*A dartonita akcentusán barátságosan elmosolyodik, legalábbis amennyire egy sebhelyes arcú kyr-vérűtől lehet.*
<Ki hitte volna, hogy beszéi a nyelvem! Lehet, hogy okosabb, mint gondoltam volna?>
*A törött karú nőre néz ismét, tekintete hideg, és érzelemmentes. Mélyen, és gesztikulálva meghajol, shadoni szokás szerint többszor alázatos köröket írva le a karjával.*
-Carwyn Illyr lennék a hölgy szolgálatára. Talán később módomban áll majd beszélni önnel, és rápillantanék a karjára.
-De most: *Fergiára pillant homlokráncolva*
-Nem, még nem vizsgáltam át minden termet. Egyébként...kell még valaki más a kutatáshoz?
Látja, hogy csak Gorden meg a gárdista marad fenn, ők meg nem alszanak úgysem el, tehát tudnak majd magukra vigyázni. Ezért úgy dönt, hogy ő is lemegy. <Igazuk van, felesleges fent maradni, a gyilkos se biztos hogy ostoba, őt is lesodorná a vihar. Ezek ketten értenek a hajózáshoz a legjobban. Maradniuk kell.>
- Lemegyek én is, és mindenkit leküldök. de ott leszek lent az ajtónál. Ha bárki fenn van, akkor az csak a gyilkos lehet, vigyázzatok, mert a veszett róka veszélyesebb mint a dühös elefánt. Amíg az ég háborog, addig lentről se ki, se le senki. Remélhetőleg ti csak ketten lesztek fent, meg a jószerencsénk is veletek.
Gyorsan végigszalad még a hajón, hogy mindenkit leküldjön. aztán lemegy és megszervezi, hogy legyen legalább két ember ébren minden szobában ahol emberek vannak. Mikor a vihar elkezdődik bezárja a hajóköz ajtaját, és ott várakozik, és figyel.
-Örvendek a találkozásnak, Carwyn Yllir. Remélem nem túl magas a rangja, hogy jelenlétemmel beszennyezzem.
Ezt nem gúnyosan mondta, tényszerűen közölte. Majd kettőt hátrált és egy szinte már hagyományosnak mondható kyr elemekkel vegyített, toroni gyökerű viszontmeghajlást produkált -Udvariaskodásból legyen elég ennyi. És nem hinném. Én elég leszek. Állítólag ijesztő vagyok.
Hagyta, hadd menjen a férfi előre, s bízott benne, Avyen nem kezd pánikrohamba, hogy egy másik toroni is van a hajón. <Ha nem mutogatja a hátát és a popóját neki, nem derül ki mibenléte.Ha meg elrontottam valahol a formulát, üsse kő. Se kyr, se toroni nem vagyok.>
*Végignéz a lassan kibontakózó vihaban vezeklő hajó fedélzetén, szinte senki... Az egyre erősödő szélben kissé hangosabban kiált oda a kormánynál feszengő alakokhoz.*
-Azt hiszem, én többet itt nem tehetek! Vigyázzanak magukra a Lángok!
Kabátját magán szorosabbra húzza a csapdosó eső miatt, és a hajó beséjébe siet. Ott találkozik Carwynnal és Fergiaval. -Szinte mindenkit betereltek ide, a kormánynál még két ember maradt... Valami parancs?
*nyomja meg kicsit az utolsó szót....*
A fél-elfnek hosszú fekete haja van és smaragdzöld szeme. Fekete bõrkabátot, egy zöldes inget és fekete bõrnadrágot visel. Tiszta csizmája tompán kopog. Oldalára 2 míves kard van felfüggesztve. Kesztyûs kezét feléd nyújtja. -Üdvözöllek!
*Kissé meglepődik a nő reakcióján, de ezt is egy mosollyal nyugtázza*
-Akkor akár indulhatnánk is hölgyem. Mit javasolna, melyik kabinnal kezdjük elsőként?
*Akármelyiket mondja Carwyn besétál és elkezdi tapogatni, kopogtatni a falakat üreget, járatot keresve. *
*Meglátva a férfit és hallva a toroni "eszmecserét", egy kicsit elsápad és ledermed. Meredten nézi pár szegmensig a tetovált férfit, aztán kizökken.* - Én ... izé ... Igen. Avyen vagyok. Avyen on Vylemar. Örülök, hogy megismertem. *Kicsit hátrébb is húzódik az ágyon és az álláig felhúzza a hálózsákot. Csak meztelen vállai világítanak a sötétben és csillogó szemei.* - Köszönöm. Hálás lennék, ha szakértelmével gyógyulásomat segítené. *Utána Fergiára néz és aprót biccent, hogy megértette a dolgot. Mikor kimennek, még mindig hevesen ver a kicsi kis szíve. A kopogtatásra felkapja a fejét és ijedt hangon szólal meg.* - Ki az? Mit akar?
"Új faj az ember, sok baj van vele
Ráordítok egyet, kiomlik a bele."
Flamm megjelenésére, kisimult az arca a jó öreg merev Fergiára: -Van. Őrködjön. Minden gyanús mozgást jelezzen.
Innentől figyelmét Carwynnek szenteli:
-Menjünk először oda, ahol a kapitány kibelezett hulla-ja volt-a hulla szót megint toroniul ejtette, ez viszont hibátlanul, mint aki begyakorolta rendesen. -Felfedezése egy titkos helyiségben történt, ami a kapitányi kajütből nyílik.
*Megkönnyebbül, amikor meghallja Kalmon hangját.* - Gyere be hamar. <... Kalmon vissza tudja adni az életkedvemet. És vele biztonságban leszek. Végülis testőr vagy mi. És szerintem belém van zúgva. Pedig Úrnőm te tisztán látod lelkemet, semmi praktikát nem alkalmaztam rá. Azt hiszem, hogy érdekel a férfi. Kedves, törődő, megértő, jóképű, odaadó, figyelmes, érzékeny, gyengéd. Na meg jól érzem magam vele. Ez lenne a szerelem? Azért annyi ideje még nem ismerem. Jobban ki kell ismernem. De úgy érzem, hogy nyugodtan rábízhatom magam. Tudom, hogy ez óvatlanság, és a kiszolgáltatottság megbosszulja magát, de ezt érzem a szívem mélyén. És bízom benne, hogy ezt a megnyugtató érzést te ültetted el a szívemben. Ha nem, akkor kérlek jelezz valamivel. ...>
"Új faj az ember, sok baj van vele
Ráordítok egyet, kiomlik a bele."
*Gyorsan belépek és becsukom az ajtót magam után. Kissé mintha gondterhelt lenne az arcom, de látva, hogy semmi baja Avyennek az ijedtségen kívül, kisimulnak a homlokomon összefutott ráncok.*
-Mi történt? Mi zaklatott fel ennyire?
<Ez nem Fergia volt. Iránta másfajta érzelmeket táplált. Tőle csak tartott mivel eléggé rideg, de nem fagyott meg az ereiben a vér.>
*Közelebb megyek és leülök Avyen mellé az ágyra, de csak vigyázva nehogy tolakodásnak vegye. Ha hagyja akkor védelmezően átölelem.*
*Felcsillan a szeme, amikor Kalmon belép a kabinba. Amikor a férfi leül, gyorsan átöleli.* - Te is láttad azt a tetovált fickót? Toroni. Ha megtudja, hogy mi vagyok, akkor biztos elkap. És akkor visszavisz, vagy egyszerűen ott helyben megöl. Nem akarok visszamenni. Nem akarok megint rabszolga lenni. *Hangja kétségbeesett és félelmet sugároz. Kicsi törékeny teste még remeg is.* - Ne hagyj magamra. maradj itt. Veled biztonságban érzem magam. Védj meg.
"Új faj az ember, sok baj van vele
Ráordítok egyet, kiomlik a bele."
-Csss. Nem lesz semmi baj. Carwyn nem fog bántani téged. Ha mégis megpróbálná...*a hangom megváltozik egy pillanatra, de a ridegség rögtön tovatűnik belőle*...Itt vagyok és megvédelek. Nem bánthat senki, amíg én élek.
<Remélem ezúttal nem vallok kudarcot. Most nem csak az önbecsülésem a tét. Mostmár a lelkemet teszem fel Avym megvédésére!...Carwyn meg remélem nem próbálkozik semmivel.>
*Szorosan ölelem magamhoz Avyt, mintha ezzel is megpróbálnám megóvni mindentől és mindenkitől, ami/aki ártani akarna neki.*
- Hiszek neked. Te olyan jó vagy hozzám. Kedves vagy velem, tisztelsz pedig eddig egy senki voltam csak. Gyengéd és figyelmes vagy velem és vigyázol rám. Úgy szeretem, ha a közelemben vagy. Még a vihartól sem félek, ha itt vagy. *Avyen felemelkedett térdre, hogy feje magasabban legyen, mint Kalmoné. Teljesen közelhúzódott közben a férfihoz. A hálózsák a lány derekáig csúszott le. Avyen két keze közé fogta a férfi arcát és mélyen a szemeibe nézett. Olyan közel hajolt, hogy az orruk szinte összeért. Kicsit előre mozdult és gyengéden, szinte lehelletnyien szájoncsókolta a tiadlanit. Annyi érzelem és bizalom volt a csókban, ami mindent kifejezett, amit a lány érzett az adott pillanatban. Ezután a férfi arcát a kulccsontja magasságában a testéhez nyomta, a karjaival átölelte Kalmon fejét és halkan odasúgta:* - Jó, hogy vagy nekem. *A férfi érezhette a lány szívének heves dobogását és minden lélegzetvételét.*
"Új faj az ember, sok baj van vele
Ráordítok egyet, kiomlik a bele."
*Szinte zuhanok. Érezni vélem az édes mélységet melyhez képest csak aláhulló porszem lehetek csupán.*
<Igeeen! Köszönöm Velar! Megváltatott a lelkem. Óh Avy! Nem is tudom meghálálni ezt neked soha.>
*Ey élet kemény munkája pár pillanat alatt széthullni látszik. Egyre hevesebben ver a szívem és az eddig egyenletes légzésem is boldog, halk zihálásba kezd hajlani. Az izmaim megfeszülnek ahogy ölelem Avyen testét magamhoz, majd alig észrevehetően elkezdenek remegni. Egy világrt sem engedném el a lányt. Együtt zuhanjunk hát a boldogságba vagy a végzet markába.*
*Hosszú percekig öleli így a férfit. Jó éreznie Kalmon erős karjait, melyekkel átöleli törékeny kis testét. Kibillenti kettőjüket az eggyensúlyukból és eldől a férfival az ágyon. Kicsit elszakad a férfitól és miközben lesi a vonásait, mimikáját simogatja az arcát és bele-beletúr a hajába. Másik kezével a fejét támassza közben. Simogató keze néha letéved a tiadlani kulccsontjához és ott is cirógatja.* - Azt hiszem, hogy szeretlek. Még nem vagyok teljesen tisztában az érzéseimmel, de nagyon fontos lettél nekem.
"Új faj az ember, sok baj van vele
Ráordítok egyet, kiomlik a bele."