Tristani Krónikák I (ÚTK)

[Niobe]

( Seela Deranel )

* A válasz nagyon meglep, főleg ami a város alatt meghalt embereket illeti. *

- Elmondaná nekünk kapitány, hogy ki vagy mi volt a város alatti romoknál, ami ennyi ember halálát okozta? Hátha ez esetleg adhat némi támpontot a másik romnál lévő ismeretlenről.

[Yvett de Crei]

(Yvett de Crei)

*Az ork reakciója kicsit meglep - nem szoktam én ahhoz, hogy a mágiától valaki így megijedjen. El is kerekednek a szemeim kicsit... (hisz nekem ez természetesnek mondható).
A kapitány szavaira így nem futja csak egy félmosollyal megtoldott bólintás.*
<Persze... Azt mondja a Lar-Dor-i mágusok is sokára jöttek rá a varázstárgy nyitjára, hogy mire használható... Én meg beszélgessek róla ... Nohiszen...>
*Hogy Arg megnyugszik a válaszára és inkább leül, bennem megkönnyebbülést vált ki.
Újabb szavai őszinte mosolyra fakasztanak.*
- ... egy varázslónő... - *egészítem ki a mondandóját Argnak.*
...
- Tehát egy ősi romhoz mentek, amiről semmit sem tudni. Talán Kapa falvában többet tudnak mondani a körülményekről, a futár sebesüléseiről ... Gondolom, hogy Ön nem tud ilyen információval szolgálni, hogy milyen eredetű volt a sebesülése a futárnak?... Fegyver okozta, vagy valamilyen állat marcangolta meg, vagy egész más eredetűek... például égésnyom, fagyási tünet, zúzódások, ilyesmik...

[Mesemondó]

__________________________________________________
Mesélő: Sessaryen
Első fejezet: A kovács
Helyszín: Trisandan hercegség - Tristan
Időpont: Nyárközép, 10. nap, délelőtt
Résztvevők: Vasöklű Arg, Ramani Voineor, Seela Deranel, Yvett de Crei
__________________________________________________

- A faluba önerőből kell eljutniuk. Lovon alig két napra van innen a hegyek lábánál, nyugatra. Ha gyalog mennek, akkor négy nap járóföld. – válaszol Ramani kérdésére a kapitány.

Arg reakciójára értőn bólogat.
- Azért is megy a csapattal, fiam. – mintha egy újonccal beszélne, a kiképzésen. Tekintetéből is az látszik: katona-nyersanyagnak tekinti az orkot.

- Nem válaszolhatok erre a kérdésre. Sajnálom... – feleli Seela kérdésére a veterán hadfi. Tényleg őszinte megbánás ül a szemében. – Viszont annyit mondhatok, volt ott harc is, meg ravasz csapdák is…

- Hadd javítsam ki, de Crei kisasszony – mosolyog rá Yvettre a kapitány. – Nem a futár sebesült meg, ő a hírt hozta. A felderítőnk volt életveszélyes állapotban. És nem, nem tudjuk a felderítő sebeit. A futár elég szűkszavúnak bizonyult, mivel egy postagalamb volt az… - mosolyog kissé szélesebben. – Elnézést, hogy nem voltam az előbb pontosabb. A katonaságnál a futár többnyire ilyen megoldást jelent. Bár egy lovasfutár sem mondott volna többet, mint ami az üzenet… - legyint, úgy magának.

[Togar]

Ramani Voineor

Még egy kérdés útközben meg tudunk szállni esetleg valahol vagy a szabad ég alatt kell táboroznunk, nem mintha zavarna csak úgy készülök-mondom a kapitánynak.Majd a többiek felé fordulok.

-Esetleg megbeszélhetnénk mikor indulunk és hol találkozunk hogy mindenkinek legyen ideje felkészülni.

[Yvett de Crei]

(Yvett de Crei)

- Értem Kapitány!
*Nem firtatom tovább a dolgot. De valami itt nekem nem stimmel. Félinformációkat kapunk csupán. Elejtett megjegyzéseket, melyeket nem fejt ki jobban... ami lehet még a tudatlanságnál is rosszabb egynémely esetben.
Elmélkedni nem sok időm van... *
<Szabad ég alatt aludni? ... Lovon...? Lovon megtenni az utat?...>
*A meghökkenés, meglepődöttség egy kicsit kiül arcomra, majd rendezem vonásaimat.*
- Esetleg kocsival megközelíthető Kapa falva? Én ugyanis nem tudok lovagolni. - *nézek nyugodtan a Kapitányra minden szégyenkezés nélkül. Az éjszakázást nem firtatom - egyenlőre -, azzal talán megbírkózom ennyi év után.
Ramani hozzánk intézett szavaira rátekintek.*
- A magisztrátusba még vissza kell mennem a holmimért. 2-3 óra múlva tudok csak indulásra készen lenni.

[Thor]

(Vasöklű Arg)

-Nekem mindegy mikor indulunk. Tőlem akár most is mehetünk. Bár azon gondolkodtam, hogy ételt kellene vinni a hosszú útra. És én sem tudok lovagolni, de nem gond, már hozzá szoktam a gyalogláshoz. Én elmegyek ételért, majd tőlem indulhatunk is. És majd meg kellene beszélnünk, hogy hol találkozunk, mondjuk én nem ismerem ezt a várost.

*Ekkor elkezdem vakarni a szakállas arcom, mintha erősen gondolkodnék. Ez félig igaz, ugyanis azon töröm a fejem, hogy merre is van az a fogadó ahol megszálltam. Másrészt a bolhák okozta kellemetlen viszketést próbálom enyhíteni.

[Niobe]

( Seela Deranel )

- Mivel mindenkinek van dolga és nyugat felé kell menni Kapa felé, akkor szerintem ha van, a város nyugati kivezető kapujánál kellene találkoznunk úgy ebéd után. Addig mindenki összeszedi a cuccait, elintézi ügyes-bajos dolgait, megebédel és elmegy a találkahelyre. De mehetünk innen együtt is, elintézzük a dolgainkat és utána indulunk. Ahogy egyszerűbb, nekem bármelyik megoldás megfelel. Mivel nincs lovam, gyalogosan közlekedem, tehát alsóhangon négy napi élelemmel kell készülnie mindenkinek. * fejtem ki a véleményemet Ramani javaslatára. *

[Mesemondó]

__________________________________________________
Mesélő: Sessaryen
Első fejezet: A kovács
Helyszín: Trisandan hercegség - Tristan
Időpont: Nyárközép, 10. nap, délelőtt
Résztvevők: Vasöklű Arg, Ramani Voineor, Seela Deranel, Yvett de Crei
__________________________________________________

- A faluig nincs semmi más, csak az országút – ingatja a fejét a kapitány. – Jobb ha úgy készülnek, hogy szabad ég alatt töltik az éjszakát. Egyébként a hercegség útjai jó állapotban vannak, ha meg tudnak fizetni egy bérkocsist, akkor akár hintóval is utazhatnak.
- Van a városnak nyugati kapuja, az az Ónix kapu. Ott találkozhatnak egymással. Ezúton szeretnék jó utat kívánni. Az egyik apród kikíséri önöket. – lép az ajtóhoz, ezúttal a másikhoz, és kiszól rajta.
- Kísérd a vendégeinket a kapuhoz. – majd visszanéz rátok, némi aggodalommal a szemében, int egyet és kilép az ajtón, helyet adva egy fiatal fiúnak, aki az apród lehet.
- Erre jöjjenek, kérem.

A fiú levezet titeket a Főkaszárnya kapujáig. A belső udvaron, ahol már jártatok egyszer, egyre inkább türelmetlenebb a tömeg. Ám az elf nő és a hatalmas termetű ork láttán újra elnémul és részint áhítatos, részint hümmögő csöndbe merevedik.

A kapunál az apród meghajol felétek.
- Ha más nincs, akkor jó utat hölgyeim, uraim!

[Togar]

Ramani Voineor

-Nos ha megfelel önöknek akkor 3 úra múlva itt találkozunk és indulhatunk én legalábbis elmegyek eszem valamit és veszek némi útravalót mert mpstmár nagyjábúl tudom mire készülnek.Esetleg velem tart valaki vagy menjünk külön külön.-nézek a többiekre a választ várva.Majd megkérdem az egyik őrt merre van itt a piac ahol felszerelést tudunk vásárolni magunknak, és elindulok arra venni ezt azt ami hiányzik.

[Thor]

(Vasöklű Arg)

*Végig hallgatom a kapitányt, majd mikor mondja, hogy valószínű szabad ég alatt kell aludni, megvonom a vállam.

<Nekem aztán mindegy, én ott alszok, ahol van hely>

* Induláskor felemelem a csatabárdom, és a hátamon lévő bőr tartóba rakom. A bámészkodó emberek látványa nem zavar. Mikor rabszolgaként harcoltam rengetegen nézték, és egyszerűen megszoktam.

-Én szívesen veled tartok. -* Mondom a pikkelyvértesnek. *- Igazából egyáltalán nem ismerem a várost, és ketten talán hamarabb megtaláljuk a piacot, és a kaput is.

*Ha bele egyezik, akkor vele tartok a piac felé.

[Niobe]

( Seela Deranel )

* Miután a kapitány rövid úton lerázott minket, felveszem a hátizsákot, majd kifelé menet ösztönösen körbenézek és szemeimmel a hadnagyot keresem. Ha esetleg meglátnám, akkor úgy helyezkedek, természetesen véletlenül, hogy az Ork takarásában legyek. Kint a kapunál odafordulok Ramanihoz. *

- Nos, akkor én is veletek tartok, nincs olyan dolgom, amit ne tudnék mellettetek elintézni.

* Majd megvárom az elf nő reagálását a közös találkozót illetően és utána elindulok a többiekkel a piac felé, beszerezni a útravalót. *

[Yvett de Crei]

(Yvett de Crei)

*Mielőtt a Kapitán elmenne elköszönök tőle. De a visszanézése nem tetszik...
Gondolataimba merülve megyek a többiekkel, de az udvaron lévő beálló csend ismét arra késztet, hogy végignézzek magamon.*
<Nem lehet velem a baj, mert akkor ők is így megbámultak volna, és nem tették, nem vettem észre.>
- Csak tudnám, hogy mi ilyen érdekes... - *mondom magam elé halkan, lehetőleg, hogy más ne hallja meg, hacsak nem kifejezetten jó a hallása valakinek.*
- Nos. Inkább az Ónix kapunál találkozzunk 3 óra múlva. Addigra elintézek mindent a magisztrátusban.
A bérkocsiról mi a véleményük? Megérdeklődhetnénk, hogy mennyiért visz el bennünket Kapa falváig, s összeadhatnánk az összeget, ha megfelelő az ár mindenkinek.

[Togar]

Ramani Voineor

Ha nem probléma hölgyem én a saját lovammal mennék, de mivel a többieknek ugy látom nincs talán beszéljék meg.Elmegyünk beszerezni ami hiányzik és találkozunk.Addig esetleg megérdeklődheti mennyi a fuvardíj és akkor majd eldöntjük mivel is megyünk.-mondom.Ha a többieknek nincs kifogása elindulok a piacra szétnézni.Vagy 6 db üres üveget szeretnék venni meg egy kis dobozt amibe belerakhatom.
Közben megkérdem a velem tartóktól.

-Nektek mire van szükségetek? Némi szárított kaja nem árt mert nem tudjuk meddig leszünk benn azon kívül?

[Thor]

(Vasöklű Arg)

*Mikor Seela is velünk akar jönni, csak bólintok egyet, hogy nekem nem gond.
A pikkelyvértes fickó kérdésén elgondolkozok.

-Hát…ő, kell sok szárított hús, meg kulacs a víz miatt. De nem is kulacs, inkább tömlő, abba több víz fér. Más nem jut eszembe. Nekem nem gond, hogy gyalogolni kell, de ha akartok tű’lem szekérrel is mehetünk.

*Ha a piacon vagyunk, körbe nézek, és húst, meg tömlőt keresek.

[Yvett de Crei]

(Yvett de Crei)

- Nekem természetesen nem probléma, ha a saját lovával jönne. Ez csak természetes. - *biccentek Ramaninak, majd megvárom még a félelf leány és az ork válaszát is.
Aztán arra veszem az irányom, amerre a kocsisom tartott. Megkeresem.*
- Készen is volnék. Azonban megkérhetném arra, hogy segítsen még nekem? Természetesen nem ingyen gondoltam.
Nem ismerem a várost, sem a lehetőségeimet. Több napra kellene összekészítenem élelmet magamnak. Segítene ebben?