Tiadlan-Lighan és környéke

[Schinter]

(Shanil Argus)


Mikor felnyitja a szemét már azt látja,hogy Arakan és Minu ott térdel előtte és az egyik sarokban ül háttérben a többiekkel...
<Ezek szerint elbuktam...>
Meszóritja Minu kezét.Probál az arcára egy kis mosolyt erőltetni,de hirtelen megkeményednek az arcvonásai...És egy kis vér jön ki a száján a mellényére.Köp egyet félre majd megprobálja a falat támasztva felállni.Vhogy átverekedik a kapun a többiek után és csak azon gondolkodik,hogy ha Arakan meg akarja ölni a többieket,akkor hogy tudna Minunak segiteni....
Mikor átérnek egy fa tövébe leül hátát a fának veti felveszi a sötét csukját a fejére,hogy ne vegyék észre milyen rossz állapotban is van.Mikor Flam indul a kulacsokkal odanyujtja a sajátját.Egy pillanatra mintha meggondolnána magát azt mégis enyhén remegve odaadja.Nem szereti kimutatni gyengességét...Megprobálja kizárni tudatából a zavaró tényezőket és probál egy kicsit meditálni,hogy elméjével csillapthassa a fájdalmát és energiával telitődjön fel...

[Joe Lyon]

* Mikor átlépnek a térkapun kissé meglepődik a táj változásán, majd mikor megérzi az erdő friss illatát jó mély lélegzetet vesz. Tüdejét elárassza a friss levegő. Körben néz, majd Arakan szavaira próbálja rendbe szedni magát, elindul Minuval együtt a patakhoz. Levetkőzik egy száll ágyékkötőbe és jól lemosdik, majd kulacsába vizet enged, és visszatérténben Shanilhoz lép.*

- Igyál! Nem fog ártani egy kis friss víz. *Ha amaz engedi lehajol és sebeit kezdi nézegetni, majd mikor megpillantja, hogy csak egy karcolás van Shanil vállán kissé megörül.*
- Na, úgy látom te sem a külső behatásoktól vagy rosszul! Inkább egy kis pihenésre van szükséged! Itt hagyom a kulacsot és nyugodtan idd meg tartalmát! Ha valamire szükséged van szólj és hozom. *Ezután Minuhoz lép, kin látja, hogy „bújós” időszakban találja. Félre vonul vele, úgy hogy Shanil minél kevésbé lássa őket, majd leül és a lány is mellette helyezkedik el háton fekve. Ölébe veszi Minu fejét , majd cirógatni kezdi haját. Csak úgy eszi szíve választottjának minden szavát. Minden és mindenki eltörpül most! Csak a lány szavaira koncentrál A külvilág zajai nem érik el tudatát*
- Hát én nem tudom mitt tettem volna, ha valami ennél is komolyabb dolog történt volna veled! Nem éltem volna túl! Ott voltam a másik helyiségben, de az ellentől nem tudtam a közeledbe férkőzni! Trisha parancsait követve tudtam csak józanul gondolkodni! Ha nem így tettem volna és botor módon feladva pozícióm feléd sietek, lehet hogy mind oda veszünk! *Ezután kissé megemeli a lány fejét, majd fölé hajol és egy leheletnyi csókot ad neki*

[Schinter]

(Shanil Argus)


nem néz fel Joe-ra sötét csuklyája alól.Szó nélkül elveszi a kulacsot iszik belőle aztán leteszi a földre.Észreveszi,hogy se Minu se Joe nincs a közelben igy feltételezi,hogy együtt vannak.A szivéhez kap és megkarkolja véred mellényét,de továbbra is csak ül és probál meditálni...

[Flamme O'Styg]

Flamm engedelmesen begyűjti a kulacsokat. Majd elindul a tó felé. A patak kristálytiszta vízében kissé megmossa izzadt arcát és az út porát. Ruháit is megtisztítja majd a kulacsokra kerül a sor. A kis edények gyorsan elnyelik a nedüt. Visszatérve a többiekhez leül egy fa tövébe, várja az indulást...

[Mesemondó]

_____________________________________________________________

KM esemény
Helyszín: Tiadlan, a toroni határ közelében, valahol a Magas-Vinverioban
Időpont: dél környke
Résztvevők: Joe Lyon, Minuial Líin Miphileg, Flamme O'Styg, Shanil Argus
_____________________________________________________________

* Radogin megunva a jelek tanulmányozását, Arakanhoz frdul.*
- Kíváncsi vagyok, vajon kik készíthették a rajzolatokat... erős szakrális mágia itatja át a követ, kétségtelen, de nem tudom meghatározni, milyen vallás szülöttei emelhették. Túlságosan fáradt vagyok ahhoz szellemileg...
* Arakan bólint, majd válaszol.*
- Most kezdtem tanulmányozni, hamarosan mondhatok is véleményt róla... addig is, pihenj. Ha annyira hajt a tettvágy, kémleld ki az erdő azon részét...
* Az 9reg azzal É-ra mutat. Radogin bólint, majd meg is iramodik affelé. A pap rövid séta után kezdi jól érezzni magát. A friss levegő, és a szellemi magány felüdíti, megtisztítja gondolatait a káros érzelmektől. Mindeközben vizsgálja a maga körüli történéseket, bár avatatlan szemek nem sok mindent vesznek észre. Arakan eközben folytatja a kő tanulmányozását.
* Lestos és Trisha egymás mellett sétálva indulnak meg a ligetes erdőnek. Szemügyre veszik a domborzati viszonyokat, majd megfigyelik a távolban húzódó bérceket, mely Toron határát jelölik. Ahogy a hegység lábaihoz közelednek, a magassági szint is rohamosan nő. Egyre kövesebb, nehezebben járható lesz az út, mi több, néhol nagyobb esésű patakok tarkítják az összképet. Egy bő órányi gyaloglás után a páros K-nek fordul. Végig nem tévesztik el a helyet, ahová a térkapuval jutottak. Sokkal rövidebb idő alatt visszaérnek, mint ahogyan azt sejtették. A terep fokozatosan lejt a kis tér felé, ahol Arakan fogadja őket.*
- Nos... történt valami? AVnverio lábainál vagyunk, ha nem tévedek... milyen messze a hegyláb?
* Lestos röviden elgondolkozva így felel.*
- nem történt semmi... nincsenek csapások, érintetlen minden. Nincs jele, hogy jártak volna errefele. De Trisha nálam jobban ért ezekhez...
* A lány bólint, majd ő is megerősíti.*
- Nem, én se találtam nyomát idegeneknek. Ha gondolod, a térség É-i felén is körül nézheünk, bár nem hiszem, hogy lenne valaki is erre fele.
* Arakan a fejét rázza.*
- Több okból is nyugtalan vagyok... Lighanból is érkezhettek felderítők, sőt, a helyi szekta emberei is bizonyára szemmel tartják a vidéket Aggasztó, hogy semmit nem találtatok.... milyen messzire jutottatok?
* Trisha azonnal válaszol.*
- Úgy sejtem, hogy az órás gyaloglás során minössze néhány mérföldet tettünk meg, és tekintve a jelentős távolságot, én 4-5 órára kalkulálom, amennyi idő alatt a mi tempónkban a hegylábhoz érünk. A szekta hol van?
* Arakan elgondolkozik.*
- A Bölcsek nem tudtak meg sokat, de annyi bizonyos, hogy a hegylábnál van. Kétséges, megtaláljuk-e... habár Thar főpapja a pesétes üzenetében a Bölcsek tudtáraadta, hogy a "felsőbbrendű" szolgái majd megtalálnak minket. Ennyit a dologról... radogin elment körülnézni az É-ra fekvő területeken. Utána mennétek? trisha, a te szakértelmeddel talán alaposabban is körülnézhetünk... addigis mindenki más használja pihenásre, a sebek ellátására az időt.
* Trisha bólintva megindul a kis tér másik irányába, vágyakozó pllantásokat vetve a lovag felé. Amaz szemét lesütve tetteti, hogy nem lát semmit, majd a lány eltűnik a fák közt. A lovag a rajzolatokkal telerótt sziklákhoz lépdel. Arakanhoz fordul.*
- Mondd... mik ezek itt? Valamiféle... jelmágia? Rosszul mondtam?
* Arakan mosolyogva válaszol.*
- Nem, drága jó LEstosom, jól mondtad. Ám ez mégsem jelmágia. Különféle szakrális jelentőssége van. Úgy vélem, korábban a Szekta áldozati szertartásaihoz kellett. Megszáradt vérnyomokat találtam a tetején, néhol csontdarabkákat. A jelek meg szent rítusok lehettek... az alapján, ahogy meg van kopva, minden bizonnyal már több éves, és mivel nem utal rá semmi jel, hogy használnák is, minden bizonnyal már el van hagyva... felmerül a kérdés, mért mopnt ide nyílik a kapu? Ezt nem tudom...
* Lestos Arakannal elegyedik beszélgetésbe, a szakralitás külnönféle megnyilvánulásairól. lestos ezután a patakhoz sétál, majd lemossa fegyveréről a vért, és felüdíti magát. Köpenyét kiomssa, és ki is csavarja. Fából rögtönöz állványt neki, és a napra teszi száradni. A lovag késöbb imát mormol istenének, megköszönve a segítséget, és az áldást, melyet reá osztott. Krad hatalmából is merít, majd röviden meditálni is kezd. Türelemmel várja a visszatérő Trishát.*

[Mesemondó]

_____________________________________________________________

KM esemény
Helyszín: Tiadlan, a toroni határ közelében, valahol a Magas-Vinverioban
Időpont: dél környke
Résztvevők: Joe Lyon, Minuial Líin Miphileg, Flamme O'Styg, Shanil Argus
_____________________________________________________________

* Radogin egy fa hátának dől, élvezi a friss levegőt. Egy pici kis forrás fakad a fa lábánál, mely egy nagyobbacska sziklára nőtt rá. A fa most eléggé természetellenes pózban, félig kicsavarodva áll a kövön. Elkeseredetten kapaszkodik a laza talajba, egyetlen ami megtartja egy vaskos tölgy, melynek koronájába dőlve fekszik most. Radogin lemossa ruhájáról a vért, majd különös tradícióba kezd. A forráshoz guggol, majd egy éles kővel a kezén sebet ejt. Imát mormol Dartonhoz, saját vérét, hűségét ajánlja Istenének. Merít a hatalomból, melyet Darton kegyesen a részére bocsát. radogin fülét a fohász végére léptek hangja üti meg. Megfordul, majd teljesen elképed. Előszőr hírtelen azt hiszi, Minut látja maga elött, ám ez pillanatok káprázata csupán: egy zöldes bőrruhából, és finom úti köpenyből álló ruházatú elf férfit lát maga elött. Amaz hátán nyilat átvetve, kezét lábára szíjazott tőréhez közel nyugtatva közelít. Az elképedő Radogint nyomban nyugtatóan szólítja meg.*
- Lithas idegen. ne ijedj meg, baráti szándékkal jöttem. Az erdő árnyaival érkeztem a messzi Sirenarból, gyásszal teli híreket és aggasztó események sorozatának történetét hozom. Kérlek téged ember, vigyél a fajtámbelihez, akit Minuial Líin Miphilegnek neveznek.
* Radogin a kezdeti döbbenetből ébredve fejét rázva válaszol.*
- Váratlan felbukkanásod alaposan meglepett. Mi dolgod a lánnyal? Fontos küldetésben járunk... nem tudom, örülne egy fajtája béli látogatásának.
* Az elf kicsit megdönti a fejét.*
- Furcsán beszélsz ember. Sosem értettem azt, ahogy gondolkodtok... látásom szükségszerű, fontossága megkérdőjelezhetetlen. Udvariasságból jöttem elöbb a társaihoz, nehogy megijesszem hírtelen felbukkanásommal. Kérlek... menjünk...
* Radogin belenyugodva az elf szavaiba visszaindul a többiekhez. próbál az elf ködös szavaiból következtetni, mire gondolhatott, és szóvá is teszi. A hosszúéltű azonban hallgatásba burkolódzik. Késöbb azonban megszólal.*
- Egy másik fajtádbéli közeledik... nő...
* Hamarosan Trisha bukkan fel. Íját előkapja, ám látva Radogin körvonalait nyomban le is engedi. A pároshoz lépked.*
- Radogin...
* Az elf arcán végtelen nyugalom tükröződik.*
- Ohh.... Arel... Minuial szintén mellette kötelezte el magát. Nem tudja, mennyire elszomorította ezzel barátait... ha jól sejtem, te is a társaságának tagja vagy. Üdvözöllek téged.
* Radogin ksivártatva megszólal.*
- Minut szeretné látni. Hírei vannak a hazájából. Menjünk...
* Trisha csatlakozva a pároshoz elindul. hamarosan a kis tisztásra érnek. Lestos hüledezve nézi a sudár, magas termetű szoborszép férfit. Kezei kimunkáltak látszanak, lábai végtelen rugalmasságról tesznek tanubizonyságot. Az arcán honoló békesség akaratlanul is áhitatra ösztönzi az embert a nép iránt. Az elf a kis tisztásra érve boldogan sóhajt, majd kinyitva szemét Minut keresi. Arakan távolról szemléli az eseményeket, ám amikor az elf tekintetével megtalálja Minut, maga is elindul felé. Minu felé kezd el lépkedni az elf. Kissé ledöbben az emberrel az oldalán. Indulatai csak futó árnyként fodrozódnak a nyugalom tengerén, ám észrevehetően hidegebb tekintettel mered a lányra.*
- Lithas Minuial Líin Miphileg!
* Joe felé int kissé lenéző mosollyal, a fajhoz szokatlan hűvösséggel bocsétja el azt. A társalgást elfül folytatja, ha a férfi odébb áll. Ha nem, akkor feltűnő feszültségkeltésképp egy helyben állva mered a férfira. Nyilvánvaló, hogy a távozását szeretné.*
- Oly rég volt, hogy Sirenar földjeit elhagytad. Hát így üdvözlöd régi barátod? Amióta Arelhez fordultál... nem is hallottunk felőled. Aggódunk érted... nem kérdőjelezzük meg hűséged és odaadásod... ám távolságod ősi szomorúságot idéz lelkünkben... és most emberekkel állsz össze? Mondd Minuial, hová züllöttél? A régi erkölcsök, akár egy ing, levethetőek? Hazád, aki szeretve fordul feléd, immáron semmit nem jelent számodra? Ha igen, kérlek gyere velem.

[Quiasse Limenel Umassyras]

(Minuial Líin Miphileg)

- Minnu barátom. Azt hiszem, hogy négyszemközt kell megvitatnunk azt a témát, amiért felkerestél ilyen távol hazánktól.
*Nyom egy csókot Joe arcára, aztán felkel a földről. Udvariasan az erdő felé tessékeli az erdőjárót és utána sétál. Mikor kellő távolságba értek, belekezd.*
- Semmi okotok aggodalomra. Attól, hogy lábaim nem Sirenar rengetegeit tapodják, attól még ugyanaz vagyok, akinek oly rég megismertél. Miért züllöttem volna le? Attól, hogy emberek még értékes lények. Nem tehetnek róla, hogy mienkhez képest percnyi csak az életük. Nemes ügyért küzdenek, ami egy elfnek is becsületére vállna. Az erkölcseimet kérlek ne ítéld meg. És Sirenarért most is akármikor életem adnám. Sosem távolodtam el hazám eszméitől és értékrendjétől. Álmaim mindig sűrű erdeibe vezetnek és pár éven belül haza is fogok látogatni. De most igaz ügyért harcolok és nem hagyhatom magára társaimat.
Nagyon örülök jöttödnek. Lelkem repes, hogy egy testvéremmel beszélhetek, bár sajnálom, hogy megértéseteket még mindig nem nyertem el. Gyanítom, hogy nem véletlen kerestél fel. Kérlek fedd fel előttem jöveteled célját.
*Azzal megöleli az erdőjárót, és várja a válaszát.*

[Joe Lyon]

* Az elf érkezésére kapja fel fejét. Mikor az közelebb lép hozzá és Minuhoz üdvözli. Látván az elf lenézését és felsőbbrendűség érzését elmosolyodik., de nem mozdul helyéről. *< Kis barátom addig állj fél lábon amíg én addig egy tapodtat is mozdulok míg nem kérsz meg rá szépen.> *A lány szavait végighallgatva veszi csak észre, hogy Minu ismeri a rátartit. Arcára nyomot csók megnyugtatja kissé, majd végig követi tekintetével az elfeket, amíg ők el nem tűnnek az erdőben. Ezután feláll és Trishához sétál.*
- Hölgyem! Ismered eme hosszú életűt talán? Remélem biztonságban van Minu mellette eme kietlen és veszélyes területen! Amúgy jó volt oldaladon harcolni! Büszkeséggel tölt el, hogy egy ilyen nagy harcossal küzdöttünk és remélem küzdeni is fogunk a gonosz ellen.* Miután Trisha válaszolt neki, lesétál ismételten a patakhoz, majd véres ruházatát amennyire lehet kitisztítja, majd visszasétál az ideiglenes táborba, ki terigeti cuccait egy ágra száradni. Ezután egy száll ágyékkötőben üldögél a friss és zöld fűben. Fegyvereit és pajzsát tisztogatja egy rongydarabbal, majd miután öltözéke megszáradt, magára ölti azokat.*

[Mesemondó]

_____________________________________________________________

KM esemény
Helyszín: Tiadlan, a toroni határ közelében, valahol a Magas-Vinverioban
Időpont: dél környke
Résztvevők: Joe Lyon, Minuial Líin Miphileg, Flamme O'Styg, Shanil Argus
_____________________________________________________________

* Az elf komor arccal válaszol Minunak.*
- Igencsak megváltoztál, Minuial... és Sirenarban is. Az utóbbi... évtizedekben tapasztaljuk meg csak igazán: vannak mulandó dolgok. Minden alkotás egyszer elvész... ki gondolná, hogy apád, aki mint erős tölgy Sirenar földjébe nőve, ledőlhet lábáról, akár ezt a tölgyet forgószél csavarná ki... mindenki mulandó. Nagyon... mélységesen szomorú ami történt. Nincsenek szavak, amelyek átadják azt a gyászt, amit Sirenarban él meg a család. Apádat... súlyos kórok marcangolják, akár a kicsavart tölgyet a férgek. Gyógyítóink a volurból nyerhető gyógyanyagokkal hónapokkal is meghosszabíthatják hátra lévő idejét... ám ezek pillanatok csupán. Egyetlen kérése, egyetlen adósága maradt az életnek csupán hozzá: a lányát óhajtja látni. Az otthonról eltévejedett birkát... a véréből valót, ki nem is oly rég még karon ülő kislánya volt csupán. És lám... érett nő mostmár. Minuial... nem vonom kétségben szereteted és elkötelezettséged Sirenar iránt. Azonban... a viszony, melyekkel a kérészéletűekkel ápolsz... nem vezet jóra hidd el. Nem értenek meg téged... és aligha lesz idejük kiismerni a fajtánkat. Minden mulandó Minuial. De ők még nálunk is mulandóbbak... gyere velem... haza. Jelent ez még valamit? Sirenar... embereknek azonban nincs helyük ott. Az egyik... fajtabelivel párosodtál is? Ahogy láttam különs viszonyod van felé. Egy barát nem csókol ilyen szenvedélyesen...
* Az elfnek sok dologban furcsán igaza van, Minu érzi. A vge feé vádló, kissé hideg lesz ismét az elf hangja. Néhol lehelletnyi ellenszenve is kiérződik, melyet az emberek ellen irányít. Eközben Trisha Joeval beszélget.*
- Ugyan már Joe... mindketen tudjuk, hogy nélküled nem nyerhettünk volna... nagyon sajnálom, hogy csak ennyit tudtam tenni. Ellenben olyannyira nagy bátorságról tettél tanubizonyságot, olyan erős és kitartó voltál, melyet szervezetünk vezető tagjai is megirigyelhetnének... hm az elf. Nem ismerem. Minu az első fajtabeli, akivel találkoztam. Nemigen ismerem a gondolkodásukat, ám Minué furcsaképp hasonló a miénkhez. Vigyázz rá kérlek... a karjaidban jó sorsa lesz... érzem.
* Trisha is megtisztítja pengéjét, majd ő is felfrissíti magát. A házban történt csata emlékére egy fohászt is mormol, majd Arel áldását kérve merít istene hatalmából. Arakan alig ér az elf közelébe, amikor a páros az errdőbe megy. Úgy dönt, nem követi őket, így Radoginhoz fordul.*
- Radogin kérlek... a hosszúéltű hogy került ide?
* Radogin a fejét rzza.*
- Ködös utalások, semmi konkrét. Híreket hozott az elf lánynak, minden bizonnyal fontos a számára. Találkozni akart vele. Nem tartottam ellenségnek, és nem tartottam veszélyforrásnak, így úgy véltem, nem származik baj abból, ha ide engedem...
* Arakan bólint. Radogin vállán nyugtatja a kezt, majd kisvártatva megszólal.*
- Nem döntöttél roszul. De aggasztó az elf megjelenése. Lehet, hogy kapcsolat van a erdő kihaltsága, és a felbukkanása közt. Akárhogy is, de furcsa helyzet állt elő...

[Quiasse Limenel Umassyras]

(Minuial Líin Miphileg)

*Feldúltan megragadja az elf vállát.*
- Mi történt apámmal? Mi a baja? Miért nem jöttél előbb? Most rendkívül nehéz helyzetben vagyok. A szavamat adtam, hogy segítek nekik az ügyükben. Nem szeghetem meg a szavamat. Annyit tudok tenni, hogy amint elvégeztem a kötelességemet, egyből rohanok haza. De előbb nem tehetem. Értsd meg. Menj haza és mondd meg apámnak, hogy amint tudok rohanok haza hozzá. Tartson ki.
Ami meg az ember férfit illeti, igen. Gyengéd érzelmek kötnek hozzá. És nem nyitok vitát a témáról. Nem kevesebb attól, hogy nem él oly soká mint mi. Ő egy nagyon jószívű és igazlelkű ember, aki elnyerte a bizalmamat és a szívemet. És nem kértem soha sem, hogy teljes mértékben értsenek meg minket.
*Kicsit ő is ingerültebbre fogja.*
- De soha többé ne merd megkérdőjelezni az otthonom iránti hűségemet. Ezt jegyezd meg jól. Azért, mert eddig Sirenar erdeit jártad csak és nem igazán voltál még a külső "fertőzött" világban, azért még ne gondold, hogy jobban szereted hazánkat. Semmi gond nincsen az emberek világával. Csak nem is akarjátok megérteni őket. Semmivel sem vagy különbb mint Joe, akit szeretek. Neki is megvannak az értékei és a gyengéi mint neked. Ő is érző lény mint te. Az ő szíve is lángragyúl, ha olyan nőt talál, akit szeretni tud. Ő is kiváló és bátor harcos mint te. Az ő lelke is éppoly nemes mint a tied. Annyi a különbség ketőtök között, hogy neked hosszabb a füled, és hússzor tovább élsz mint ő. Az ő életük is éppen olyan teljes mint a mienk, csak ők rövidebb idő alatt élik meg ugyanazokat a dolgokat. És elhiheted, hogy méltó arra, hogy a párom legyen. Kétséged se legyen effelől.
Szóval annyit tudok mondani, hogy ígéretem nem szeghetem, bár szívem széjjelszakad. Ha nem érek haza időben, akkor lelkem örök kárhozatot érdemel majd. De vállalnom kell.

[Mesemondó]

_____________________________________________________________

KM esemény
Helyszín: Tiadlan, a toroni határ közelében, valahol a Magas-Vinverioban
Időpont: dél
Résztvevők: Minuial Líin Miphileg,
_____________________________________________________________

* Az elf is kissé ingerültebb lesz.*
- Hűségről beszélsz igen, de már nem a népünk iránt. Mi lehetne fontosabb, apádnál, a vérednél? Aki tanítot, aki nevelt és aki szeretett? Pár kérészéltű förtelemért eldobnád ezt az ajándékot, amelyet ez a pár hónapocska jelent? Mélyen csalódtam benned Minuial. Nem... nincs értelme vitatkozni. Az emberek igen, éppúgy érző lények, akár az állatok. Miben különbözik egy ember férfi érzelemvilága, és egy vadkan érzelemvilága közt? És ugyan, érték számodra az a tökéletlenség, melyet az élet minden terén megjelentetnek? Nézz magadra Minual! teljsesen átalakított téged ez a világ... lehet, hogy kívülről elf vagy, és az emberek számára felszínes eszmék, mint hűség, hazaszeretet még megvan Sirenar iránt, ám legbelül... valami más vay már. Mind az én hibám... ha nem hagyom, hogy elmenj, akkor jó atyádat sok szenvedéstől kíméltem volna meg...
* Az elején indulatoktól hevítetten beszél, ám a csúcsponton keserűség és bánat veszi át a hevesség helyét. Az elf nem válik erőszakossá, ám feltűnően érzékenyen érinti a téma. Ő is megváltozott, nemcsak a lány.*

[Quiasse Limenel Umassyras]

(Minuial Líin Miphileg)

*Már tényleg ingerült a lány. Hangja kezd remegni a haragtól.*
- Tudod, hogy apám fontosabb, de azt is jól tudod, hogy ő akarná a legkevésbé, hogy a lánya szavahihetetlen legyen. És utoljára mondom. Ne merd mégegyszer megkérdőjelezni a hazám és vérem iránti hűségemet. Lehet, hogy sokkal idősebb és tapasztaltabb vagy, de még te sem érthetsz meg mindent. És mindenki változik. Te is. Régen te voltál a legfelvilágosultabb a népemből. Most meg pont te jössz ezekkel a konzervatív eszmékkel. Amit mondtam megmondtam. Sietek amennyire tudok, de döntésemet nem tudod megváltoztatni. Ennyi.
*Azzal választ sem várva visszaindul a többiekhez.*

[Mesemondó]

_____________________________________________________________

KM esemény
Helyszín: Tiadlan, a toroni határ közelében, valahol a Magas-Vinverioban
Időpont: dél
Résztvevők: Minuial Líin Miphileg
_____________________________________________________________

* Az elf szavaiból további keseűség árad.*
- Hallom amit mondassz, de értelemmel felfoghatatlan az ellentét. Belül már ember vagy, nem kétséges... szélhámosság, intrika... igen, erényekről beszéltél. Magad is az erények részeseivé lettél. Azt mondod, apád és hazát mindennél pontosabb, de nem jösz, mert feladatod van. Ég veled, Minuial, aki hűséggel szeretett hazáját hagyta el, egy emberförtelem kedvért...
* Az elf azzal különös játékkal az arcán elsiet. Minu még nézi, ahogy lépked, majd amaz megfordul.*
- Még látjuk egymást, Minuial. tetteid nem maradnak szó nélkül.
* Az elf azzal eltűnik a fák árnyai közt.*
* Minut a táborban Arakan fogadja. *
- Ki volt ez, szabadna megtudnom? Egy régi... barát? Hamaarosan indulnunk kellene. Kérlek... ülj ide, és világosíts fel, mit keresett egy hosszúéltű a Toroni határ közelében.
* Az öreg érdeklődve hallgatja Minu válaszát. Amint megkapja amit tudnia kell, Radoginhoz fordul.*
- Szólj a többieknek, indulunk. Lestosék szerint alkonyatra a hegy lábánál lehetünk. Mindenki legyen óvatos...
* Lestos, Trisha elöl elindul a fák közé. A lány gyakorlott szeme pontosan emlékszik, merre vezet a könnyebb út, és merre kell tartaniuk, így gond nélkül halad a társaság. A sort Radogin zárja, aki Flamm mellé szegődik.*
- Mondd csak, harcos... sosem gondolkozál-e azon, miért is csaptál fel felbérelhető fegyverforgatónak? Bocsáss meg, ha roszul mondtam, de tudtommal harci tudásod csengő aranyakra váltod itt.. ott... amott...
* Arakan Shanil közelébe férkőzik, és szellemnyelven az elméje felé nyúl.*
<... Terveim szerint bent simán eljutunk a szentélyig. Ott... megölöm a főpapot, és legyőzzük a szolgákat. Ott és akkor mindenkinek lesz választása: velem együtt harcoltok, avagy sem. Nekem közönbös, segítetek-e, mivel ígyis úgyis rajtad van az Őr irányításának béyege. Ha elvégeztem a feladatot, az Őr eljön, és a bélyeget irányítótól kér utasításokat. Te szépen megmondod neki, térjen vissza a mesterekhez, és mondja meg, sikerrel jártál. Mivel a bélyegen kívül semmi nem köt Hozzájuk, nem fognak tudni arról, hogy te voltál az, aki az Őrnek adott utasítást. Mert te halott vagy. Az Őr csak annyit tud majd elmondani, nem én voltam. Egy tűt fognak keresni a szénakazalban, és én addigra már távol leszek. És te is jobban teszed majd. Hozzáteszem, a bélyegbe van belevésve a Minu befűzésére irányuló mágia. A blyeget tehát csak úgy szüntetheted meg, ha azt is megszünteted. Legjobb lesz, ha az Őrt magadhoz parancsolod késöbb, hogy térjen vissza a síkjára. Így senki se fogja tudni nyomon követni, ki volt az alak, aki bevégezte a küldetésem. És ne feledd: az Őr számára halott vagyok!...>

[Quiasse Limenel Umassyras]

(Minuial Líin Miphileg)

*Mire Minu visszaér társai közé, haragja szomorúsággá alakul át. Arakanhoz fordul és válaszol a kérdésére.*
- Az az erdőjáró a régi tanítóm volt. Hírt hozott otthonomból, Sirenarból. Édesapám halálán van. Nem biztos, hogy megéli, amire végzünk a küldetéssel és hazajutok. Az erdőjáró azt akarja, hogy most rögtön induljak. De tudom, hogy apám sem akarná, hogy megszegjem az adott szavam. Végig segíteni fogok nektek, de minden elvesztegetett perc apám halálát hozza közelebb. A csapatnak is jobb lenne, ha hamar végeznénk itt. Szóval szerintem mehetnénk is.
*Megörül, hogy Radogin máris szervezi az indulást. Összeszedi a cuccait és indul is a többiekkel.*

[Schinter]

(Shanil Argus)


Amikor Minu visszatér a táborban egy pillanatra felpillant a csukjája alól és meglátja,hogy mennyire szomorú.Fáj neki igy látnia Minut és átkozza,amiért Joe nem óvta meg ettől.Inkább visszapillant a földre.
Arakan üzenetére csak bólint a csuhája alatt.Üzenni túlságosan kimeritő lenne az előtte álló feladatot tekintve.
Az út során végig a földet nlzi maga előtt csak ritkán néz fel,hogy lássa az utat.Elmerül a gondolataiban,hogy vajon most mit kellene tennie.Arel megsegitette,mikor szólt hozzá és most nem képes a megszerzett hatalommal behálózni Minut....