psz.: 3712. a kacaj havában valahol Erionban...
- Erion. A Város. bizonysága annak hogy az emberi nem, ez a viszonylag új jövevény, mennyi mindent képes elérni, csupán a szaporaság és a kiváncsiság erejétől hajtva. Nyugatról a tenger morajlása, keletről a Sheral bércein síró vigasztalan szelek szolgáltatják az aláfestést a mindenfelől beözönlő népnek. A szemfüles vállalkozó csakúgy láthat itt halk szavú, s léptű elfet, mint a messzi északkeletről érkezett korg harcost, mákonnyal kereskedő, vagy épp - őlő felkutatása sem jelent gondot. Kultúrák, népek olvasztótégelye, összevisszasága, színes káprázata szemet gyönyörködtet, ám meg is csalja azt, eltakarva a mélységből néha felbugyogó förtelmet.
végignézek a kapuk terének tarka emberáradatán, ynev különféle égtájaira nyíló torkokból egyre-másra lépnek ki, s sietnek el termeszek módjára az utazók. Bolondok
Mégegyszer ellenőrzöm az ódon fóliáns sorait, és belebámulok a régi kahrei szerkezetbe, mely olyan közel hozza a szférák lámpásait, életemet ezek kutatásának szenteltem. Ellenőrzésem helyes. Hetedjére is. Pontosan a jövendölt helyen és időben bukkant fel az a bizonyos üstökös...
Hah! a tudós fők ott az egyetemen, most bezzeg vakarhatják ott is ahol nem viszket! Én megmondtam, már évekkel ezelőtt, erre kizártak. s most nekem lett igazam. Csak nekem Yanus Quassarnak kit megvetően csak az asztronómusnak hívnak ezen a környéken.
de mit tud a tömegben feltűnő dalnok? S mit a halk szavú harcos lova hátán? A büszke lovag?
Semmit...