Mélyen meghajol, s csókkal illeti a fõpap gyûrûjét...
- Bocsássa meg Õméltóságod, de szabadidõmben utaztam ide, hogy egy régi családi ügyemet fejezzem be... vadászni jöttem... S éppen ezért próbáltam kilétemet titokban tartani... egészen a mai délelõttig...
- Miben segíthetek Önnek? - látszik rajta, el sem tudja képzelni, hogy a fõpapnak mire kellhet egy újonc segítsége... továbbra is a földre bámul, s leereszkedve várja a pap szavait.
-Elõször talán abban, hogy beszámol részletesen errõl a családi ügyrõl. Mikortól milyen személyekre vagy személyre fordítja hitét és idejét s mért pont ide jött... Mik az eddigi tervei a megteendõ lépéseket illetõen. Mintha csak jelentést tenne.
A fõpap figyelmesen nézett Conra, a festõ megszakítás nélkül végezte munkáját, palettájához ért megint ecsete.
Mi, Lianna Pentangelin, Domvik kegyelmébõl mint Shadon örökös királynõje, esküszünk a Hétarcú Istenre, s minden szenteire, hogy Domvik egyházait, Shadon minden rendü lakosait jogaikban, szabadságukban megtartandjuk, mindenkinek igazságot szolgáltatunk, Shadon függetlenségét fentartandjuk; határait és a mi ezen országhoz tartozik gyarapitjuk és megteendjük mindazt, a mit ezen országaink javára, dicsõségére és öregbitésére megtehetünk. Domvik Minket úgy segéljen!
- Nos, egy gorviki szekta tagjaira vadászom, már évek óta. Mióta seregünk a tengeren túl segítkezik, a menekültek egyfolytában érkeznek... biztosan van köztük máglyára való. - Tegnap éjjel, felederítésem alkalmával talán értékelhetõ, fontos nyomokra bukkantam... Még nem vagyok biztos az információkban, így inkább nem bocsájtkoznék feltételezésekbe, de amint megtudok valamit rögtön tájékoztatom Exelenciádat. Tõlem telhetõen megpróbálok bizonyítékokat szerezni eretnekségükrõl, s inkvizíciónk elé küldeni õket.
- Ennyi lenne Uram... további megszólításig vár...
A fõpap homloka kicsit ráncos lett. -Úgy beszél, mintha vizsgázna. Konkrétabban? Melyik szekta? A nevét kérem. Sok gorviki van, ön melyiknek jár most a nyomába? Mióta? Mit tud eddig? Remélem tud már valamit és nem azért habozik, mert csupán feltételezései vannak. Alaposságra törekszünk, hogy ne ítélkezzünk elhamarkodottan. Nem akarjuk hogy rossz hírbe keveredjünk túlkapás vagy félreértés miatt.
Felemelte az asztalon lévõ kupát, ivott belõle. A festõ addig várt. Utána visszatette a karját a megfelelõ pózba. -És engem nem kell tájékoztatnia. Ám a feljebbvalója nevét szabad tudnom? Melyik egyházkerületbõl származik? Tudniillik nehezen hiszem hogy egyéni feladattal a tarsolyában utazza keresztül kasul szép hazánkat. Az sok kihágásra ad okot és a legjobbakkal is megesik, hogy botlanak-itt szúrósan Conra nézett. Elég célozgatón valamire...
Mi, Lianna Pentangelin, Domvik kegyelmébõl mint Shadon örökös királynõje, esküszünk a Hétarcú Istenre, s minden szenteire, hogy Domvik egyházait, Shadon minden rendü lakosait jogaikban, szabadságukban megtartandjuk, mindenkinek igazságot szolgáltatunk, Shadon függetlenségét fentartandjuk; határait és a mi ezen országhoz tartozik gyarapitjuk és megteendjük mindazt, a mit ezen országaink javára, dicsõségére és öregbitésére megtehetünk. Domvik Minket úgy segéljen!
- Magam a Fekete Jáspis boszorkányszektát üldözöm (mióta is? hmmm... amióta az eszemet tudom), az õ felkutatásukra érkeztem a városba... mint mondottam tegnap este szaglásztam egy keveset, álruhába betértem a Mámor neveztû lebújba, s a gorvikiakat figyeltem, kihallgattam...
- Néhány érdekes dolgot tudtam meg, de lehet, hogy ez önnek nem új információ... gorviki papok jönnek szép számmal országunkba... látszólag menekülnek, de nem lehetünk biztosak benne, hogy nem e belülrõl akarják zülleszteni államunkat. Továbbá feltûnt egy férfi, karján egy önmaga farkába harapó kígyóval... vagy gorviki méregkereskedõ, vagy boszorkánymester... egy szemrevaló lány társaságában volt.... valamiben sántikálnak, de hogy miben, azt még nem tudom.
- Feljebbvalóm Mendraiosz Sergio Rasso, s Ronella tartomány keleti kerületéhez tartozom. Jelenleg nincs aktív küldetésem, így mint a többiek, ugyanúgy végzem a dolgom... Boszorkányok után kutatok, hogy utána máglyán égethessem õket.
Fel sem veszi a pap kötözködését, szeme sem rebben...
-Mm, a Fekete Jáspis. Etrea Girvaless és lányai. Mûködésüket tekintve állítólag befolyásos körökben bukkannak fel s pont ezért nehéz a kiszûrésük. Pártfogoltjaik közül nem egy nemes lány. S az efféle körök nagyon óvatosak, nem zugboszorkányok, akik rongyokban árulják magukat a kikötõben.
A fõpap nézte, amint egy galamb leszállt a gyepre. -Látja, milyen hasznos lett volna, ha benéz hozzánk? A papok megjelenése, legyen akár kiugrott, ál kiugrott vagy hitéhez ragaszkodó, nem egyedi eset. Egyet már kivégeztettünk, kettõ most is egy cella vendégszeretetét és Trevar inkvizítor társaságát élvezik. S egyet már ezeken kívül fel is eskettünk Domvik Urunk hitére. Ugye milyen visszázsnak hallatszik? De megtért. Igaz, így nem pap, hanem egy hívõ a sok közül, de az igaz utat járja.
A galamb csipegetett néha valamit a fûcsomók közül, majd egy másik is leszállt mellé. -A férfi feltûnése érdekes. Mostanában a méregkeverõk nem jönnek Shadonba, árujukra odaát van szükség.
Elfordította tekintetét a galambokról, szemügyre vette jobban Cont. -Szabad tudnom ki az az igen ifjú hölgy, akinek a társaságában van? Milyen a viszonyuk? S mért mutatkozik önnel? Érdekesnek találom, hogy pórként lépi át a város kapuját, de másnap már nemesi ruházatban jár. Tud erre magyarázatot adni? Tudja, ön igen fiatal, s szép jövõ állhat ön elõtt az egyház szolgálatában, ha él a lehetõségekkel. Botor dolog lenne asszonyszemély miatt derékba törni egy ígértes pályafutást... Nem szívesen írnék errõl az ön feljebbvalójának.
A festõ a kép kerete felett szintén Conra sandított, szeme átható volt. A fõpap hangja nem titkolta a nemtetszést. S itt nem volt kibúvó, vagy kitálal mindent, vagy komoly következményei lesznek. Úgy tûnik, a zavaros idõkben nem nézik jó szemmel a fiatal egyházszolgák efféle dolgait.
Mi, Lianna Pentangelin, Domvik kegyelmébõl mint Shadon örökös királynõje, esküszünk a Hétarcú Istenre, s minden szenteire, hogy Domvik egyházait, Shadon minden rendü lakosait jogaikban, szabadságukban megtartandjuk, mindenkinek igazságot szolgáltatunk, Shadon függetlenségét fentartandjuk; határait és a mi ezen országhoz tartozik gyarapitjuk és megteendjük mindazt, a mit ezen országaink javára, dicsõségére és öregbitésére megtehetünk. Domvik Minket úgy segéljen!
- Sajnálom, Uram, de nem eddig nem értesültem, hogy rendkívüli állapot lenne kihírdetve, s emiatt meg kellett volna jelenjek... tudtommal csak ilyenkor kötelességünk szolgálatra jelentkezni... hosszan hallgat, s nem érti a pap "kötekedését"...
- Az ifjú hölgy nem rég szegõdött hozzám... otthon nélkül maradt, s miután megbizonyosodtam róla, hogy lelke ártatlan, magam mellé vettem, hiszen mint Domvik lovagja segítenem kell a bajbajutottakon.
- Másodszor pedig segítségemre lesz a vadászaton... húgomként mutattam be, s mivel magam is nemes vagyok, így õt is ehhez méltó ruhákba öltöztettem. Most tanítgatom, hogy a közelgõ bálon kísérõm lehessen, s ott elkaphassam Etrea Girvaless valamelyik lányát, s ezzel tovább folytathassam bosszúm...
Hangja továbbra is nyugodt... semmilyen érzelem sem érzõdik belõle...
-A szabályokat jól tudja, úgy érzem, valaki mulasztott. A kapuban érkeztekor önt tudatni kellett volna amegváltozott helyzetrõl.
A fõpap arcán nemtetszés suhant át erre az eshetõségre, de fõleg arra, amikor szóba került a megszánt lány története. Ám amikor kiderült, mire is volt a jótékonykodás, szája sarkában mosoly görbült! -Remélem a bosszú az egyház bosszúja és nem az ön személyes bosszúja, mert arra nem hiszem, hogy engedélyt adhatok. S nem hiszem, hogy a nemes Sergio Rasso ilyenre áldását adná valaha is.
-Hm, egy aprócska pötty csúfítja csak a tiszta papírost: mendraiosz Augustino Tassi hasonló csellel próbál a bál közelébe férkõzni, a maga neveltjével. Augustino is ifjú, mint maga, s meglepõ a hasonlóság, de ugyan úgy felkarolt egy pór leányt, kinek szépsége magasabb körökben is megállná a helyét s hasonló okításba fogott vele. De nem magában: Donna Celeste segít neki, aki a Fabro család gardedámja. A Fabro család igen magas rangú. Ha nem is a legmagasabb, de tekintélyükhöz nem férhet kétség. S Donna Celeste tanította ki a protokollra s finom nõiességre mind a két Fabro leányt s az anyjukat is! Igen, a donna már szép korú, de energikus és ... vérprofi. Õ aztán a legutolsó kapás parasztlányból is képes olyat alkotni, hogy senki meg nem mondaná, hogy az illetõ egy senki.
Ez nem jó hír. Két dudás egy csárdában... Ám a fõpap intett a piktornak, aki abbahagyta munkáját, s Domenico fõpap teljesen Con felé fordult: -Szándékomban áll önt támogatni Augustinoval szemben. A bál 5 nap múlva lesz. 5 nap alatt a kishölgybõl, ki önnel van, úri hölgyet kell faragnunk. S tovább mennék: Augustinonak nem kell tudnia arról, hogy még egy ál-hölgy lesz a vendégsereglet között s hogy ön mendraiosz.
Szeme ennyit sugallt: egy próba. Az egyház egyik nagy próbája. Az ilyet komolyan kell venni. Bár sosem mondják ki, mi van, ha ez egy kvalitheia? -Ne találkozzon vele, ne keltse fel a figyelmét. Önökhöz küldenék egy jelentéktelen kocsit, amiben a kishölgy elutazhatna a város melletti birtokomra. Oh, méghogy az enyém, az öcsémé-legyintett, mintha semmiségrõl lenne szó.-Õ nem egyházi személy, s most a tengeren túl harcol. Biztosítanék egy olyan dámát a kishölgy mellé, akinek kezei között újjászülethetne, s olyanokra megtaníthatná, amikre ön egyedül sose lesz képes. S amíg a kishölgy kibontakozna, addig önnek sem kellene unatkoznia...Mit szól hozzá?-dõlt hátra, összefonta ujjait és félig lehunyt szemhéja alól figyelte a fiatal boszorkányvadászt.
Mi, Lianna Pentangelin, Domvik kegyelmébõl mint Shadon örökös királynõje, esküszünk a Hétarcú Istenre, s minden szenteire, hogy Domvik egyházait, Shadon minden rendü lakosait jogaikban, szabadságukban megtartandjuk, mindenkinek igazságot szolgáltatunk, Shadon függetlenségét fentartandjuk; határait és a mi ezen országhoz tartozik gyarapitjuk és megteendjük mindazt, a mit ezen országaink javára, dicsõségére és öregbitésére megtehetünk. Domvik Minket úgy segéljen!
- Köszönöm a nagylelkûségét, s hálásan elfogadnám a segítséget. Magam is tudom, hogy egyedül nagy fába vágnám a fejszémet, és igen nagy megtiszteltetés, hogy Exelenciád támogatását tudhatom magam mellett.
<Leköteleztem magam... -.- de szükséges volt.... francba... >
- Ha megjegyezhetem kora este lenne a legmegfelelõbb a kocsi küldésére, akkorára elég nagy tömeg van a fogadóban, hogy nem tûnik fel, ha valaki ki vagy be járkál.
* még esetleges eligazításra vár, de ha nem érkezik újabb utasítás engedélyt kér távozásra, és visszasiet a fogadóba...*
A férfi mintha kitalálta volna Con gondolatait: -Jó, úgy lesz. Este pedig menjen kérem a Szerencse kúthoz. Érkezik oda pontban akkor, amikor az esti misére harangoznak egy batár. Szálljon bele. Van mit megbeszélnünk.
Ezután intett a piktornak, visszaült a megfelelõ pózba s a festés folytatódott. Az intés egyben a boszorkányvadász számára elbocsájtás is volt. Kifelé menet a másik pap még ott ült. -Remélem kedvezõ hangulatban találta õt-nézett Conra.
Mi, Lianna Pentangelin, Domvik kegyelmébõl mint Shadon örökös királynõje, esküszünk a Hétarcú Istenre, s minden szenteire, hogy Domvik egyházait, Shadon minden rendü lakosait jogaikban, szabadságukban megtartandjuk, mindenkinek igazságot szolgáltatunk, Shadon függetlenségét fentartandjuk; határait és a mi ezen országhoz tartozik gyarapitjuk és megteendjük mindazt, a mit ezen országaink javára, dicsõségére és öregbitésére megtehetünk. Domvik Minket úgy segéljen!
*Sietõs léptekkel távozik, mihamarabb maga mögött akarja tudni az egész ligetet... most csak Letizia közelségére vágyik... mikor elhalad a pap mellett mosolyog annak kérdésén, s kurtán válaszol*
- Minden a legnagyobb rendben, csak a kapun való belépéskor nem tájékoztattak a rendkívüli állapotról, ezért volt elmaradásom, de minden tisztáztunk.
- További szép napot! - köszön el s a lehetõ leghamarabb tér vissza a fogadóba, de óvatossága tovább fokozódott... figyeli a körülötte lévõket, nem e követi valaki...
Jól tette, hogy éberen figyelt: alig hagyta el 20 lábnyira a Glória Park kapuját, egy alak lépett ki rajta. A férfi nem fedte el arcát, szürke köpenye hétköznapi volt, s nem nézte mereven Cont, ám a megérzés ott motoszkált Conban: ez a fickó nam céltalanul jár. Néha le-le maradt s nézelõdött is, de végig azon az útvonalon haladt, amin Con.
Mi, Lianna Pentangelin, Domvik kegyelmébõl mint Shadon örökös királynõje, esküszünk a Hétarcú Istenre, s minden szenteire, hogy Domvik egyházait, Shadon minden rendü lakosait jogaikban, szabadságukban megtartandjuk, mindenkinek igazságot szolgáltatunk, Shadon függetlenségét fentartandjuk; határait és a mi ezen országhoz tartozik gyarapitjuk és megteendjük mindazt, a mit ezen országaink javára, dicsõségére és öregbitésére megtehetünk. Domvik Minket úgy segéljen!
<Hmmm.... a parkból jön utánam... a fõpap mégsem bízik bennem annyira mint ahogy mutatta? Lehetséges... csak "altatni" akart...? Õ is befolyásoltság alatt állna? ... vagy.... Hmmm Õ lenne a másik mendraiosz? Ezt mihamarabb ki kell derítenem...>
*Lendületesen halad, mintha mi sem történt volna, majd az elsõ útelágazásnál jobbra fordul, s behúzódik a kapualjba, hogy rögtön ki ne szúrhassák... csak ha késõ... ugrásra készen várja a férfit. Keze kardja markolatán...*
A férfi elment a kapualj mellett, mosolyogva torpant meg arrébb, s üdvözölt egy vele szemben jövõ férfit. Csipp-csupp dolgokról kezdtek el beszélgetni, majd elváltak egymástól. A fiatalabb, aki elõtte Cont követte, folytatta útját.
Mi, Lianna Pentangelin, Domvik kegyelmébõl mint Shadon örökös királynõje, esküszünk a Hétarcú Istenre, s minden szenteire, hogy Domvik egyházait, Shadon minden rendü lakosait jogaikban, szabadságukban megtartandjuk, mindenkinek igazságot szolgáltatunk, Shadon függetlenségét fentartandjuk; határait és a mi ezen országhoz tartozik gyarapitjuk és megteendjük mindazt, a mit ezen országaink javára, dicsõségére és öregbitésére megtehetünk. Domvik Minket úgy segéljen!