(Dzsana)
*Felriadok a lónyihogásra és csörgésre, már a kardomért nyúlok. Malort megpillantva megdermedek egy kicsit, majd enyhülök, hogy nem ellenség közeledik - bár honnan nézzük a kérdést.
Nem szólok és nem üdvözlök senkit. Még Őt sem. Visszacsukom a szemem, pihenek, de azért most már ügyelek arra, hogy ne aludjak el. Ha meg igen... Majd felébredek. Viszont tény, hogy nem kívánok egyikőjükkel sem beszélgetni semmiről sem.*