában szövögeti a kis terveit.*

[Schinter]

(Shanil Argus)


Reggel elsõként ébred a szobában,hiszen neki nem volt fárasztó az éjszaka inkább pihentetõ...Körülnéz az ágyon és csodálkozva nézi,ahogy a két gyönyõrû nõ egymás mellet aludnak.Amikor állomba merült,akkor még õ volt középen Megvakarja a fejét,hogy hogyan kerülhetett át az egyikük a másik oldalára ugy hogy nem is vette észre...Lehetetlen,hogy annyira fáradt volt tegnap...De vmelyest nyugtató érzést kelt benne,hogy Salinával mintha közelebb kerültek volna egymással,bár ez lehet,hogy csak a szer hatása miatt volt tegnap...
<Ohh a francba...a szer...>
Salina hátizsákja felé nyúl,de végül úgy dönt,hogy a szobában nem biztos,hogy ez jó ötlet,még a végén felébredne a lány.Igy felöltözik és lemenne ha nem venné észre,hogy a tegnapi inge felszakadt volna.Egy másik inget vesz elõ a hátizsákjából és azt veszi fel.
<Hm...el kell mennem majd ruhát is venni...>

Lemegy a fogadórészbe és a fügadóstól kér egy kis reggelit.Nagyon nem válogat csak ehetõ legyen majd a többiekhez sétál és üdvözli õket.Beszéd témát felvetni nem akar inkább csak a csuklyást nézegeti hiszen tudja jól,hogy a csuklya sosem jelent jót...

//Meridián:A karidon most is fent van a csuklya?Ha nem akkor majd egy leirást kérnék a fejedrõl //

Mikor Trisha leér maga mellé invitálja és a széke hátámlájára rakja a kezét.
-Na hogy aludtál?Reggel nem akartalak felébreszteni titeket gondoltam ugyis lejösz,hogy ha felébredsz.
...
Salina hogy van?

Mikor látja Salinát leérni:
-Jó reggelt.
Majd kiváncsian várja,hogy hol foglal helyet.Megvárja mire kihozzák a lány reggelijét.
-Felmegyek a pénzemért.El kell mennem délelõtt ruhát vennem.Van kedve vkinek velem tartani?

Fõként a hölgyekre néz,hisz tudja,hogy õk azok,akik ált. szeretnek vásárolni és a társaságuk is jobb mint a férfiaké.

Mielõtt felmenne a szobájába vált néhány szót a fogadóssal és egy tálba visz fel vmit.Felérve a szobába magához becsukja maga mögött az ajtót majd Salina hátizsákjához sétál.Óvatosan kinyitja a hátizsákot és kiveszi belõle a dolgokat,amik a zacsik fölött vannak majd kibontja azokat.A legtöbbet ki önti az ablakon-amennyiben nem a fõútra néz-,de egy zacsi tartalmát elrakja magának.Hátha késõbb még jól jön vmire és kivizsgálni sem utolsó.Jó mélyre rakja a hátizsákjába a sötét csuhájába tekerve.Elõvesz egy másik zacskót,hogy a zacsik száma stimmeljen és megtölti azokat a tálba levõ liszttel miközben magában szinte már fetreng a röhögéstõl,amikor maga elé képzeli Salina arcát.Miután végzett felveszi a köpenyét felköti magára a rövidkardját és a pénzes szütyõjét és elindul lefelé.Megáll az asztalnál,hogy vajon ki dönt úgy,hogy vele tart a vásárlásban.

//
Tysson:Ez nem ér...
//

[Mesemondó]

___________________________________________________________

KM esemény [Tysson-lar]
Helyszín: Abaszisz, Ifin, fogadónegyed, a réz sellõ
Idõpont: A Vizek hónapja, a Tengercsend,reggel
Résztvevõk: mindenki
_____________________________________________________________

* trisha mosolyogva üdvözli a elérkezõ Shanilt. A férfi kérdésére derûsen válaszol.*
- Köszönöm jól aludtam... Salina hamarosan lejön. Amikor lejöttem, még aludt...
* A lány miután végez az evéssel, rögtön bele is kezd.*
- Fussuk át a mai programot... délben meg kell jelennünk a kijelölt fogadóban. Addig már nincs sok idõ hátra, ígyhát meg kellene most beszélnünk néhány fontos dolgot. Elsõ és legfontosabb... muszály lesz belemennünk... ha valaki ott kezd el vitázni, akkor mindannyiunk élete veszélybe kerül. Felszerelést is kell kérnünk... kétlem, hogy a megfelelõ alkalmatosságok hiányában sikeresen véghez vihetünk bármit is... ami azt illeti, pontos információk hiányában is ugrik a dolog. Nyitott szemmel, óvatosan... ez legyen a kulcsszó. Van valakinek ellenvetése?
* Komoran, ám lehelletnyi kedvességgel és derûvel néz a társaságra. Végigtekintve a társaságon megpróbálja mérlegelni az esélyeket... több kevesebb sikerrel.*

[Meridian]

(Kildar Cossagor)

*Sorban figyeli a lejövõ társakat. Feltûnik neki, hogy elég kipihentek. Remek. Legalább nem lesz gond a tárgyaláson. Remélhetõleg. Mindenkit üdvözöl egy rövid biccentéssel, majd megvárva, hogy mindenki befejezze a reggelit, már épp szólna, amikor Trisha elkezd beszélni.

-Épp ezt akartam mondani...hogy semmi szükség olyanra, mint amire éjjel...kár volt olyannal próbálkozni...

//Schinter: igen, a fején van a csuklya...azt említem, ha leveszi, vagy lecsúszik, vagy valami. oks? //

-Ja, és még valami, Trisha? Milyen felszerelésre gondolt? Talán valami étek? Szerintem az információ százszor értékesebb. A vásárlás meg a beszélgetés után is megtörténhet. Bár nekem mindegy. De a pontosság nem elõny. Sõt...

*Tovább ül itt az ivóban addig, amíg el nem érkezik az indulás pillanata. Közben néha végigtekint az arcokon, hátha valakinek van hozzáfûznivalója.

[Flamme O'Styg]

Flamm mindenkinek biccent. Jobban érdekli Joe válasza. A nagy darab harcos viszont az ennivalójába feletkezik. Mindegy, vár, addíg nem megy el míg nem kap választ. CSendben bólogat magában. Thrisa-nak mindíg igaza van. Ha senki nem jelentkezik Shanillal vásárláshoz, akkor õ megteszi...

/bocs srácok csak ennyi megy most...
/Joe! Milessz?
/KM: mennyi idõ van délig?

[Schinter]

(Shanil Argus)


Még amikor lent van a fogadóban:

Felnéz az ételébõl és bólint Trisha szvaira.A csukylás csuklyája viszont rendkivli módon zavarja ugy hogy elméje hatalmával beprobálkozik nála.
//
Y telekinézis a csukjára
//

[Meridian]

(Kildar Cossagor)

*Érzi, hogy lecsúszik a fejérõl a csuklya, de nem szól semmit, csak amikor teljesen lecsúszott a fejérõl a csuklya, akkor lekap az övéhez, és kezében terem egyik veszélyes fegyvere, amely annyi életet oltott már ki. A többiek elõtt az ostobán, bárgyún vigyorgó munkaközvetítõ áll, igaz, most kcsit másképp. Sugárzik belõle az erõ, és most látszik csak, honnan volt az a ragadozómozgás. Úgy tûnik, ez az igazi énje. A kezében tartott feygver gyorsan leköti a jó fegyverismerõk szemét. Egy félalkarnyi acélrúd, amely a végén egy kicsit szélesebb, az eleje pedig hosszan vékonyodik és egy tûhegyes fegyvert hoz így létre. Kildar a közepén markolja, ahogy felpattan. Hangja szinte csikorog, ahogy megszólal.

-Nem tudom, ki tette ezt, de hogy nagyon megbánja, abban biztos lehet . Amit én nem engedek, vagy nem teszek, de velem kapcsolatos, azt veszélyes játék megcsinálni. Bárki tette ezt, vésse jól az eszébe. Könnyen összeütia bokáját az, aki egy csuklyát nem vesz figyelmeztetésnek!

*Megforgatja ujjai között a fegyvert, mintha éppne bele akarná vágnivlakibe, miközben végig a társaságon járatja tekintetét. Szeme villámokat szór, a pusztító düh szinte fizikai értelemben érezhetõ. Végül inkább leül, és egy mozdulattal visszarántj a csuklyát a fejére. Csendben ül, és a fegyverével babrál.