Életút

[Paga Sker]

Vellir

Az istállóban amint kezek felmelegedni, jobb kedver derülök. Kicsit hunyorogva megyek a lovamhoz, majd a hozzá kötött kabátomat felterítem a legközelebbi tornácra. A három jómadár reakciója újabb szikrát ad a szerepjátszásomhoz. Uma reakcióját egy bólintással nyugtázom, s olyan pozícióba helyezkedem, hogy lássam a betörőinket és az épület bejáratát. Amint a nővérem kiment megköszörülöm a torkomat, a számszeríjjamat rájuk szegezve ráripakodok a jövevényekre.

-Még hogy ne átkozzalak meg benneteket. Ti milyen sorsot szántatok a birtoklalóknak?... Nagy ostobaság volt betörni egy háborús hős nemes birtokára. Ha ti nem akartátok akkor kinek volt ez az ötlete? Válaszokat várok. De ha nem kapok kielégitőeket, azért fogtok könyörögni, hogy inkább átkozzalak el titeket...

[HugiLee]

Una Finteon
// a gyengébbek kedvéért, mint paga, ismételten leírom: uNa „n” betűvel!!!//

Amint a ház felé haladok és észreveszem, hogy nincs a helyén a „hulla” s látom, hogy nyomai a házba vezetnek. Egy szívdobbanásnyi időre aggodalom szökik anyai szívembe, de azután átveszi helyét a gyilkos szándék és a megnyugtató tudat, hogy bátyám a házban van, s figyel. Ezért nem rontok be, hanem óvatosan közelítek, de amilyen gyorsan csak tudok.
A betört ajtót látva , csak a fejem csóválom.
„ekkora barom….”
Itt már szinte biztosra veszem, hogy az illető halott, vagy lefegyverezett, vagy ájult lesz már .
Azért figyelek, hátha az a fene nagy bátorsága nem véletlen…
//Még mindig aboszolut látásban vagyok //
A szobába érve, ahol az idegen és Saginor vannak:
Ha a fickó kiütve fekszik és elhangzanak Saginor szavai. Csak mosolygok egyet.
-Őt kaptam el elsőnek. Jól bírja. Azt mondták, csak rabolni akartak. Nem hiszem, hogy vannak még. De igazad van, jobb a békesség.

Átkutatom a fickót alaposan . Leveszem róla a meleg bundát és félre teszem.
A házban biztosan van kötél, ezért összekötöm kezét és lábát a háta mögött és a nyakát is, úgy, hogy ha ki akarna nyújtózni , az kellemetlen lenne a nyakára nézve.
Ha eközben magához térne , akkor kikérdezném sakkban tartva egy tőrrel, vagy karddal (helyzetfüggő) és /vagy megtámadna, akkor csúnyán puszta kézzel verném el.
s végül a torkához nyomott éles kardommal kérdezném meg:
-Ki mondta, hogy gyertek ide ?!!!
Válasz közben használnám az amulettemet.

Ha nem ébred fel közben , akkor így szólok Saginorhoz:
-Rendben, akkor visszaküldöm Vellirt és az istállóban várlak. Már csak arra leszek kíváncsi, hogy kitől jött ez a „remek „ötlet a rablásra.

Azzal kimegyek a hátsó ajtón, óvatosan körbenézve, hogy esetleg mozdul e valami. Majd átmegyek az istállóba, de azért csak halkan , és bár én mindent látok, inkább az árnyékban maradva, hátha azóta kisütött a hold vagy valami.
Az istállóban odamegyek öcsémhez és ha megtalálom a fülét  belesúgom, hogy csak ő hallhassa:
-Saginor vár a házban. Menj! Én itt maradok ezekkel. Az első fickó felkelt és berontott a házba. Esetleg eljátszadozhatsz vele.


lopózás: 35

[Kieron]

Saginor

Amíg Vellir ideér, előszedem a vésztjóslóan villógó szikéimet és hasonló eszközeimet tartalmazó dobozomat. Némi plusz meggyőző erő sosem árthat. 3:)

Ha esetleg a házban elkapott fickó nem került ájult állapotba és válaszol Una kérdésére, akkor a választól függően én is kérdezek majd tőle 1-2 dolgot, aztán áttérünk a kintiekre.

[Thor]

Eligor és Nakloss (NJK) Finteon


*Nakloss megragadja a válladat, úgy, ahogy egy fivér teszi fivérével, és a szorításából érzed, hogy nagy fájdalom marja a lelkét, ám az arca csak szomorúságot mutat. Halkan szólal meg, csak te hallod.

- Nem sikerült megegyeznem Galendirrel. Sőt, kiadta az utamat, és közben igencsak vérig sértett engem, és a családomat. Ám ami fontos, Uwel meghallgatta apánk imáját, és életben tartotta. Él, Eligor, de tényleg csak az Úrnak köszönhetően. Nem fogja sokáig bírni a cellában.


*Ekkor kicsit elgondolkodik, mintha nem tudná, elmondja vagy sem, de végül rászánja magát.


- Apánkat megvakították. -*Minden egyes szóval érzed a düh erejét. – Ez már több annál, mint amit tűrhetünk. A tartomány úr-*Az úr szót úgy mondta ki, mintha egy gusztustalan féregről beszélni. – többszörösen megbánja tettét, erre megesküszöm. Menjünk haza, és holnap este Vellir módszere szerint hozzuk ki. -* Ekkor kissé közelebb húz magához annyira, hogy szinte érzed a belőle kiáramló haragot. - Mit szólsz testvérem? Benne vagy?


*Megvárja a válaszodat, majd ráébred, hogy talán már túl erősen szorítja a válladat, és elenged, majd halkan hozzá teszi.

- Persze kikérjük Saginor véleményét, hisz az ő bölcsességéhez egyikünkké sem ér fel. De apánk érdekében, remélem ő is így látja, ahogy én.


*Megvárja, amit mondasz, majd odalép a katonához. Megköszörüli a torkát, és barátságosan szól hozzá.

- Hűséges katona vagy, és helyén van a szíved. Ezt nem felejtem. Most pedig menj az uradhoz, és mond neki: Nakloss Finteon köszöni az érte rendezett vigasságot, és amint teheti viszonozza a kedvességét.


*A katona szó nélkül bólint, majd tisztelettudóan meghajol, és ott hagy titeket.


//off: A kapuban egy őr áll, ő majd ki tud engedni titeket.//

[Thor]

Saginor Finteon

*Egy olyan varázsló, ki életének jelentős részét a könyvek előtt tölti, biztos megdermedt szoborként nézné végig, ahogy a rá rontó alak felnyársalja a kardjával. Ám te nem ezek a tudósok közé tartozol. Többször voltál halálos veszélyben, mint egy csatamezőn élő katona. Gondolkozás nélkül küldöd az útjára az átkot. Érzed, ahogy a mellkasodban lévő szorítás alább hagy. A levegő megmozdul, és egy pillanatra az ózon illata jut az orrodba. A férfi nagyra nyitja szemeit, és ekkor döbben rá, hogy rossz ellenfelet választott, de már késő. Egy lélegzetvételnyi idővel később nagyot borulva esik eléd, és izmai nem engedelmeskedve gazdájának, rángatózni kezdenek. A támadó habzó szájjal küzd, hogy úrrá legyen az átkon, de esélye sincs. Ekkor mellé lépsz, és a nyílpuska tusával fejbe vágod. A test még mindig rángatózik, de gazdájának szeméből csak az öntudatlanságot lehet látni. Felnézel, és meglátod, hogy Una fia az ajtóban áll, és téged néz, ahogy a zsákmányod felett állsz. Ám ami megijeszt, hogy a gyermek nem szalad el rémülten, hanem mohósággal a szemében figyel téged. Mintha vágyna a hatalmadra. Ekkor megjelenik az anyátok, és riadtan húzza vissza az unokáját.
Elgondolkozol azon amit láttál, ám Una megtöri az elmélkedésedet.


Una és Saginor Finteon


*Belépve látod, amint testvéred a földön fekvő bandita felett áll. A szerencsétlen valami sötét praktika áldozatává vált, mert úgy vonaglik a padlón, mint valami megátkozott szerencsétlen.

*Saginor töri meg a pillanatnyi csendet:

- Egyet kihagytatok, húgom. -* int a fickó felé egy fanyar mosollyal. - A kikérdezésüket örömest kézbe veszem, csak megvárom, míg ideér Vellir, nehogy újabb meglepetések érjék a házunkat. Aztán csatlakozom hozzád odakint.

*Mosolyogva válaszolsz:

-Őt kaptam el elsőnek. Jól bírja. Azt mondták, csak rabolni akartak. Nem hiszem, hogy vannak még. De igazad van, jobb a békesség.

*Örömmel látod, hogy Saginornak megint helyén volt az esze. Ha ő is kijön veled, akkor most védtelenül lenne itt az édesanyád, és gyermeked. Miközben megbeszélitek, hogy mi is legyen, átkutatod a fickót. Mikor leveszed róla a bundát, még rángatózik a test, de idővel egyre kisebb mértékben, végül teljesen abba hagyja. Nem sok mindent találsz nála, ám az annál furább. Az erszénye nem pénzt rejt, hanem kettő döglött és teljesen kiszáradt szürke egeret. Az övére csirke csontok vannak felvarrva, főleg comb része. Nyakában bőrre felfűzött farkas fog. Mellényt visel, és alatta mintha tetoválást látnál. Kifűzöd a ruhát, és döbbenten látod a szíve fölé rajzolt jelet. A kitaszított szimbóluma. Az övében még egy görbeívű, fogazott pengéjű tört találsz. Leakasztod az övéről, hogy lefegyverezd, ekkor fura érzés tőr rád.


PM: Hugilee


*A kötelet megtaláljátok, és megkötözitek a szerencsétlent, majd Una elindul Vellirért.

//off: A tetoválást, és a tárgyakat Saginor is látta.//


Vellir Finteon

*Kint süvítve fúj a hideg szél, akaratlanul is összébb húzod magadon a lópokrócot.
A három fickó falfehér arccal próbálják kihúzni magukat a bajból. Remegő hangon válaszolnak.

- Wik vo’t, ő találta ki az egí’szet. Azt mon’ta, az uraság biza sok pí’nzt hozott, és a nagyúrral vigadozik. Gyűjjünk, ozt hozzuk el a pí’nzt.

- Igen, igazat mond.-*Igazolja a másik. – És azt is mondta, ha nem gyüvünk ide, akkor kibelez minket, me’ má’ tudjuk mit akar. Ez a Wik meg igazán őrült. Megszállta valami démon.

- Én láttam-* Szólal meg a harmadik. – Amint egy ember fejét saját kezével roppantja össze, mint egy tököt.


*Nos elég ijedtnek tűnnek, és talán van valami abban, amit mondanak a pénzről. Ekkor lép be Una az istállóba.

[Pelso]

Eligor

<... Vajon mi történhetett a megbeszélésen... Igen hamar kiadta az útját a testvéremnek...>

- Értem. Akkor jobb ha mihamarább indulunk. Megyek előkészítem a lovakat. Meg üzenek a testvéreinknek.

*Mondom testvérem szavait követően. Az utolsó mondatott még a korábbiakhoz képest is halkan mondom. Nehogy bárki hallja kettőnkön kívül. Azzal megindulok a lovakhoz.


//Off.
Pszi üzenet Keiron-nak.

[Kieron]

Saginor

Mikor megkötöztük a fickót és meglátom a szimbólumot rajta, azt mondom Unának

Azt hiszem, ezzel a csótánnyal kellene kezdenünk a beszélgetést - meg aztán nem is szívesen hagynám a családdal egy helyiségben. Vidd ki a pajtába, légyszives!

Mikor látom, hogy elveszi a cuccait:

Vigyázz, nehogy megvágd magad azzal a pengével, ki tudja mit kentek rá! Jobb, ha meg sem érinted.

//off: Ha kb. úgy van az idővonal, hogy itt kapom meg nagyjából Eligor üzenetét, akkor: //

Aztán, mikor Una kifelé megy, átadom neki is az üzenetet:

Eligor üzeni, hogy a tárgyalás nem sikerült, de apánk legalább életben van.



PM: Pelso (válasz az üzenetre), Thor

[HugiLee]

Una Finteon

Ahogy megérintem a fegyverét, hogy elvegyem, undorral dobom félre. Felállok és Saginorra nézek:
-Sokmindent öltem már eddig én is , de ez a fickó …..hát ez gusztustalan én mondom. Úgy látszik előszeretettel öldös nála sokkal gyengébbeket…és még őrült is .

„Azt hiszem, ezzel a csótánnyal kellene kezdenünk a beszélgetést - meg aztán nem is szívesen hagynám a családdal egy helyiségben. Vidd ki a pajtába, légy szíves!”

-Egyetértek. Anya és Impiusz rendben vannak?

Megvárom Saginor válaszát, bár a kérdést inkább csak azért tettem fel, hogy megerősítsen, hogy minden rendben van.
Közben magamra veszem az inkognómat, mielőtt kimegyek, mert már kezdtem fázni.

"Eligor üzeni, hogy a tárgyalás nem sikerült, de apánk legalább életben van."
-A legalább életben azt jelenti, hogy nincs jó állapotban...

Bólintok elgondolkodva kicsit, aztán megfogom a fickót és a lábánál fogva húzom ki a házból. Az abszolútlátás maradt, így tisztán látok mindent …20méterig De azért kinézek a házból óvatosan , és egy fél percig csak hallgatózom, hátha a sötétségből hallok valamit, mielőtt kilépnék.
Ha mindent rendben találok, akkor simán áthúzom az istállóba, mint egy zsákot, azért próbálok a sötétben maradni, ha véletlenül lenne már fény.
A maguknál lévő foglyaink elé, persze tisztes távolságba, húzom. Valószinű nem kell erőlködnöm, de ha mégsem olyan könnyű, akkor ezt az istállóban már nem láthatják rajtam, tehát úgy teszek, mintha pihe lenne és nem egy súlyos tapló.
Az istállóban odamegyek öcsémhez és ha megtalálom a fülét , belesúgom, hogy csak ő hallhassa:

-Saginor vár a házban. Menj! Én itt maradok ezekkel. Daloltak valamit a madárkák? –fejemmel a rabok felé intek.

Miután Vellir kimegy, a fülemet nyitva tartva figyelem a kinti esetleges zajokat, lépteket a hóban és hasonló. Eloltom a lámpát és csendben figyelem a rabokat, félrehúzódom kicsit , hogy ha valaki bejönne, vagy belőne, ne fedezzen fel azonnal, tehát pl egy oszlop mellé állok, felajzott nyílpuskával úgy, hogy jó rálátásom legyen a megkötözöttre is és a három másikra is. Várok Saginorra.

[Paga Sker]

//off.: Thor! Ne haragudj, de az abszolút látást nem befolyásolják a fényviszonyok. Tehát elvileg Una (Hugilee karaktere) észre sem veszi a körülöttem levő elem sötétséget. Engem nem zavar, hogy így alakul a dolog, de gondoltam szólok még időben.//

Vellir

Figyelmesen hallgatom a fogjainkat. Nővérem érkezésekor reagálok a hallottakra.

- Az őrűltek ti vagytok, hogy egy ilyen tébolyúlt befolyásolásának eleget tesztek. Csak nem ő Wik?

Kis szünete tartok. Megvárom, hogy Una odajöjjön hozzánk. Mikor a fülembe súg, bólintva reagálok s mondom neki:
-Ezek csak tudatlan ökrök.- Majd feléjük fordulok és folytatom a monológom.

-Nincs Szerencsétek, hogy a tartomány, de lehet, hogy a hercegség legbrutálisabb nőével találkoztatok. Ha még nem ismernétek, ő a birtok mindenkori védelmezője. Most az ő kezébe adlak benneteket. Legyetek meggyözőbbek vele szembe, mint velem. Ha a Szerencse mellétek pártol, ... -hatásszünetet tarok- ... még "élhettek" a halálotokig.

Azzal nekilódulok. Magammal viszem a lámpást és a kabátomat is. Utam közben azért figyelek a környezetemre. Mielött belépek a házba, koppantok kettőt az ajtón.

-Vellir vagyok.- mondom s belépek rajta.

Mikor észre veszem Saginor-t folytatom.

-Az egyikük a támadók közűl elméletileg a lepaktált a démonokkal. És apánkról is rossz hírt hozok. Megvakították, mert szökni akart. Hideg van és fáradt vagyok. Heh... Ha kérhetek valamit akkor gyorsan végezzetek a foglyokkal, de ne öljétek meg őket. Könnyű az elméjükre hatni akár megfélemlítéssel is.

A kabátomat és a pokrócot lerakom az egyik székre és a kandalló párkányához ülök. Majd figyelmesen hallgatok.

[HugiLee]

Una finteon

// Off: Paga reagjának fényében betűznék egy kis részt még pluszban //

"-Nincs Szerencsétek, hogy a tartomány, de lehet, hogy a hercegség legbrutálisabb nőével találkoztatok. Ha még nem ismernétek, ő a birtok mindenkori védelmezője. Most az ő kezébe adlak benneteket. Legyetek meggyözőbbek vele szembe, mint velem. Ha a Szerencse mellétek pártol, ... -hatásszünetet tarok- ... még "élhettek" a halálotokig."


Ellépek Vellir mellől és hallva e szavakat, elfordítom a fejem, mintha csak az egyik boxot ellenőrizném, hogy ne lássák önkéntelen mosolyomat.
"...ha felfogják, amit mondasz, maguk alá fognak csinálni....addig éltek míg meg nem haltok "

Miközben Vellir távozik, a foglyok fölé magasodom, persze csak olyan távolságba, hogy épp ne tudjanak elérni, ha valamelyikne olyan eszement ötlete támadna, hogy nekem ugrik, üt , vagy rúg . Erőltetett vigyort veszek fel és kissé elszűkülő szemekkel nézem őket, míg lassan belep minket a sötétség....amit persze csak ők érzékelnek sötétnek. Figyelek, fülelek, majd néhány másodperces hatásszünet után megszólalok, csendes és nyugodtan beszélek, mint anya a hülyegyerekéhez, s közben felhúzom a nyílpuskámat:

- Nagyon össze kell szednetek magatokat, ha életben akartok maradni. Gondolkozzatok el szépen , mi fontosat tudtok nekem elmondani. Kaptok néhány percet erre . Csak két szabály van most rátok érvényben: egy: nem mozog, vagy meghal ! kettő: kussol, magába száll és csak akkor nyitja ki a bagólesőt, ha kérdezem...különben meghal!

Azzal úgy fordulok lassan és hangtalanul, hogy ne vegyék észre , hogy ellépek tőlük, és háttal, hogy lássam mind a négyet az őrültet is beállok egy oszlop takarásába. Remélhetőleg ők még azt hiszik, hogy ott vagyok elöttük, de ha nem az sem gáz , eléggé be vannak tojva.

//OFF: Az előbb nem dobtam erőpróbát a vonszoláshoz és lopakodáshoz , ha kellene véletlenül ezért most pótolom:
Erőre: 6,
lopakodás : 97
az istállóban :
lopakodás: 36
karizma : 2 ha kell //

[Pelso]

Eligor

*Miközben lassan kilovagolunk testvéremmel a várból, rezzenéstelen arccal tekintem magam elé. Még vetek egy utolsó kutató pillantást a várra és az őrökre majd kiléptetek a vár kapuján. Egy rövid ideig még csendben lovagolok ám amikor már legalább száz métert távolodtunk testvéremhez fordulok.

- Míg oda voltunk ismeretlenek megtámadták testvéreinket. Ám már semlegesítették őket. Egy pillanatra se lankadjon a figyelmed. Lassan kiérünk a vár őrszemeinek látómezejéből. Szerintem térjünk le az útról és vadcsapásokat követve térjünk haza. Hát ha nem kaptak el mindenkit.

*Ha testvérem nem is követi javaslatom én mindenképpen így cselekszem. Vadcsapáson térek vissza a szülői házhoz. Valamint még mielőtt a családi birtokra lépnék, még teszek egy kutató kört. Észrevétlen. Csendben.

[Kieron]

Saginor

//off: Thor, a pm-es válaszod fényében még hozzátennék egy apróságot, ha lehet, mielőtt Una elviszi a fickót: //

Míg Una kicipeli a foglyot, rövid összpontosítással megfürkészem a manaháló rezdüléseit, nem volna jó, ha kínos meglepetések érnének.
<Mágiaérzékelés, 1 Mp; ez elvileg érzékeli a papi mágiát, papi hatalmú személyeket is.>

Mikor Vellir megérkezik:

Az egyikük a támadók közűl elméletileg a lepaktált a démonokkal.

- Rosszabb, úgy tűnik, orwellánus a fickó.

És apánkról is rossz hírt hozok. Megvakították, mert szökni akart.

- Eligor is üzent apánkról, de nem mondta, hogy ilyen rossz a helyzet. - megfeszülő állkapcsomon látszik, hogy egyre dühösebb vagyok emiatt. - Ennek a bárónak egyre több gyűlik a rovására minden percben.

Ezután elindulok én is az istállóba.

Mikor odaérkezem, beteszem magam mögött az ajtót (előbb meggyőződöm, hogy nincs a közelben valamelyik munkásunk vagy szolgálónk - ha igen, elküldöm őket a házukba). Végignézek a foglyokon, üres, hideg tekintettel, amiből bármit kiolvashatnak, amit csak akarnak. Nem szólok hozzájuk, csak keresek a közelükben valami lapos felületet. Erre szépen egyesével kipakolgatom néhány fémesen villogó, különös orvosi szerszámomat. Ráérősen feltartom őket a fény felé, mintha vizsgálgatnám őket, hadd villogjon a szikék borotvaélén a lámpafény. Mikor az utolsót is "ellenőriztem", így szólok hozzájuk (kissé unottnak tűnő hangon, mint aki már ezerszer boncolt élve embert):

- Kérdezni fogunk és ti igazat feleltek. Aki hazudik, meghal. A válaszaitok rövidek, tömörek lesznek, csak a lényegre szorítkoztok. Minden kérdésre mindegyiktek egyenként felelni fog. - itt feléjük fordulok, keresem a szemükben a megértés fényét. Ha megtalálom, felteszem nekik a következő kérdéseket, és mindegyiktől külön feleletet várok. Előtte még Unának odasúgom, hogy figyeljen a szavak igazságtartalmára és persze, ha van kérdése, tegye fel.

Miért jöttetek ide? Ki küldött vagy kinek az ötlete volt? (ha nem egy emberé, akkor: ) Ki szorgalmazta még? (ha a banda tagja találta ki: ) Tudtok arról, hogy valaki mástól kapta-e az ötletet? Láttátok-e különös alakokkal találkozni? Mit terveztetek tenni az itt talált emberekkel? Ki ez az ember? - mutatok a csontos ruhájúra - Honnan került közétek? Mióta van veletek? Mit tudtok róla?

//off: Az Orwella-szimbólumos fickót majd utánuk kérdezem ki, ha magához tért. Ezt most azért nem írom még le, mert lehet, hogy a többiek válaszainak fényében plusz kérdéseim lesznek hozzá.//

[Thor]

//off: Gorodak jelezte, hogy megpróbál írni. Így ma este nem írok. Viszont holnap írok, ha tudott írni, ha nem.//

[HugiLee]

Una Finteon

Amikor bátyám bejön az istállóba , lámpával a kezében ...//gondolom, mert ez a logikus// előlépek az oszlop mögül és csendben figyelem a rabok reakcióját, ha egyáltalán meg mernek mozdulni.
Miután Saginor beszélt, de még a kérdések feltevése előtt mondom nekik:

-Most szépen ,lassan és érthetően sorban válaszoltok a kérdésekre!

Ezután már csak rámutatok majd arra, aki megszólalhat mikor testvérem kérdezi. Vallatás közben használom az amulettet, hogy megtudjam igazat mondanak e. És úgy állok, hogy a megkötözöttet és az ajtót is szemmel tudjam közben tartani .

[Thor]

Eligos és Nakloss (NJK) Finteon


*Fáklyával a kezetekben lovagoltok ki a vaskos kőboltív alatt. A katona kezét fújogatva melegíti magát, miközben tisztelettudóan meghajol előttetek, ahogy ellovagoltok mellette. A lovak sértődötten nyerítenek, amiért a hideg sötét éjszakába kényszerítitek őket, ám engednek az unszolásnak, és lassú galoppozásba kezdtek. Teljes sötétség borítja be az éjjelt. Felhők takarják a csillagokat, és a holdakat. Nem örültök neki, de muszáj hazaérnetek.

*Mikor már nem látjátok a nemesi ház fényeit, megálltok. Nakloss feléd emeli a fáklyáját, hogy jobban lásson, és kérdőn néz rád. Mikor a javaslatodat hallja egy pillanatra elgondolkozik, majd bólint feléd. Így nem sokkal később a lovaknak térdig érő hóban, és fagyott bokrok közt haladtok. Kínkeserve órák telnek el, mikor Nakloss megszólal:

- Fivérem, nem jó ez így. A lovak, és mi sem fogjuk sokáig bírni. Ráadásul bármikor belefuthatunk egy gödörbe. Nem akarom a lovamat megölni.

*Elgondolkozol azon, amit mond, és rá kell döbbenned, hogy igaza van. Így reggelre sem értek haza, és csak veszélyeztetitek az állatokat.


//off: Pelso, jelezd, hogy miképpen döntesz. Az útra visszatérsz, vagy sem.//