//Km-i felvilágosítás Carwyn elõbb ér fel a fedélzetre minthogy Fergia végezne a dolgával. Fergia kb. akkor lép ki a kabinból amikor Salah is felfelé slattyog a fedélzetre.//
Emberi törvény kibírni mindent S menni mindig tovább, Még akkor is ha nem élnek már benned Remények és csodák.
//Felfogtam, rendben Amúgy Gordennel mi van? Régen írt.//
Ha leér a raktérbe, semmit nem tesz szóvá senkinek -kivéve ha a Sakált találja ott, amire kicsi az esély. Végül is csak csak azért járkál, hogy körülnézzen. Ha az a karkötõ fontos annak a beste léleknek, csak észreveszi a nõn...ha meg nem, úgy járt.
Nem kíván több szót fecsérelni a társaságra, hisz nemsokára itt van a part, és bizony úszni kell. Még utoljára végignéz ezen az úszó halálbárkán, utolsó áldozatain. A part egyre közelebb. Milyen kár, hogy ennyi nemes embernek így kell lelni halálát. Ott vannak. Az ajtó repül át a korláton, ha fennmarad a víz tetején, megpróbál a közelébe ugrani, úgy hogy kis táskáját magához szorítja. Aztán az ajtó segítségével elindul úszva a part felé...
A fél-elfnek hosszú fekete haja van és smaragdzöld szeme. Fekete bõrkabátot, egy zöldes inget és fekete bõrnadrágot visel. Tiszta csizmája tompán kopog. Oldalára 2 míves kard van felfüggesztve. Kesztyûs kezét feléd nyújtja. -Üdvözöllek!
//Nagyon besültünk... Egyébként attól hogy valaki fenn van msn-en az nem jelenti azt, hogy fórumra is felnéz.
Itt válaszolok Nem sültünk be - ez az utolsó határidõ.
23 óra körül folytatom ha addig nem lesz valamilyen alkotás a lemaradottól. Nem várok tovább - 6 fõ miatt nem tehetem.
edited by Yvett//
KM esemény [Yvett de Crei] Helyszín: Ravanói-öböl, a Vészmadár nevû kétárbócos Idõpont: Alborne terce - az Álmok hava; 6.nap délelõtt Résztvevõk: mindenki _____________________________________________________________
*Avyen, Salah, Flamm majd Gorden is a habokba veti magát. Ki így, ki úgy, de megpróbál saját kútfõbõl egyedül partot érni. Avyen igaz eléggé megküzdve a vízzel, a hullámokkal, széllel lassan, de biztonságosan halad a partsáv felé. Flamm az ajtólapba kapszkodva és azon hasalva szinte nem tud mit csinálni - az elemeknek szabad prédájává vált; hánykolódik a habok tetején, s igen félõ?, hogy le is fogja sodorni egy nagyobbacska hullám. Salahnak már nem volt ekkora szerencséje. Már a vízreszállás is nehezen indult neki, de amikor már teljesen a nagy víz "közepén" evezett vészesen megingott vele a láda. A hullámok egyre jobban saját igájukba hajtották a ládát és utasát és Salah érezte, már nem sokáig fog a ládában csücsülni - felborul, s partot nem ér valószínûleg soha. Gorden a fedélzeten a cókmókját egy ajtóhoz kötözte - jó alaposan - lehet több kötelet már nem is lehetett volna rátekerni az ajtóra - s felszerelésére. Flammot követve áthajintotta az ajtót a fedélzeti korláton, majd maga is utánaugrott. Felevickélt félig az ajtóra, majd maga elõtt tolva az egészet úszni kezdett a part felé, lassú de biztos tempóban. Látta Salah vészes ingását a ládában, így feléje próbál úszni - túl jól sikerül: az ajtó a ládának ütközött, melyet egy hullám meg is borított abban a pillanatban. Dolzsah legyen Salahval!.... Ha nem elég ügyes végképp a habok közt végzi. Gorden látva mindezt igyekszik megfelelõen korrigálni, fordítani a dolgokon, de nehéz dolga van - a hullámok erõssége már kemény leckét adnak számára is.
Kalmon csalódottan néz Avyen után aki el sem köszönt tõlle. Ki maradt hát? ... Carwyn... meditál... Joakim imádkozik. Õ van még a fedélzeten - de vajon hol van Fergia?
Fergia dolga végeztével a raktérbe indul. Szeretné ha a Sakál felfedné magát.... ám már a konyhában gyanus jeleket tapasztal. A nyitott résen át füst szivárog fel a konyha légterébe. Közelebb menve, s letekintve már a narancssárga lángokat is látja felcsapni a raktérben. Képtelenség eloltani - fõlleg egyedül nem menne...*
*Arcomon megnyugvás tükrözõdik. Egyenes derékkal, lazán állok és figyelem a habokban küzdõket. A két dzsadot látva kicsik összeráncolom a szemöldököm. Nemkülönben Flamm szenvedését látva. Avyen persze, mint mindig most is a látszatot meghazudtolva elsõ a túlélési "versenyben". A hajón maradottak pedig csendesek és nyugodtak. Talán mág soha nem volt ennyire egyezõ a viselkedése a fedélzeten lévõknek. Lassan körbetekintek a fedélzeten is, hogy mi is a helyzet. Mire számíthatunk mi négyen?! *
<Ezaz. Most elérkezett a megmérettetés ideje. Ha elõjön a Sakál végre megtudom melyikünk a jobb ellenfél. A papoknak természetesen nem fog tetszeni, hogy én küzdjek meg vele egy-egy ellen a "falka" helyett. Remélem most az egyszer tiszteletben tartják majd a döntésemet és lehetõséget adnak a bizonyításra. Hogy kinek akarok bizonyítani? Mit is akarok bizonyítani? Csakis magamnak és csupán azt, hogy még mindig meg tudok fékezni egy ilyen õrült gyilkost.>
A nõ lassan elmosolyodott. <Égünk! Mint valami mitikus halotti máglya! Csak tetemként kéne feküdnünk rajta...Oh, kis gyakorlati hiba...>
Úgy vélte, minden a fedélzetre menekül, ha egy hajó ég/süllyed, így dudorászva megindult felfelé. Néha maga elé beszélt normál hangerõvel: -Mielõtt sült sakál lenne, igazán tiszteletét tehetné nálam. Zálogban van itt valamilye. Attól hogy felszarvazták, még dzsad maradt, s záloggal sírba menni szééégyen.
Nyugalma látszólagos volt annyiban, hogy nem keverendõ a figyelmetlenséggel. Szablyája nyelét simogatta.
///Most egy ideig nagyon ritkán leszek, ha miattam akadna meg a kaland, nyugodtan kezeljetek egy-egy reag idejéig NJK-nak. Haladjunk ^^///
Flamm megpróbál minnél ügyesebben, minden úszó tudományát bevetve a part felé evickélni, ha úgy érzi ajtó nélkül könnyebb, úgy inkább ezt a módszert válassza. Néha vissza-vissza tekint a hajóra. Jelenleg semmi nem érdekli, csak hogy élve kijusson ebbõl a vízbõl. ~Kobra segíts~
A fél-elfnek hosszú fekete haja van és smaragdzöld szeme. Fekete bõrkabátot, egy zöldes inget és fekete bõrnadrágot visel. Tiszta csizmája tompán kopog. Oldalára 2 míves kard van felfüggesztve. Kesztyûs kezét feléd nyújtja. -Üdvözöllek!
Egyáltalán nem akar a jízbe esni, ahogy borulni kezd, úgy dönt hortelen inkább oldalra dõl, és megkapaszkodik az éppen arra úszó ajtóban. <A francba is, má semmi se mehet jól ezen a dögletes tengeren? Amint lehet, úgy éljek, hogy megtanulok úszni! A vak tevehajcsár se gondolta volna, hogy majd még a vizzel lesz bajom!>
*A lány csak úszik és úszik. Tudja, hogy nem jelent neki akadályt egy ilyen kis távolság leúszása. Csak a tengeri ragadozóktól tart egy kicsit. Úgy véli, hogy a többiek Kalmont is beleértve mögötte szelik a hullámokat, úgyhogy miattuk nem igazán aggódik. Néha kiemeli fejét a vízbõl, és nézi, hogy milyen távol még a part, és hogy jó irányban halad e. A vihar és a felkorbácsolt hullámok is rejthetnek még veszélyeket.*
"Új faj az ember, sok baj van vele
Ráordítok egyet, kiomlik a bele."
Ha odalenn nem történik semmi, felmegy a fedélzetre egykedvûen. Legalább tudomást szerez arról, kik maradtak a fedélzeten, s közben dudorászik, egész vidám dallamot, csöppet sem sírit vagy búsat.
KM esemény [Yvett de Crei] Helyszín: Ravanói-öböl, a Vészmadár nevû kétárbócos Idõpont: Alborne terce - az Álmok hava; 6.nap délelõtt Résztvevõk: mindenki _____________________________________________________________
*A vízben úszók igencsak megküzdöttek a vízzel, széllel, de lassan mindenki sikeresen partot ér. Legelõször Avyen evickél a fehéres szinû apró kaviccsal borított partsávra, majd õt követi Flamm - ki a parttól vagy 20 lábnyira már megszabadult ajtójától. Salaht a sikeres ajtóra vetõdés után Gorden még meg is fogja zsákjával együtt - , hogy ott maradjon mellette, hogy a hullámok ne sodorják le. Az ajtólapon átvetett kötélzetben könnyû megkapaszkodnia, s így viszonylag könnyen tud ellenállni a hullámoknak. Amikor már Gorden lábával is tudta tapodni a tenger fenekét odaszólt Salahnak.* - Most már biztonsággal lemászhatsz, mellkasig ér a víz. Ketten könnyebben partra húzzuk a felszerelésemmel az ajtót. - *ha Salah hátrafordul láthatja is, észreveheti - Gorden már nem úszik, hanem bizonyosan jár a talajon, s a víz szintje a mellkasánál hullámzik. A part viszont még egy jó 20 lábnyira lehet, ahol Avyen és Flamm már az elsõ terepfelméréssel végeztek szemükkel. A part belseje felé talán 100 lábnyira sík a terep, sehol egy bokor, fa, vagy bármilyen épület. Onnantól viszont egy lankás dombocska kezdõdik szintén fehéres színben. Amíg a szemük ellát bokrot-fát nem lehet látni. A szigettel szembenállva bal kézre úgy fél mérföld után a part sávja mintha kanyarodna.
A hajón maradtak nyugodtak, mintha nem is egy véreskezû gyilkossal lennének egy fedélzeten egy olyan hajón, mely vitorla, kormány és hajós személyzet nélkül ki van téve az elemeknek, istenek szeszélyeinek. Fergia a fedélzetre lépett nyugodtan. A Sakál odalent nem mutatkozott, de a fedélzeten sem mozgott idegen. Tõlle nem messze Kalmon állt és figyelte a hajó hátsó részénél épp felkelõ Joakimet. Jobban szétnézve még Carwynt pillantja meg amint ülve, behunyt szemmel meditál.*
*Szétnéz a kavicsos terepen. ~Hol lehetünk~ Odasétál Avyhoz.* -Mi a véleményed?
*Csípõre vágja a kezét és átkutatja a cuccait. Remélhetõleg minden megvan. Szemével a távolodó hajót figyeli. ~Vége...~* -Várjuk meg a többieket, aztán eldöntjük mit csinálunk... Mostantól egymásra vagyunk utalva... Mi lehet ez a hely?
A fél-elfnek hosszú fekete haja van és smaragdzöld szeme. Fekete bõrkabátot, egy zöldes inget és fekete bõrnadrágot visel. Tiszta csizmája tompán kopog. Oldalára 2 míves kard van felfüggesztve. Kesztyûs kezét feléd nyújtja. -Üdvözöllek!
-Ég a hajó. A raktérbõl dõl a füst.
Miután ezt közölte, Kalmon jelenlétét tudta is tenni valahova meg nem is, majd helyben hagyta annyival, ennyit a hirtelen lobbant szerelmekrõl. Látva, hogy van, aki meditál, van aki heverészik s fanyalogva kicsúszott a száján: -Unatkozom. Történhetne valami.
A korláthoz lépett, hunyorgott a partsáv felé. Közben latolgatta az élve elégés halálának lehetõségét. <...a bõr elõször vörös lesz, megduzzad. Majd hólyagok keletkeznek, zavaros folyadékkal, mik felfakadnak, szárazzá válik, feketére vált, majd tovább marva a szöveteket elszenesednek...a felismerhetetlenségig...Hullajó kilátások, közben üvöltve...majd azt sem, mert a forró levegõ bejut a torokba és a hang is odalesz...Kifolyik a szem is...?>