A város

[Kék Herceg]

Több mint negyvenezer lakosú, kyr eredetű település. Erre azonban manapság már semmi sem utal, mivel minden épülete a későbbi időkből származik. Nevének jelentését valószínűleg az erv raew – ’átkelőhely’, ’gázló’, és az enna – ’város’ szavakban kereshetjük. A város hajdan Haonwellhez tartozott, és a 902-ben kötött békeszerződés értelmében került az ereni korona birtokába. Ekkoriban egy grófság meglehetősen jelentéktelen székhelye volt, mára azonban igazán nagyvárossá nőtte ki magát a 2441-ben szabadvárosi rangot nyert település, mely a Selva északi partján épült az ereni viszonyokhoz képest meglehetősen sík vidéken. A folyó itt már igen széles, helyenként a háromszáz lábat is eléri. Raveennél ágakra szakad, és három szigetet alkot, amelyeket kisebb hidak kötnek egymáshoz és két nagyobb a szárazföldhöz.
A település fontos kereskedelmi utak csomópontja: itt fut össze a Mithrill, valamint a korábban egyesült Déli és Nyugati Út, hogy tovább haladjon kelet, a százötven mérföldre található Haonwell felé. Kereskedelmének jelentős részét a folyami hajózás révén bonyolítja le; országszerte híres az imént említett szigeteken található Háromsziget Piac.
A pezsgő életet más, komorabb nevezetességei ellensúlyozzák: Raveen az északi Darton-egyház legnagyobb központja, az Északi Főinkvizítor székhelye, és a VI. zászlóháború óta az ereni hercegek temetkezési helye. Ekkoriban egyébként rövid ideig az ország fővárosa volt. Az ereni embervadászoknak is jelentős központja található itt.