Irith
A Westnek feltett kérdésekre és válaszokra figyelek. Nem szólok közbe, mert mindent megtudok, amit akartam. Ha a továbbiakban kérdésem lesz,akkor majd megkeresem a kapitányt vagy a házigazdát.
Atis nekem irányzott kérdésére kissé gúnyos mosollyal válaszolok.
-Névtelen? Én? Ugyan... Úgy látszik elkalandozott a figyelme. A nevem Irith. Mint említették is párszor a beszélgetés folyamán, csapatom és jómagam értünk a felderítéshez, csatában sem maradunk alul.
-Előbbiek okán én is inkább felderíteni mennék, ahogy csapatom. A célunk az lenne, hogy minél feltűnésmentesebben kerüljünk a legközelebb és tudjunk meg minél több információt. A hölgy és testvére tapasztalt erdőjáróknak tűnnek, míg jómagam és csapatom is kiválóak vagyunk a felderítésben. De nem tudom, Drawen úr, hogy önnek biztos jó ötlet lenne-e jönni. Feltételezem, hogy járása korántsem olyan csöndes, kérem ne vegye sértésnek, mint ami szükséges lenne. Főleg az erdőben. Azok a fegyverek se túl szerencsések, csak felesleges zajt csaphatnak. Továbbá felderíteni nem az egész sereg fog menni, párunknak meg nem lenne esélye, a mondott túlerővel szemben. Ezért javaslatom szerint inkább kerülni kéne az esetleges harcokat. Vagy pedig minél diszkrétebben kéne azokat lerendezni.