Két tűz között [ETK]

[Ruyan]

Garon

//Rendben, legközelebb dobni fogok//

-Az vagyok, akinek mondom magam... de nem vagyok TŰZVARÁZSLÓ- emelem meg a hangomat- Sose gyaláznám meg Sogron szent nevét azzal, hogy hitvány parázsdobáló legyek. És elsüllyednék a szégyenben, ha ordani kutya lennék. Én a Tűzkobra papja vagyok. Toronból... Varázserőmet pedig nem fogom pazarolni csak azért, hogy egy kis parancsnok megijedjen. Féldd Sogron hatalmát anélkül is, mert különben lesúlyt rád és katonáidra- mondom fenyegetően.

<<És mintegy mellékesen nincs is elég varázserőm. Sajnos...>>

//Erő: 11-1
dobás: 1k10 = 6 [6]

Gyorsaság:13-1
dobás: 1k10 = 7 [7]//

[Fentagor]

/Fentagor-a kaszárnyában/

Követem az idősödő városi őrt, közben azon gondolkodom, hogy valahogy mindíg is viszolyogtam az eféle helyektől.
<Kaszárnya? Az már majdnem börtön! És van aki önként van itt, sőtt élvezi.>
Megérkezve a kapitány szobájába, beleszagolok, majd bele is kortyolok a pohárba. A kapitány kérdése után egy kis hatásszünetet tartok, majd válaszolok.
-Igazán ízletes ez a megybor. *hümmentek elismerően*
- A kérdésére válaszolva. Igen, felkeltette az érdeklődésemet délután. De ahhoz, hogy megalapozottan dönthessek ahhoz kicsit többet kéne tudnom annál, amit láttam. Úgyhogy ha megtenné, hogy elmondaná, hogy mit is vár tőlem, és mi az amit ehhez tudnom kell, akkor azt hiszem megegyezhetünk. Remélem megért, hisz ostoba az, ki olyasmire vállalkozik miről nem tud semmit.
Ezt követően barátságosan és érdeklődő arccal nézek a kapitányra, és várom a válaszát.

[Nekromat]

(Ver Utusv)

-Akkor jó lesz egy pohár víz is. Köszönöm.
Érdeklődve hallgatom hogy hullanak az emberek a városban mostanában.
<Jó lesz vigyáznom magamra ebben a városban. Éjszaka porzyázó fenevadak, most meg a párkányról leeső ember. Itt még az elemek is az ember ellen van.>
Mikor kihozza a csapos a reggelit odaadom neki a pénzt és egyúttal megkérdezem tőle hogy merre találom a kapitányt. Ha útbaigazított akkor megreggelizek és elindulok munkáért a kapitányhoz.

[Mesemondó]

______________________________________
KM: Wolftern
Helyszín: Sinemosi Liga - Paralk Kikötő városa
Időpont: Pyarron szerint 3671. Adron terce "A tűz és a fény hónapjai" /száraz évszak/ 14.nap este
Résztvevők: Garon Re'Srion
Esemény: Érkezés egy városba
_____________________________________



A fenyegetőzésedre a parancsnok és a többi katona is elkezd nevetni. A katonák a kezedet ekkorra már megkötötték. Mikor mindenki befejezte a röhögést, a kapitány int a két városőrnek, hogy engedjenek el. Miközben a két katona eloldozza a kezedre kötött kötelet, a kapitány előre lovagol. A parancsnok viselkedését nem tudod mire vélni. Hátra fordulsz, és néhány katona, megfogja a holttesteket, s elkezdi a szekér felé cipelni. A kapitány közben mellédlép, és a katonáknak osztogatja a parancsokat.
-Mielőtt elmegyünk a tolvajokat temessétek el! A parancs osztás befejeztével, hozzád fordul.
-Elnézést az előbbi kellemetlenségért, de mostanába valami furcsa történik a város környékén. És sosem lehetünk elég biztosak a dolgunkban. Voltak még magukon kívűl más utazók is?
Mivel a nap lement és egy óra múlva sötétedik, gyors beszélsz a tisztnek Ksikről és Kondallról. Aki megkér, hogy segíts neki a holttestüket, a kocsira felrakni. Gyorsan a kocsira teszitek, a volt társaid holttestét. Közben a katonák is eltemették a tolvajokat. Minden katona felszáll a lovára, és márcsak, a parancsnok jelére várnak, hogy indulhassanak. Mikor végeztetek a parancsnok is felszáll a lóra, és odalovagol hozzád.
-Szavaidból ítélve, igazat mondasz. Mutatjuk az utat, a szekeret vezetnéd a városig? Még egy fertályóra az út.
Válaszodat megsem várva int a katonáknak, hogy induljatok. Mivel nem akarsz egyedül maradni, felugrasz a szekérre és elindultok a város felé. 20 perc után kiértetek az erdőből, ahonnan már tisztán látszódik a város. A várost tisztások veszik körül. A falai hatalmas óriásként meredeznek az égbolt felé. Közben teljesen besötétedet. Közelebb érve, a várfal tetején néhány fáklya jelzi, hogy őrzik is, ezt a hatalmas építményt. Mikor a kaput megpillantod, egy kicsit megkönnyebülsz, hogy hamarosan ismét biztonságban leszel. A városkapui alatt, akár három megrakott szénás szekér is befér. Még a kapu előtt sem vagytok, mikor hangos recsegés ropogásra leszel figyelmes előled. Néhány pillanat múlva a bejárat megmozdul, a katonák a lovaikat gyorsításra ösztökélik. A gyeplőt megrántva gyorsítasz a kordé tempóján. A kapun beérkezve az őrök nem lassítanak. A tisztet sehol nem látod, így úgydönteszhogy a katonákat követed és közben nézelődsz. Veled szembe, körülbelül a város közepén, egy tornyot pillantasz meg. A toronnytól nem messze egy templom tornyot veszel észre, ami majdnem olyan magas mint a torony. Lehet, hogy ez a város főistenségének a temploma. Hisz szétnézve, vannak még templomok, de egyik sem ilyen magas. Nincs sok időd gondolkodni ezen, mert a parancsnok megjelenik a szekér baloldalánál.
-Köszöntöm a városunkban. A kaszárnya a toronnyal szembe van. Ha odaértünk, megmutatom hol van az orvos, majd a nőt, ő ellátja. Addig pedig, ha fáradt, az egyik vendégszobába pihenhet. A barátait, pedig mi majd eltemetjük.
Beszédét mutogatással segíti. Mikor befejezte, szótlanul lovagol a szekér mellet, ha van kérdésed válaszol rá. Az utca amin haladtok elég széles. Útközben megfigyeltél egy kocsmát, egy istállót. A toronyhoz érve, egy téren találod magad. A tér közepén egy szökőkútat látsz. Középén kb két ember magasságát is meghaladó szobor van. A remekmű egy madarat ábrázol, és csőréből csordogál a víz. Jobbra távolabb néhány fát, ami akár egy parknak is elmehetne. A parktól néhány lépésre egy raktárszerűséget veszel észre, ami nem nagyon illik a fák, és a virágok mellé. Az utca másik szélén egy 2 emeletes épületet, ami előtt két őr áll. A két őrön mellvértet, kezükben egy-egy csatabárdhoz hasonló fegyvert látsz. A nadrágjuk, hasonlít a lovagok teljes vértjének, az aljához. Aminek a színe vörös. A ház mögül hangos vízcsobogás hallatszik. Átlósan balra, egy díszes ház néz farkasszemet, a kaszárnyával. Az épületnek három ajtaja van. Az ajtók mellett, és előtt szobrok vannak. A szobrok embereket ábrázolnak. Már épp indulnál a kaszárnya felé, mikor megszólal a tiszt.
-A városőrség istállója hátul van. Erre!
Mondja a kapitány, és elindul az épület irányába. Nincs mit tenni alapon követed, a tisztet. Egy udvarra mentek be, ahol a kaput 2 ugyanolyan őr őrzi, mint a ház előtt. A kapuval szembe van az istálló. Tőled jobbra található a kaszárnya. A kapitány időközben teljesen eltűnt. Néhány városőrön és lócsiszáron kívül nem látsz senkit. Ezért, úgy döntesz megnézed, Jini-e hogy van, és elviszed az orvoshoz. Mikor a szekérről leszálsz a parancsnok, épp téged vár.

[Mesemondó]

______________________________________
KM: Wolftern
Helyszín: Sinemosi Liga - Paralk Kikötő városa
Időpont: Pyarron szerint 3671. Adron terce "A tűz és a fény hónapjai" /száraz évszak/ 14. nap késő este
Résztvevők: Fentagor de’ Molay
Esemény: A Kaszárnyában
_____________________________________



-A feleségem csinálta. Majd megvárja, hogy folytasd, hisz nem a felesége borát jöttél dícsérni. Mikor mondandódat befejezted, a kapitány arcán, az elégedttség vonásai jelennek meg.
-Nos délután már említettem, hogy kormányzóhelyettes választás lesz. Én is indulok a választáson. És Ígéretet tettem a városnak, ha engem választanak meg. Biztonságba élhetnek majd. A minap, emberi tetemeket találtunk a város utcáján, amit ön is látott. A holttestekből egyet bírtunk felismerni. Egy kis pitiáner tolvajét, aki a kikötőbe tevékenykedett, és néha segített nekünk. Két napja kaptunk, ettől a besúgótól egy fülest, hogy a város tolvajainak a hadiszállása abban az épületben található, ami előtt voltak a holttestek. Ma reggel elküldtem két őrjáratot, hogy takarítsák meg azt a helyet. De az egyik járőrcsapatl teljesen eltűnt, azóta sincs róluk hír. A másik csapat, pedig ott feküdt holtan a földön. A házba több ellopott árut és holmit találtunk. De tolvajt egyet se, sőt a katonáim és a szörnyek közül se. A besúgónk jól informált minket, de valaki még is rajtunk ütött. A napokban, több paraszt is jött, hogy eltűntek a birkái, és a betakarított termése stb. A város környékén nagyszámban történnek rablások. Most nem rég jött vissza, az egyik parancsnokom 2 utazóval. Az utazókat egy tolvajbanda támadta meg. Szerintem a szörnyek és a tolvajok között, van valami összefüggés. Az érdekes az, hogy akárhányszor összecsapás volt a tolvajok és az őrség között. A harc folyamán, az őrök fölényben voltak. A városban a lopások és a gyilkosságok nem növekedtek, ellenben a városon kívüli területtekkel. A feladat az lenne, hogy a tolvajok és a szörnyek közötti kapcsolatot kiderítsd. És hogy hol vannak, vagy honnan jönnek a szörnyek. Természetesen, mint már említettem nem ingyen. Ha sikerrel jársz és tudsz nekem segíteni, akkor 40 arany üti a markod.
A kapitány megissza a poharában lévő nedüt, majd ismét tölt.
-Még egy pohár bort?
Ha kérsz tölt még egy pohárral. Ha nem kérsz, akkor érdeklődve várja a válaszod, és reakcióid

[Mesemondó]

______________________________________
KM: Wolftern
Helyszín: Sinemosi Liga - Paralk Kikötő városa
Időpont: Pyarron szerint 3671. Adron terce "A tűz és a fény hónapjai" /száraz évszak/ 15. nap reggel
Résztvevők: Ver Utusv
Esemény: A város utcáin
_____________________________________



-Hát a kapitányt általában vagy a városházán, vagy a kaszárnyába lehet megtalálni. A városházára ne menjen, mert ott nem fognak segíteni. Ők túl gazdagok ahhoz, hogy szóba álljanak velünk. A városőrség épülete a városházával szemben van. Itt kimegy, és a városközepén levő magas tornyot követi. Ha odaért az épület előtt lesz két őr, akiknek a kezében csatabárd van. Ha javasolhatom a piacon ne menjen át. Sok a tolvaj reggelenként.
Mondandóját befejezve, folytatja az asztal takarítást. Közben hozzálátsz az evéshez. A reggelid egy pár perc alatt elfogyasztod, és elindulsz a kapitányhoz, a feladatért. A kocsmából kilépve, a kikötőben nyüzsögnek az emberek. Szétnézel és a magas raktárépületek miatt, nem látod a tornyot. Úgy döntesz, hogy elindulsz a kocsma mellett levő kis utcán. A kis utcára lépve már csak néhány emberet látsz. Az utca végén, egy lakónegyedben találod magad. A házak négy öt emelet magasak is lehetnek. A kis sikátorokban a házak közé kifeszített köteleken lógnak a száradó ruhák. Az egyik épület előtt, néhány gyerek játszik. Mivel még így se látod a tornyot, balra veszed az utad. Az utcán sok ismeretlen köszönt. Úgy veszed észre, hogy a szegényebb emberek sokkal kedvesebbek, mint azok akik egy kicsit is tehetősebbek. Néhány koldus is az utadba akadt. Akiket megszántál, és adtál egy kevéske alamizsnát. //-6réz//A lakónegyedet elhagyva egy széles utcán találod magad, ahonnan már látod a tornyot amiről a pultos beszélt. Az utcában egy szekér, a torony felé tart. Egy őrjárat, az egyik kis utcából fordul feléd. Az őrjárat 13 katonából áll, ahogy összeszámoltad. Mellükön láncing, nadrágjuk bordós-barna színű, sisakjuk lánccsuklya. Elindulsz a torony irányába. Útközben egy gyógyital boltot, és a kis fenyő nevű kocsmát fedezed fel. Néhány lépést még teszel, mikor egy térre érkezel ki. A jobb kezed felől egy parkot pillantasz meg, ahol néhányan a kertet szépítgetik. A tér közepén egy szökőkútat látsz. Közepén kb két ember magasságát is meghaladó szobor van. A remekmű egy madarat ábrázol, és csőréből csordogál a víz. A toronnyal szembe lévő épülett mellett egy másik parkszerűség van. Az utca másik szélén egy 2 emeletes épületet, ami előtt két őr áll. A két őrön mellvértet, kezükben egy-egy csatabárdhoz hasonló fegyvert látsz. A nadrágjuk, hasonlít a lovagok teljes vértjének, az aljához. Aminek a színe vörös. Veled szemben, az egyik házból gőz száll alá. A házból szivárgó gőzből és csobogásból tudod megállapítani, hogy egy fürdő is van a téren. Elindulsz a két őr felé. A szökőkút mellett, fából faragott tárgyakat árul, egy férfi. Portrékáját a földön egy pokrócon tartja. Néhányan meg is nézik a faragványokat, de senki nem vesz a középkorúférfitól semmit. Az emberek nyüzsögnek a téren. Mikor közelebb érsz a kaszárnyához, megpillantod a városházát. Az épületnek három ajtaja van. Az ajtók mellett, és előtt szobrok vannak. A szobrok embereket ábrázolnak. A házból és a házba tucatjával mennek, illetve jönnek az emberek. Közelebb érsz a kaszárnyához, és már éppen mennél be, mikor a két őr, a fegyvereivel elzárják az utad. A jobb oldali megszólal.
-Üdv idegen. Miért akarsz bemenni ide?
Szigorú tekintettel néz rád, és várja a válaszodat.

[Ruyan]

Garon

<<Nem szimpatikus ez a kapitány. Először megkötöztet, aztán szabadon enged. Most akkor mit akar? Egyébként is nem kéne egyből megkötni mindnekit... A társaim meghaltak. Nem tudtam segíteni nekik. Lehet Sogron kívánta így. Mostmár nincs mit tenni, követem ezt a parancsnokot, bár a szekeret nem nagyon tudom vezetni, de megpróbálom.>>

Az úton csendben vezetem a kocsit, a városba érve kicsit nézelődöm. Amikor a parancsnok mutatja mi merre van, figyelmesen nézem. Miután megérkeztünk az istáló elé leveszem Jiniet a ordéról és megkérem a kapitányt, hogy mutassa merre van az orvos. Miután odaértünk a gondjaira bízom a lányt és a kapitányhoz fordulok:
- Mondja csak! Tulajdonképpen mit is szeretnének tőlem? A szavaiból úgy vettem ki, hogy már várnak valakit. Miért is várnak engem? Ugyanis én nem tudok semmi ilyesmiről.

[Mesemondó]

______________________________________
KM: Wolftern
Helyszín: Sinemosi Liga - Paralk Kikötő városa
Időpont: Pyarron szerint 3671. Adron terce "A tűz és a fény hónapjai" /száraz évszak/ 14.nap este
Résztvevők: Garon Re'Srion
Esemény: A kaszárnyában
_____________________________________



//a szekér vezetéséért +2tp//

Bementek a kaszárnya ajtaján. Belépve egy nagyon hosszú folyosón találod magad, tele ajtókkal. A folyosón kellemesen hideg van. Ahogy közelítetek a folyosóvége felé, úgyérzed, mintha a járat egyre jobban szűkülne. Jinie-vel a kezedben éppen, hogy elfértek a folyosón. A parancsnok előtted, mutatja az utat. Nyugodtan sétálgattok az orvos szobája felé, a vezetődön, úgy veszed észrel, hogy valamiért ideges. Beléptek a folyosó végén található szoba ajtaján. Egy hatalmas teremben találod magad. A helység 2 szintes. Veled szemben, egy lefelé vezető csiga lépcsőt látsz, mellette a felsőszint lépcsője van. Elindultok a lépcső felé. A terem tele van városőrökkel, akik nem nagyon figyelnek fel rád. Balra tekintesz az egyik asztalon 3 ezüst van középen. A körülötte ülő őrök kezében kártyalapok. Gyorsan felértek a felső szintre, ahogy elnézed ez a katonák szállása. A felső szinten körbe vannak a szobák. Huszonvalahány szobát veszel észre első pillantásra.
-Gyere erre!
Mondja a parancsnok, majd jobbra lefordultok. A folyosó végén van egy ajtó. Odaérkezvén, a vezetőd bekopog a szoba ajtaján. Néhány pillanat múlva be is léptek. A szobába egy alacsony középkorú férfi ül, egy asztalnál, épp hogy kilátszódik az asztal mögül. Kezében a tollal, int hogy gyertek beljebb. Beléptek. A kapitány becsuklya az ajtót. Közben az orvos, odamegy az egyik ágyhoz.
-Fektesd le ide. Mi történt vele? Ahogy elnézlek, neked se volt könnyű napod.
Gyorsan odaviszed Jinie-t az ágyhoz, hiszen már 5 perce cipeled, és akármilyen könnyű a lány teste, nem vagy hozzászokva a fizikai munkához. Az orvos a lány, homlokára rakja a kezét, majd odamegy az asztala mellett található szekrényhez, és kivesz valami üvegcsét. Közben szétnézel a szobában. A helységben 2 ágy található. Az íróasztala mellet különböző, szerszámok, ami a gyógyításhoz kell. Mondjuk soha nem tudtad megállapítani, hogy miért is segítenek, ezek a gyógyításban, hisz a mágia jóval erősebb, gyorsabb és biztosabb. Igaz a feleségedet is mágiával próbáltad meggyógyítani, mégsem sikerült. Kicsit elszomorodsz, és elgondolkozol a dolgon. Mire feleszmélsz már az orvos, a lány sebeit kötözi. Úgy döntesz nem akarsz zavarni, ezért elindulsz kifele a szobából, már épp nyitnád az ajtót, mikor az orvos megszólal.
-Ne menj sehova fiam. Ha a lányt elláttam te jösz.
Így hát, nem mész sehova. A parancsnok közben az orvost figyeli. Mivel nem nagyon értesz, az orvoslás tudományához, úgy döntesz jobban szétnézel, a szobában. A szekrényen és az asztalokon kívül nem látsz más érdekes dolgot, kivéve, a szoba ablaka, ami a szép parkra néz. Odasétálsz az ablakhoz és nézed az utcán járó embereket. Egy félórába is beletellett mire az orvos bekötözte, és ellátta Jinie sebeit. Mikor végzett átmegy a másik ágyhoz.
-Akkor ez is kész. Gyere csak ide fiam! Ülj le ide. A felső ruházatoddtól szabadulj meg amíg hozok vizet. Jinie ágya mellől elveszi a vizestálat, aminek a segítségével, kitisztította a sebet. Majd kimegy a szobából.
-Akkor én nem is zavarok. Lent leszek, ha segített magán is az orvos, akkor lenne még egy pár kérdésem.
Mondja a parancsnok, majd ő is kilép a szobából. Egy két perc múlva visszatér az alacsony férfi, kezében a vizes tállal. Ruháidat, közben levetted. Megfog egy rongyot, amivel elkezdi kitakarítani a sebeidet. Majd bekötözi és végül ad egy üvegcsét. Az üvegcsében található vöröses-barna italt felhajtod. Az íze az erőspaprika és a grapefriut keverékére emlékeztet.
-Itt van ezt idd, meg! Fertőzés elleni orvosság. Szerintem végeztünk. A parancsnok már biztosan vár, és biztos te is fáradt lehetsz. Úgyhogy nem tartalak fel.
Visszasétál az asztalához, leül és folytatja az írást. Közben felöltözöl, és megköszönöd neki hogy meggyógyított. Már épp lépnél kifele az ajtón, mikor az orvos ismét megszólal.
-Szívesen. A lány csak elájult, de holnapra már biztosan jobban lesz. Magának is pihenést javaslok.
Majd ő is elköszön. Kilépsz a szobából és megkeresed a vezetődet. Mikor leérsz a lépcsőn azonnal meglátod a tőled jobbra található pult mögött. Odasétálsz hozzá és megkérdezed néhány dologról.
-Mit szeretnénk? Azt szeretném megtudni, hogy hányan voltak a tolvajok. És hogy honnan jöttek? Esetleg odavarázsolták őket, vagy csak egyszer megjelentek? Ön éhes? Ha éhes vegyen el valami, magának tetsző ételt.
A pulton ki van rakva néhány tányér. Az egyiken csirke hús és krumpli, a másikon paprikáskrumpli, a harmadikban pedig főtt krumpli és kolbász található. Míg nézelődsz, a vezetőd elvesz egy tányért a pultról, ami meg van rakva csirkehússal és némi burgonyával. Elindultok a kártyázók felé. Odaérve leültök egy üres asztalhoz. Néhány falat után folytatja a beszédét a parancsnok.
-Hát akkor rosszul vette ki. Várni ugyan várunk, valakit, de nem hinném, hogy önt érdekelné a dolog.
Majd befejezi a mondandóját és elkezd enni, közben rád figyel és várja a válaszodat. Feltűnik, hogy a vezetődön, a nem rég látott idegesség, már nem látható.

[Ruyan]

Garon

<<Húh, jó nagy ez a kaszárnya. Nem láttam még ekkorát, bár igazság szerint nem sok kaszárnyában jártam eddig.>>

Az orvosnál kényelmetlenül érzem magam.
<<Ez a sok üvegcse, meg eszköz, nem tudom mire való. Gyógyítani lehet vele annak aki ért hozzá. A mágia tényleg jobb, de én azzal sem tudok gyógyítani. Ez az első és egyetlen próbálkozásomból kiderült. Vizet? Na jó legyen, csak ne sok. Fertőzés elleni orvosság? Csak nincs valami bajom?>>

A sebeim kitisztítása előtt leveszem a vándorszentélyemet is, nehogy víz közelébe kerüljön.

- Mondja uram minek nekem fertőzés elleni gyógyszer? Csak harcoltam, nem fertőzött betegek közt mászkáltam. Köszönöm, de nekem nincs rá szükségem- közben kezemmel hárító mozdulatot teszek.

<<Még a végén minden egyes kis karcoláskor valami löttyöt akarnak megitatni velem. Ilyet nem hagyna egy sem Sogron igaz követői közül. Még hogy orvosság... Pheh.>>

Miután végzett az orvos elindulok az ajtó felé, közben köszönetet mondok az eddigiekért.
- Köszönöm, hogy elláta a sebeimet és Jiniét is- majd kimegyek

Megkeresem a parancsnokot, majd leülök vele szemben. A kínálásra szedek magamnak ételt és én is enni kezdek, közben felelek a kérdéseire.
- Nem tudom hányan voltak a tolvajok, én hármat láttam, akikkel harcoltam. Egyszer csak megjelentek a hídon és pénzt követeltek az átkelésért, mi pedig nem akartunk adni nekik, ezért megtámadtak. Védtük amgunkat, aztán megérkezett ön az embereivel. Röviden ennyi történt.
- Lehet, hogy nem engem vártak, de mostmár kíváncsi vagyok a dologra, tehát mondja csak el nyugodtan, mert érdekel.

[Mesemondó]

______________________________________
KM: Wolftern
Helyszín: Sinemosi Liga - Paralk Kikötő városa
Időpont: Pyarron szerint 3671. Adron terce "A tűz és a fény hónapjai" /száraz évszak/ 14.nap késő este
Résztvevők: Garon Re'Srion
Esemény: A kaszárnyában
_____________________________________



//Mikor megkérdezed az orvost, hogy minek neked ez? Megvonja a vállát és elrakja a zsebébe az üvegcsét. Közben válaszol.
-Mert ha kitisztítasz egy sebet, fertőtleníteni kell előtte. Soha nem lehetsz elég óvatos. Az üvegben lévő gyógyital, az immun rendszeredbe jutott, mérgektől szabadít meg. Te karcolásnak nézed, de nem tudhatod, hogy a támadóid fegyverén volt-e méreg. Végül is, ahogy gondolja. Ha nem, hát nem. Nem erőltetem.
S visszasétál az asztalához, leül és folytatja az írást. Közben felöltözöl, és megköszönöd neki hogy meggyógyított //


-Értem.Válaszolja teli szájjal, majd tovább tömi a fejét, mint aki még soha nem evett. -A dologról a kapitány tudna mesélni, ha befejeztük a vacsorát, elviszem a kapitányhoz. Igazából senkit nem vártunk, csak fura dolgok történnek itt a városban. Utazókat, és kalandorokat keresünk egy feladatra.

Mikor megettétek a vacsorátokat, a katona hátradől és várja, hogy befejezd a vacsorád, ha van még kérdésed válaszol rá. Hamarosan végzel az előtted lévő sült kolbásszal, és krumplival. A katona feláll az asztaltól.
-Kövess.
Elindultok, a bejárati ajtófelé, mikor a mellette lévő ajtó kinyillik, és kilép két férfi. Az egyik biztos a kapitány lehet a másik férfit utazónak találod. Az utazó kinézete: 185cm magas 80kg, hosszú hó hajú férfi, kinek nemesen metszett vonásai és smaragdzöld tekintete letűnt korok dicsőségét idézi. Fekete csizmája halkan koppan, éj köpönyege lebben. Kivillan egy csontokból és ezüstből készült amulett, fekete inge takarásából, Ahogy kilép az ajtón. A vállán és a nyakán átakasztva, egy hangszert pillantasz meg.

//A többit, majd akkor írom, ha Fentagor is válaszolt.//

[Fentagor]

/Fentagor/

Hallgatom a kapitányt, és közben szürcsölgetem a borát. Mikor befejezi ránézek.
-Köszönöm elfogadok még egy pohárral a borából hisz igen ízletes. *mosolyodom el*
-Nem egy hétköznapi feladat annyi szent. És nem is épp egyszerű. Van rajtam kívül még valaki akit megbízott ezzel, vagy egyedül kéne utánnajárnom a dolognak?
<Ez tényleg egy őrült város.>
-Egyébként meg ami a fizetséget illeti. 50 arany és megegyeztünk. Vagy maradunk a 40 aranynál és kérnék egy apró szivességet.
Nézek a kapitányra és várom a válaszát.

(Ha válaszolt utána mehetünk az ajtóhoz )

[Ruyan]

Garon

<<Immun rendszer??? Az meg mi a fene? A méreg az már más, az ellen lehet hogy kellene. Bár én nem láttam mérget a zsiványok fegyverén, de ki tudja.>>

- Ja, hogy ez az izé mérgek ellen jó!- mondom az orvosnak- Akkor azt mondja, ne azt, hogy fertőzés ellen. Ha tényleg méreg ellen van, akkor kérem.
<<Ez egy kicsit kínos, de nem hiszem, hogy sokan tudnák hogy ez mérgek ellen is használ.>>

Vacsora közben a parancsnokot hallgatva elgondolkodom és nem kérdezek többet.
<<Sebeim bekötve, hasam tele. Bár nem kéne kötés, ha fizettünk volna és akkor a csapt sem hallt volna meg. De ekkora pofátlanságot... Ennyi pénzt elkérni egy átkelésért. Nem hagyhattuk. Akkor sem jó felelősnek érezni magam emiatt.>>

Miután végeztem követem a kapitányhoz. A kapitány melletti férfit mikor meglátom ledöbbenek.
<<Egy másik toroni? Mit kereshet itt? Ötletem sincs, de majd kiderül>>

- Jó napot kapitány úr- köszönök közös nyelven, majd toronira váltva folytatom a másik férfira nézve- És jó napot Önnek is. Mi szél hozta erre?- közben a rangjához méltó üdvözlési formulával köszöntöm. //Én nem tudom, hogy melyik kasztba tartozhat, de a karakter valószínüleg felfedezi ennek nyomait.//

[Mesemondó]

______________________________________
KM: Wolftern
Helyszín: Sinemosi Liga - Paralk Kikötő városa
Időpont: Pyarron szerint 3671. Adron terce "A tűz és a fény hónapjai" /száraz évszak/ 14. nap késő este
Résztvevők: Fentagor de’ Molay
Esemény: A Kaszárnyában
_____________________________________




-Hát egyenlőre nincs, de holnap kirakjuk a kiálltványokat a város fontosabb helyeire. És ha lesz valaki jelentkező maga után küldöm. Egyenlőre egyedül kell a dolog után járnia. Javaslom kezdje a kikötőben. Van egy ember, Orwonrik Himler, aki lehet hogy tud segíteni. De ne említse, hogy én küldtem. Ha lehet másnak se említse ezt.
Ismét kortyol a poharából, majd folytatja beszédét.
-Mi lenne az a szívesség? Remélem nem valami, nagy dolog?
Már épp válaszolnál, mikor a gyomrod egy hatalmasat kordul. A kapitány meglepödött arcal néz rád. Egy pár pillanatnyi kínos másodperc után elmosolyodik, leteszi a poharát, majd feláll az asztaltól.
-Milyen illetlen vagyok. Meghívtam vacsorára és elfelejtettem megkínálni.
A mögötte lévő asztal alatt, kinyit egy szekrény ajtót, ahova étel van bekészítve, két tálcára. Mindkettőt kiveszi, és a kancsó mellé rakja. Majd az íróasztalán levő papírokat gyors elpakolja, egy másik szekrénybe. Hátrafordul és a tálcákat az asztalra rakja. Mindkét tálcán sültborda, és egy nagy adag krumpli található. Kettő illetve háromkaréj kenyérrel. A tálcákon lévő étel, eléggé ki van hűlve. Az egyik tálcát eléd tollja, majd a boroskancsót is az asztalra helyezi.
-Elnézést, hogy hideg az étel. Csak sok dologom van. Ez a dolog, miatt nagyon felszaporodtak a teendőim, és kiment a fejemből a meghívás. Nem gondoltam volna, hogy eljön, de azért a biztonság kedvéért bekészíttetem a vacsorát. Jó étvágyat!
Mondja, és hozzá lát az evéshez.

[Fentagor]

/Fentagor-a kaszárnyában/

<Ez a fránya gyomorkorgás, ez kellemetlen!> De elfogadom a kínálását és amikor el kezd enni én is hozzálátok.
- Szerintem nem nagy kérés, sőtt. Van itt egy semmirekellő uzsorás aki sanyargatja a népeket. Mindenféle piszkos trükkel pénzt csikar ki az emberekböl. Fenyegeti és zsarolja az embereket, védelmi pénzt szed. Nekem is akadt vele némi nézeteltérésem. Szerintem jobb lenne a városnak, a benne élőknek, ha ez az ember hűvösre kerülne. Hisz csak a közbiztonságot rontja, amit épp helyre akar pofozni. Nos ennyi lenne csupán. Egy gonosztevő méltó megbüntetése.
Várok egy kicsit, hogy hogyan fogadja ezt. Majd folytatom.
-Nos akkor a feladathoz holnap neki is látok, ha lenne még megbízható jelentkező azt küldje majd az öreg fűzbe.

[Mesemondó]

______________________________________
KM: Wolftern
Helyszín: Sinemosi Liga - Paralk Kikötő városa
Időpont: Pyarron szerint 3671. Adron terce "A tűz és a fény hónapjai" /száraz évszak/ 14. nap késő este
Résztvevők: Fentagor de’ Molay
Esemény: A Kaszárnyában
_____________________________________




A kapitány megfogja a tálcán lévő villát, és elkezd enni. Látva, hogy a város kapitánya eszik, te is a kezedbe veszed a tálcán levő villát, és neki kezdesz a vacsorádnak. Az étel nem nagyon ízletes, de azért nem olyan rossz, hogy egyszer ne lehessen megenni. Mivel még ebédelni se ebédeltél, nagyon éhes vagy. Néhány pillanatig, csak az étellel foglalkozol, közben a szobába teljes csend uralkodik. Majd mikor úgy érzed, hogy kicsit csillapítottad éhséged, felvázolod a kapitánynak az "apróságod"
-Tombar Aldaras Zixsenről beszélsz?
Mikor befejezted mondandód, kérdőn néz rád. Majd, a szemedből, és ahogy beszélsz róla gyorsan kitűnik, hogy: Igen róla van szó. Feleszmélve a kérdéséből rögtön folytatja is, a beszédét.
-Hát nem is tudom. Sajnos, igen nagy befolyással rendelkezik, és ha tömlöcbe is záratnám hamar kiszabadulna. Így közvetlen nem verhetem bilincsbe.
Válaszol a kis apróságodra, kicsit fanyarul. A hangjából, úgy ítéled meg, hogy neki is meggyűlt a baja vele. Mivel nem nagyon tudtok a kapitánnyal megegyezésre jutni, mindketten úgy döntötök, befejezitek a vacsorát. Majd az étkezés után a bor mellett megeggyeztek. Így hát, folytatjátok az evést. Evés közben azon filózol, hogyan bírnád a kapitányt, rávenni, hogy segítsen. Egyszer a férfi szeme felcsillan, és az eddigiekhez képest, mély hangján megszólal.
-De lenne egy ötletem! Szerezzen valami bizonyítékot. Mondjuk a Tavaszi virágok nevű csehóról.... Mostanába sok kereskedő megfordul. Az énekesnők gyorsan fogynak, és jönnek helyettük újak. Ha találsz bizonyítékot, akkor ez alapján, rabszolga kereskedelemért tömlöcbe vethetném. Ez ellen még a bíró, és a jegyző con Sogar se tehet semmit. De ha inkább úgy döntesz, hogy jó lesz az 50 arany, akkor megeggyeztünk.
Hangjában egy kis aljasságot fedezel fel, mikor Tombarról beszél. Ekkor megakad a szemed az asztalon lévő tányéron. A kapitány többet beszélt, mint te, és mégis mindjárt üres a tányérja. Nem érted, hogyan lehetséges ez. Mikor ismét a feladatról beszélsz elmosolyodik, és fejével bólint. Folytatod az evést. A kapitány szó nélkül, önt, még egy kis bort, a már félig levő poharadba. Majd a poharát koccintásra emeli, és várja, hogy koccintsatok.