Shadlek városa: Isten Tornyai

[Lianna Pentangelin]

Isten Tornyai

"Nem vagyok nagy templomba járó ájtatos személy, főleg nem ha a Hétarcú hitéről van szó, de ide eljöttem. Kezdem azzal, fából van az egész. Talán az alapja nem de minden más igen. Piszok jól néz ki, aprólékos minden faragványa, nem tudom mennyi időbe tellhetett megcsinálni.
állítólag a környék összes fafaragója készített bele valamit, azért ilyen csodás. S rengetek folyosója, helyisége van, s nem lehet összeszámolni. Valahol mindig elrontják, vagy eltévednek benne, pedig azért nem akkora mint egy palota, mégis kifog az emberen. Mindez azért mert hol ekkor hol akkor építettek hozzá újabb fülkéket, szobákat, s aztán elvesztettéka fonalat.
A templomszolga szerint éjjel sóhajtani szoktaka gerendák, s elnevezték Domvik Sóhajának. Kérdés az, azért csinálja ezt a hely, mert annyi bűnös gyónást hallgat, hogy belefáradt, vagy mert jól érzi magát?
Legyen bárhogy, engem lenyűgözött, még ha maga a város kissé dekadens lakókkal tömött is. Hős is jött velem, hogy tisztelettel adózzon a hely vallásának, de rájöttem, csak egy szép lányt követett ide...javíthatatlan..."

[Lianna Pentangelin]

Arennek
Nyár, délelőtt

A templom elé érve Haravan felnézett az épület hét legmagasabb tornyára. A nép Domvik házát a Héttornyúnak is nevezi. Rovaland kicsit nyugtalan volt, de testvére teljes nyugalommal állt mellette.
-Igaza van, ha ő elintézi azt a kurafit, neked semmi dolgod sem lesz vele.
De Rovaland idegeskedett továbbra is. Kivételesen nem sokan mozgolódtak az épület előtt, de sejthető volt, amint elkezdődik a párbaj, itt nézőközönség is lesz magától.
Először Köcsögfejet látod meg, savanyú arccal. Amolyan mit keresek én itt? jelentést hordozott magában. Az idő szelesre fordult, a templom előtti téren barnuló gesztenyefák között kergetőzött a szél. Haravan meglátva Lisandrest, gúnyosan elhúzta a száját, füledhez hajolt:
-A bal lába enyhén rövidebb a jobbnál, szerintem tudatában sincs, de én látom...Továbbá a jobb csuklójában izomláz van, a hanyag gyakorlás eredményeképp. Ösztönösen odanyúl néha-s valóban, a kinyalt férfi futólag megdörzsölte jobbját.
-Sokáig volt fenn éjjel, szerintem tivornyázott, karikás a szeme, tehát a reakcióideje látja ennek most majd kárát...
Lisandres érkeztekor tőled úgy 6 lábnyira megáll, hanyagul meghajol.
-Essünk túl rajta.
Rovaland összepréselte ajkait. Nem nézhet sokba titeket, ha ilyen hányavetin viselkedik. sebaj, majd jót koppan!

//Priviben küldd el taktikai terveid, továbbá 5 VÉ, KÉ, TÉ és sebzés értéket dobásokkal, összegekkel együtt //

[Erin O'Shanon]

-Köszönöm-súgom oda Haravannak.

Megkérem a segédemet sorolja fel az okokat amiért idegyűltünk, és jelölje meg a párbaj célját.

*Méltóságteljesen meghajolok, tisztelgek rapírommal az ellenfelem felé, halkat dobban a szívem, és áttérek a saját világomba, ahol csak négyen vagyunk az ellenfelem, én és köztünk a kardjaink.*

Kardjaink első összecsapása után megszólalok:
-Látom reszket a kezed a tegnap esti mulatozástól.Csak nem megint kiütötted magad?

//Megpróbálom felbőszíteni, a higgadtság a bajvívó fő erénye, aki azt elveszti az vesztette a párbaj felét is.//

//ment PM-ben amit kértél 3 körre//

[Lianna Pentangelin]

Arennek
Nyár vége, délelőtt

A tündérkapitány igazolta szavait: míg te jól láttad, hogy szép, újnak tűnő, emberi szemnek idegen szabású vértben és sisakban vonult melletted, immár tengerzöld köpennyel vállain, mindenki más valami hétköznapi képet kaphatott róla, mert nem bámulták meg jobban mint bárki mást hétköznapokon.
Haravan olyan arisztokratikus hangnemben és szóhasználattal tett eleget kérésednek, hogy Köcsögfej meg Lisandres is nyugtalan lett. Azt hitték a hercegi családból valaki a pártfogód. Barátod biztos számon fog majd kérni, melyik fiókban rejtegetted eddig eme befolyásosnak tűnő ismerősöd Rovaland ellenben kidüllesztette mellkasát, nagyon is elégedett volt a tündérkapitány pontos, lényegretörő, az etikettnek megfelelő monológjának. S ez megteremtette a nézőközönséget is, hisz a zengő szavak eloszlatták a kételyt, mért is vagytok ott: itt párbaj lesz. S a párbajok bizony népszerűségnek örvendenek. Máris sugdosni kezdtek arról, kik vagytok, mért hívjátok ki magatok ellen a sorsot és vajon ki nyeri meg az összecsapást.
Haravan végezve szavalásával, viszahúzódott, átadva neked és ellenfelednek a terepet. Lisandresnek míves pengléje volt, mondhatjuk úgy is, méltatlan gazdája akad annak a szép fegyvernek. Messana ha beszélhetne, talán féltékeny is lenne arra a másik rapírra, de kikacagná forgatóját.
Heves mozdulatúra sikeredett az első pengetalálka, Lisandres csak fintorgott egyet szavaidra. A háttérben Roberts csak jelenlétével volt ellenfeleddel, de látszott rajta, jobban örülne ha eme számára kínos felállásban Lisandres húzná a rövidebbet.

Talán ez volt a hónap egyik legrövidebb párbaja. A fintor után nem sokkal Lisandres felkiáltott, szemeihez kapott s úton lévő támadásod egyszerűen oldalába érkezett. Köcsögfej megrökönyödött, Rovaland ajkáról is meglepett kiáltás szakadt föl. Mi történt itt?
-Nem látok!-nyögte Lisandres, majd leroskadt térdre, oldalát markolta meg. Roberts moccanni sem bírt, pedig segédként az lett volna a feladata, hogy a sérült párbajozót minél hamarabb elsősegélyben részesítse. Rovaland unokatestvére, Natel rokonához hajolt:
-Mondtam hogy nem harcolsz te ma.
Haravan szórakozott mosollyal álldogált, összefűzte ujjait maga előtt elégedetten.
A tündér mellett egy addig a templom kapujában ácsorgó pap robogott el.
-Maguk meg vannak őrülve! Be kéne tiltani ezt az őrültséget! Mit áll maga ott? Vigyük be a templomba! El kell látni!-hajolt le Lisandreshez. Roberts felocsúdva már tette is a dolgát, a sietségben ott felejtette Lisandres rapírját. Haravan emelte fel a fegyvert s hozzáértő szemmel forgatta.
-Egy össze nem illő pár egyik tagja. Mit gondol róla?-nézett rád.

[Erin O'Shanon]

Elképedve nézem az eseményeket...

<Ilyen sem volt még, hogy ne tudjam visszafogni a saját kardom.>

-Igazad van.A jobbik része a párnak......A kard sosem vétkes csak a forgatója.
De ugye nem te vakítottad meg.-nézek rá igaz választ várva.

[Lianna Pentangelin]

Arennek
nyár vége, délelőtt

Haravan nem hazudott:
-De én voltam. Talán van kifogásod ellene? Megkértél, hogy legyek a segéded, de abban nem állapodtunk meg hogy semmit sem tehetek az ügy meggyorsítása érdekében. A vaksága nemsokára elmúlik és nem hal bele abba a szúrásba, nem ért létfontosságú szervet, viszont fáj majd neki egy ideig-vonta meg a vállát.
-Most pedig ha elhagynánk a várost,megfújnám a kürtöm, hogy indulhassunk seregemmel Darshana ellen.
Ekkor lépett oda Rovaland a maga segédével:
-Uram, most mi akkor távozzunk? Részünkről ennyi volt?

[Erin O'Shanon]

-Nagyon úgytűnik fiam, viszont ha tenni szeretnél nekem egy nagy szivességet amit nagyon megköszönnék, akkor ittmaradsz ezzel a szerencsétlennel, és megteszel mindnet érte, hogy a legjobb papok gyógyítsák meg minél hamarabb.A kardját pedig add neki vissza, és mondd meg neki, hogy ezzel, én elintézettnek vélem az ügyünket, ha valami problémája van akkor keressen fel a birtokomon.


Az erszényemből egy pár aranyat odaadok a srácnak.

-Ezt a papoknak,adomány.

Indulunk.....

[Lianna Pentangelin]

//Folytatás az Utak, ösvények csapások témánál//