/Arvaroll/
Szerencsére hamar véget a harc. Hiába keresem Rahimot, elnyelte a föld. Jó utat a pokolba, dzsinnek sötétszívű ivadéka.
Az útitársaim közül többen is talpon maradtak, ezért leszűröm a következtetést - mi győztünk. Vigyorogva indulok a legközelebbi sötétruhás felé, mikor valaki megszólal:
-Utastársak! Szeretnék megkérni mindenkit, hogy ne nyúljon a halottakhoz, amíg át nem vizsgáltam őket. Köszönöm...-
A fene, egyedül akarja kifosztani őket? Végül is ők harcoltak, de ezt nem kell az orrukra kötni. Amíg a sebével foglalkozik, folytatom az utamat és megnézem a testet. Amennyiben tényleg halott, átnézem, bár nem hinném, hogy bármi is lenne nála.
majd gyors pillantást vetek a karavánbeli halottakra. Vajon volt idejük kifosztani őket?
Hangosan megszólalok:
Üdv, a bemutatkozást későbbre halasztanám. Nem kellene leellenőrizni, hogy vannak-e túlélők? Esetleg mindkét oldalon? És hiányozik-e közülünk valaki?
Rahim, te hiányzol, féreg. teszem hozzá gondolatban