________________________________________________________________
KM; esemény: Martos col Legium; Kezdetek kezdete
Helyszín: Erion
Időpont: P. sz. 3690. Uwel harmadik hava - a Hamvak hónapjának 7. napja
Résztvevők: Mindenki
________________________________________________________________
Már jó ideje vagytok a Városok Városában, de még mindig meg tudtok lepődni, mennyi és milyen sokféle ember és más különféle lény jár erre. Fegyvert szinte mindenki hord magánál, van aki szükségből, van aki inkább parádéból. Hosszú tél után kezd tavaszodni, és ennek még a sűrűn belakott Erionban is láthatóak a nyomai. A hóbuckák már elolvadtak, úgyhogy az utakon akkora sár van, hogy az is kész erőpróbának bizonyul, ha az ember megpróbál a legközelebbi szatócshoz eljutni a legszükségesebbekért (vagy a közeli kocsmába egy pofa sörért). Ahol meg tudnak kapaszkodni, ott még egy-két zöld növény is elődugja a fejét, hogy köszöntse az egyre erősödő és egyre tovább tartó napfényt.
/Dzsamal Al Abdullah Ibrihad/
A tél mindig is uborkaszezon volt a zsoldosoknak, ez alól te sem vagy kivétel. S ha ez nem lett volna elég, a szokatlanul hosszú hideg idő apád állapotának sem igazán használt: kénytelenek voltatok ritka - és ebből kifolyólag természetesen drága - gyógynövényekre költeni a spórolt pénzt, amit a legszükségesebb időkre tettetek el. Ez kétség kívül az volt, de ezzel most elveszítettetek egy biztonsági hálót magatok alól.
Ez persze nem jelent mást, mint egy újabb terhet a válladra. Hisz ugyan még van pár ezüstöd, de ha hamarosan nem találsz valami arannyal fizető megbízást, bizony heteken belül étel nélkül találhatjátok magatokat. Így már néhány hete a fogadónegyed tavernáiban töltöd időd java részét, hátha sikerül valami hírt vagy legalább pletykát elkapni, hogy magadfajta kardforgatót keresnek.
Késő délután van, amikor kilépsz a lakásotoknak nevezett zugot rejtő épületből. A hűvös szél kicsit csípi az arcod, de ezzel nem törődve vágsz neki az utadnak. A legtöbb ember már befejezte mára a munkát, és elindult kedvenc kocsmájába - tapasztalataid szerint ilyenkor van a legnagyobb esélye egy sikeres túrának, bár mostanság még az is igen sovány...
/Brodan Gravel/
A minap érkezett meg édesapádtól a szokásos "árvasági pótlék", amire már igencsak szükséged volt. Tegnap az eléggé felélt éléskamrát töltötted fel, így ma már úgy gondolod, kicsi mulatozást is megérdemelsz.
<Sőt, lehet, hogy nem is lesz az annyira kicsi> - hallatszik egy kéretlen hang a fejedben.
Ha lehet, neked még embert (törpét) próbálóbb feladat ebben az időben az utcán járni, hisz ahol a nagyok bokáig süllyednek, ott neked már legalább lábszárközépig ér a sár. Ezek után nem csoda, ha már sötétedik, mire kedvenc helyedre érsz. Lettek volna ugyan közelebbi ivók is út közben, de azok annyival is vacakabbak: vizezik az italt (mármint az átlagosnál is jobban), a helyiség egyszerűen olyan felépítésű, hogy nem igazán lehet alkalmas helye egy igazán ütős tivornyának, vagy valami egyéb probléma mindegyikkel akad. Esetleg több is. Mindemellett még csak árban sem érné meg, nagyjából mindenhol ugyanannyiért mérik az italt.
Az ajtón belépve azonban minden kétséget kizáróan megbizonyosodsz arról, hogy minden adott egy felejthetetlen (vagy éppen hogy képszakadással végződő?) estéhez: a kandallóban ropogó tűz melege kellemes ellentétben áll az odakint még mindig kellemetlenül hűvös idővel, és a tömegben több alkalmi ívócimborádat is felfedezed...
/Böngér Hung'Pata/
Az életed határozottan jól alakul. Ez minden kétséget kizáróan így van: még pár hónap - csak győzzed kivárni -, és elkezdődik ha nem is a legelső, de mindenképpen a legfontosabb torna életedben. Ha az elvárásoknak megfelelően szerepelsz, akkor minden bizonnyal kikövezett jövő áll előtted. Márpedig miért ne felelnél meg? Mi az hogy! Még túl is fogsz szárnyalni minden elképzelést és várakozást! Hiszen lényegében szíved hölgyének a kezéért kell kiállnod!
Délután jött meg nagybátyád a hírrel, és azóta egyszerűen nem bírsz magaddal, így este beleveted magad a városi életbe. Nyeregbe pattansz, kicsit nézelődsz az utcán, több barátságos (és néhány kevésbé az) ivó és fogadó mellett elüget lovad, mire megunod a sétalovaglást, és befordulsz az egyiknek az udvarába. A kantárt a lovászfiúnak dobod, és elindulsz az ivóba. Még el sem érted az ajtót, amikor odabentről valamiféle nóta hangjai ütik meg a füledet. A küszöbön átall kerülve látod, hogy az alkalmi karmester az egyik asztalon állva vezényli a vidám kórust, azt ütemet egy üres söröskorsót lóbálva jelezvén. Széles vigyor terül el az arcodon: igen, ezekkel itt aztán tudsz ma ünnepelni...
/Worag, a Lelenc/
A "hamvak" hónapja - milyen találó név. Ebben az időszakban a Konnegar pályája szinte végig a Cor tylath és a Cor númed közötti szakaszra esik az égen, így a Nekropoliszban csak az nem tér vissza haragvón minden életre, aki már el lett hamvasztva. Sőt, időnként még azok is. Nem csoda hát, ha ilyenkor két-három naponta éjjeli őrjáratra van mindenki beosztva. Bár ebből a magyarázatból te nem sokat értettél (abban sem vagy biztos, hogy megtalálnád azokat a csillagokat az égen, amelyiket okolnod kéne jelen helyzetedért), már megszoktad, hogy az év ezen részében még az átlagosnál is többet kell a Hallgatag Úr nevében tenni ezen a jobbára szentségtelen földön.
Nem veszed félvállról a feladatodat. Tekinteted, mely ilyen sötétben többet ér, mint a legtöbb rendtársadé, szinte fúróként mar utat magának az éjszakában, bár ma még semmi gyanúsat nem láttál, csak a hideg északi szél lobogtatja az itt-ott magányosan nyújtózkodó fák lombjait. Persze nem csak a látásodban bízol: szinte menetrendszerűen szagolsz bele a levegőbe, keresve valamit a talaj bűzös kipárolgásán át, ami épp oly rohadt, mint itt bármi más, csak valahogy mégis... frissebb. Nem igazán tudsz jobb szót arra a parányi különbségre, ami a föld alatt oszladozó, és a sírjából kimászott, a szélfútta tájon kóborló hullák között érzel.
Megzörren melletted a bokor. Ösztönösen arra fordul, és már harcra készen állsz, amikor meglátod elszaladni azt a méretes patkányt, amit valószínűleg a lépteid zaja ugrasztott ki vackából. Veszel két mély lélegzetet, és továbbindulsz. Hiába, a mai is rohadt egy hosszú éjszaka lesz...
//Off: Talán feltűnt, hogy kicsit el vagytok csúszva időben (kivéve Brodant és Böngért, akik ugyanabban a kocsmában vannak). Ez szándékos, remélem így gyorsabban össze tudlak hozni benneteket //