(Rouhn)
Megvárja, amíg a másik kettõ átér, és ha semmi nem utal arra, hogy gond lenne odaát, akkor óvatosan, de kardját elõretartva kúszik át
"Óh, jóság angyala, tudod, a gyûlölet mi? S a görcsös ököl, a keserû könny daca, amikor pokoli sorakozót ver a Bosszú, s erényeink õt rohannak követni? Óh, jóság angyala, tudod, a gyûlölet mi?"
- Kedvem lenne azt mondani, ha annyira tetszik, nem veszem el az úttörõ szerepet - menj csak elõre... de nem teszem. Inkább belehasalok ebbe a résbe, de csak akkor, ha fogjátok a lábamat, és visszarántotok, ha baj van.
* 5 láb az azt jelenti, még fogják a lábam, amikor a fejem kiér és körbe tudok kémlelni. Szóval nem leszek földbe szurult féreg talán. A tõrkardot kezembe fogom, éllel elõre, hogy ne nyársaljam fel magam, ha mondjuk megrántanak. Ha befekszem a résbe, teljes lesz a sötétség, még szerencse, hogy talán én így is látok valamit. *
Ki egyszer megtapasztaltad a repülést, a földet ég felé fordított tekintettel járod, ahol egykor ott lehettél és ahova mindig visszavágysz.
Leonardo Da Vinci
-Van egy olyan gyanúm,hogy ez a "némber",akirõl a kis lények beszéltek-súgja a lehetõ leghalkabban Joey fülébe.-Te nem érted mit mondd?-Folytatja a "súgdalózást" Kalmon. Közben próbálja azt tenni,amit Joey.Kissé talán tart a nõtõl,ez fõleg a bizonytalan históriák miatt van...mindenesetre felkészülve áll arra,hogy esetleg harcra is kerülhet sor...
"...hisz mire jó a halál,ha nem váltja fel az élet adománya, és mire jók a kacajok, ha egyetlen teremtett lélek sem ismeri fel, mert az egész világ zokogásba fullad."-Keith Alanson:Por a porhoz
*Kalmonhoz fordulva suttogva fordít közös nyelvre*
-Valószínûleg a férje, vagy a gazdája sírja mellet zokog annak fia miatt ... valószínû valami rút dolog történhetett vele *kicsit elgondolkodik* az biztos, hogy él, viszont lehet, hogy átalakult, megváltozott, de ez utobbi csak az én feltételezésem.
*Majd az asszonyhoz fordulva eképpen szól, toroni nyelven*
- Mi a bánatod Suessa, talán mi tudunk rajtad segíteni... *Majd várja az asszony válaszát, de figyelme nem lankad*
Most,hogy Joey hangosan megszólalt,és a nõ valószínûleg észreveszi õket,még feszültebb izmokkal,még ugrásra készebben várakozik,közben úgy figyeli felváltva Joey-t és a nõt,mintha megérthetné mit beszélnek.
"...hisz mire jó a halál,ha nem váltja fel az élet adománya, és mire jók a kacajok, ha egyetlen teremtett lélek sem ismeri fel, mert az egész világ zokogásba fullad."-Keith Alanson:Por a porhoz
________________________________________________ KM esemény [Alauron] Helyszín: Pardától keletre az erdõben, a régi Trotta birtoknál Idõpont: Nyár eleje, délután Résztvevõk: Joey, Kalmon ______________________________________________________
A barackruhás asszony feltekint, révedt távolba meredõ tekintetével lassan találja meg Joey arcát. Mintha nem értené egy pillanatra hogy mi is történik. Ránézésre még nincs ötven éves, ami kicsit meglepõ az õsz hajszálai miatt. Bár pontos korát nem sikerül megállapítani, a fáklya fénykörének széle alig éri el a helyet ahol áll. Egy hosszúra nyúlt pillanat, és viselkedése megváltozik, furcsa, mintha izgatottság költözne a hangjába: - Visszajöttetek hozzám? Gyertek ide. Nem haragszom már rátok. - mondja toroniul nektek. Feláll, s tesz néhány bizonytalan lépést felétek, karját kitárja, mintha meg akarna ölelni titeket. Távolsága úgy tizenöt lábnyi lehet.
________________________________________________ KM esemény [Alauron] Helyszín: Pardától keletre az erdõben, a régi Trotta birtoknál Idõpont: Nyár eleje, délután Résztvevõk: Króner, Fila, Rouhn ______________________________________________________
//5 ynevi láb egyenlõ 5 földi méterrel, így csak akkor tudja valaki a lábát fogni Filának, ha befekszik utána.//
Janna odalép FIlához, és egy elismerõ pillantás közepette megsimogatja az arcát. - Ne félj, itt leszünk a sarkadban.
Azzal a bárd elindul, hogy átvigyen egy fáklyát, s fényt csináljon az utána jövõ nõnek, és Rouhnnak. Króner csak egyetlen bejáratot lát, a pince ott nyílik a felszín felé ahol a csapat lejött ide.
Fila minden könyöknyi távolsággal megkûzd, de szerencséjére, és karcsú testének, nomeg ügyességének hála nem kell sokáig a szûk helyen veszködnie. Habár szíve ütemesen dobog a torkában, s az izgalom a tetõfokát közelíti, mikor óvatosan kikémlel a járat végén nem lát semmi rémisztõt. Nem várja lesúlytani készülõ ork, ami azt illeti hirtelen maga sem tudja mi az ami várja. Óvatosan kimászik, s körülnéz. Egy zsúfolt, de immáron kõpadlóval dorított, és tisztességes fallal kirakott fénytelen helység egyik falánál áll. Mindenféle holmi van logikusan elrendezve a szobában, legalábbis elsõ ránézésre ezt lehet mondani, hosz itt legalább külön sarokban vannak felállítva a boroshordók, ami rögtön balkézbe esik. Jobbkézre, még mindig a fal mellett, egy kétajtós szekrény áll. A jobboldali falon középtájt mintha ajtó lenne, szemben pedig magas polcsor. A baloldali fal mellett festett képek vannak letámasztva egymásra borogatva...
Próbálja leplezni kíváncsisággal vegyes izgatottságát,de nem tudja mire vélni a nõ viselkedését,és nem érti szavait sem...
-Mit mondott?-kérdezi Joey-tól
kicsit lazít testtartásán,látva,hogy a nõ nem ellenségesen lép fel...
"...hisz mire jó a halál,ha nem váltja fel az élet adománya, és mire jók a kacajok, ha egyetlen teremtett lélek sem ismeri fel, mert az egész világ zokogásba fullad."-Keith Alanson:Por a porhoz
- Azt mondja nem haragszik ránk, és kéri menjünk közelebb... valakivel összekeevr minket.
Kardját elõre nyújtja és a következõ szavakat intézi a mániákus nõne
- Lassabban Suessa, valakivel összekeversz minket. Még nem láttuk egymást így nincs is miért megbocsáss nekünk.
Majd szája szegletébõl Kalmonhoz sziszeg - Cimbora össze ne téveszd az istenek szerelmére a kardtávolságot a kartávolsággal. Nem használj olyan technikát amitõl még a bal kezével vagy a szájával hozzád érhet.
Csendben
- Gyertek!
Közben megvizsgálja az ajtót, milyen zárszerkezet van rajta. Ha valaki átér a résen, segít neki kikászálódni.
Ki egyszer megtapasztaltad a repülést, a földet ég felé fordított tekintettel járod, ahol egykor ott lehettél és ahova mindig visszavágysz.
Leonardo Da Vinci
________________________________________________ KM esemény [Alauron] Helyszín: Pardától keletre az erdõben, a régi Trotta birtoknál Idõpont: Nyár eleje, délután Résztvevõk: Joey, Kalmon ______________________________________________________
A barackruhás hölgy csalódottan leereszti a kezeit. Arca kifejezéstelen lesz, majd dühösen felordít: -Most nem menekültök! Könnyeimért fájdalommal fizetek!
Megindul felétek, meglepõen gyorsan mozog. Hiába kerül közelebb a fáklya fénykörébe, mégsem tudjátok jobban kivenni a részleteket a ruháján, vagy az arcán. Olyan személytelennek, távolinak, megfáradtnak tûnik, minthacsak egy kopott könyvbõl lépett volna elõ.
A szûk átjáróban nagyon rosszul érzi magát, kiszolgáltatottnak, ezért szerez pár horzsolást, mert a kelleténél gyorsabban akar átjutni. Mikor kikászálódik, elfogadja a segítõ kezet:
-Kösz. *Fáklyáját újra megygyújtja, amit az átkúszás miatt el kellett oltania, majd körbenéz* no lássuk csak mi van itt, esetleg ki?
Odalép a szekrényhez, és a kardja pengéjét használja kinyitására, nehogy meglepetés érje. Ha zárva van, akkor is kardjával nyitja, csak ezt néhány erõs ütéssel nyomatékosítja
"Óh, jóság angyala, tudod, a gyûlölet mi? S a görcsös ököl, a keserû könny daca, amikor pokoli sorakozót ver a Bosszú, s erényeink õt rohannak követni? Óh, jóság angyala, tudod, a gyûlölet mi?"
________________________________________________ KM esemény [Alauron] Helyszín: Pardától keletre az erdõben, a régi Trotta birtoknál Idõpont: Nyár eleje, délután Résztvevõk: Fila, Rouhn ______________________________________________________
Az ajtó belül nincs lezárva, zárszerkezet sem védelmezi, talán a másik oldalon van retesz, de az is lehet, hogy nincs. Addig nem tudod, amíg nem próbálod kinyitni. Anyagát tekintve mintha az egész egy, vagy több nagy acéllapból lenne kimunkálva.
Hamarosan Janna, és Rouhn is követi Filát, s biztonságban átérnek. A nõ egy kis nézelõdés után a képekhez lép. Rouhn a szekrényt pofozgatja barátilag, erre az unszolásra megadja magát, s kitárulva az ajtó útjára engedve három összegöngyölt embermagas rúdra tekert szövetet, valaha talán zászló lehetett, most tompán csattanva borul a földre. Mellette az állványon egy mellvért pihen, kifejezetten szép darabnak látszik, mégis elég idegen Rouhn számára, mert vállapján kígyók tekeregnek, a fegyverkovács értett a díszítéshez is. - Segits nekem Rún, tartsd a fáklyát, amíg megnézem milyen festmények vannak itt, aztán majd jöhetnek a könyvek...úgy néz ki ez egy raktár, már jó régen itthagyhatták ezeket, mégis egész jó állapotban vannak. Csak tudnám miért nem vitték magukkal, hisz nem két peták egy ilyen szép keret, vagy egy olyan könyvkötés. Hátha kiderül...lássuk csak mi is van itt. - Szól oda Janna, s elmélyülten tanulményozni kezdi a képeket, melyek közt több nagyméretû festmény is van. A legtöbbje portré, s Janna rögtön talált egy érdekeset: -Ide gyertek, segítsetek megfordítani, nézzük meg. Ha jól látom ez egy festmény a családról.
S valóban, a kúria egykori lakói most farkasszemet néztek veletek: két felnõtt, az úr ötvenes éveiben járó széles mellkasú izmos férfi, szinte teljesen kopasz, fekete elegáns ruhtá viselt, s széken ült felesége mellett. Az úrnõ, szintén ülve látható, negyvenes éveiben járó fiatalon csinos fekete hajú asszony, néhány õsz hajtinccsel, élénk barackszínû ruhátban pompázik. Mögöttük két fiúgyermek áll, bal oldalt az apa mögött, ránézésre talán húszhoz közelítõ, délceg jó kiállású ifjú, hosszú fekete haja mintha szintén fekete köpenyében folytatódna, arca uralkodásra termett, szeme hûvös inteligenciával, s valami furcsa megnyerõ csillogással tekint a képet bámulókra. Mellette halvány folt csupán a testveére, ki anyjuk mögött áll, sovány beteges kamaszfiú, arca csúnyácska, sápatag, szemei túlzottan kidülledõek, haja ritkás.
Kérdõen néz Joey-ra,miközben folyton rápillant a nõre.Nem akar erõszakot alkalmazni,de ha a nõ túl közel jön hozzá,akkor megpróbálkozik egy lefogással...
"...hisz mire jó a halál,ha nem váltja fel az élet adománya, és mire jók a kacajok, ha egyetlen teremtett lélek sem ismeri fel, mert az egész világ zokogásba fullad."-Keith Alanson:Por a porhoz
Gondolom van ajtaja a helyiségnek, vagy folyosóba torkollik. Keresem. Semmi nyomát nem láttuk, hogy járt-e itt az utóbbi idõben valaki? Lábnyomok a poros földön vagy ilyesmi?
Ki egyszer megtapasztaltad a repülést, a földet ég felé fordított tekintettel járod, ahol egykor ott lehettél és ahova mindig visszavágysz.
Leonardo Da Vinci