(Jeffete Fortom)
*Szita válasza után kissé meglepõdötten, komoly arccal néz rá.*
- Jó, rendben. Többet nem kérdezek a múltról.
*Annyi fát fog fel ölébe, amennyit csak elbír, majd a táborhoz visszaérve hallva Szita kijelentését - a betegségére vonatkozót - kicsit komoran szólal meg.*
- Akkor majd leszek én elõször õrségben valakivel.
*Ha nincs senkinek kifogása ajánlatával, akkor még visszamegy az erdõbe fáért, egy fejbiccentéssel veszi tudomásul Maldar segítségét, s az egész fa szedés alatt igen szótlan, magábamélyedt arcot vág. Az újabb öl fa táborba vitele után még mindig szótlanul ül le a többiek közé, és várja, hogy a vacsora elkészüljön - lévén õ nem ért az ilyenekhez, nem tud benne segíteni.*