A Shadlek név többet is jelent ám, mint egy várost, amit Shadon mostohatestvéreként is emlegetnek: e nevet viseli egy fényes szalag is, vizével életet avagy másnak betegséget adva -elõbbit éltetõ nedvességével ajándékozva a földnek s útját a kivágott fának, utóbbit mocsarával, mi a Delta síkságnál terpeszkedik-, egy tartomány is, aminek híre nem különb a városétól.
Aki azt hiszi, hogy Domvik földjén mindenki példás életet él, ájtatoskodik naphosszat s szeme rémülten kerekedik, ha meghallja azt a szót, hogy mágia, vagy boszorkányság, akkor az még nem járt itt. Ez a hely igencsak próbára teszi az állam türelmét, de ahogy késõbbi korokban mondanák: még nem húzta ki a gyufát. Pedig megtehette volna... E vidék volt Amanovik bölcsõje is, aki késõbb renegátként letette Gorvik alapjait. Ez pedig több, mint egy egyszerû makula az orcán... A törvény keze ide is elér, de valahogy másképp õrölnek malmai...Mibõl is vélhetõ ez? Abból, hogy itt nem csak boszorkányok tûnnek fel idõnként -s nem leányként zsengén, hanem asszonyként büszkén, ami már mutatja, egy jó ideje vígan elélt-, de náluk sötétebb démonimádók is gyökeret tudnak verni földjén, nem beszélve a Tisztítókról. Azokról a Tisztítókról, akiknek mottójuk csak ennyi: "A tiszta shadoni vér minden érték alapja." Idegengyûlölõk, a keveredést szégyenteljesnek tartják más nációkkal, legyen az beolvasztásra szánt nomád, kit a papok Domvik kebelére akarnak ölelni, vagy kevésbé barbár külhoni. Mindenki másnál fajgyûlölõbbek. A pletykák szerint kerskedõk, kézmûvesek kerülnek ki támogatóik és szimpatizánsaik közül. S ki lenne olyan vadmarha, hogy tudván, minden ilyen nemû szektához való tartozás és velük való együttmûködés bûn? Ki az aki vállalja annak terhét, hogy nomádok zaklatásáért cserébe köztéri kaloda, vagy súlyosabb esetben birtok-, és vagyonelkobzás juthat neki, vagy mi több, számûzetés?Akinek csengõ tantumban megéri! Azoknak, akik sóhajtva és erszényüket súlyra becsülve panaszkodnak, hol van már a jól menõ fegyverrel való kufárkodás, határmenti katonák ellátásából befolyt összeg, ha béke van, s ahelyett, hogy valagon rúgnák az összes idegent, még földet adnak nekik, lakjanak csak ott, egyék a tiszta shadoniak által megtermelt élelmet és lépjenek be szennyes lábukkal abba a templomba, ahol nekik semmi keresnivalójuk! Az egyháznak mostanában még nagyob baja van velük. Hiába jár jutalom annak, aki nyomukra vezeti õket, aki meri, vagy ellátják a baját az el nem kapott szektatagok, vagy nem a megfelelõ ember akad horogra, s a java vígan szervezkedik tovább. Egyébiránt nehéz eset belügyileg is a tartomány: elhúzódik az országos tartományi gyûlés? Õk a ludasok benne! Keresni kéne egy kiskaput valaely rendeleten? Õk találnak! Az engedetlenség törvényes formáit õk mind ismerik és gyakran használják is.
Ám van egy másik oldala is a vidéknek, amire méltán büszek lehet: innen indult ki a bajvívók sajátos stílusa is, ami mára már Shadon egyéb vidékein sem ismeretlen, sõt, egészen elterjedt, mintegy megdöntve a történelmi lovagkor egyeduralmát. Vagy a méltán híres páncélnyitogató csatabuzogányról nem is beszélve! Látni egy szépen faragott, aprólékos szobrot, élethû vallási témákat feldolgozó faragott táblácskákat? No, akkor nagy rá az esély, hogy shadleki mesterember keze munkája! A sors furcsa fintora -vagy talán Shadlek okos húzása?-, hogy pont a sokat szidott és rendbetétellel fenyegetett tartományból rendelik eme páratlan famunkákat a templomokba. Földje gazdagon termõ, mondhatni virágzó, fából ki nem veszõ hegyeiben, nyugatnak Tanúhegyek emelkednek ki a földbõl, vésetes kövekkel, miknek jelentése homályba vész.
A külhoni azért nem feltétlen kell hogy óránként áldja istene nevét, hogy nem vágták még át a torkát Shadlek városában. Sõt, egészen kellemes közegnek is találhatja Shadon eme részét. Amit a konzervatívabbak züllöttnek és romlottnak mondhatnának, azt õk felvilágosultnak és szabadnak. Különcek, lázadóak lakói, vérük könnyen felforr. Hossoloknak hívják õket, kedvelik a buggyos, vastag kelmékbõl készült ruhákat, nõik kihívóak. Hol van itt a rebegett ima a templom sûrûjében visszafogott ruházatba rejtett bájakkal! Mernek ezek merészebbet is! Nem hiába sóhajtanak néha a papok, ha ez a vidék kerül szóba, hogy rosszul állnak az ájtatossággal! Vagy legalább is szabadon értelmezik...
A Deltavidékbe torkolló folyón hajóval Therossába lehet jutni, szárazon a vele szomszédos Shadon, Verione és Dia-Salmo tartományokba.
A feszülség nõ. Ahogy eljutottak a politikai hírek a tartományba s a városba, hogy az állam Gorvik segedelmére sietett, nem egy piszkos lukban meghúzódó bizonytalan praktikákat ûzõ alak vigyorodott el elégedetten s nem egy szektatag hördült fel felháborodottan. Mert nincs olyan állam, ahol mindenki megegyezne az uralkodó hozta döntéssekkel.
Épp a kedvenc kocsmámban a Részeg Sárkány-ban ülök, és kedves barátommal Köcsögfej vagy Nyúlfog Roberts-el játszom kalsszikus Kyr-sakkot.E két jellemzõ pontosan leírja az uraságot aki egy kisnemes, a közeli nagybirtok ura, régen sok nyarat töltöttünk együtt.Ahol többek közt én voltam az aki megtanította rá a nemes ifjút hogy ne is próbálkozzon ezeknek a baráti neveknek a visszautasításával,ezt persze több ingszaggató és orrtöréssekkel telt verés tudta csak megértetni vele.A parti alakulása egyenlõre egyirányú sosem az észjáték volt az erõssége,ámbár fondorlatban és hazugságban ügyesen boldogul.Szóval épp itt üldögélek és játszok.A tábla elõtt mézszín bor val kitöltve és félig elfogyasztva,de ez nem igazán zavar ugyanis van még jó pár üveg, és a kocsmáros Rindan úgyis jótét lélek tudja hogy a forgalmának egy szép részét én hozom.
„Lüktet a vér ereidben, ha kardcsörgést hallasz... Jóbarátod a Halál, fegyver-a-kézben rámosolyogsz... Fejed felett zászlót tép a szél, hogy gyõzelemre vidd... A Dicsõség Istene veled van, hát hiába lesnek téged a varjak. Kiválasztott vagy, amilyen sokezerbõl egy, ha akad - Harcosnak születtél!”
Köcsögfej elégedetten vigyorgott, ami után nem volt kjétséges a Nyúlfog elnevezés sem, no meg a vigyor milyensége a köcsögségre is tett egy lapáttal. Aztán épp tette volna az újabb bábut, mikor valaki meglökte az asztalt és megremegtek a táblán állóak. -Még egy ilyen és leharapom az orrod.
A nagy metszõfogas Robertsnél ez nem fog komolytalan fenyegetés. -Jó van má na, ez a mitugrász bökött meg!-morgott a tettes, egy kicsit borostás, folyó orrú fickó, aki elõtt egy alacsony köpenyes alak elkotort és a pulthoz férkõzött. -Gyerekeket nem szolgálok ki alkohollal-jött a monoton válasz a csapos részérõl. -Nem vagyok gyerek-így egy fiatal nõi hang. -Én meg Domvik egyik angyala vagyok. Hess innen.
Érme csendült. A csapos sóhajtott. -Édes kisszivem...most le akarsz fizetni?
-Ez a törpicsek csaj?-fordult valaki az alacsony alak felé és a fenekébe markolt. Térden rúgták, majd a tettes-az alacsony valaki kicsit hátrébb lépett.
Mi, Lianna Pentangelin, Domvik kegyelmébõl mint Shadon örökös királynõje, esküszünk a Hétarcú Istenre, s minden szenteire, hogy Domvik egyházait, Shadon minden rendü lakosait jogaikban, szabadságukban megtartandjuk, mindenkinek igazságot szolgáltatunk, Shadon függetlenségét fentartandjuk; határait és a mi ezen országhoz tartozik gyarapitjuk és megteendjük mindazt, a mit ezen országaink javára, dicsõségére és öregbitésére megtehetünk. Domvik Minket úgy segéljen!
*Összenézek Roberts-el és majdnem elnevetem magam.*
Felállok és megnézem magamnak azt a kis hölgyet jobban hiszen errefelé fura az ilyen alacsonyka asszonyszemély.
-Miért ne szolgálnád ki Rindan??Az õ gondja, ha utána részeg lesz.Valahol azt is meg kell tanulni.
-Te meg kisfiam ne bántsd a hölgyet attól hogy alacsonyabb nálad-szúrós szemmel vetem oda a takonypócnak.
<...Ha szólni mer leesik a nadrágja azt garantálom...>
*Ha a játékoskedvû vidámfiú bármit is szólni mer Messana (a rapírom) kijön a díszes tokból és elvágom vele az övét vagy bármely alkalmatosségot amely a nadrágját a helyén tartja.*
<Ha esetleg verekedés lenne...... ebben a kocsmában biztos nem engem koncolnának fel, itt ismer mindenki fõleg Rindan....a nagy öreg hiába õt még a fõvárosban is ismerik a jóhíre miatt.>
„Lüktet a vér ereidben, ha kardcsörgést hallasz... Jóbarátod a Halál, fegyver-a-kézben rámosolyogsz... Fejed felett zászlót tép a szél, hogy gyõzelemre vidd... A Dicsõség Istene veled van, hát hiába lesnek téged a varjak. Kiválasztott vagy, amilyen sokezerbõl egy, ha akad - Harcosnak születtél!”
-Rugdalja a nénje térde kalácsát, ne az enyémet! Amúgy izmos kis fara van, remélem nem gyerekét taperoltam le, mert akkor mehetek szégyenkezve gyónni!
Rindan majdnem elnevette magát ezt hallva, mások is odafordultak már az esetre. A kis termetû alak viszont nem élvezte a hirtelen támadt népszerûséget, valamit szitkozódott az orra alatt. Dühösen húzta hátra köpenye csukjáját, hogy ne áruljon magáról tovább zsákbamacskát. Nem volt törpenövésû nõ, akiket a mutatványosoknál szokás látni, de legendákból elõlépõ törp nõ sem. Csupán szokatlanul gyermektermetûre és kicsike sikeredett, de mindenében arányosnak tûnt: nem voltak ujjai tömpék, nem voltak karjai vastagok, orra sem volt széles és turcsi. Bõre kreol volt, haja sötét és igen hosszúnak ígérkezett, de a java a köpeny alatt húzódott. Szemei is sötétek voltak s ifjú korban járhatott, ám közel sem gyerekkorban. -Szóval, kiszolgál, vagy mutogatni fog engem? Nem lehet mindenki olyan mint egy babkaró és égig érõ, hogy csoda hogy le nem hullik olyan magasból!
Rindan Roaenre sandított. -No, megnézzük, mennyire bírja az italt? Persze a borra gondolok meg a pálinkára, nem a tejre...
Mi, Lianna Pentangelin, Domvik kegyelmébõl mint Shadon örökös királynõje, esküszünk a Hétarcú Istenre, s minden szenteire, hogy Domvik egyházait, Shadon minden rendü lakosait jogaikban, szabadságukban megtartandjuk, mindenkinek igazságot szolgáltatunk, Shadon függetlenségét fentartandjuk; határait és a mi ezen országhoz tartozik gyarapitjuk és megteendjük mindazt, a mit ezen országaink javára, dicsõségére és öregbitésére megtehetünk. Domvik Minket úgy segéljen!
-Az elsõ körre én magam hívom meg!-mondom vidámen.
-Te meg vidám fiú inkább ne beszélj vele így mert tényleg kicakkozom a füleidet.
Nagyon útálom azokat a "keményfiúkat" akik csak nõkkel tudnak keménykedni.
„Lüktet a vér ereidben, ha kardcsörgést hallasz... Jóbarátod a Halál, fegyver-a-kézben rámosolyogsz... Fejed felett zászlót tép a szél, hogy gyõzelemre vidd... A Dicsõség Istene veled van, hát hiába lesnek téged a varjak. Kiválasztott vagy, amilyen sokezerbõl egy, ha akad - Harcosnak születtél!”
-Na, a második meg az enyém!
-Rindan, rólam se feledkezz meg! Csapd hozzá a részem!
S így a többi, így a többi, egészen 8 körig. -Valami bivalyerõset neki!
-Na, de nem azé' mer' lány, hanem olyat, amilyent nekünk is mérnél!-tette nagy tenyerét a pultra egy szõrös mancsú magas benga. A pici lány sóhajtott, összefonta karját. megcsillant jobb kezének középsõ ujján egy három színû arany gyûrû. -Állok ellébe!
Rindan szemei mosolyogtak s kitett nyolc pohárka töményet. De olyat, hogy a szaga messzirõl jelezte: aki ezt mint bedönti, padlón végzi. -Hol laksz, pici? Csak azért kérdem, mert a 2. után vihetünk.
-Csak szeretnéd...
S a pici felkapta az elsõ poharat s nyelés nélkül leküldte. Szemkönnyezés, de nem nyitotta ki a száját. -Aha, már érzi...-mondta vigyorogva Köcsögfej. -Biztos nem mondod meg hova vigyünk?
-Nem!-mondta határozottan. S legurult a második, a harmadik, negyedik...Az ötödiknél inkábba pulthoz támaszkodott. De erõsen fixírozta a katodikat. -Ej, még megmérgezi magát. Pici ez, öttõl én is az asztal lábán számolnám a szálkákat!-mondta fejingatva az egyik férfi. -Nemmérgezem...-mondta egyben a lány, s megfogta a hatodikat is. Nem remegett a keze, de látszott, erõlködés kell, hogy figyelje az üveget. Lenyelte. Felszisszentek a férfiak. -Mmm, elég lesz már, látjuk, hogy nem vagy gyerek. Tényleg sok lesz neked a 8, kicsi vagy...Mármint termetre, nem...-7....-nem korra...Ah, van itt pap?
-Vagy kispap?-így toldott mellé valaki. -Pia általi halál...ez nem vicces de ez minden vágyam...
-Én nõ alatt szeretnék meghalni...Aközben...
-Én felette mert az férfias...
-Csönd már!-intette le õket Rindan, s maga fogta meg a nyolcadik üveget. -Roaen, kérlek...tessékeld arrébb, nem lenne szép, ha valóban...érted...
-Nem vagyok részeg! Bírnám a 10et is!-markolta a pult szélét a lány. S mellé homlokát ráncolta.Csak beszéde kezdett zagyválni kicsit.
Mi, Lianna Pentangelin, Domvik kegyelmébõl mint Shadon örökös királynõje, esküszünk a Hétarcú Istenre, s minden szenteire, hogy Domvik egyházait, Shadon minden rendü lakosait jogaikban, szabadságukban megtartandjuk, mindenkinek igazságot szolgáltatunk, Shadon függetlenségét fentartandjuk; határait és a mi ezen országhoz tartozik gyarapitjuk és megteendjük mindazt, a mit ezen országaink javára, dicsõségére és öregbitésére megtehetünk. Domvik Minket úgy segéljen!
-Elhiszem kishölgy.....-és ezzel megfogom a vállát és felkísérem az egyik szobába.Rindantól kérek egy kulcsot miközben a kislányt vezetem felfelé az általam már jól imert lépcsõn
-Roberts a partit majd befejezzük, ne felejtsd el még mindig én vezetek.-mondom a lépcsõrõl visszafordulva.
<Miért is van nekem ez a jótét lelkem??Azt se tudom,hogy kicsoda, de valami megfogott benne.Talán a különlegessége.>
<Meg kéne kérdezni,honnan is jött és mit is szeretett volna.>
Így kísérem fel az egyik poros szobába nem a leg kényelmesebb de tiszta és legfõképp nem drága.
-Szóval kisasszony mit is szeretett volna amikor bejött ebbe a khm.... intézménybe??
„Lüktet a vér ereidben, ha kardcsörgést hallasz... Jóbarátod a Halál, fegyver-a-kézben rámosolyogsz... Fejed felett zászlót tép a szél, hogy gyõzelemre vidd... A Dicsõség Istene veled van, hát hiába lesnek téged a varjak. Kiválasztott vagy, amilyen sokezerbõl egy, ha akad - Harcosnak születtél!”
-Mosthovakaraszvinni?...-morogta. Szédült. Majdnem felbukott az egyik lépcsõfokban. -És ezt te fizeted neki, Roaen?
-Ejj, nézd hogy lecsapta a kezemrõl!
-Marha, részeg nõvel nem lehet kú...
-Hogy beszélsz?!
A lány elnyúlt az ágyon, háton. Köpenye már nem fedte be kis alakját: tengerészkék térdnadrág, türkizkék tunika jelentette öltözetét és egy kis szõtt tarisznya. Valóban nem votl gyerek, rendelkezett keblekkel, egész formásakkal, s csípõje sem volt kisfiús. Lustán mozgatta sarus bokáját. Hajtincsei pedig dereka magasságából tekeredtek elõl. Ez a lány nagyon büszke lehet a hajára, ha ilyen hosszúra hagyta! -Azaz a kocsmába?...inni...lõttek a szállásomnak...kilakoltattak...azaz holnap reggel fognak...-dörzsölte meg szemeit, nem akart bõgni. Ám hangja panaszosra váltott. -Neeem akarok kurva lenni!...-dörzsölte tovább keseredetten a szemeit. -De Patkányfogó feni rám a fogát, hogy legyen én is egy a lányai közül! Moskos kis...!-szaftos jelzõ csúszott ki a lány szájából, de csak egy, utána felkönyökölt. Kicsit volt csak nedves a szeme, nem kezdett el bõgni szerencsére. Patkányfogó egy környélbeli lányfuttató volt, elég rossz hírû. -Te egész szép vagy, mit akarsz?-egyszerre kérdezte a részegek kíváncsiságával és a maga puhatolódzó óvatosságával.
Mi, Lianna Pentangelin, Domvik kegyelmébõl mint Shadon örökös királynõje, esküszünk a Hétarcú Istenre, s minden szenteire, hogy Domvik egyházait, Shadon minden rendü lakosait jogaikban, szabadságukban megtartandjuk, mindenkinek igazságot szolgáltatunk, Shadon függetlenségét fentartandjuk; határait és a mi ezen országhoz tartozik gyarapitjuk és megteendjük mindazt, a mit ezen országaink javára, dicsõségére és öregbitésére megtehetünk. Domvik Minket úgy segéljen!
-Egyenlõre még én sem tudom,de ez a szép benne.-tényleg nem tudom -Elsõ körben talán hagynom kéne,hogy kipihennd magad,utána pedig megpróbálunk tenni valamit az érdekedben.
-Mihez értesz esetleg??Mármint, mivel foglalkozol?
<Onnantól,hogy egyszer a védelmembe vettem valamiért a szívemen viselem a sorsát.Fura...>
A kulcsot melléteszem az éjjeliszekrénykére.
Lemegyek és megmondom Rindannak,hogy legyen oly kedves és vigyázzon a kislányra, és emlékeztetem rá,hogy ha el akarja veszíteni az egyik legjobb vevõjét akkor fizettesse ki velem a szoba árát.
-Csak egy kis baráti szivességet tégy....maximum 3 nap addig viszont kapjon meg mindent,és fõleg vigyázz rá!-mondom elég közel hajolva hozzá
-Ha akarod este csinálok egy kis ivóversenyt neked, csak had maradjon.-toldom még meg az elõzõt.
Visszaülök a sakk partimhoz,de cseppet sem a játék miatt.
-Roberts mit tudsz a Patkányfogóról??-kérdezem olyan arccal amit láthatott már tõlem amikor ideges voltam,ha valaki õ tudja ilyenkor nem türtõztetem magam túlzottan.
„Lüktet a vér ereidben, ha kardcsörgést hallasz... Jóbarátod a Halál, fegyver-a-kézben rámosolyogsz... Fejed felett zászlót tép a szél, hogy gyõzelemre vidd... A Dicsõség Istene veled van, hát hiába lesnek téged a varjak. Kiválasztott vagy, amilyen sokezerbõl egy, ha akad - Harcosnak születtél!”
-Értek a csókolózáshoz...-mondta álmatagon majd feje lebakkant az ágyra. Teljesen elnyomta az álom. Rindan barátian elmosolyodott: -Személyes sértésnek venném, ha itthagynál minket. Olyan vagy mint egy nélkülözhetetlen bútordarab. Zárás után lemoshatlak?
Aztán a végére kacsintott. Roberts sóhajtott: -Most ki akarsz bújni a játék alól, mert tudnád hogy én nyernék...Áh. A Patkányfogó egy strici. Gyereklányokat futtat. És a legtöbbnek van valami nyavajája. Bujakór, gomba, valami ragya itt meg ott, érted. A lányai csak akkor egészségesek ha frissen szerzi be õket, ha egyáltalán akkor is így van. S nála a legidõsebb csaj is ha 25. Aztán...eltûnnek. Sötét egy alak...Mi dolgod vele? Ugye nem akarsz egy szerencsétlen lányt tõle...? Neeem, itt másról van szó...Csak nem a pici...?
Mi, Lianna Pentangelin, Domvik kegyelmébõl mint Shadon örökös királynõje, esküszünk a Hétarcú Istenre, s minden szenteire, hogy Domvik egyházait, Shadon minden rendü lakosait jogaikban, szabadságukban megtartandjuk, mindenkinek igazságot szolgáltatunk, Shadon függetlenségét fentartandjuk; határait és a mi ezen országhoz tartozik gyarapitjuk és megteendjük mindazt, a mit ezen országaink javára, dicsõségére és öregbitésére megtehetünk. Domvik Minket úgy segéljen!
-Az eszed még mindig vág Köcsögfej!
Szóval mi dolga lehet a Patkányfogónak ezzel a lánykával?Könnyebb lenne ha ismerném az alakot.Szerinted hol találom, az egyik benfentes emberét?
Talán be kéne férkõzni közéjük,vagy hasonló.
Ebben a percben tanácstalan vagyok,hogy mit is kéne tenni addig amíg felébred a kislány.Ígyhát a kocsmalátogatók nagy rutinjával versenyt hirdetek kirakok 1 darab aranyat és hangosan elkiáltom magam:-Ki akar gyorsan 1 aranyat szerezni?A feladata adott:gyõzzön le! Rindan 5 pohár pálinkát a 2 oldalra!A játék egyszerû az nyer aki az utolsó poharat elõbb üríti ki és fordítja a szájával lefelé.Természetesen a 1 aranyat tõletek is kérem!
<Kell valami pénz is az elõre nem látható költségekre>
A verseny után természetesen hatalmas ivászatot csapok a kocsma közepén a többi kórhellyel sokat adomáuznk,majd amikor elérkezettnek látom az idõt egyszerûen felsétálok a szobácskába ahol a kislányt hagytam és elterülök mellette.
„Lüktet a vér ereidben, ha kardcsörgést hallasz... Jóbarátod a Halál, fegyver-a-kézben rámosolyogsz... Fejed felett zászlót tép a szél, hogy gyõzelemre vidd... A Dicsõség Istene veled van, hát hiába lesnek téged a varjak. Kiválasztott vagy, amilyen sokezerbõl egy, ha akad - Harcosnak születtél!”
-Figyelj, te nagyon ott felejthetted valamid a picinél: minek kell Patkányfogónak csaj? Hogy legyen kit futtatnia! Azaz? Cédának kell neki! Mért, annak kell neki?-ráncolta homlokát. -Ha elmész a Dög közbe megtalálod a lányait. De hogy rajtuk keresztül õt is-e...Nem hülye, vannak ellenségei, szóval ne kavard feleslegesen a szart, koma. Beférkõzni, a szentekre! te is stiric akarsz lenni, vagy ami még rosszab...Kuncsaft?! Fúj, ez beteg!
A fogadásra akadt jelentkezõ. Roaen gyors volt. Gyorsabb mint ellenfele. Aki a 4. pohár után lefejelte.helyesebben lefogazta az asztal szélét és elterült a padlón. Kiröhögték. Roaen nyert. Belediktáltak egy kupa sört még az öt pohár erõs vilmoskörte-pálinka után, valaki egy fél pohár bort is megkísérelt a lelkére beszélni, de aztán a férfi elvesztette a fonalat, hogy menyétbundás nõkrõl, vagy nõbundás menyétekrõl volt szó s a távozás mezejére léphetett. Az ágyon a lány változatlan pózban hortyogott. Zsupsz. se kép se hang.
Hólyagfeszítõ kesernyés szájízû reggel fulladt meleggel. Csodás. Erre ébredt Roaen. És tompa fejfájásra. Ami talán rosszabb lesz ha megmozdul. Mármint a feje. Picike az ágyon. De õ már korábban megunhatta a meleget. Továbbra is hason volt, saruban, térdnadrágban, de tarisznya és tunika nélkül. Hason volt, meztelen barna bõrû háta sima volt, csak néhol sötétett pár pici anyajegy. haja összekuszálódva, derékig érõn szanaszét.
Mi, Lianna Pentangelin, Domvik kegyelmébõl mint Shadon örökös királynõje, esküszünk a Hétarcú Istenre, s minden szenteire, hogy Domvik egyházait, Shadon minden rendü lakosait jogaikban, szabadságukban megtartandjuk, mindenkinek igazságot szolgáltatunk, Shadon függetlenségét fentartandjuk; határait és a mi ezen országhoz tartozik gyarapitjuk és megteendjük mindazt, a mit ezen országaink javára, dicsõségére és öregbitésére megtehetünk. Domvik Minket úgy segéljen!
-Mindjárt jövök csak egy kicsit rendbeszedem magam.-mondom a picinek aki láthatja hogy tegnap este mi is történt.
Hólyagürítés,arcmosás,egy keserû dió elrágása,sok víz.Jah igen és próbáljak meg mosolyogni.-mondom fel magamban az ismerõs leckét amit már több éve ismerek, és eddig mindig a legnagyobb sikert érte el.Nemhiába egy bárd tanította a kitûnõ módszeret.
Ezt már rutinosan intézem.meglátogatom az ennek megfelelõ helyeket tehát budi,fürdõszoba,Rindan akinél minden ilyen csodaszer megtalálható, ugyanis nem ez az elsõ eset hogy itt történik velem hasonló. Tudom,hogy eleinte rosszabb,de egy fél órácska múlva már tökéletes lesz.Jobb leszek mint új koromban.Ezután vissza a kislányhoz.
<Majdnem el is felejtettem a legfontosabbat amit a bárd is hangsúlyozott,hmm......hölgytársaság.>
Szóval ahogy visszaérek csakis a teljes gyógyulás érdekében,lefekszem a kishülgy mellé,és fínoman elkezdem cirógatni a hátát amennyiben még mindig ott fekszik, ez után pedig hagyom hogy a dolgok elinduljanak a maguk útján.
„Lüktet a vér ereidben, ha kardcsörgést hallasz... Jóbarátod a Halál, fegyver-a-kézben rámosolyogsz... Fejed felett zászlót tép a szél, hogy gyõzelemre vidd... A Dicsõség Istene veled van, hát hiába lesnek téged a varjak. Kiválasztott vagy, amilyen sokezerbõl egy, ha akad - Harcosnak születtél!”
Pici tompán mormogott valami olyat, hogy jól van, de szemét se nyitotta ki, maradt fekve. A budiban nem volt köszönete Roaennek, elõtte már páran használták és a lány, aki takarítani szokta, még nem ért el idáig...Ha más nem, a szag segített felébredni. A hideg tiszta víz ezen tovább segített, de a java Rindan keserûje volt. Valami gyógynövényes egyveleg, de helyreteszi a gyomrot, fejet, közérzetet. Csak le kell tudni nyelni, onanntól hiba nincs. Rindan somolygott, amikor a keserû okozta fointor átvonult Roaen arcán: -Csinos?-kérdezte, de választ nem nagyon várhatott, ha leszedte a másnaposság elleni szer poharát. Pici a hasán volt, igen, úgy látszik, Roaen frissülési útvonala alatt nem kapta fel fejét arra, hogy beszéltek hozzá és idegen helyen fekszik. Ám a cirógatás...megmoccant, de csak azért, hogy hátára hengeredjen. -Itt is vakar...-nyújtózott el kényelmesen. No, aki továbbra is kételkedett volna abban, gyerekkel vagy kistermetû nõvel hozta össze a sors, végsõ választ kaphatott: az a két formás cici nem hagyta kételyben a férfinépet hogy ez egy nõ. Ráadásul egy súlyfeleslegtõl mentes formás kis nõ. Ahol kell, ott gömbölyû, ahol meg az ilyesmi nemkívánatos, ott lapos. Ha Roaen ott is folytatja a "vakarást", lehunyt szemmel elmosolyodik s kezével nyúlkálni kezd a férfi irányába. -Olyan messze vagy, mért nem jössz közelebb?-szeme persze zárva.
Mi, Lianna Pentangelin, Domvik kegyelmébõl mint Shadon örökös királynõje, esküszünk a Hétarcú Istenre, s minden szenteire, hogy Domvik egyházait, Shadon minden rendü lakosait jogaikban, szabadságukban megtartandjuk, mindenkinek igazságot szolgáltatunk, Shadon függetlenségét fentartandjuk; határait és a mi ezen országhoz tartozik gyarapitjuk és megteendjük mindazt, a mit ezen országaink javára, dicsõségére és öregbitésére megtehetünk. Domvik Minket úgy segéljen!