*Dzsana tekintetébõl teljesen ki lehet olvasni, hogy kötélnek fog állni - mégpedig igen hamar...*
<Ez az idegen tudja, hogy hogyan lehet valakit megfogni - és milyen hangosan beszél....csak nem ezeket szánja még társnak...mert hogy nem egyedül kellek az biztos... csak egyet ne vegyen be - azt a ribancot...szánom szegény nõt...lerí róla, hogy csak szórakozik- fõleg így: elõször elájul, bepalizik, ingyen reggeli, meg még ki tudja mi..., aztán meg már mással kártyázik - és még teszi az ártatlant - haaaa de meg kell hagyni jó színész, csak a második felvonást nem itt kellett volna elkövetni...mert ha az a jóképû ember lejön...>
*Ezeknél a gondolatoknál kissé megrázza fejét, és újra öszpontosít az elõtte álló döntésre. Bár túl sok döntési lehetõsége nincs. Ismeri magát ...*
- Nos az ajánlata igen kecsegtetõ, még így is, hogy nem túl sokat árult el - sõt valójában semmi konkrétat.
*Hatásszünet képpen egy jó nagyot húz kupájából - bár tudja felesleges idõhúzás, s tisztában van vele, hogy az elõtte ülõ férfi tudja már nyert ügye van.*
- Elválalom! - *jó hangosan, hogy más is tisztán hallja!* - Kardom, s harci tudásom a megbízói szolgálatába adom. De egyet ne kérjen tõlem...védtelen nõket és gyermekeket nem ölök semmi pénzért - * ez utóbbi szavait közelebb hajolván az úrhoz szinte súgja, hogy más ne hallja, s továbbra is hallkan így folytatja:* - igencsak kellõ indok kellene rá, ha van egyáltalán rá indok ...
*Mondandóját befejezvén jobb kezét igencsak férfias módra elõrenyújtja, hogy ezzel a gesztussal is megpecsételjék megállapodásukat.*
- Hát akkor....öööö..... Uram....izé....a nevekkel mindig bajban voltam...
Szóval, itt a kezem a megállapodásra!
*E szavaknál õszintén belenéz a megbízó szemébe és várja annak válaszát és reagálását...*


