Alidax - Alsóváros

Szerző: **Airun Al Marem** » 2007.03.16. 1:37

Az asztaloknál ülõ alakok közül némelyik igencsak különös népség tagja. Kelméik sötét árnyalatúak és a meleg idõ ellenére bársonyból készültek, idegen ország szülöttei minden bizonnyal. Hajuk hosszú, fehér, nyelvük különös csengésû...éles és hatalommal telített.

A fogadós egy, a huszas évei közepén járó férfi. Neki is hófehér haja van, ruhája viszonylag egyszerû, amit azonban inkább a hivatása miatt hord. Inge selyemfodros, pengevékony szája csücskétõl alig fél centiméterre pimasz anyajegy látható, fülében nagy, vékony ezüstkarika.

-Maga lenne Hermelin vendége ha nem tévedek. Idegen, ezért itt és most tudatom, hogy bármi amit összetör vagy összemocskol, az ön számlájára megy. A ma estét ingyen tölti a fogadóban, közös szobát kénytelenek megosztani mivel a többi foglalt. A vacsora árát kénytelen állni, a fürdõ *ezt a szót különösen hangsúlyozza* azonban ingyen van.

Szerző: **Raddaq** » 2007.03.16. 1:42

- Raddaq -

[ Fogadó az Ónixhoz … ]

Bár a csuklya még fején volt, mire a fogadóshoz ért, megszabadult tõle …

- Merre találom ?

Kérdezte neves egyszerûséggel, halk hangján …

Szerző: **Airun Al Marem** » 2007.03.16. 1:45

-Minden lakosztály rézkáddal van felszerelve. Szóljon egy inasnak és máris feltöltik. Kíván esetleg még valamit?

Kérdésénél kihívóan felvonja bal szemöldökét.

Szerző: **Raddaq** » 2007.03.16. 1:59

- Raddaq -

[ Fogadó az Ónixhoz … ]

Válaszra nem méltatja a fülbevalóst … Csak fejét csóválva tudatja, másra nincs igazán szüksége … És találomra csak elindul egy irányba, merre a lépcsõket sejteni véli az árnyékok között … És ha a lány is indulni kész, kezét nyújtja néki …

Szerző: **Airun Al Marem** » 2007.03.16. 2:07

Amint jelzi, hogy nincs több kérdése, elfordul tõle a fogadós és dolgára megy. Hermelin a lépcsõházban áll, az egyik lámpás holtpontjában. Elfogadja a neki nyújtott kezet, majd fölvezeti a zöld szõnyeggel borított lépcsõn. Szobájuk az elsõ emeleten volt; nem túl nagy, ám annál extravargánsabb lakosztály, baldachinos ággyal a közepén. A helyiségben egy apró körasztal állt székekkel, valamint egy faragott, fekete ruhásszekrény. Az ablak zöld bársonyfüggönnyel volt eltakarva, csakugyan mint a kád, mely a szoba sarkában állt.

-Nos, megérkeztünk. Tégy amit jónak látsz, rám nem kell tekintettel lenned, én nem alszom ilyenkor. Ha zavarnék, csak szólj és magadra hagylak.

Azzal letelepedik az ágy tövébe, majd szitárját a falnak támasztja és az ágy melletti ablakon tekint ki.

Szerző: **Raddaq** » 2007.03.16. 2:17

- Raddaq -

[ Fogadó az Ónixhoz, egy emeleti szoba … ]

A szoba pazar volt, minden kényelemmel teljes … Ahogy beljebb került a lány mögött, zsákját az asztalra ejtette …

- Ugyan mivel zavarhatnál ?

Mosolyogva nyitotta fel a faragott szekrényt, bár elrakni semmit sem akart … Inkább csak meggyõzõdni annak tartalmáról … Visszalépett az ajtóba, s körültekintve a folyosón inast keresett …

~ A ragya cifrázza ki …

Visszasétált egészen a lépcsõkig, mire egy inasnak kinézõ alakot magához intett … Avagy lehet tévedett …

Szerző: **Airun Al Marem** » 2007.03.16. 2:21

Hermelin tárgyilagosan, szenvtelenül válaszolt.

-Nem ismerem a szokásaidat.

Amint elhagyja a szobát és inast keres, a folyosó végén talál rögtön egyet. A kamasz vigyázzban állt, mint valami õr, a rendelésre pattant mint akit korbáccsal kergetnek. A fürdõvíz tíz perc múlva elkészül.

Szerző: **Raddaq** » 2007.03.16. 2:26

- Raddaq -

[ Fogadó az Ónixhoz, egy emeleti szoba … ]

Miután a fiatal fiúval sikerült tudatnia mit is szeretne igazán … Visszatért a szobába Hermelinhez …

- Nincsenek szokásaim …

Jelentette ki halkan, a megkésett választ … Majd becsukta maga mögött az ajtót …

- A fürdõ hamarosan kész …

Lépett közelebb a lányhoz …

- Miért hoztál magaddal ?

Szerző: **Airun Al Marem** » 2007.03.16. 2:30

Egy pillanatra elgondolkodni látszott, arcára árnyékot vetett a lámpás fénye.

-Két dolog miatt. Elõször is, fogadót kerestél. A külhoniakra sok veszély leselkedik a város falain belül, és bár nem tûnsz sem puhány, sem ostoba embernek, nem készülhetsz fel mindenre. Másodszor pedig megmentetted az életemet, ennyivel tartoztam neked.

Szerző: **Raddaq** » 2007.03.16. 2:38

- Raddaq -

[ Fogadó az Ónixhoz, egy emeleti szoba … ]

- Valóban … Mindenre nem …

Lehelte maga elé, immár a lány elé állva … És ahogy félig átkarolta, maga is kinézett az ablakon …

- Ide nem hiszem, hogy utánunk jönne … Nyugodtan pihenhetünk …

Szerző: **Airun Al Marem** » 2007.03.16. 2:43

A lány szeme megcsillant a holdfényben amint átkarolta. Szemével követte mozdulatát.

-Utánunk jöhetne, de nem fog. Elejtette a mai prédáját.

Tekintetével immáron Raddaq szemeit kereste, bár arcával változatlanul az ablak felé fordulva állt.

Szerző: **Raddaq** » 2007.03.16. 2:47

- Raddaq -

[ Fogadó az Ónixhoz, egy emeleti szoba … ]

- Láttam Õt … Egyenesen a szemembe bámult …

Suttogta halkan a lány lélektükreibe …

- Úgy, mint most Te …

Jobbja lassan mozdult a lány derekán, alantas szándékok nélkül …

- Mesélj nekem róla … Miért öl ?

Szerző: **Airun Al Marem** » 2007.03.16. 2:54

-Nem tudok róla semmi pontosat. Bár a legtöbben még annyit sem tudnak, mint én. Vadászik, de csupán unalomból...hogy ártatlan, ártalmatlan embereket gyilkol, mint azt a lányt, arra utal, hogy nem találja ellenfelét. Valami õsi fajzat, de minden bizonnyal nem démon. Aquir lehetne, de a Királynõ pontosan tudtában van az õsfajok veszedelmes kisugárzásával és nem hálna egy olyannal.

Már folytatná, ám hirtelen megáll. Sokat beszélt.

Szerző: **Raddaq** » 2007.03.16. 2:59

- Raddaq -

[ Fogadó az Ónixhoz, egy emeleti szoba … ]

- Nem Dhaemon … És nem is Aquir …

Tökéletes kiejtéssel hangsúlyozza az idegen szavakat … S már csak utána döbben rá a varázsló, hevességében hibázott …

- Szenvedélybõl öl csak … Azzal a lánnyal mindvégig csak játszadozott …

Elengedve a lányt, inkább mellé húzódik, s a falnak veti oldalát …

- Mióta vadászik az emberek között ? Mióta van itt ?

Szerző: **Airun Al Marem** » 2007.03.16. 3:05

Raddaq ismét egy furcsa oldalpillantásban részesül, a lány ajkán megjelenõ halvány mosoly azonban azt sugallja; sakkot adtunk egymásnak.

-Amióta a Királynõ ágyasaként fogadta. A nép gyûlöli a tisztséget betöltõ férfiakat, mivel csupán a Királynõ vonhatja õket felelõsségre, aki...elnézi játékaikat. Amint rájuk un, pusztulniuk kell de õ...különös. Már jó egy éve érkezésének. Látom, igencsak leköt.

Ki van itt