Al-Abadanai kalamajka

[Mesemondó]

_____________________________________________________________

KM esemény [Yvett de Crei]
Helyszín: Abadana - a sivatagban
Idõpont: Alborne terce - az Álmok hava
Résztvevõk: Salah ibn Mu’tasim (Alauron) , Kalmon Yadah (Quator ar Zaraquer) , Gorden Harunn (Gorden Harunn) , Flamme O'Styg (Flamme O'Styg)
_____________________________________________________________

*A karaván többi tagja eléggé mogorván nézik az újonnan érkezőket. Kalmonra szinte gyűlölködő pillantásokat vetnek. Gorden és Salah egy két szófoszlányt elkap, hogy rossz ómennek tartják a két igen furcsa idegen felbukkanását egyazon a helyen. Gorden dörömbölésére a túloldalt halk szöszmötölés hallatszik, majdan egy cseppnyi ablak tárul fel az ajtóban. Mögötte egy vénülő dzsad férfi igen mogorvánt tekint ki. Amikor meglátja Gordent felszalad a szemöldöke a homlokára, kicsit jobban kikémlele, s meglepődöttség ül ki arcára amikor Salah mellett meglátja a másik nem országbéli idegent.*
- Mit akartok? Mondtuk már senki nem jöhet be... Türelemmel várjátok meg, míg Galardzsa elrendezi sorsát a bűnösnek...

[Alauron]

(Salah)

- Én a segítségedre lehetek, és levehetem válladról a terhet. Eressz be minket, mégha idegeneket látsz is mellettem, tudom mit csinálok.
Tekintetét az égnek emeli, és átható pillantással folytatja, odahajolva hozzá kemény szavakat intéz.
-Mert nem először kelne fel gaz gyilkos üldözésére az abadanai Salah ibn Mu'tasim, Ferdehajlamú Bilal Veszte! Tágulj az útból, és engedd, hogy náladnál alkalmasabbakkal beszéljek!

[Mesemondó]

_____________________________________________________________

KM esemény [Yvett de Crei]
Helyszín: Abadana - a sivatagban
Idõpont: Alborne terce - az Álmok hava
Résztvevõk: Salah ibn Mu’tasim (Alauron) , Kalmon Yadah (Quator ar Zaraquer) , Gorden Harunn (Gorden Harunn) , Flamme O'Styg (Flamme O'Styg)
_____________________________________________________________

*Salah fellépésére az öreg dzsad először elkomorult, dühös képet vág, majd egy pillanat alatt megváltozik arckifejezése. A pillanatnyi düh, csodálattá és egyben félelemmé is alakul. A kis ajtótól zárkattanás hallatszik, majd az öreg alakja jelenik meg a kitárult résen. Salah felé int, hogy lépjen be a kapun. Gordenre emeli a tekintetét, majd nagyon gyorsan be is csukja az ajtót Salah mögött miután a férfi belépett a kapun. Salah egy kis csarnokszerűségbe érkezett. Talán 3 m mélységű lehet, de a hossza 10 is megvan. Szétnézvén észreveszi, hogy a feje felett legalább 10 nyílpuskával felszerelt dzsad harcos figyeli a falakon kialakított őrposztokon.*
- Itt meg kell várjon... szólok a vezérnek...
*Azzal elsiet bal kéz felé egy a falban tátongó ajtónyílás felé.*

[Gorden Harunn]

-Az én nevem Gorden Harunn, és e város szülöttének mondhatom magam. Kérlek téged, hogy vidd hírül a fényességes sejkhez, hogy én és a barátaim, akik tapasztalt kalandozók, felajánljuk szolgálatainkat szeretett városunk védelmében. Nem engedhetük, hogy a gyilkosok szabadon járjanak közöttünk és veszélyeztessék szeretteinket. Édesanyám s a városban van, és bizony nagyon féltem. Már régen jártam itthon, és ezért szeretném látni. Remélem a tiszteletre méltó nagyúr megérti kívánságomat, és elfogadja kardjaink szolgálatát.
*Mondom és mélyen meghajlok.*
<Szegény anyám ha tudná, hogy egy karnyújtásnyira vagyok tőle, és mégsem engednek be a városba. Megkell találnunk a módját, hogy bejussunk, ha a sejk nem enged.>
-Flamme *vált át közösre és odafordul a félelfhez* Mi az elképzelésed a bejutásról?

[Mesemondó]

_____________________________________________________________

KM esemény [Yvett de Crei]
Helyszín: Abadana - a sivatagban
Idõpont: Alborne terce - az Álmok hava
Résztvevõk: Salah ibn Mu’tasim (Alauron) , Kalmon Yadah (Quator ar Zaraquer) , Gorden Harunn (Gorden Harunn) , Flamme O'Styg (Flamme O'Styg)
_____________________________________________________________

*Gordennek annyi ideje sincs, hogy reagáljon a kapunyitásra és arra, hogy Salah-t beengedték. Pedig csak annyira fordult hátra, hogy a félelfhez szóljon. Zavarodottan nézi a kaput - tanácstalan. Hogy lehet az, hogy egy városlakót nem engednek be, de egy másik férfit igen....
Salah a felfegyverkezett nyílpuskás őrökre érdeklődve tekint. Nem nagyon megszokott ez erre felé. Pár perc várakozás és minden apró részletre való figyelés után halk csörgés üti meg a fülét. Tekintetét egyből arra fordítja, amére a kapu kinyitója eltűnt. Másodpercek múltán szinte ereiben is megfagy a vér - olyasmit lát. Az alak aki kifelé tart a nyílásból szinte félmeztelen. Csak egy hosszú nadrág van rajta, derekán egy handzsár lóg mezítelen pengével, mellkasán és így hátán is vékony szalagszerű fűzött fémlapocskák futnak sorban. Dzsadhoz nem illóen majd két méter magas, szikár, igen erős testfelépítésű. Viszont a vonásai...kétség kívül dzsad vér folyik ereiben. Markáns arcvonása nem árulkodik érzelemről, nyílegyenesen az idegen felé tart. Járása igen kifinomult és tapasztalt harci tudásról árulkodik.*
- Salah ibn Mu’tasim! Legendás tetted városunk falain belül is szárnyra kapott. Az én nevem Sulaf ibn Kalabi - és e város védelmének legfőbb posztját foglalom el. Mondd jóuram, hogy milyen szél hozott erre a vidékre, és kik társaid, milyen céllal érkeztek ide?

[Quator ar Zaraquer]

(Kalmon)

*A melegséget megérezvén lecsusszanok Salah mögül és miközben a kapuhoz tartunk lemaradok, majd ismét felzárkózok és figyelek kit választott mesterem.*

<Bejutni a városba nem túl nehéz. Csupán megvárjuk az éjszakát és átmászunk egy néptelenebb falrésznél...>

*Kíváncsian várom a félelf ötleteit a bejutással kapcsolatban.*

[Flamme O'Styg]

Az események olyan gyorsan pörögnek, hogy Flammnak nincs ideje reagálni rájuk. Tanácstalanul nézi, ahogy ismét kizárják ideiglenes 2 társával egyetembe.
-Hát... Reménykedjünk, hogy Salah barátotok elintézi, hogy mi is bekerüljünk a várba...
Aztán odasétál a tevéjéhez, mely még mindig ott fekszik a kapu előtt. Helyet foglal az árnyékában és nagyot húz aa vizeskulacsából.
-Ha nem történik semmi... Este megpróbálunk beszökni... Igaz még nem tudom, hogy, de addig majd kitalálunk valamit. Reméljük, hogy hogy emberünk sikeresen bejuttat minket...

[Mesemondó]

_____________________________________________________________

KM esemény [Yvett de Crei]
Helyszín: Abadana - a sivatagban
Idõpont: Alborne terce - az Álmok hava
Résztvevõk: Salah ibn Mu’tasim (Alauron) , Kalmon Yadah (Quator ar Zaraquer) , Gorden Harunn (Gorden Harunn) , Flamme O'Styg (Flamme O'Styg)
_____________________________________________________________

*Kalmon tétován követi az újdonsült társait. Furcsán néz akár csak a dzsadokra, akár az új társaira. Szemei kutakodásról árulkodnak, bár érdeklődésnek és kíváncsiságnak is tűnhet. Pár "kör" megtétele után azonban arra a következtetésre jut, hogy az illető akit keres két kinmaradt társa közül valamelyik. De vajon ki? Gorden a helybéli dzsad harcos, vagy a távoli messzeségből valahogyan idekerült félelf?...*

[Alauron]

(Salah)

<Ez aztán a harcos, szép darab mondhatom...>

- Nagyméltóságú Salaf ibn Kalabi! Hírét vettem, hogy messzeföldön híres As Sa'an városa, Abadana egyik méltán gazdag csiszolt gyémántja, most vérrel mocskolódott be. Szívem megtelt fájdalommal hallván ezt, és szándékkal, hogy minden tőlem telhető segítséget felajánljak, úgy segítsen engem a Dicsőséges és Győzhetetlen Doldzsah.
Meghajlás következik,kezeivek szélesre tárja kaftánját, fejével bókol inkább. Salaf szemei, ha szakértőek, felismerhetik, hogy nem mindennapi kardforgató áll előtte. Majd folytatja:
- A velem érkezőkről vajmi keveset tudok...külhoniak, ámbátor meglehet tehetnek valamit, ha ez az amire szükség van. Te tudod milyen természetű az ügy, ám nem kételkedem sem bölcsességedben, sem tapintatosságodban.Én magam is alig néhány órája találkoztam velük a sivatagban. Az egyikük ide valósi Gorden Harunnak nevezi magát, aggódik az anyjáért. Ha tényleg van itt élő rokona, őt kellene kérdezni, én ennél többet nem tudok róla. A másik egy északföldi furcsa kinézetű idegen. Megbízhatónak látszik, talán segíteni akar, és jószívvel kínált engem saját javaiból mikor találkoztunk, bár semmit nem tudok szándékairól. Gyanítom kereshet valamit, és mi lenne jobb a széles környéken, mint As Sa'an, bármit is keres az ember...de úgy tűnik maga sem tudja hol leli, bármi legyen is az. Végül a harmadikat nem is nevezném útitársamnak. Most csapódott hozzának, mielőtt elértük volna falaitokat. Ő is idegen, Ordan nevű helyről jött, és be akar jönni, hogy miért azt igencsak kurtán mondotta el. Említette, hogy két követ keres, de hogy mifélét azt megtartotta magának, mondván küldetésben jár...elég ideges természetű, ráadásul félig elf is, ami legalábbis furcsává teszi...és ahogy kivettem a szavaiból, tekintetéből, nemigen becsüli a szeretett sejket sem, amiért kirekesztette.. valami fanatikus, félek még bajt kavar, a másik kettőt beereszteném szívesen, őt ha igen is, akkor is csak ha többet árul el...ám a döntés a tied Sulaf nagyvezír.- biccentéssel jelzi befejezte válaszát.

[Quator ar Zaraquer]

(Kalmon)

*Egtámaszkodik a kapu melletti kicsiny árnyékban és látszólag teljesen a gondolataiba merül, de eközben is figyel.*

<Mivel eddig bármilyen közel is voltam Gordenhez nem éreztem semmit, így szinte biztos, hogy a félelf lesz a kiválasztott. Habár fanatikus hév fűti talán ez kell ahhoz, hogy újra élvezni tudjam a létezésem. Velar útjai kifürkészhetetlenek...>

-Nekem lenne ötletem, ha már minden kötél szakad, a bejutással kapcsolatban.-*suttogom magam elé, hogy csak két társam hallhassa meg.*

[Gorden Harunn]

-Mondd mi az, és ha Salah nem jár sikerrel akkor megpróbáljuk. Estig várjunk türelemmel.
*Azzal odatelepedem Darag mellé.
<Szegény jószág. Végre kipihenheti magát. Remélem bejutunk. Bár majd csak akkor kezdődik a neheze. De ez már holnapra marad.>

[Quator ar Zaraquer]

(Kalmon)

-Jól van. Ha a vacsora utánig nem jelentkezik Salah, akkor bejutunk saját erőnkből. A részleteket majd akkor megbeszéljük...

[Mesemondó]

_____________________________________________________________

KM esemény [Yvett de Crei]
Helyszín: Abadana - a sivatagban
Idõpont: Alborne terce - az Álmok hava
Résztvevõk: Salah ibn Mu’tasim (Alauron) , Kalmon Yadah (Quator ar Zaraquer) , Gorden Harunn (Gorden Harunn) , Flamme O'Styg (Flamme O'Styg)
_____________________________________________________________

*Salaf ibn Kalabi türelmesen hallgatja végig Salah monológját. Amikor befejezte arcán mély gondolkodás látszik.*
- Harunn....Harunn... - *ízlelgeti a nevet...* - ismerős a név...és már meg is van, hogy honnan.... de azt hiszem ezt az illetékesnek inkább majd személyesen mondanám el... nem biztos, hogy örülni fog neki, ha tényleg az akinek vallja magát...
Két idegen? A falakon belülre nem jöhetnek be...most nem... és a saját biztonságuk érdekében... most is egy ilyen kutyával állunk szemben - a jónép még a végén meglincselné őket, bármily jó is legyen szándékuk... elég vér folyt már.
Sajnálom, de azt kell mondjam, hogy kettejüket - Önt Mu'tasim uram és ama bizonyos Gorden Harunn urat beengedem, de a két idegent nem. Valamint Önöktől is elvárom, ho....
*Ekkor a falba vágott ajtónyílásból egy talpig feketébe öltözött fiatal dzsad férfi rohan ki. Szemmel láthatólag nagyon ideges... Salaf a mondatát félbehagyván egyenesen feléje lépked, Salahtól tán 4-5 méterre állnak meg. Nagyon halkan sugdolóznak. A vezír hirtelen előrántja a kardját, megemeli kezében és két kört leír vele a levegőben. Az őrposztokon eddig nyugodtan állók most mintegy vezényszóra a város felé emelik nyílpuskájukat. Salah arra lesz figyelmes, hogy minden egyes szívdobbanásával hangosabb és hangosabb kiálltozásokat, dübörgéseket hall.... valami, de inkább valakik...iszonytató iramban közelednek a kapu felé.*

//odakint...
*A három kinnrekedt egymásnak idegen férfi gondolataikban épp azt tervezgetik, hogy este hogyan is tudnának bejutni a városba... És akkor mindenki döbbent hallja a város falán túlról érkező hangokat. Kiálltozás, dübörgés, halálsikoly... és még ki tudja miféle hangok hangzanak fel a csöndből hirtelen...*

[Mesemondó]

_____________________________________________________________

KM esemény [Yvett de Crei]
Helyszín: Kereskedő hercegség – Odra városa, KékLagúna fogadó
Idõpont: Alborne terce - az Álmok hava
Résztvevõk: Carwyn Illyr (Orwen del’Correl)
_____________________________________________________________

*Dühödten nyitod ki a szobád ajtaját, melyet meg sem fordulván lábbal rúgol be. Szemeid elkerekednek amikor a cseppnyi szoba egyetlen székére vándorol tekinteted. Egy alakot pillantasz meg rajta ülni. Királykék csuklyás köpenye takarja el egész testét, csuklyáját mélyen a szemébe húzván. Még így is átsejlik azonban, hogy az az illető, aki egyenlőre megmagyarázhatatlan módon a szobádba bejutott és teljes nyugalommal várakozik csak egy nő lehet. Se az arcát, se a kezeit nem látod – szinte minden porcikáját a köpönyeg fedi el. Csak az állát látod, mely hamvas barackszínével kandikál ki a csuklya alól. Kecses ívelése szépséget sejtet. Nem szól hozzád, nem mozdul meg, és olybá tűnik észre sem vette jöttödet – pedig igencsak hangosan csapódott be mögötted az ajtó.*

[Navaratna]

(Fergia Yitulin)

Mielőtt belekarolna a férfiba, letekeri derekáról a kendőt és körbetekeri vele a fejét, ahogy a dzsadoktól látta, csak a szemét hagyja ki, hogy lásson. Miután végzett vele, minden további nélkül indulhatnak. Türelem, abszolút nem érdekli, hogy a férfi illetlenül nézi őt.
<Megszoktam. Világ életemben így béztek rám, nincs ebben semmi új. És amíg nem lesz tettleges, nem is érdekel. És talán Afuz ezért vigyelmeztetett, gesztusom a szemében valami közönséges megnyilvánulás lehett, azt hiheti, innentől kezdve pár méterre az oázis. Téved. Viszont veszít így az értékéből...Azt hittem, jobban uralja érzéseit, mégha a dzsad temperamentum hevesebb is az én északi véremnél. Csak ne felejtse el túlzottn, ki is vagyok...Nem akarom emlkékeztetni rá.>
Orra alatt erv motyogásba kezdett:
-A testemet már kívánod, mi? Kár hogy minden férfi itt torpan meg és arra magasról tesz, mi van a test mögött. Ha sokáig nézel így, kiesik a szemed és tehetm vissza. Oh, atyám az égben, anatómiábol elégtelen..A szemem mondjuk úgy 3-4 arasznyival feljebb van...
Majd a férfi számára is érthető pyarra váltott, hangosabban:
-Szépek a fogai. Gondolom mind megvan, ami ebben a korban dícséretére válik. Jól ehet és tisztán élhet, ez derék. A termete elgondolkodtat...Önnek talán északi sivatagi rokonai is vannak? Meglepő ez az alkat, ez a csontozat...
Tudta,m hogy ezzel rendhagyó lesz, de ő már csak ilyen. Az bóknak fogja venni, pedig tudoményos érdeklődés hajtja. Tekintete továbbra is kiismerhetetlen, nyugodt.