A Vihar elõtt...

[Quiasse Limenel Umassyras]

(Carolina con Ragucci)

*Lassan feleszmél. A kislány szavai zökkentik vissza a valóságba teljesen. Végignézi Syil sebeit, majd megfordítja és óvatosan eltöri a nyíl végét, hogy ne akadjon el semmiben, aztán odakúszik a lányhoz és a karjaiba veszi. Neki is megnézi a sebesülését és próbálja ellátni.*

[Fény]

(Sielle, a Villámkezû)

* Sielle nem ellenkezik. Ez az az eset, amikor kivételesen nem igykeszik mindanárom megmutatni, hogy õ itt igenis felnõtt. Összeszorított fogakkal tûri Carolina ténykedését, fájdalmáról csak a patakzó könnyei árulkodnak és a görcsös ujjai, ahogy a zsákja szélét markolják elkeseredetten.*

[Meridian]

(Nichen de Azadyr

*Elégedetten nyugtázza, amikor látja, hogy ellenfelét sikeres támadással kicsit összezavarta, és hogy Con segíti. Mikor a nyílvesszõ a másik harcos lábába áll, még dühösebben támadja a fekete ruhásokat. Észreveszi a mellette elsuhanó árnyat, és már csak azt veszi észre, hogy ellenfelébõl spriccel a vér. Utána az íjászok felé néz, és látja, hogy már azok sincsenek életben. Térdre esik, és megfogja a sebét, majd keres egy ruhafecnit, és nekötözi fele sebesült karját, ha valaki meg nem akadályozza. Térdel, mellette véres kardja, és csak zihál, nem szól semmit. Lassan felemesli a tekintetét, és végignéz társain: látva, hogy gyakorlatilag nincs sértetlen, halványan elmosolyodik.

-Látom...jól megizzasztottak...minket...jó erõsek...voltak...

*Ajkai közt préseki ki a szavakat. Még mindig térden marad, és a többieket fürkészi.

-Köszönöm, Kraal...és Carolina...nélkületek...nem sikerülhetett...volna...életben maradni...

[Kraal Mornan]

*Kraal, miután a lány otthagyta, Nichenhez lép, és felsegíti. Köszönõ szavit hallva mélyen meghajol, és így szól.*

-Íe. Semmiség. Ez a legkisebb amit tudtam tesz, Nichen-san.

[Tysson-lar]

(Bedal Alen)

* Mikor a második tõr szúródik Bedalba, elszürkül elõtte a világ. Hírtelen megszédül, majd a fájdalomközpontjában odító fájdalom hatására elveszíti egyensúlyát... Akár egy zsák, úgy terül el a fölrdön. Lábából a finoman csordogáló vér hamarosan megalvad, ám abban a természetellenes pózban a testben lévõ fegyver igencsak erõs lüktetõ fájdalmat okoz. Nem telik bele pár pillanat, és eszméletét is veszti. Kardja kihullik kezébõl, és jó fél métert gurul arrébb. Nemigen láthatja, Carolina mit tett, útolsó gondolatai a következõk.*
<... Sogron... elbukunk! Ha Ordanban lennék már régen... de ezt még megkeserüli Nichen bennehagyni a mágiahasználót a szarban Új felállás várható... ahh egy másik tõr... ...>

[Joe Lyon]

( Con Bronta )

* Látván, hogy támadása sikertelen, gyors visszahúzza fegyverét és egy pillanatra védekezõ állást vesz föl, hogy ellenfelei támadásait ki tudja védeni, majd ellen tudjon támadni. Ekkor éri combját a vesszõ. Hatalmas erõvel szalad végig testén a fájdalom. Egy pillanatra meg is tántorodik és elsötétül elõtte a világ, de tudja, hogy ha most nem vesz magán erõt elvész. Hátrébb lép vakon a fájdalomtól, majd erõt vesz magán és ismét ellenfeleire tekint. De csak tekintene, mivel az iszonyatos pusztítás látványa fogadja. * < Mi történt itt!? Nem tudom elképzelni míly erõ, mely ezt egy szempillantás alatt véghez tudja vinni. > *Mikor jól szemügyre veszi társait és az elesett ellenfeleket megpillantja, hogy Bedal is a földön fekvõk között van. Erõt vesz magán és lábát húzva a sogronita felé közeledik.*

// Egészségpróba: 2-tdobtam, így megvan //

[Mesemondó]

_____________________________________________________________

KM esemény
Helyszín: Erion, Kapuk Tere
Idõpont: Õsszel, Dél
Résztvevõk: Mindenki
_____________________________________________________________


Carolina:
Láttod,amikor Syil felé vánszorogsz,hogy megprobál felkelni ám a vállában levõ nyilveszõ a fájdalmon kivül nehezebbé teszi a mozgást is hiszen a teljes jobb keze lebénult.Amikor az ölébe dölsz balkezével megfogja a fejed.
-Jól van ne sirj...Vége van már.Megmentetted az életünket és ezért nagyon hálás vagyok neked Köszönöm.
Amikor letöröd a nyilveszõ végét összeszoritja a fogát és hangosat szisszen a fájdalom hullám miatt,majd Sielle felé fordul.
-Láttod nem is fájt Harapd össze a fogad nem fog fájni neked sem

Kraal Mornan:
Átviszgálod a támadóakt.Az udvaron levõ 3 támadónál nem találsz semmit mig a kinti 5 rámadó fegyverei igen csak ismerösnek látszanak.Mintha ilyeneket már láttál volna egyszer a kereskedõ egy néhány emberenél és akkor azt mondták neked,hogy ez jellegzetes toroni fegyver,amit a fejvadászok elõszeretettel használnak.Azonban ennél többet nem találsz náluk.Néhány ezüst pénz van az egyik harcosnál az övére tüzött szütyõben,amit ha akarsz magadévá teheted.

[Joe Lyon]

( Con Bronta )

* Kissé húzva lábát Bedal közelébe ér. Letérdel mellé és megnézi, hogy ad-e még a sogronita valamilyen életjelet. Mikor érzékeli, hogy még lélegzik, fölpillant és a többieknek szól:*

- Segítsetek! Bedal még életben van, de gyors gyógyítóhoz kell jutnia! *Majd seggre ül és saját vérzõ sebét vizsgállgatja*



/ / Remélem nem baj kedves KM, hogy önállósítottam magam, de kimaradtam az elõzõ reagodból, amit annak tulajdonítottam, hogy el tudok Bedalig sántikálni.//

[Quiasse Limenel Umassyras]

(Carolina con Ragucci)

*Mikor letörte a nyílvesszõt, magához öleli Sielle-t és csitítgatja kicsit. Közben aggodalmas tekintettel vizslatja Syilt.
Fogja magát és feltápászkodik. Felkapja a kislányt a karjába és a fogadóba siet vele. Nem igazán érzõdik, hogy kicsit is nehéz lenne neki Sielle. Magabiztosan és gyorsan siet be vele és az elsõ tulajnak látszó alaknak odaszól, hogy hívjon vajákost meg felcsert. Megkeresi a fogadó hõforrását (valószínüleg egy kemencét vagy kályhát és odaviszi a lányt. Szépen leülteti, hogy a sebesülése ne érjen semmihez, majd kifelé menet még megsürgeti a fogadóst. Kisiet és visszamegy a többiekhez. Syilhez megy és segít neki felállni. A nyakába veszi a férfi egyik karját és átkarolja a hóna alatt. Õt is eltámogatja a fogadóba és visszatér megint. Most Bedalt próbálja elvinni a fogadóba, ha nem megy, akkor segítséget kér valakitõl, aki még járóképes. Megint fellobog a tûz a szemében, de nem õrült küzdenivágyást sugároz, hanem aggódást és elszánt törõdést. Addig nem pihen, amíg mindenki a fogadó meleg biztonságában nincs, és ha nincsen még itt sebgyógyító, akkor maga kéri el a címet és maga rohan érte.*

[Kraal Mornan]

*Miután Nichent is felsegítette, visszatér a többiek - fõképp Car - mellé.

A vér ismét kezd szemébe folyni, ideges mozdulattal rázza le.*

- Nos lát? Tudok kardforgat! Mehetnék veletek?

[Mesemondó]

_____________________________________________________________

KM esemény
Helyszín: Erion, Kapuk Tere
Idõpont: Õsszel, Dél
Résztvevõk: Mindenki
_____________________________________________________________


Carolina az aggodalom miatt erõt véve magán szinte mindenkit egyedül becipel egy közeli ivóba.A ivó egy félig pincehelységbõl lett kialakitva.Méretre nem nagy, csupán 2 asztal tucatnyi szék egy bár pult szerûsség taláható benne és ami a legfontosabb sarokban egy kályjával.A kályha köré gyültek ki oda ül és kit fektetnek.A tüz ropogása és melege lassan magához tériti Bedalt mintha csak maga a Tüzkobra adna neki egy kis életerõt.A fogadós egy 30-s években járó párocska.A férfi áll a pultnál,néha néha hátra megy a raktárból és pakolja fel a polcra a különbõzõ italokat mig a nõ törölgeti az asztalokat és a székeket.Mikor betérdek igen csak meglepõdnek,de úgy néz ki,hogy már megtanulták azt,hogy ha ilyen sebesültek térnek be jobb ha nem kérdezõködnek,mert csak az életükkel játszadoznának....

Amikor Kraal felveti,hogy tud harcolni Syil'Drun feléje fordul:
-Talán ezt a dolgot beszéljük meg vhol máshol.Minél elõbb el kellene tünnük innen...

Carolina:
Mikor Syilre pillantsz aggodalmasan észreveszi rajtad a férfi,de nem mond semit.Amikor vállon fogva elindultok az ivó felé ad neked egy puszit.

-Ne aggodj.Túlélem Úgy magamhoz ölelnélek,de csak az egyik karom mükõdik most.

Ahogy közelebb huzodsz hozzá érzed,hogy mintha izzadnak vagy csak izzadot? Talán hideg verejték a fájdalomtól?Ki tudja...

[Meridian]

(Nichen de Azadyr)

*Amikor felsegíti Kraal, hálás tekintettel néz a kardmûvészre, majd követi Cont Bedalhz. Látja, hogy a sogronita még lélegzik, ezért ott várja emg Carolinát, mert közben látta, hogy a lány a többi sebeeültet is beviszi. A lány távozása után Bedallal odasántikál Conhoz:

-Na, gyere barátom! A harcban is segítettük egymást, ne változzon ez a harc után sem!

*Azzal felsegíti Cont, és egymásba kapaszkodva halad a két harcos az ivó felé. Odabent az egyik székre Nichen leülteti cont, a másikra mga rogy le. Várja a gyógyítót, pontosabban csak reméli, hogy a mozgásképes társak segítenek ennyit.

[Joe Lyon]

( Con Bronta )

*Látván, hogy sebe eléggé mély és, hogy a vérzés kissé lassult, de nem ált el fel áll és zsákja közelébe biceg, majd ott ismét leül a fal tövébe. Kihúzza a zsák száját összefogó vékony kötelet, majd a seb fölött elköti combját. Mikor végez a mûvelettel figyeli, hogy a többieket, hogyan kísérik be a segítõ kezek a közeli fogadóba. Mikor Nichen hozzá lép és felajánlja segítségnyújtását Con bólint, majd felkel, kardját letörli és visszacsúsztatja hüvelyébe, illetve óvatosan hátára veszi a zsákot. Ezután a lovag segítségével a fogadóig el vonszolja magát. Mikor beérnek körbetekint a „vert hadon”, majd leül a faelkínált székre. Ezután Nichenre szegezi tekintetét, majd egy keserû mosoly mellette megszólal:*

- Köszönöm a segítséged! Jó volt veled együtt küzdeni!

[Kraal Mornan]

- De beszéljünk máshol. * morogja Kraal, és jobb híján szótlanul követi a többieket. Esetlegesen besegít valamelyik sebesült támogatásában.*

[Fény]

(Sielle, a Villámkezû)

*Sielle, azért annyira szürnyû állapotban nincs, hogy már járni se tudjon. Erõtlenül tiltakozik kissé Carolina ölbevevési kísérlete ellen, de nagyon nincs esélye a nála jóval nagyobb és erõsebb nõ ellen. Végül õ is odaguduckodik a kemencéhez és végre áttmelegszik a kinti, hideg, nyirkos idõ után. Még néha megtörölgeti a szemét, de így, hogy nem mozog, annyira nem fáj neki a seb. csendben ücsörög és nézi, hallgatja a többieket.*

<Sielle, meg fogsz dögleni... El sem jutunk Toronig, ha így folytatjuk... Ha elvisznek és kiderül... akkor õk tekerik ki a nyakamat, ha nem megyünk, akkor az itteniek... Jajj, mennyivel jobb lett volna Haonwellben maradni és nem eljönni azzal a három taplóval...>