Felföld - ahol a babonák életre kelnek

[Lianna Pentangelin]

Ezionak
Erdészlak, nyár, dél körül

A fiú legyint, jelezvén, annyira nem fontoss hogy megvitassák.
-Ó, képzeld mit hallottam. Alvaro hercege el akar ide látogatni.
-Mi?-gúvad a lány szeme és bennreked a levegő a mellkasában.
-Ugye most viccelsz.
-Nem, hugi, nem-játszik a srác keze a kantárral.
-Apánk?
-Már kiadta a szolgálóknak hogy készítsék elő a vendégszobákat.
-Jaj, ne, anyám akkor nemsokára ruhapróbákra fog szólítani és nekiesik a hajamnak...-fintorgott Helja, nem fűlött a foga a dologhoz.
-Szerintem újat fog varrattatni. Már el is küldte Lestont a városba kocsival hogy hozza el donna Tantanellát.
A név hallatán a két testvér összegriomaszolt.
-Bolond név nem?-kérdezte a lány Eziotól.
-Hopp, biztos hogy nemsokára, a napokban apánk szól majd neked hogy vadássz ezt meg azt.
-Ez biztos-bólogat Helja is.
-Most megyünk, fogunk még találkozni!-ült fel lovára Ramiro.
-Kösz a vizet!-tett így Helja is és elügettek.
Vigyori kisétált a fiú mellé.
-Csinos lány mi? Nézni azt szabad, mást nem, remélem tudod.

[Alauron]

(Ezio)

- Igen kisasszony.- bólogat a névre, bár nem tudja kiről beszélnek.
<Ha azt mondanád, hogy Szent Augisztíniusz neve is bolond név, azt is elhinném neked...különben is, mit nekem akármilyen szent...azok nem védenek a tündérektől az erdőben.>
- Csinos! És aranyos is. Node, épp azt beszélték, hogy valami herceg jön Alvaroból látogatóba. Az kicsoda? Egyáltalán hol van az a hely? Biztosak benne, hogy vadászni is kell majd ezt-azt. Gondolom nagy lakomát csapnak...Ejj, tudom én hogy nem nekem való. Este újra bemegyek a faluba, már vannak hárman akik holnap velem tartanak, hogy vermet ássunk. S ha már este ott leszek, akkor jobb ha keresek olyan lányt, aki inkább hozzám való.
<Rám is fér. Nem szabad Heljára gondolni, nem szabad Heljára gondolni, nem szabad...>

[Lianna Pentangelin]

Ezionak
Erdészlak, nyár, dél körül

-Tyű, fogalmam sincs. Személyesen sose találkoztam vele. De szokott ide járni a kíséretével. Puccos nemesek jönnek, cseverésznek, kikocsiznak, megint cseverésznek, lógatják a lábukat, néha kilovagolnak, ha olyan az idény, vadászgatnak és annyi. Két hétig itt eszik az uraság étkeit meg isszák a borait aztán elmennek. Valami rokonsági fok van közöttük...
A lányokat hallva Vigyori vigyorog:
-Máris megcsapott Helja bája mi? A falusiakkal meg az apa miatt vigyázz! Mire észbe kapsz kézfogón állsz mögötted a vasvillás apával!-nevet.
Délidő van, enni is kéne valamit. Étkezés után ott áll az egész délután a fiú előtt. Asszonyforma nem araszol a lak felé, Vigyori farigcsál. Csendes az erdő, néha zúgnak a fák, madárdal csipog bele a levegőbe.
Késő délután eljön az idő, hogy a falu felé vegye az irányt. A tó partján elsétálva egy hattyút etető lányt lát, ki a szoknyája végét betűrte a derekához, hogy ne érjen le a vízbe, mezítláb áll a parti agyagban. Egy hattyú úszott oda hozzá, távolabb a kacsák is megneszelték, ingyen falatok adatnak!

lány

[Alauron]

(Ezio)

A békés délutáni szieszta után, ami árnyékos szundikálással, és ábrándozással telt, ideje hog elinduljon a faluba. A madarahat etető lány láttán mosolyra húzódik a szája.
<Egy ilyen lány jobb mint akármelyik kutya: maguktól odajönnek hozzá a madarak, aztán már csak lőni kell >
Halkan odasétál a tóhoz, hogy a madarakat ne zavarja, s leül a partra. Szemével megkeresi a lányét, s próbálja kitalálni mennyire idős lehet, miközben rámosolyog.
<Nálam tán egy kicsivel fiatalabb, de azért csinoska>
- Nocsak, de szépen felhízlaltad a békákat!

[Lianna Pentangelin]

Ezionak
A falu felé menet, nyár, késő délután

Válla felett Eziora lesett:
-Méghogy béka! Milyen vadász vagy te ha nem tudod melyik állat miből lesz?
De nem volt haragos csak ugratta a fiút. Elfogyott as morzsa, kiegyenesedett.
-Augusta vagyok, és te?-törölte kezét szoknyájába, ellépett az agyagból, leeresztette szoknyáját.
-A falu felé mész?-érdeklődött. 15-16 éves lehetett.

[Alauron]

(Mauno)

- Ezio vagyok, mehetünk együtt.
<Lám a nevem még nem tudod, de hogy én vagyok az új vadász már igen.>
Együtt mennek, s közben beszélgetnek.
- Kinek a lánya vagy Augusta?

[Lianna Pentangelin]

Ezionak
Cordo falu, Gyere Haza kocsma, este

-Számít az?-húzódik mosolyra szája. Ujjait összefonta maga mögött, tartotta a lépést Ezioval.
-Beszélik, hadat üzentél a farkasoknak. Azt is, van egy pónid. Lányok nem mehetnek vermet ásni hozzád holnap? Jól bánok az ásóval...

A válasz legyen bármi, a kocsmánál már vannak. Kihozta a kíváncsiság a népet. Nincs tumultus de azért az a 6 fő aki ott van mind a fiút nézte.
-Itt is van!-mutat Eziora a kocsmáros.
-Ők a Lomardi tetsvérek-mutat két férfire, mindkettőnek foncsikba van fogva a haja, hasonlítanak egymásra, mintha ikrek lennének, de egyikük arcát több ránc barázdálja. érdeklődve néznek a vadászra.
-Ő pedig a Luci fia-s egy vastag nyakú, bozontos hajú férfira mutat aki egy fejjel magasabb mionden jelenlévőnél. A karja csupa izom, ingje feszül is rajta, de barna szemei mosolygósak s dús ajka is jó kedélyről tanúskodik.
-No, hányan kellenek még?-könyököl föl egy kalapos öreg a padról.

[Alauron]

(Ezio)

Augusta ugyan nem mondja meg kinek a lánya, de később úgyis meg lehet tudni, hisz a faluban biztos tudják.
- Hát, ha elengednek, s nincs más dolgod, felőlem eljöhetsz. Jó hogy nem ijedsz meg a munkától. Szoktál az edrőbe járni?
...
A kocsmánál öszegyűlt kis csapat kedvére való látvány. Lám akadt vállalkozó szellemű ember nem is kevés.
- Jóestét emberek! Ezio vagyok. Ahogy elnézem elegen leszünk. Kora reggel itt találkozzunk, s induláskor beszólunk még Rezinek is. De ha van még valaki, csak jobb. Legyen ásó mindenkinél. Úgy tervezem kisétálunk délre a Kaparós hátába, ott sok a nyom. Nem kell aggódni, biztos elszelelnek, ha odamegyünk. Ott fogunk ásni egy-két nagyobb gödröt. A többit már rámbízhatják.
<Még beletellik egy kis időbe, hogy elfedjem a vermet.>
- Van valakinek egy csirkéje? Olyan is jó, ami beteg, vagy satnya. Azért kell, hogy valami odacsalja majd őket a verembe.

[Lianna Pentangelin]

Ezionak
Úton a Kaparóshoz, reggel

-Egyedül nem nagyon járok oda. A barátnőimmel gombászni, bogyót szedni viszont igen.

-Megjárjuk egy nap alatt?(Luci fia)
-Á, dehogy! Hátul van a'!-ingatja fejét az egyik tetsvér.
-Nem baj, viszont torokmelegítőt meg falnivalót!-legyint a nagydarab ember.
-Rezi be fog tojni-összenevetnek. Augusta kihúzza magát:
-Én is megyek.
A férfiak kajánul összenéznek:
-Egy jány minek oda? Huhog a bagoly és berosálsz!
-Nem jobban mint majd te-tette csípőre kezét a lány.
-Apádat is kérdezd meg asztat mondom. Vagy a legény miatt gyünnél?
Augusta nyelvet öltött:
-Apám el fog engedni és ennek semmi köze a vadászhoz.
-Még-nevettek össze a férfiak, majd meghívták a fiút inni kicsit. Jócskán este lett mire elindulhatott vissza egyedül a lakhoz. Ott Vigyori lefekvéshez készülődött:
-Holnap nem tudok veled menni, szomszéd faluból fatolvajokra hívták fel a figyelmem. Meg a faszénégetők új helyet keresnek, velük tartok. Menni fog?

Másnap reggel a kecske jelezte mekegéssel és a tisztáson járnak. Az emberek oda gyűltek össze, szerszámokkal, batyuval, Augusta is képviseltette magát. Rezi ebét lábához ültette és egy falevél fonákját tanulmányozta elmélyülten.
-Mi készen vagyunk.
Vigyori már nem volt ott, hajnalban elment. Az emberek ráérősen mendegéltek Ezio nyomában, latolgatták, mennyi farkas gyűlik össze a fivérek csenevész kokasára. augusta mellé szegődött:
-Mint látod, igazam volt, apám elengedett. Hoztam neked enni-mutatta befedett kosarát.
-Ahova megyünk még sosem jártam. Legmesszebb a rétig jártam eddig, mikor nagyapám nyájához kijöttem ebéddel.

[Alauron]

(Ezio)

Még este:
A férfiak poénján, ami összeboronálta őt Augustával szélesen mosolyog, de azért a lányra néz közbe. Később a poharazgatás alkalmával megkérdezi:
- Augusta kinek a lánya? Csak most találkoztam vele először, ami ne meglepő, merthogy tegnap jöttem. Milyen meberek a szülei?

Másnap:
Ő is épp készülődés közben van, s már csak inget húz éppen mikor a többiek jönnek.
- Jó reggelt! Indulhatunk is, szép időnk lesz.-Felveszi íját, és tegezét a vállára akasztja. Majd Augusta mellé sorol.
- Köszönöm szépen! Mit hoztál? Nyugodt lehetsz, majd figylek rád. Az erdő barátságos hely, ha egy pár dolgot betart az aki benne jár.

[Lianna Pentangelin]

Ezionak
Út közben, nyár, délelőtt

Nem volt nehéz megtudni, kinek a lánya Augusta:apjának, Bardának fakitermelő szekere van, anyja pedig zöldségeket termeszt, a földeken kapás. Van két öccse, akik hol apjuknak hol anyjuknak segítenek. Az elmondottak alapján az apa szótlan, tisztességes ember, családjával sosincs veszekedése.

-Nos, van ebben paradicsom, sonkadarab, kolbász, ma sült cipók, vagy négy-öt, s egy kis mákoskalács is, szintén mai. Anyám hajnalban nekiállt sütögetni, ne jöjjek semmi nélkül. Innivalónak pedig kútvíz, borral nem szolgálhatok.
Nézelődik, a rétig gond nincs, utána viszont különösen érdeklődő:
-Tényleg laknak itt tündérek? Apám riogat néha velük, de szerintem ez csak mese.l Ó, bocs, te még nem régóta vagy itt, honnan is tudhatnád...

[Alauron]

(Ezio)

- Tüdérek szinte mindenhol élnek. Amikor egy kicsit messzebb merészkedünk a lakott területektől, ők már ott vannak. A fákban, az esőben, sokmindenben, még az állatokba is belebújnak néha. De ez nem azt jelenti, hogy minden állat, vagy növény otthont jelent nekik. Sokat észre sem lehet venni, és nem is csinálnak semmit, csak a kis dolgaikkal foglalkoznak. Mások, aik nemesebbek, vag ördögiek, már megjelennek, és segítik vagy hátráltatják az utazót. Én szinte mindig az erdőben éltem a családommal, és bár sosem toppant elénk egy sem, ami nagy szó, azért sose lehet tudni. Vigyori szerint a Lepedős töndér ezen a környéken él, de nappal nem valószínű, hogy látjuk majd.-beszélget a lánnyal séta közben. -Apám szerint, amikor kisfiú volt ő találkozott a tündérekkel. Egyszer eltévedt, s egy egész tavaszt az erdőben töltött. Azt mesélte, hogy sokszor hallotta a hangjukat, ahogy nevettek rajta, volt amikor a nevetésüket követve eljutott egy-egy vad almafához, vagy szederbokorho, és jóllakhatott. Máskor olyan is volt, hogy eltűnt a kése, meg a batyuja, s szernte a tündérek vitték el. Amikor az ő szülei véletlenül megtalálták őt, akkor is a tündérkacajt követte. A legtöbb erdőjáró ember szerint nem érdemes őket követni, apám azt mondja, hogy a tündérnép segített neki életben maradni, és megtalálni a szüleit, de elvették tőle cserébe a kését, meg a batyuját.

[Herold Bardelot]

(Leó)

< Lalish? .... Aya zsoldosnak nevezte aki valami fönököt vagy megbízót keresett ... sokkal zárkozóttabb volt mint a többiek, és nem úgy tűnt mint akinek barátja van ráadásul shadoni//milyen nyelven is beszélünk?// akkor most Ö külhoni vagy ez egy ügyes csapda? ... remélem az utóbbi ... nincs kedvem egy részeget istáploni ráadásul Ayára emlékezni! ...>

-Inkább dobd ide azt a kulacsot jó? Ki az a Lalish?
Mondom az alaknak. De nem lépek hozzá közelebb és a fenyegetö testtartásom se változik. Inkább csak annyit teszek hogy most már jobban fiygelek a környezetemre is.
< túl nagy véletlen lenne ... nehezen hiszem hogy pont Lalish kedvesével találkozom itt mikor még pár órája is haldoklott ez meg már vagy fél napja ihat, ha már józanodik >

[Lianna Pentangelin]

Ezionak
Erdőben, nyár, késő délután

Mesével gyorsabban telt az idő. Elérve a helyet, ahova Ezio a vermet gondolta, kis magyarázás után nekiláttak a férfiak ásni. Rezi kutyája közelebbi ismeretségbe akart keveredni a kakassal de az majdnem megcsípte az eb orrát.
Késő délutánra végeztek, Luci fia Eziora nézett:
-na most...itt ez a verem. Jó mély, beletesszük a kakast és kész? vagy hova tesszük azt a szárnyast? Bele kéne esni a verembe a dögöknek...Én ezt nem értem.
A többiek dolguk végeztével leültek eszegetni.

[Lianna Pentangelin]

Leónak a válaszok inenntől kezdve az Utak, ösvények, csapások topicba mennek, mivel elhagyta Surdort.