Shadlek - avagy nem mind ima, mit templomban mondanak

[Lianna Pentangelin]

Roaennek

Jobban megnézve a kis alak egy nõ...azaz...
-Ilana, remélem még emlékszel rám...-szorítja meg Roaen kezét, majd a fél szemére megvakított férfit (azaz az õ ellenfelét, a nyílpuskásat) gyomron rúgja.
-Tûnjünk innen...Így is többet mertem mint bármi máskor.
Az események gyorsaságában bizony csak az alacsony termetet rögzítette a bajvívó, ám most valóban összeállt a kép. Miket nem tud ez a lány ha megijed! Roaen reflexei jók, hamar összeszedte magát az ökölcsapás után s megluggatta egy ponton ellenfelét.
Ilana felkapta a nyílpuskát s futni kezdett. Nem Roaen elõl, csak a helyszínrõl.

[Erin O'Shanon]

Indulok vele,és próbálom,tartani a tempóját...(remélem megy)

-Hová megyünk??-kérdem tõle a futás közben félhangosan

<Kezdek félni a kislánytól...nagyon gyors>
<Sok bajvívót láttam,de hasonló gyorsat,és technikásat nem.Mit tehetett ez a kislány,és mi az hogy többet mert mint bármikor>



//ne mondd hogy egy harcmûvészt vagy ami mégrosszabb egy kardmûvészt szabadítottál rám:lol::D:D:D:lol://

[Lianna Pentangelin]

Roaennek

//Mért akar rögtön valaki egy szokatlan dolog után elrugaszkodott következtetéseket levonni? //

-Nem tudom, de el innen!-szedte lábát a lány. Utcaán végig, éles kanyar, futés másikon majd népesebb utcn lassít, de iparkodva, utûna megint egy kanyar, a kikötõ felé. Csak akkor áll meg, mikor kifullad, s végre a vízpart csíkját látja. Már látszik, egy nem túl népes helyen szeretne egy hullámtörõ sziklára leroskadni. Ait az elsõ alkalmas helyen meg is tesz...Kezében még mindig egy horgolótût szorongat, véresen. Ezt vághatta a férfi szemébe. Kipirult, homloka gyöngyözött. Lehinyta szemeit.
-Még sose nyomtam ki senki szemét...-vallotta be, miután már kapott levegõt.

[Erin O'Shanon]

Én magam is leülök a kislány mellé a sziklára.
Ránézek a vértõl tacsakos Messana-ra(a tõrkardomra),és elrebegek egy imát Domvikhoz a szegény szerencsétlenek lelkéért:
-"Vidd õket Uram és helyezzd õket érdemeik szerint,bûnösök voltak,de emberek...."-ennél a szónál kicsit megremeg a hangom-emberek...<ugyan.....,az nem ember aki egy védtelen nõt bánt.>
<Védtelen??Úgy szúrta ki annak a szerencsétlennek a szemét mint egy gyakorlott vívó.>
<Az egyszer biztos,lány a talpán,italozásban és harcban is.>

Megvárom amíg kipiheni a sokkot,gondolom mit érezhet.Amikor úgy látom hogy jobban van megkérdem tõle:
-És most,hogyan tovább?

[Lianna Pentangelin]

Roaennek

-Menjünk el ebbõl a városból-mondta törõdötten. Megmosta kezét és tûjét, eltette holmijai közé.
-Nicns sok pénzem. Biztos nem kell megköszönnöm semmivel hogy ilyen vagy velem? Nem, vakamivel csak megkell...Ó, mielõtt elhagyjuk Shadleket, szeretnék templomba menni...Imádkoznom kell szent helyen.

[Erin O'Shanon]

-Ez csak természetes,hogy elmegyünk a Héttornyúba.Úgyis találkoznom kell egy régi ismerõssel.

-Megköszönni,nem, tudom,hogy szegény vagy és egyedül vagy.Rászoruló vagy,akit gyámolítanom kell,ez nemesi kötelességem.

<Elmenni itthonról......én mindig a nõk miatt kerülök bajba.Domvik miért kísértesz engem mind a hét arcoddal?>

-Maradj majd a templomban,ott találkozunk,de össze kell szednem az utazó holmimat.-Ha gyónni akarsz keressd Amrius beavatottat.

-Tudsz lovagolni?-kérdem érdeklõdve.-Ha igen lesz a felelete, akkor kötõféken viszek Ilana-nak egy lovat otthonról.

Otthon gyors búcsúzás közepedte összeszedem azokat az eszközöket és ruhanemûket amiket az elõtörténetemben említettem.Otthon arra hivatkozom,hogy szeretnék világotlátni,ezért élelmet és minden hasonlót viszek magammal.

Amintól nevelõanyámtól egy forró csókkal búcsúzok-ez nem is olyan szokatlan tõlem,tudja,hogy apám elég öreg már és el is töltöttünk már egy-két estét egymással.

Az udvarban találkozom az egyik kissráccal Torinnal-el is csodálkozom mennyit nõtt ez a gyerek.Bele sem merek gondolni,hogy mennyire utál is az anyja,hiába, hisz a fiúnak én vagyok az apja.

Így térek vissza a Héttornyúba.

[Lianna Pentangelin]

//Hm, ez azért sehol nem szerepelt az elõtörténetedben, hogy a karidnak balkézrõl van egy fia, meg hogy apja második feleségével bekavart/összefeküdt az apa háta mögött. Tudod ezt fel kellett volna említés szintjén tüntetni, hogy ne érjen meglepetésként. Van még bármi más új arc, barát, kapcsolat, akit nem szerepeltettél az elõtöriben, de váratlanul elõbukkanhat? Most kicsit mellbevágott a dolog... Léci ilyen máskor ne legyen már, fel kell rá készülnöm...//

Roaennek

-Hû, csak össze ne nyomjon engem a szánalmad-mondta sértett büszkeséggel a lány-értem én hogy nem vagyok flancos maca, de nem kell az orrom alá dörgölni a védtelenségem.
Megenyhül az arca, hallva, felkent ember isneretségét mondhatja magának a férfi.
-Ló? Sosem ültem még lovon-nézi Roaent.
A templom nagyon szép, faragott. Ilana megnyugszik, keres egy padot, ahol csendesen imádkozhat.
Amrius áldásadás után Arenre pillantot aztán az imádkozó lányra s talányosan visszanézett a férfira.
-Csupán kíséred? A Hét Angyal legyen veled, minden tekintetben...
Odahaza a szerény, ám stabil körülmények fogadták Roaent. Kisebb meghülést szerzett apja, de nem súlyos. Bár egy idõs embernél sose lehet tudni. Amin rákérdez, soká lesz-e távol, de aztán elbocsájtja õt.
A templomban Ilana már vár rá, s elnézi a déli napsütést. Más emberek ilyenkor ebédelni szoktak, vagy korai uzsonnát ülni.

[Erin O'Shanon]

//Nos meglepetés ne érjen itt van egy pár példa:ismer a városban kb 2 orgazdát(csak becenévrõl) és a városból kivezetõ utakon egy rablóbanda vezérét.pl a Hegyivadászokét akinek a neve Tinzano.Neki tartozik is egy kisebb összeggel úgyhogy max. azért foghatják meg. Van balkézrõl kb 14 gyereke ezekbõl kb 2 az akirõl õ is tud,és egy a nagykorú(8 éves az a kissrác akit az elõzõ reagban írtam).ezekkel a gyerekekkel nem sokat törõdik ugyanios mind 1 éjszakás kalandokból jöttek össze.//

Megebédelünk atemplom egyik terecskéjén.Teljesen szótlanul.majd megérdeklõdöm merre szeretné elhagyni a várost.

[Lianna Pentangelin]

//A karaktered 21 éves, nem hiszem hogy kilenc évesen lefekszik valakivel, aki teherbe is esik és mostanra egy 12 éves fia van. Nonszensz, ezt a kort gyorsan írd át fiatalabbra a gyereknél...Tekintetbe véve azt az idõszakot, amikor papnak készült!
No, akkor remélem most már minden tudok //

Roaennek

Ilana némán kanalazta be levesét és evett valami tésztás ételt. Tanácstalanul nézett a férfira:
-Sosem jártam a városon kívül. Malgában lakik a testvérem.
Malga egy kisebb, délkeleti falu volt a tenger partján Roaen ismeretei szerint. Úgy 5 napi járóföldre. Lóval 2-3.
-Én gyaloglom, te pedig lovagolsz?

[Erin O'Shanon]

-Jobb lenne ha mind ketten lovagolnánk.-mondom neki félig kérdõn.
-Szerintem úgyis elférsz elöttem,vagy mögöttem,sokkal gyorsabban haladnánk.
-Mit szólsz?

<Sietni kéne,mert egy halott strici híre gyorsan elterjed.>
<Hmm....Nem is tudom mit kéne tennem.Siessek a fõbb utakon,vagy nyugodtan menjünk végig az eldugottabbakon......
Talán jobb lenne minél gyorsabban eljutni abba a faluba.>

Erre a végkövetkeztetésre jutok.Gyorsan,fõ utakon,a lehetõ legkevesebb megállással.Az idõ úgyis pénz....

[Lianna Pentangelin]

Roaennek

-Elférek, persze hogy elférek. S igazad van. Ha lovon megyünk, jobban haladunk...S ha Patkányfogó cimborái megneszelik, hogy...-sóhajtott. Ahol helyet mutat neki Roaen, oda próbál felmászni. Kicsi is, nem is tudja hogy kell lóra ülni. A segítség elkél.
A városkapu nyitva, nem tartóztatják fel õket. S a fõút jól járható, csak Ilana kapaszkodik erõsen. Jobbkézre nádas susogott, nyírfák teste tekergett, balra földek húzódtak. Ilana tágra nyílt szemmel figyelt. Õ elõször hagyta el Shadleket.
-Nem...nem bûn hogy öltél?

[Erin O'Shanon]

-A Tanító azt mondja, hogy az elveszett lelkeket elküldeni hozzá nem vétek, ha tudom,hogy ártatlan ember volt életében akkor nem teszem meg,de tudom,hopgy ú is hidegvérrel ölt volna,és nem gondolkodott volna el még ennyire sem mint most mi.

-Imádkoztam a Hétarcúhoz, de nem bûnbocsánatért, hanem helyeslésért.

<Végülis igaz....a papok is az õ nevében gyilkolnak!>
<Annak idején sokat vitáztunk errõl Amrius-szal, és a következtetéseimet mindvégig helyénvalónak mondta.Mert igen is a papok gyilkolnak, ha Domvik nevében is...>

-Mit gondolsz Amrius-ról?-Láttam, hogy mély benyomást tett rád, pedig csak egy pap, és mellékesen a barátom.

-Miket mondott rólam?-kérdezem félig mosolyogva.

[Lianna Pentangelin]

Roaennek

-De ezt a papokra mondja. Te nem vagy pap, Roaen O'Shanbon. -lesütötte szemeit.
-A barátod? Igen bölcs ember és velem kedves is volt. Biztosított arról, hogy a legjobb kezekbe kerültem és segítesz. Meg hogy szereted a szoknyákat...
A nádas helyét fûzfaligetek váltották fel magas fûvel, de balra a földek maradtak.

[Erin O'Shanon]

-Tényleg, te ugye nem ember vagy?-kérdezem, egy kicsit pironkodva
Szépen és nyugodtan vezetem, végig a lovat az úton, vigyázok a kislányra,le ne essen.
Az út untat, és félelemmel tölt el.

<Túlzottan csendes errefelé minden.>

-Nem vagy esetleg éhes?-Esetleg álljunk meg egy percre?Gondolom milyen kényelmetlen lehet,de sajnos ez a leggyorsabb szállításimód amit használnitudunk.

[Lianna Pentangelin]

Roaennek

Ilanából kipukkant a nevetés.
-Hogy nem vagyok-e ember?! Pedig az vagyok, mi más lehetnék? Túl sok legendát hallgattál?
Megállva a lóról lekászálódva meg is mutatta:
-Nem metszett a fülem-mutatta meg- és furcsa végtagjaim sincsenek-tornáztatta meg mind a tíz ujját.
-A szemeim se furák-bandzsított.
-Enni viszont tudnék-paskolta meg önnön hasát. Egy fûzliget pont alkalmasnak mutatkozott a dologhoz. A növekvõ melegben a földeken dolgozók árnyékba húzódtak, izzadó szekeres ember haladt el mellettük. Ilana elnyúlt a fûz alatt, majd felkönyökölt, mi várható ebédre.
-Jobb szeretnéd ha valami mesés lény lennék, nem pedig egy egyszerû csipkeverõ lány? Sajnos akkor ki kell hogy ábrándítsalak. Mérhetetlenül unalmas és szürke vagyok ráadásul aprótermetû is. Néha vannak jó pillanataim, amikor viccelõdöm, de olyanok is, hogy nyûgösködöm és feleselek. Szóval...egy unalmas teremtést vezetett melléd Domvik urunk.
S jókedvûen kacsintott Roaenre. Felszabadultnak tûnt Shadleken kívül járva.