__________________________________________________
Mesélő: Thor
Helyszín: Umbranas város kikötőjében.
Időpont: Antoh első hava, a „hullámok” hava, Ősz délután
Résztvevők: Teteb Azurec
__________________________________________________
*Gyorsan befejezted a sült hal evését. Megtörlöd a szádat, majd a konyhán keresztül visszamész a kabinodba. A cuccaidat összeszeded, ami nem sok mindenből áll, és a lovadat veszed irányba. Mikor a hajó istállójához érsz nem a büdös állat szagot érzed, hanem a tenger hűs illatát. A helység teteje, mint egy csapóajtó, befelé le van nyitva, és így hídként szolgálva, fel lehet vezetni az állatokat a fedélzetre. Ebben az esetben csak a te lovadat kell felvinni. Megfogod jószágod kantárját, és felvezeted a fedélzetre. Fent már vaskos, és széles pallókkal hidat készítettek a hajó, és a kikötő között. Mikor rálépsz a fa „hídra” mögötted megismerve Calyd hangját, ezt hallod.
-Aztán utazó, az istenek legyenek veled.-* És felé fordulva egy kedves mosollyal, és fejbiccentéssel köszön el tőled.
*Lelépve a kikötő kövezetére szinte öröm táncot járnál. Te nem vagy kimondott tengerész, és ha minden jó alakul egy ideig nem kell hajóra szállnod. A lovad is hasonlóan érez. Végre tud szaladgálni, ügetni. Kicsit nehéz is visszatartanod, mert csak úgy húzza a kezedben lévő gyeplőt. Le nyugtatod, de tudod, mindenképpen el kell vinni lovagolni ,mert nehezen fogsz bírni vele, ha nem adja ki a felesleges energiáját. Mi után megnyugodott körbe nézel. Szemben neked balra van a hatalmas városkapu, mely 5-6 ember magas is lehet és szélessége ugyan ennyi csak méterben. Nyitva van, és elég sokan mászkálnak rajta keresztül. A kapu felett egy kőből készült domborművet látsz, mely egy jobb oldalán fekvő sellő lányt ábrázol. Lent a boltív árnyékában 3 őrt látsz, akik jól elbeszélgetnek, egyáltalán nem foglalkoznak a járókelőkkel. A katonák oldalán rövid kardot látsz, és rajtuk bőrből készült mellvért van. Végig tekintve a kikötőt hatalmas fal határolja végig, egészen, a várkastély előtti hídig. Ott megint van egy kapu, mely zárva van. A kikötőből nem lehet eljutni a hídhoz, mert tőle 100-200 méterre véget ér a kövezett rakpart, és csak a tenger van. A kőfalon kék színű zászlók lobognak, melyeken aranyszínű, jobb oldalán fekvő sellő látható. Maga a kikötő elég nagy, mintha egy fő tér lenn. Csak szobrok helyett ládák, hordók, és zsákok mindenfele. Este a fényt, az 5-6 méterre egymástól elhelyezett két méter magas vas oszlopokon lévő olajlámpás biztosítja. A fal tövében rengeteg raktárhoz hasonló kő építmények vannak, nagy eltolható ajtókkal. Elég nagy a nyüzsgés. Nagyrészt embereket látsz, bár biztos van más fajú lakos is a városban. A legelső dolog, amit keresel szemeiddel egy fogadó. Kettőt meg is látsz, bár kinézetük inkább egy kocsmára hasonlít. Mind a kettő fából készült egy emeletes ház. Az ajtajuk felett egy-egy tábla lóg, melyre írva van, de innen nem tudod elolvasni. Neked a balra lévő van közelebb.