A fergeteg átvonul (ÚTK)

[Gordon]

//Arhtas Rheonark//

Megkajáltunk, meg ittunk is, utána megköszön az ételt. - Köszönöm, finom volt a kaja.
Utána segítek összeállítani az ágyat, majd vértemet és fegyvereimet levetve magamról, utána kérdezem Acapellatól és Lorthirastól.
- Holnap elkísértem Famagusta úrhoz, ugyan is több szem többet lát, ha egyáltalán történt valami, amiben tudunk segíteni, ha nem akkor tovább állunk?
Megvárom a válaszukat, utána lassan készülök a lefekvéshez, aztán párnához raktam a fejemet és már aludtam is.

Reggel a Kakaskukorékolás annyira idegesíttet, hogy egy pillanatra elgondolkoztam. <Kénez felszolgálhatná a kakast, legalább tányéron sült állapotban nem kukorékolna.>
Felkeltem az ágyból, majd felöltöztem és ruhát megigazítottam magamon, aztán vértemet is magamra öltöttem, ha egyedül nem ment, Deroll megkértem, hogy segítsen, majd kerestem valami tiszta vizet, hogy felfrissítsem magamat. Aztán magamhoz vettem a felhatalmazást, meg a fegyvereimet és szóltam a paplovagtársaimnak.
- Ha elkészültetek, felőlem indulhatunk is. //Off: ezt a mondatot akkor mondja, ha előző nap este bele egyeztek, hogy elkísérik. //
<Remélem nem hagytuk ki a reggelit, ha mégis akkor majd utána eszünk valamit.>

[Mesemondó]

_____________________________________________________________
KM esemény [Iymer]
Helyszín: Shadon, Féldomíniumok
Időpont: Az Egyetlen 2682. esztendeje, Dorjan
Sum havának 7. napja; tavasz közepe, reggel
Résztvevők: leiosz thaira Arhtas Rheonark [Gordon]
_____________________________________________________________

Acapella és Lorithas bólintanak, hogy ők mennek.
- És mi lesz Derollal és Kiltomasékkal? Mit csinálnak majd addig a bő egy napig, amíg visszaérük? - teszi fel a lényegre törő kérdést Acapella.

A reggeli kakasszóra paplovagtársaid is és Deroll is felkel. A tegnapi lovaglás után mindegykek lenne még aludni valója, de ez van. Felöltöztök, Deroll segít mindegykőtökön megigazítani a páncélt és készen is vagytok. Reggeliről még szó sem lehet, össze kell pakolni a pitarban és előhozni az asztalt, miegyebeket. Mikor indulnátok, látod, hogy a kenéz már az udvaron van és épp valami falusival veszekszik.

- Érti maga? Már ide is begyünnek?! Hát itt már nem tudhassa az ember biztosban a vagyonkáját? Nem ezt ígírte, amikor idehítt minket!
- Lássa kend! Itt vannak a vitéz urak. Ezért gyüttek.

Kiltomasék is előjönnek az istállóból, mosdanak a kútnál. Húznak hozzá friss - és minden bizonnyal jó hideg - vizet. Ők is felnéznek a szóváltásra.

[Gordon]

//Arhtas Rheonark//

Acapella mind két kérdésére, egy választ adok.
- Az van, hogy még én sem tudom, ugyanis a zsoldosok szerintem a harctérre vallok és nem a tárgylóasztalhoz, meg minek állítsunk be heten Famagusta úrhoz, ha hárman is elegen vagyunk.
Aztán kérdezek. - Talán körül nézhetnének a környéken, mint felderítés?
<Bár igazából felőlem pihenhetnek és amúgy is ez lesz belőle.>

Reggel készülődések közepette hallom, hogy az egyik falusi vitatkozik a Kénezel, így a kikészített hideg vízben megmosakodtam, aztán egy kis idő elteltével közelebb mentem és megkérdeztem őket.

- Jó reggelt, csak véletlenül meghallottam, hogy miről beszélnek és megkérdezném, hogy mi a vita tárgya, kik jönnek be és milyen vagyonról van szó?

[Mesemondó]

_____________________________________________________________
KM esemény [Iymer]
Helyszín: Shadon, Féldomíniumok
Időpont: Az Egyetlen 2682. esztendeje, Dorjan
Sum havának 7. napja; tavasz közepe, reggel
Résztvevők: leiosz thaira Arhtas Rheonark [Gordon]
_____________________________________________________________

A falusi, már nem emlékszel, melyikből, először rád néz, látja, hogy con Brazzano úr embere vagy meg látásból ismerhet is, de nem kezdi el neked a panaszt Mégiscsak egy paraszt áll szemben egy lovaggal. Így akkor a kenéz válaszol helyette.
- Valaki elvitte ennek az embernek az udvaráról a két tyúkját és a kakasát.
Kiverhetett valami biztosítékot a kenéz, mert erre egy panaszáradat zúdul kisebb részben rád, döntően viszont a kenézre.
- Valaki? Hát azok a banditák, ott, a Baglyasban. Maga meg nem csinál semit, nem ezt ígírte, emikor idehítt minket! Meg nem csak tyúkocska vót az, hanem a jerkém meg a gödölyém is odalett, azt mír nem mongya kend? Míg jó, hogy a marha kinn maradt, azt nem bántották. Mán csak öt ruca van az udvarba, semmi más, a kutyát is agyonütöttík!
Itt némi csend lesz, majd leeshetett neki valami, meg is fordul, halkan mondja:
- Hacsak a csordát is el nem hajtották...

[Gordon]

//Arhtas Rheonark//

Rövidke néma csend után válaszolt a kénez, aztán rögtön gyorsan a paraszt elmesél mindent, de így is kérdések merülnek fel, amit felteszek mindkettőjüknek.
- Nem kaptunk tájékoztatás, hogy környéken banditák lennének, ezért kérném részletesebben elmesélni?
Aztán kevés szünetek közt, felteszem a kérdéseket. - Hogy kerültek a banditák a környékre?
- Hol ez a Baglyas?
- Famagusta úr és az emberei, miért nem tesznek ellene valamit, ha egyáltalán jelentették az esetet?
- Ki a banditák vezetője?
- Más parasztokat is fosztogatnak vagy csak bizonyos személyeket?

Ha válaszoltak a kérdésekre a paraszt és a kénez, akkor folytatom a beszélgetést…

[Iymer]

_____________________________________________________________
KM esemény [Iymer]
Helyszín: Shadon, Féldomíniumok
Időpont: Az Egyetlen 2682. esztendeje, Dorjan
Sum havának 7. napja; tavasz közepe, reggel
Résztvevők: leiosz thaira Arhtas Rheonark [Gordon]
_____________________________________________________________

// Off:
Azért vagytok itt, a birtok déli részén, mert a birtok déli részén banditák tevékenykednek.
Épp megérkeztetek az Újföldekre. Nagyfaluban vagytok, ettől délre, pár mérföldre van a Fóhászó, a legújabb, legdélibb, legkisebb falu. Van még két falu (Fancsiki és Dombhát), keletebbre és nyugatabbra, szintén pár mérföldre. Azt a kettőt palánk veszi körül. A falvaktól dél-délnyugati irányban vannak a nagyobb dombok majd hegyek. A legközelebbi hegy, még a domok között a Baglyas-hegy (és ide vezetnek a nyomok). Ezzekkel a dolgokkal tisztában van a karaktered.
Famagusta úr szomszédos, de ezek a földek még Sirone con Brazzano úr birtoka. Ha itt intézkedne Famagusta úr, az háborút jelentene a két birtokos között.
Mondjuk ezeket leírhattam volna korábban is.
//

- Azt mi nem tudhassok, hogy kerűtek ide. Aztat se tudhassuk, ki vezeti űket. Egyszer csak gyünnek, de mán oda is vannak. Köd előttök, köd utánok.
- Igen, többeket is fosztogattak a Fóhászóban. Volt, akitől kacsát vittek el, volt, akitől disznót, vagy zsák búzát, lisztet. - Kapcsolódik be a beszélgetésbe a kenéz is.
- Igen, mindenkitűl vittek mán valamit, tán csak a Nagybalogtúl nem. De én aszondom, két nap, vagy három, oszt ott is hibádzani fog valami. - Nagyon belejött a paraszt a panaszkodásba - De az a csorda... Rá kék nízni... - néz hátrafelé.
A porta előtt egy lovasszekér áll. Párállik a ló ebben a hűvös reggelben, látszik, meghajtották rendesen.

[Gordon]

//Arhtas Rheonark//

Hallgatva a paraszt és a kénez beszélgetését, közben gondolkodtam a problémán. <Szóval döntenem kell, mivel elintézzük a tolvajokat, de egy napot veszítünk, viszont vagyunk elegen mind két feladathoz.> Aztán válaszolok a parasztnak és a kéneznek.
- Ne aggódjanak tovább, ugyan is intézkedünk, igaz más feladattal indultunk útnak, de mint paplovagként és Famagusta úr zsoldosainak kötelességünk segíteni.
<Megadják magukat a tolvajok, akkor igazságos tárgyalást fognak kapni, ahol felelhetnek a tettükért, ha viszont nem, akkor a törvény nevében, lesújtunk fegyverünkkel.>
Aztán folytatom a beszédet a parasztnak és a kéneznek. – Ha megbocsátanának, megbeszélem a többiekkel, hogy mit tegyünk.
Acapella és Lorthiras mondom. – Gyertek arrébb, mert hatszemközt kérdeznék egy-két dolgot.
Amikor többiektől elmentünk, egy séta keretében, akkor mondom két társamnak.
- Acapella úgy tűnik többieknek meg van az elfoglaltsága, ám nem hagyhatjuk itt őket, de így egy napot vesztünk, de legalább segítünk a falusiakon vagy másik lehetőségként szét kéne válni, így nem veszítenék egy napot se és tolvajokat is elintéznék, csak sokkalta kockázatosabb ez a lehetőség.
Pillanatnyi szünet után mondom. - Acapella és Lorthiras, hogy kéne döntenünk?
<Azért tudtam mindig jó döntést hozni, mert meghallgattam a társaimat is és most is ugyan ezt teszek, meg mindig is így fogok tenni, legalább most már tudom mit érezhetett régen elhunyt Wargel vir Draof paplovag parancsnokunk, amikor vezetett minket Shadon ismeretlen tájain, minden egyes döntésével minket akart védeni.>
Amikor megkaptam, mind két társam válaszát, utána meghoztam a döntésemet is. <Maradok társaim és beosztott zsoldosok mellett a bajban vagy a kötelesség egy napi mulasztása, mert aki nem teljesíti kötelességét, amivel megbízták vagy saját magát bízta meg, akkor nem valló lovagnak, viszont amíg egy tea mellett ülők és nemessel beszélgetek, miközben társaim életükért harcolnak, akkor papnak és vezetőnek sem mondhatom magamat soha.>
Aztán mondom Acapella-nak és Lorthiras-nak is a döntésem. – Védjük meg a falusiakat, mivel a feladatunk rá ér egy napot szerintem.
Ha megszületett az egyetértés közöttünk, akkor Deroll-ral és a többi beosztott zsoldossal leülünk valahová és megbeszéljük a tervet, mint a falusiak védelmére, meg Bagjas támadási tervét, ha diplomatikus úton nem hajlandóak magukat megadni.
- Nappal támadni kockázatos lenne, főleg nem tudjuk, hogy mennyien vannak, ám mi lenne ha csapdát állítanánk? Aztán mondom a tervet.
– Egyikünknek be kéne épülnie a Bagjasba, mint tolvaj, aki munkát keres, addig másiknak, amelyikünk jól tud lopakodni annak kikémlelni mennyien vannak bent és a beépült társunkkal tartsa a kapcsolatot. – Utána terv második fázisa következik, hogy egyik pajtába csapdát állítunk fel és bent lévő társunk elhíreszteli, hogy nagy mennyiségű liszt és sonka szállítmány érkezett szomszéd területről, így egyik székéről ép lepakolunk a raktárba és még ha kémjük is van, igazolja állítását és még azt is, hogy csak két kutya őrzi és este szétosszák a falusiak közt.
//Off: Előző két mondat nem lényeg, ha a Baglyas-hegy félnapi járó út van tőlünk.//
<Amikor elfogtuk tolvajokat, az ellopott és megmaradt vagyont osztjuk szét a falusiak közt.> Pillanatnyi gondolat után folytatom. – Ha 3 vagy 4-en vannak a Baglyasban, akkor csak egyszerűen támadunk.

[A Rászil]

_____________________________________________________________
KM esemény [Iymer]
Helyszín: Shadon, Féldomíniumok
Időpont: Az Egyetlen 2682. esztendeje, Dorjan
Sum havának 7. napja; tavasz közepe, reggel
Résztvevők: leiosz thaira Arhtas Rheonark [Gordon]
_____________________________________________________________

// Off:

– Ha megbocsátanának, megbeszélem a többiekkel, hogy mit tegyünk.

Mondja a lovag, a helyi birtokos képviselője (képét viselője) egy parasztnak és egy falusi elöljárónak.
//

A paraszt és a kenéz elcsendesedik és nézik, hová mégy. Félrevonulsz a társaiddal, kérdezed őket. De előbb vázolod a problémát, amit csak te hallottál, a többiek nem.

- Ha már itt vannak azok a tolvajok, hát csapjunk oda nekik - Lorthiras gondolkodása ezúttal is egyszerű, mint a faék, és hatásosnak is tűnik.
- Szerintem is nézzünk utána a tolvajoknak. Én nem érzem sürgősnek azt a látogatást, ha egy vagy két, esetleg több nap mulva megyünk, hát úgy alakul, Brazzano úr nem mondta, hogy mindenképp ezzel kezdük, csak azt, hogy kerítsünk rá sort. Ugyan szerintem már nem talájuk ott a tolvajokat, de ha van egy kis szerencsénk, nyomok még lesznek, amivel Kiltomasék talán tudnak mit kezdeni.

Vázolod a terved. Lorthiras nem szól semmit, Acapella elhúzza a száját, megvakarja a fülét.
- Nézd, Arhtas. A paraszt, még az udvarházban, azt mondta, hogy odaát, Famagusta birtokán fogytán az élelem. Az aratás, a gyümölcsérés, a fiatal jószág megerősödése, meg te is tudod, még bőven odébb van. Szerintem annyiról van szó, hogy néhány családnál elfogyott az élelem, aztán küzülük pár bevállalósabb beállt rabolni. Mit loptak eddig? Ennivalót. Erőszak? Általában kerülték. Az erdőbe mentek, mert hová menjenek, de az meg nem jó búvóhely még, hiszen épp csak leveleznek a bokrok, a fákról nem is beszélve, nem takarja őket semmi.
- Annak kellene utánanézni, mennyit loptak egyszerre és mikor loptak legközelebb. Ebből lehetne látni, mennyien lehetnek. Akkor van gond, ha nem csak innen visznek el dolgokat.
- Az meg azért jelent valamit, hogy a másik három faluhoz még nem mertek nyúlni, csak a legközelebbihez, a legkisebbhez és a legvédtelenebbhez.

[Gordon]

//Arhtas Rheonark//

Elmosolyodom egy pillanatra a paplovag társaim válaszán, majd mondom. - Rendben, akkor mind egyetértünk.
<Mostanában túlhajszoltam magam, mert paplovagként nem tudom már mi az első, ugyan is talán a reménytelen harc az oka, ahogy Elloyenek is mondtam, mivel paplovagként a kötelességeimnek élek, mert harcolok és halok istenéért, meg a hazájáért.>

Acapellanak mondom. - Igazad van egy kicsit túlzásba vittem a tervezést, máskor részletesebben figyelek a tényekre.
<De ebből tudom nem azért váltak tolvajokká, mert szórakozást lelnek benne, hanem mert éhesek, így bűnükért nem jár halál, ha meg bányák bűnüket, akkor évek rabságai sem járna nekik, de néha nem tudom mi a helyes, csak azt mi a kötelességem.>
- Acapella és Lorthiras, gyertek csatlakozzatok a beszélgetésbe, hát ha többet kiderítünk, mint én egyedül az esetről?

Aztán elindulok vissza a paraszthoz és a Kénezhez, de a kéneznek mondom csak.
- Elnézést, hogy megvárattam, de segítünk, mint ahogy előbb is említettem, de még néhány dolgot kérdezne Acapella paplovag társam. Utána át is adom a szót neki, közben hallgatom figyelmesen.

[A Rászil]

_____________________________________________________________
KM esemény [Iymer]
Helyszín: Shadon, Féldomíniumok
Időpont: Az Egyetlen 2682. esztendeje, Dorjan
Sum havának 7. napja; tavasz közepe, reggel
Résztvevők: leiosz thaira Arhtas Rheonark [Gordon]
_____________________________________________________________

- Akkor sorolják fel tételesen, hogy mikor mit vittek el - mondja Acapella határozottan a kenéznek és a parasztnak.
- Először, vagy egy hónapja, elvitték a Kalaposék három tyúkját. Aszittük, a faluból vót valaki, de vagy két napra rá a kisbalogéktúl egy disznót vittek el. De hogy csinájják? Oszt öt vagy hat napra rá mán vittík is a Mári néne egy kacsáját, no, akkor látta űket a Kisbalog egyik suhanca. De két napra rá meg a Ronconai kít zsák buzáját meg egy zsák lisztjít vittík el, de legalább tuttuk, ki tette, nem egymást martuk. OSztán öt nap múlva elvittek megin' egy tyúkot, de akkor meg is szalajtottuk a két fickót! Két napra rá vittek 2 tyukot, aztán 2 napra rá gy pulykát, de akkor is csak megfuttatni tuttuk űket, osztán máma, megin két napra rá az én 2 tyukomat, a kakast, pedig de szíp kakas vót, a jerkém meg a gödölyém. Oszt hogy ne szójjon, a kutyát meg agyonütöttík.

Acapella elhúzza a száját, nem tetszik neki a felsorolás. Az biztos, hogy egy disznó egy télre egy családnak elég lehet, pláne egy zsák liszttel. De a többi eléggé apróság, kivéve a birkákat.
- Nézzük meg, de mielőbb - fordul végül feléd. Nincs igazán jó ötlete, de valamit forgat a fejében. Mindenesetre nem ezt várta. Lorthiras bólint és el is indul a lovaitok felé.
A paraszt már rátok néz, menne a szekeréhez, csak utasítást vár. A Kenézt hagyja, aki szintén rád vár, menjen-e veletek vagy maradjon?

[Gordon]

//Arhtas Rheonark//

Mondom a parasztnak. - Köszönjük az információkat, de innentől mi intézkedünk.
<Ha nem-muszáj egyszerű parasztnak az életét nem teszem kockára és sok hasznát sem tudnám venni, se harcnál sem tárgylásnál.>
Aztán a Kéneznek mondom. - Hozza a fegyverét, meg a legjobb lovát és néhány napi felszerelést, meg élelmet, ugyan is szükségünk van a hely ismeretére, meg plusz segítség soha nem jön rosszul.
<Elemben Kénez talán többet tud segíteni nekünk.>

Utána én is összeszedem a felszereléseimet, aztán felnyergelem és felszerelem a lovamat, közben szólok a többieknek, ha Acapella és Lorthiras nem tette volna meg, hogy nem sokára indulunk.

Aztán ha mindennel végeztem Acapella-hoz oda megyek és mondom.
- Nagyon kevés információk van a tolvajokról, az sem tudjuk mennyien vannak vagy hogy van-e fegyverük, meg a felsorolásból létszámukat 2 és 10 között tippelem, te mit gondolsz Acapella? Közben kíváncsian várom a véleményét.

[Iymer]

_____________________________________________________________
KM esemény [Iymer]
Helyszín: Shadon, Féldomíniumok
Időpont: Az Egyetlen 2682. esztendeje, Dorjan
Sum havának 7. napja; tavasz közepe, délelőtt
Résztvevők: leiosz thaira Arhtas Rheonark [Gordon]
_____________________________________________________________

Kérésedre a kenéz arca falfehér lesz, de szó nélkül teljesíti, mit kérsz. Legalább is elindul a ház felé - a paraszt meg somolyog a bajsza alatt; meg is pödri. Ballag a szekeréhez, látod, neki, amit mondtál, az után nem sürgős.

A csapatod gyorsan összeáll, csak a kenézre kellett várnotok egy kicsit, akinek viszont nem lett több kedve a dologhoz. Egy lándzsa van nála, derekán rövidkard, a lóra kötve meg egy bőrpáncél és pajzs, plusz a fegyverzeten túli felszerelés. Nekiindultok, rövid bemelegítő futamok után átsiettek Fóhászóba. A parasztot gyorsan utolértétek és magatok mögött is hagytátok, ő nem hajtja agyon a lovait.

- Egyelőre nem áll össze a dolog - válaszolja kérdésedre Acapella. - Ha megnézed, a disznó és a liszt meg a búza kivételével apróságokat vittek el. Látták is őket, ketten jöttek, volt, hogy meg is futtatták őket, így olyan sokan sem lehetnek meg komoly fegyverekkel sem rendelkeznek. De a disznó meg a búza nem illik bele, ráadásul az egész vagy egy hónapja tart. Ha ennyi mindent elvittek, miért kellett újra jönni? Ha meg sokan lettek volna, nem valószínű, hogy csak Fóhászóba néznek be, ahol már készülhettek rájuk. A falut meg ismerhetik nagyon, tudják, hová kell menni, legalábbis az, hogy még a kutyára is készültek, ezt mutatja. - Látod Acapella tekintetén is, hogy erősen gondolkodik, még nem tudja, mit lépjen. - Ha lenne tíz igazi katonájuk, akár az egész falut elfoglalhatták volna. Nem hiszem, hogy komoly erőt képviselnének.

Amikor megérkeztek Fóhászóba, a kenéz valamelyest megnyugszik. Visszavesztek a tempóból a falu előtt, ekkor odaléptet hozzád és Acapellához és mondja:
- Elébb a Kisbaloghoz menjünk. Ő úgy ösméri a környéket, mint a tenyerit.

[Gordon]

//Arhtas Rheonark//

Megérkezett a Kénez, utána rögvest vágtával elindultunk a Fohászó irányába, amikor magunk mögött hagytuk a parasztot egy pillanatra elgondolkoztam. <Látom nem siet a dolgára, velünk ellentétben.>

Acapella-nak mondom válasza után. - Kicsit aggasztó, mivel egy-két részlet hiányos, de majd úgyis megtudjuk. Aztán egy pillanatnyi gondolat követte szavaimat. <Idővel ködtakarói elszállnak, mivel Domvik urunk figyeli utunkat és vigyáz ránk.>

Idővel megérkeztünk a Fóhászóba, közben a kénez valamelyest megnyugszott, aztán visszavetünk a tempóból, utána ekkor odalépet hozzánk és mondta az ötletét, utána válaszoltam neki.
- Rendben menjünk.

Jeleztem a Kéneznek, hogy mehetünk és ekkor lassan lovagolt előttünk, hogy mutassa az utat, alig lovagoltunk valamennyit és egy egyszerű épület elé értünk.

Még mielőtt bármit is mondtam volna a Kénez megelőzött.
- Várjatok mindjárt szólok Kisbalognak. Ekkor lepattant lováról és lassan besétált a épület nyitott ajtaján.

Néhány pillanat múlva az ajtón kijött a Kénez és mögötte a bajszos úr valószínűleg Kisbalog lehet, aztán alaposan szemügyre vettem, hogy is néz ki

Fiatal huszonévesnek kinéző, alacsony termetű, középerős, fekete hajú, bajszos, borotvált férfi, kalapban, ingben (pedig még hűvös van így, tavaszelőn), nadrágban, derekán öv; látni rajta, hogy a dolgáról jött. Üres a keze, üres az öve, kérdőn néz rád.

Köszönök neki, aztán bemutatkozok. - Jónapot, Arhtas Rheonark paplovag vagyok.
Utána hagyom, hogy többiek is bemutatkozzanak, aztán kérdezek is.
- Nem tudja, hogy a Bagjasból, merre indultak tovább a tolvajok, mivel őket keressük?
Ha nem tudja megmondani, akkor kérdezek mást. - Tudnád követni a nyomukat?
Ha igen, akkor mondom tovább. - Kérek pattanj lóra Kisbalog és mutasd az utat.

[Iymer]

_____________________________________________________________
KM esemény [Iymer]
Helyszín: Shadon, a Birodalom belseje
Időpont: A Vörös Félhold mecset építése utáni 7137. év, Galredzsen hónap 18. napja; tavasz közepe, este
Résztvevők: Aydal Hassilim Zubair [Niadal Ranien]
_____________________________________________________________

Renden elbocsátott egy időre. Szerencsésen átkeltél a Gályák tengerén, hogy egérutat nyerj üldözőid elől, és talán el is tévesszék a nyomodat. Még a gályán átalakítottad a megjelenésed és Shadonban, vagy ahogy az itteniek mondják, az Egyetlen földjén, felkerested még a hegyek közötti dombvidéken Etrion Hadraken nemes urat. Sikerült megtalálni a birtokát, de magát a nemest nem, ugyanis már korábban a Féldomíniumokba utazott egy kisebb sereg élén. Az intézőjük alaposan elmagyarázta, hogyan jutsz el oda. Így újból - pontosabban továbbra is - úton vagy. Mivel alig ismered az itteni szokásokat, ezért a lehető legkisebbre próbálod szűkíteni a kapcsolatot a helyiekkel. A falvakon és a kisebb városokon igyekszel gyorsan átjutni, csak a nagyobb városok fogadóitól reméled, hogy sikerül kezelniük az itteni nyelv nem ismeretéből adódó kommunikációs problémáid - nos, több-kevesebb sikerrel. Így a ma estét inkább a szabad ég alatt töltöd. Találsz is egy megfelelőnek tűnő helyet: az út menti árok túlsó partját sűrű csipkebokrok szegélyezik, amik fölé-mögé három hatalmas diófa nőtt - a bokrokon-fákon még nincs levél, de az ágak elég sűrűnek tűnnek, különösen, hogy a diófák ága a földet éri. Mögötte a kaszáló még bőven nem érett a vágásra, tehát neked pont megfelelő erre az éjszakára. Három napja úton vagy, amióta a Hardaken-birtokot elhagytad, ez embert és állatot egyáltalán alaposan kifáraszt, habár azért egy nagyobb pihenő még bőven ráér, de tisztában vagy vele, hogy a Shadlekig még hátralévő négy napos útba be kell illesztened egyet.

Elkészítetted az éjszakai fekhelyed, tudva, hogy csípős lesz a hajnal. A lovakat lemálházod, nem béklyózod, nem szoktak elbitangolni, ellentétben Belessel, de ő is inkább csak a vacsorája után. Amit meg is kapott, és el is tűnt. Ellenőrized a felszerelést, a levelet, mindent rendben találtál és az esti teendőid elvégzése után álomra hatod a fejed.

Nem is tudod, mennyit alhattál, amikor kutyád három erős vakkantására ébredsz, eléggé álmosan, fáradtan. Kis szünet után megismétlődik a három rövid ugatás, majd újból csend, de legalább tudod, hogy a diófa mögött, a csipkebokrok felől jön a hang. Amikor odamégy, látod, hogy a kutyád egy ember mellkasára teszi két mellső lábát. Amikor az ember észrevesz és feléd próbál fordulni, a kutya rámordul és az ember inkább nem mozog többet. Szólsz a kutyának, majd kis szünet után a fekvő ember kér téged:
- Ha volna oly' kedves, uram, esetleg visszahívni a kutyáját, és megengedné, hogy felálljak... - mindezt közös nyelven. Fegyvert nem látsz nála, de valami csörgött, amikor mozdult.

[Niadal Ranien]

//Aydal Hassilim Zubair//

Lassan körbejárom a jóembert és alaposan szemügyre veszem, közben pedig közös nyelven ezt mondom:
„- Jó reggelt magának is, elnézését kérem ezért a kutya egy fogadtatásért. Örülnék, ha kárpótlásul megoszthatnám önnel a reggelimet.” A „reggeli” szót kissé megnyomom, miközben Belesre nézek <és reménykedem benne, hogy erre a bűvös szóra szokásához híven azonnal a tábortűz mellé masírozik>.
„-Közben pedig elmondhatná, ki ön és mi járatban van errefelé.”
Ha a kutya megindul, úgy helyezkedem, hogy a földön fekvő ismeretlen köztem és a tábor között legyen. Ha feltápászkodott intek neki, hogy merre menjen, de nem engedem a hátam mögé kerülni és rajta tartom a szemem. Próbálom kitalálni, miféle ember lehet, a mozgásából következtetni harci képességeire és természetesen (rejtett) fegyvereket keresek rajta tekintetemmel. <Hiába, a szokás hatalma.>
Amint visszaértünk a táborhelyemre felszítom a tüzet és odateszek egy kis teavizet melegedni.
Közben újdonsült vendégem figyelem, és hallgatom, mit mesél.
Miután odatettem a teavizet, hozzákezdek szalonnadarabokat, hagymával és szárított hús csíkokkal pirítani, kissé meg is fűszerezem, közben egy szelet sajtot is felaprózok, ha a hús elkészült rászórom a tetejére.
Ha a teavíz felforrt leveszem a tűzről és beleszórom a megfelelő mennyiségű teafüvet, az egészet mézzel és citromhéjjal ízesítem. Az elkészített étek harmadát egy tányéron egy vastag szelet kenyérrel megtoldva odanyújtom az idegennek egy bögre tea mellett. <Kíváncsi vagyok evett-e már életében ilyen fejedelmi reggelit… szalonna, hús, búzakenyér és ráadásul tea.> A maradékot kétfelé osztom, én a serpenyőből eszem, Belesét pedig 2-3 lábnyira a tábortűztől a földre kaparom és egy kenyérszelet darabjaival dúsítom fel, a vödörbe meg töltök neki egy kis vizet.