(Carolina con Ragucci)
*Jólesik neki az ágy kényelme. Nyújtózik egyet aztán ellazítja az izmait. A félmeztelen férfi láttán tényleg megszeppen. Végigfut az agyán a lehetőség, hogy kikezdjen vele a férfi, de visszaemlékezve a nem is olyan távoli múltra, elhessegeti ezeket a gondolatokat.*
- Akkor kölcsönösen megtettük egymásért.
...
- Az az igazság, hogy fogalmam sincs, hogy mi a nevem. És másról sem. Nem emlékszem semmire az eddigi életemből. Néha bevillan egykét kép, de nem segítettek sokat.
*Elmélyed a gondolataiban, majd visszanéz a férfira.*
- Te tudnál segíteni, hogy kiderítsem honnan jöttem? A karavánosok említettek valami lyat, hogy Gorvik, meg eszembe jutott egy olyan szó, hogy Abrado. De halvány fogalmam sincs, hogy mit jelentenek.