Alidax - Alsóváros

[Raddaq]

- Raddaq -

[ Fogadó az Ónixhoz, egy emeleti szoba … ]

~ Hát ez így nem fog menni …

A nevetés õszinte volt, és átható … Bár jól esett tudni, hogy a lány a maga ura … Azért nem szívesen fecsegte volna ki a titkait a varázsló …

- Mindenkinek vannak titkai …

Magyarázta Rad lassan, és felkúszott a lány mellé, félig ellentétesen mint a másik …

- De köthetünk alkut … Én nyitott vagyok …

Mosolygott, és széttárta játékosan kezeit …

[Airun Al Marem]

Hermelin mindkét keskeny, szõke szemöldökét felvonta, tekintete most sem hibázta el Raddaq szemét, szája sejtelmes mosolyra húzódott

-Mégis mi képezné az alku tárgyát? A titkaim? Megszámlálni is nehéz lenne, hogy mennyi van belõlük. Egy titkommal nem érsz semmit, mindet pedig nem adom. Még az összes titkoddal cserébe sem.

Mosolya sokkalta szélesebbre nyílt, szemét lehunyta, ám arccal fordult még mindig a varázsló felé. Raddaq immáron majdnem testközelben volt a teremtéssel, karjain néhány ér duzzadt ki a hatalmas erõfeszítéstõl, mely vágyainak visszaszorításához szükséges volt.

[Raddaq]

- Raddaq -

[ Fogadó az Ónixhoz, egy emeleti szoba … ]

- Ó … Valóban nem … ?

Raddaq csak mosolygott mosolygott … Ereiben ott lüktetett forró vére, követelve jussát …

- Akkor kénytelen leszek magam utána járni …

Suttogta halkan a lány arcához hajolva … De elhúzódni már nem volt ereje … S ha csak Hermelin nem menekül el, menthetetlen szájon csókolja …

[Airun Al Marem]

-Járj szerencsével.

Amint a lány megérzi, hogy Rad egészen közel van hozzá, elnézõen elmosolyodik. Fejét kicsit oldalra billenti és ajkát résnyire nyitja, várva, hogy a férfi vezesse.

Raddaq ajkai szinte már remegtek a vágytól, keblét iszonyatos erõvel feszítette a tûz. Félõ, hogy nem fog tudni uralkodni magán.

[Raddaq]

- Raddaq -

[ Fogadó az Ónixhoz, egy emeleti szoba … ]

…

[Airun Al Marem]

A lány mély, üde csókjából szabadulni nehezebb volt, mint egy óriáspók hálójából. A puha tenyérkék óvatosan cirógatták a varázsló hátát, miközben hagyta, hogy egyre lejjebb irányuljanak csókjai. Apró mellkasa finoman járt fel s alá, a férfival ellentétben könnyedebb állapotban volt.

-Ne siess úgy, veled maradok. Ne félj, nem török össze.

[Raddaq]

- Raddaq -

[ Fogadó az Ónixhoz, egy emeleti szoba … ]

…

[Airun Al Marem]

Hermelin szemei tágra nyíltak amint Raddaq rátámadott. Szuszogását fájdalmas nyögések törték meg, ám valójában csak tovább éleszgette a tüzet, mely már elevenen lobogott a férfiben. Hangja remegni tûnt a kéjtõl vegyes fájdalomtól.

-Könyörgöm, ne! Megeszel...

A lány vékony felsõtestének bõre illatos és finom volt, bárhol is kóstolgatta, kósza hajtincseinek csiklandozása az õrületbe kergette a varázslót.

[Raddaq]

- Raddaq -

[ Fogadó az Ónixhoz, egy emeleti szoba … ]

…

[Airun Al Marem]

Ahogy egyre lejjebb haladt, a lány elcsendesedett. Megadta magát ugyan, de titkait megtartotta magának, egyenlõre. Egy ízben azonban megremegett, mikor combjának puha húsába mart, és hirtelen, kéjjel terhes sóhaj tört föl a rózsaszín ajkak közül. Feje a puha takaróra hanyatlott amint a férfi az ölét vette célba.

[Raddaq]

- Raddaq -

[ Fogadó az Ónixhoz, egy emeleti szoba … ]

...

[Airun Al Marem]

Hermelin úgy tûnt, kitalált valamit ami a vad érzelmek megzabolázását szolgálhatja. Nem csupán megadta magát a férfinak, hanem rövid idõre közremûködött vele, és amíg a csúcsra nem juttatta, addig éreztette vele saját vágyát is. A gyönyörû teremtésnek alig egy percre volt szüksége ahhoz, hogy Raddaqot a mennyekbe repítse, hamarosan zihálva ernyedtek el tagjai.

[Raddaq]

- Raddaq -

[ Fogadó az Ónixhoz, egy emeleti szoba … ]

...

[Airun Al Marem]

Az utolsó harapás nyomán felsikoltott, a férfi önkéntelenül is megmarta. Ennek ellenére kezével végigsimított arcán, majd kissé távolabb húzódott tõle. Raddaq láthatta, hogy a lány nyakából keskeny vérpatak csordogál, a szépség homályos szemében pedig könnyek ülnek.

Miután a férfi kicsit kifújta magát, Hermelin ötlete nyomán vérpezsdítõ színjáték vette kezdetét. Hitetlenkedve nézett sebére, egyik ujjának hegyét belemártotta önnön vérébe majd remegve megnyalta...és ekkor a csöpp õzikében tudatosult, veszélyben van az élete. Végzetesen suta mozdulattal emelkedett négykézlábra, és az ágy vége felé indult volna remegve, szinte felkínálva ezzel az éhes ragadozónak hosszú, finom bõrû talpait.

A varázsló számára nem tartott soká, míg megértette a játék lényegét, a körmönfont ötlet vad erotikája kis híján õrületbe kergette, izmai íjhúrként feszültek, Hermelin keze pedig egy ízben "megcsúszott", így még esélytelenebbé téve önnön menekülését.

[Raddaq]

- Raddaq -

[ Fogadó az Ónixhoz, egy emeleti szoba … ]

...