Életút

[Sirak]

<Zul'Khugal>

Sajnálom a lovam. Igazán jó paci volt, kénytelen leszek így gyalog tovább haladni.

Próbálom figyelni hogy hogyan jutunk oda meg hasonlók, de igazán csak hallgató szerepet vállalok a beszélgetésből.

A házhoz érve a bárdomra támaszkodok, s úgy szemlélek (a fejszének a feje van a földön). Majd mikor hozzám szól a lovag, a vállamra kapom és biccentek felé.

[Sirak]

<Zul'Khugal>

Sajnálom a lovam. Igazán jó paci volt, kénytelen leszek így gyalog tovább haladni.

Próbálom figyelni hogy hogyan jutunk oda meg hasonlók, de igazán csak hallgató szerepet vállalok a beszélgetésből.

A házhoz érve a bárdomra támaszkodok, s úgy szemlélek (a fejszének a feje van a földön). Majd mikor hozzám szól a lovag, a vállamra kapom és biccentek felé.

[Thor]

________________________________________________________
Helyszín: Dwyll Unio
Időpont: 3694. Igere évszak, Fák hava (tavasz), harmadik hete, Tar napja, a vas órája és az abbit órája közt (10:00-11:00) (egy nap 20 óra, egy hét 5 napból áll. Evir, Higr, Asor, Emor, Tar)
Résztvevők: Marion, Pelso(Pekar Eravisc Lars Sul’Oserit), Aedus, Meeker, Zul'Khugal ________________________________________________________


Még az esőben a sziklaperem alatt.


A varázsló szavaira újabb csodát láthat a csapat. Botjával megkavarva a levegőt, apró homokszemek emelkednek meg előtte, majd egy lapos sziklává áll össze. A törpe nő megkövülve nézi végig a mágiát. Talán rá is hatott ez a sziklává dermesztés. Pelso hosszú litániába kezd, míg Idona teljesen lebénulva figyeli az eseményeket. A rituálé végén zöldes fény veszi körbe a doranit és a törpét, majd eloszlik a fény. A törpe nő halkan sikkant egyet, mintha leesett volna valahonnan, majd térdre borulva a varázsló lába felé kap, de nem támadóan.


- Nem árullak el benneteket, ígérem, soha, de soha nem fogok ilyenre még csak gondolni sem.


Útközben


Újabb dorani trükköt ismerhetnek meg a kicsit csapat tagjai. Mivel sajnos későn vette észre Aedus a mérges gombákat, és a lovak jól belakmároztak belőle, így mind elpusztult. Viszont a varázsló nem igazán szeret cipekedni. Ezért hosszú órán keresztült meditált a dorani, és lám meglett az eredménye. A nyereg lebegve követi gazdáját cipelve a nehéz terhet ura helyett.


A háznál


Meeker és Marion lopakodva közelednek a házhoz. Az épült földszintes, és egy padlástér van felül. Fala fehér kőporral van bekenve, tetejét fából készített cserepek védik az esőtől. Maga az épület hosszan benyúlik az erdőbe, és csak a rövidebb falrész van az út mellett. Mondhatni parasztház formája van. A bejárata egyenest az útra nyílik. Ablaka csak oldalt látható. A fejvadász először a lovak felé lép, hátha valamit megláthat, míg a kyr nő a ház hátsó része felé halad.


Meeker lassan halad, és próbál úgy helyezkedni, hogy a lovak ne figyeljenek fel rá. Egészen közel tudott menni hozzájuk a fák takarásában, ez annak is köszönhető, hogy az állatok felől fúj a szél. A fejvadász tüzetesen végig nézi a hátasokat. Azok mind egy fatörzséhez vannak kikötve. Egyértelmű, hogy tulajdonosai hamar tovább akarnak indulni, vagy csak most érkezhettek, mert még nem vették le róluk a nyerget. Épp tovább indulna, mikor észrevesz valamit. Arcizma kissé megrándul, és magában szitkozódva vissza húzódik a fák takarásába.


Hangtalanul éri el a ház oldalát a kyr nő. Rejtőzködve oson fától fáig. Mikor közeledik felé, már látja az épület oldalán álló ablakokat, ha a szerencse is úgy kívánja, akkor hamarosan bekukkanhat rajtuk. Összesen három ablakot lát, illetve a ház háta mögött egy kis fakamra féleséget. Megpróbálja először teljesen körbejárni a házat, így elindul hátra felé. De mikor pár lépést megtesz, hirtelen megtorpan.


Eközben halkan reccsen a kötél, ahogy a törpe nőt a fához kötözi a vadász. Idona nem áll ellen, csendben tűri, ahogy a kötél béklyóként marasztalja egyhelyben, és akkor sem ellenkezik, mikor a szájára kerül a ruha. Aedus végig nézi munkáját, majd fegyverét magához véve, kissé messzebb megy a többiektől, és egy jónak tűnő helyen felkapaszkodik egy fára. Az egyik ágán kényelembe helyezi magát, majd felajzza nyílpuskáját és figyel. Lenéz maga mögé, és látja, hogy a kyr lovag és a harcos egy fa mögött figyelnek, míg a varázsló egy bokor rejtekében koncentrál. Mivel minden rendben a ház felé tekint. Nem látja sem Mekeert, sem Mariont, ez jó jel. Nyílpuskájával lassan végi pásztázza az utat és a ház környékét. Persze amit a fáktól lát. Egy pillanatra abba hagyja a koncentrálást, kezei erősen megmarkolják a nyílpuskát, és riadtan néz magamögé.


Zul'Khugal csendben figyel. Nem kenyere a lopakodás, és a csendes gyilkosság. Ha kell hát öl, de nem osonva hátulról, csak is szemből és erőből. Ezen gondolkodva észreveszi, hogy a kyr lovagnak még mindig nincs fegyvere. Ha idő előtt baj történne, nem igazán tudja megvédeni magát, ez nem jó így. De hirtelen kiréved gondolataiból, olyat lát meg, amire nem igazán gondolt.


A kő lassan csúszik az avarban. Néha fákat kerül meg, és bokrok között bújik, mintha élőlény lenne. Biza, ha gyerekek látnák, félve követnék ezt a jelenséget. Pedig ez csak egy dorani trükk, az egyik legleleményesebb. A piciny tárgy amit lát, azt a varázsló is látja, fura egy varázslat, de nagyon hasznos. A lapos kő hamar eléri a házat, és csendesen felemelkedik az ablak magasságáig.


PM: Mindenki

[revoltz]

//Félreértettetek. 2 reaggal ezelőtt írtam, hogy a törpét a lovamra teszem. Szóval, amíg lovon utazunk addig a törpe is méghozzá az enyémen. Miután már nincsen lovunk azután "húzom" magam után a nőt.//

Aedus

Az ösztöneim sosem hagytak cserben még. Néha már magam is megmagyarázhatatlannak tartom, hogy tudom, hogy van valami ott ahol nem látni semmit és tudom, hogy meg fog valami történni, ami még meg nem történt. Akárhogy is van áldom, hogy ezúttal sem volt ez másképp.

Csak egy pillanatnyi gondolatra van idő. De ezalatt nem lehet igazi józan döntést hozni, mely az összes lehetőséget és hátulütőt mérlegbe veti. Még a döntés előtt a vállamhoz kapom a nyílpuskám, amely a döntésem előnyére vált. Nagy levegőt veszek, s célra tartok. A levegő kifújásával együtt repül ki a nyílvessző helyéről, hogy újabbat találjon magának.

Nem habozok és már húzom fel a nyílpuskát az újabb lövésre.

(célom az, aki a Pelso felett van)

KÉ: 53
CÉ: 108
SP: 4

[Gorodak]

Dink Meeker

Mikor észre veszem a toroni pecséteket a lovakon és látom a lovakat és azok felszerelcségét, végig fut a hátamon a hideg és vissza bujok a takarásba, gyorsan végig gondolom a helyzetett és már megyek is Marionhoz, hogy nagyon gyorsan vissza menyjünk és elbujjunk amig lemegy a nap, hogy teljes sötétségben és mikor csak egy őr lesz.

< Gyorsan vissza, ha mázlink van akkor hamarosan lefekszenek és ha halkan elitézük az őrt az est folyamán akkor, a milyeink lesznek a lovak amiket méág használni is fogunk tudni, vagy hamar tovább állnak és mázlink van , gyorsan Marionhoz kell jutnom, és hallkan. >

Majd nagyon gyorsan körbe nézek , ügyelve , hogy árnyékban maradjak és a lovak ne figyeljenek fel rám Marion felé megyek, hogy megtaláljam és meg nézem magamnak, a lovasokat, majd eltünjünk, amig már biztosan alszanak majd és vissza jöhetünk Aedussal csendben lemészárolni a katonákat, mert ezek darabokra törnének minekt egy közel harcban.

Lopakodás:5+4+7+1+10+1+7

Igyekszem nagyon hallkan az árnyékokban Marionhoz menni a egyik kis nyilpuskámmal a kezemben.
Folyamatosan figyelek és fülelek, mivel enyhe rossz érzések kavarodnak bennem, mintha az oroszlán barlangjába mennék be ami lehet ébren várja a vacsorát.

Mariont ha meg találom akkor, gyorsan jelzek neki, hogy tünjünk el, majd egy fa tövében meg kérdem töle, hogy mi a helyzet ami már elég távol is van a háztól.

- Hányan vannak és mennyire jól felszereltek? Mennek vagy jöttek? -
Halkan mondom, hogy csak Marion hallja, sőt inkább a fülébe sugom, miközben figylem környéket.

< Nem is tudja, talán , hogy ez most mennyire fontos lehet, abban hogy milyen gyorsan kell majd elhuznunk a csikot inen. Bár a lovaikat ha meg szereznénk lehet elmehetnénk inen vágtával, de ez meg kockázatos, mert ha meg túl jól idomitottak, akkor nem fognak meg sem mozdulni sőt még bajaba is kevernek minket amire most pont nem lenne szükségünmk... >

[Sirak]

<Zul'Khugal>

<Szerezni kéne a lovagnak egy kardot..hm..>
Jön a gondolat, miközben feldobom a bárdom a vállamra. Körbetekintek amíg várakozunk, mikor meglátom a fejvadászt csüngeni, hogy megölje Pelsot.

-PELSO, MENEKÜLJ! -kiáltom el magam.
S rohanok ahogy tudok, ahogy a lábam bírja, hogy elkapjam a gyilkost.

KÉ: 76
TÉ: 87
VÉ: 69
Sebzés: 13

[HugiLee]

Marion

Amikor a hátamon futkosni kezd a hideg , egy pillanatra megállok, és amennyire tőlem telik láthatatlanul körbenézek bármi gyanúsat,keresek, rejtőzködő vadállattól kezdve a falhoz lapuló emberig bármit el tudok képzelni.
// Bocsi Thor, de a másik játékok miatt folyton kavarodásban vagyok, hoyg mit hogyan kell dobni, kérlek dobd ki nekem a szükséges dolgokat: érzékelés, azstrál, lopózás, rejtekhelykutatás, csapdakeresés..nyomolvasásom még nincs , de azért erőteljesen próbálkozik a kis Marion, hogy a jelekből kitaláljon valamit . inti próbával talán még sikerülhet is....ha vannak jelek egyáltalán )) stb//
Nem arról vagyok híres, hogy nagy harcos lennék, s igazából ha híres lennék , az már rég rossz lenne tekintve a kedvenc tevékenységeimet, E néhány nap alatt , amit ebben a csapatban töltöttem , több csatát éltem meg, mint eddigi életemben összesen, így egyre bátrabb és, talán vakmerőbb is lettem. Annyira félek , hogy az egyetlen utat választom, ami a félelmem leküzdésére szolgálhat....tovább megyek a ház hátulja felé lopózva, bízva lábaim gyorsaságában, ha kell futok, mint a nyúl és abban , hogy a sok gyakorlás, amit reflexeim fejlesztésére tettem , nem volt hiábavaló.
a tőröket kézbe veszem. Nagyon lassan haladok , meg megállok és folyamatosan fürkészem a környezetet , mögöttem is , fölöttem is .

Ha meghallom a csatazajt , vagy meglátom, hoyg a házban nagy mozgolódás támadt , és kifele jönnek, akkor felmászom egy fára, ami a legközelebb van és megpróbálok elrejtőzni és megfigyelni, hogy kik az ellenfeleink. Ha előbb vesznek észre , mint, hoyg el tudjak rejtőni, akkor a lábak jönnek , és futni fogok , méghozzá a ház hátulja felé , ha szembe jön valaki , előre küldök egy tőrt és környezettől , és ellenféltől függően , vagy megtámadom , azt a lendületet kihasználva, amivel futok, vagy szintén a lendületet és akrobatikus tudásomat használva megpróbálok kitérni, vagy a hátába kerülni. Cikázva, gyorsan, hogy nem tudjanak elkapni, vagy eltalálni. Legjobb védekezés a támadás, néha be is jöhet ha az ellenfél kellőképp meglepődik, ha nem távolodóban van az űzött vad, hanem közeledőben.

// Ha minden igaz a kicsi nyílpuska az övemen lóg, azt akkor vezsem kézbe, ha a fán leszek, addig a tőrök vannak készenlétben. //

[Pelso]

Pelso (Pekar Eravisc Lars Sul’Oserit)

*A kaviccsal haladok a ház irányában. Lassan észrevételen. Mikor megérzem a mágiát a közvetlen közelemben, az arcomon nem látszik semmi, de az agyamban lefagyok.

<... Hibáztam... De hogy... Nem láttam senkit a közelemben... Mikor és ki...>

*A kavicsom hagyom a fű közé esni. A mormogást viszont nem hagyom abba. A szemem se nyitom ki. Hegyezem a fülem hát, ha meghallom az igéket, amiket esetleg reám küld az ellen. Így legalább ha kicsit késve is, de talán még védekezhetek ellene.

<... Ki lehet az... Meg kell tudnom, de anélkül, hogy felfedjem tudom, hogy itt van...>

*Már majdnem belekezdek egy igébe minek segítségével csukott szemmel is láthatok mikor megüti fülem Zul’Khugal hangja.

<... Vigyázzak?!?!?!?... Akkor én rám... ....>

*Már nem is akarok látni. Csak védekezni és támadni.

//Beszéd 0P
Gravitáció 6P 6E 160 kg
Távolság 4P 4L (m) gömb
Nos mivel a nem tudom milyen támadás áldozata vagyok így az esetleges mágikus támadás ellen is védekezve szeretnék 160 kg-nyi földet kitépni a közvetlen környezetemből és magam köré, mint kupola felrántani. Ezt követően még áramoltatom magam körül, míg meg tudom mivel vagy kivel állok szemben.
160 kg anyagot kívánok megmozgatni. Abban az esetben, ha varázsolnak rám én úgy gondolom mivel falon keresztül tudtommal én sem varázsolhatok a „föld kupolám” megvéd.
hogy ha meg fizikailag akarnak rám támadni akkor meg az szintén bajos mivel sok a kavics a talajban ami ekkora sebességen okoz némi fájdalmat. A föld és egyéb szerves anyag mozgása is elég bármilyen támadás megállításához és irányának megváltoztatásához.//

*Mély csikorgó kettős szólamú hangon kiáltok fel a figyelmeztetést követően, hogy a földet kérjem védelmezőmül. A testemből kiáramló zöldes fény rögtön lefelé irányuló körkörös mozgásban nekifeszül a földnek. Gallyak, száraz föld, kavicsok, fűszálak, fűcsomók, majd maga a talaj is felemelkedik és kaotikus spirális mozgást végezve áramol köröttem. Morajló hang kíséretében szakad fel a föld köröttem pillanatok alatt.
Szemem felpattan és a kavalkádon keresztül körbe nézek. Szemem nem is a valóságot szemléli hanem sokkal inkább a manna hálót.

//Érzek e mágia használót a közelben. vagy bármilyen varázstárgyat.
Érzékelés próba: 5k10: 20
Intelligencia:7k10:51 //

[Thor]

________________________________________________________
Helyszín: Dwyll Unio
Időpont: 3694. Igere évszak, Fák hava (tavasz), harmadik hete, Tar napja, a vas órája és az abbit órája közt (10:00-11:00) (egy nap 20 óra, egy hét 5 napból áll. Evir, Higr, Asor, Emor, Tar)
Résztvevők: Marion, Pelso(Pekar Eravisc Lars Sul’Oserit), Aedus, Meeker, Zul'Khugal ________________________________________________________



A vadász most csak egy dolgot lát, minden más elkerüli a figyelmét. Nincs sok ideje, talán egy-két másodperc. Céloz, lő… A vessző, mint isteni hatalom, sem időt, sem teret nem érezve suhan a levegőben. A gyilkos vágásra készen emeli a varázsló torka felé a kést, de elkésett. Egy nyílpuskavessző fúródik a mellkasába, mire az hangtalanul a dorani mellé esik, és nem mozdul.A kyr lovag meglepetten néz a földre eső fickóra, és mintha ledermedt volna. Aedus azonnal tölti fegyverét, és közben egy dolgot vesz észre, talán az új célpontot.


Ekkor mintha káosz venné át az uralmat a környéken. Pelso mágikus kántálására még a varázslatot kedvelő halandók hátán is végig futna a hideg. Körülötte recsegve, csikordulva mozdul meg a föld, majd felemelkednek a kövek, gallyak, és sárdarabok, mire egy gömb alakú egyveleggé összeállva körbezárják a varázslót. Hamar sötétség borul rá, és csak néha enged be fényt a mágikus egyveleg. A varázsló nem érez fájdalmat, talán sikerült a közvetlen veszélytől megmenekülni. Elméje lázasan gondolkozik a következő lépésen, de a fenn tartott mágia sokat elvesz erejéből.


Zul'Khugal látva miféle démoni dolog történik, akaratlanul is megtorpan, de nincs sok ideje álmélkodni a csodán. Öt férfi ugrik ki a sűrűből. Barna utazóruhát viselnek, arcukat bőr maszk fedi, csak a szemük látszik. Kezeikben gyilkolásra fent fejvadászkardot szorongatnak. A harcos látva új ellenségeit-irányt vált, és fegyverét emeli csapásra. De csatabárdja nem mozdul. Azonnal lenéz a kezére, és riadtan látja, hogy a földből zöld színű kacsok nőttek ki, és a fegyverébe kapaszkodva húzzák vissza a talaj felé. Az óriás érezve vesztét hihetetlen erő gyűjt szívébe. Hangosan felüvölt, mintha az őrület vett volna uralmat elméjén, és teljes erejéből ránt a fegyverén. Az izmok megfeszülnek, mire a csápok elszakadnak, és a csatabárd kiszabadul a szorításból. Éppen időben, mert az öt férfi támadásba lendül.


…


Meeker csendben lopakodik a kyr nő felé. Tudja, most nem érdemes zajt csapni, az elég könnyen az életükbe kerülhet. Lassan halad, fától fáig, mikor észreveszi társát. Óvatosan közelíti meg, úgy gondolja, ha ott van, akkor szól hozzá. De ekkor látja, hogy a nő elindul a ház hátulja felé a sűrűben. Óvatosan megy, és a fejvadász is csak azért vette észre meg, mert kifejezetten kereste. Meeker gyorsabbra veszi az iramot, hisz nem biztos benne, hogy Marion tud a bent lévőkről. Talán úgy 7 méterre lehet a nőtől, mikor …


A kyr nő dacolva a figyelmeztető misztikus jelekkel, elindul a ház hátulja felé. Kezében tőrrel oson, és reménykedik benne, hogy bátorsága nem ostobaság lesz. Izzadság csepp csurog végig arcán, és szíve is hevesebben ver, de nem lát semmit, így folytatja útját. Már szinte látja a házat hátulról, mikor valami megmozdul a szeme sarkában. Azonnal az irányba néz, és látja, hogy tőle balra az erdőben meglapulva egy erős testalkatú, és elég nagy kutya morogva ugrik felé. Talán ha kettőt szökkent a termetes dög, és már Marion előtt terem. Sötétbarna bundájából avar hullik ki, pofája lapos, és szájában tűhegye agyarak sorakoznak. Az állat nem torpan meg, azonnal támad. Óriási fogai hangosan csattantak, ahogy a kyr nő keze mellett összezárult a dög pofája. Az utolsó pillanatban rántotta el kezét a kutyától.


PM: Aedus, Marion, Pelso

[Gorodak]

Dink Meeker

Amikor meglátom MAriont kicsit meg örülök, de mikor meg látom mire képes egyből lefagy a mosoly a számról és kicsit sietősre fogom az iromot.

Mikor már majd nem oda érnék hozzá egy haalmas dögöt látok meg ami éppen MAriont akarja ketté harapni, nem is gondokodok semmi, csak reflex szerüen cselekszem.

Ha Marion élete a tét akkor egyből lövők a nyilpuskával gondokodás nélkül, hogy eltereljem a dög figyelmét,
ha viszont van időm akkor célzok és fejbe lővőm a kutyát!

Ha kell a kezemben lévő pengéket is használom

Cé: 20+25+8+4+10+1+3=71+4 a nyilpuskáé =75 Mindkét lövés ha nem baj
Cé: 20+25+7+6+7+10+10=85 Az alkarvédőben lévő pengékre, hogy ha kell használnom bárki vagy bármi lelövésére!

[HugiLee]

-Marion-

Amikor megmozdul valami egy századmásodpercre átkozom magam, amiért nem hallgattam a sugallatra , amit éreztem, de aztán meglátom, hogy a támadóm ....egy kutya. Kicsit megkönnyebbülök, mert volt már dolgom kutyával, még ha nem is ekkorával.
"....pfff csak egy kutya! ,még ha ilyen BAZI NAGY is , csak egy kutya vagy ....csak a foga van, ami veszélyes ...na jó meg a termete.... rendben Floki !!! gyere csak , ilyet már játszottam egyszer ....."

A foga elől sikerül elhúznom a kezem, a másikkal már támadom is :
Ahogya karom lendül elengedem a dobótőrt, az oldala felé , talán a lágyékánál fog becsapódni, de ezzel még nem elégszem meg, mert ahogy továbbviszem a kezem, előhívom az alkarvédőmbe rejtett tőrt azzal a fejét támadom oldalról, ha ráfordul , akkor a pofáját, vagy a torkát éri remélhetőleg . A másik kezemmel hasonlóan fogok eljárni, amint az eddig hátrafelé lendülésből, mivel elhúztam a harapás elől, visszahúzom. Azt a tőrt rövid repülés után, talán ha 20-30 centire leszek a kutya nyakától, a torkának dobom, és a mechanikát itt is működésbe léptetem, hgy újabb tőr kerüljön a kezembe. Gyorsan és hang nélkül kéne kinyírni ezt a büdös dögöt, ha már elszúrtam, legalább ne csapjak nagyobb lármát vele. Lábamat a kitérésre használom, megpróbálok mögé kerülni , de a lényeg, hogy ne tudjon fellökni.

[revoltz]

Aedus

Nem késlekedem. Lövésem után rögtön belefogok az utántöltésbe. A felhúzás közben persze keresem következő célpontom és nyugtázom az előző elestét. Az utolsó meglapulton ragad meg a szemem, mikor a nyílvesszőt húzom ki a tegezéből.

Elég tiszta is, még csak esély sincs arra, hogy véletlen a társamat találnám el. Ezen kívül furcsa viselkedése sem tetszik, mintha varázsló lenne. A töltés befejeztével vállamhoz csapom fegyverem, nagy levegőt véve célzásra fogom. Amint biztosnak érzem a találatot meghúzom a ravaszt.

KÉ: 53
CÉ: 102
SP: 4

Miután a második lövésemet is elvégeztem a töltés közben egy pillanatra magam alá tekintek, hogy ne lephessen meg senki még véletlen sem.

[Pelso]

Pelso (Pekar Eravisc Lars Sul’Oserit)

*A köröttem keringő földet és, hogy még sértetlen vagyok, nyugtázom. Lassan talpra állok. Az imént felfedezett energia góc irányába fordulok. Egy pillanatra egy lőrésnyi pillantást vetek abba az irányba a földfalon keresztül majd újra zárom. Lassan megindulok a góc irányában. Lassan és óvatosan. Az erővonalakat szemlélve.
//Magas mágia. Próbadobás 6k10 : 27.
Az erővonalak mozgása alapján szeretném felismerni a mágiát. Mint magas mágia ismeret, pont mint a fegyverismeretnél.//
PM

[Sirak]

<Zul'Khugal>

Mikor meglátom a zöld karokat, melyek tartották a fegyverem, kétségbeesés kezd úrrá lenni rajtam. Nem csak azért, mert 5 férfi támad rám, nekem pedig ököllel fikarcnyi esélyem lenne ellenük. De a mágia, mely megakadályoz a mozgásban elhatalmasodik az elmémen is, habár sikerül kitörnöm.

Kezdem elveszteni az irányítást a testem fölött, egy pillanatban azon gondolkodom mit is tegyek, a másikban kuncogok. Villognak az események, zöld karok fogják a fejszém, örjöngök, aztán hirtelen már az ellenségeimet figyelem.
<Mit tegyek> suhan a gondolat, azonban kacaj követi és démoni szemek.

Minden erőmet bevetve próbálok józan maradni. Az első és második ellenfelemet csak megsebesítem, hogy harcképtelenné váljanak.
Az elsőnek a bal lábát, a másodiknak a fegyvertelen karját támadom.

KÉ: 23+47=70
1.TÉ: 27+62=89
2.TÉ: 28+62=90
VÉ: 20+39=59
Sebzés: 13

[Thor]

________________________________________________________
Helyszín: Dwyll Unio
Időpont: 3694. Igere évszak, Fák hava (tavasz), harmadik hete, Tar napja, a vas órája és az abbit órája közt (10:00-11:00) (egy nap 20 óra, egy hét 5 napból áll. Evir, Higr, Asor, Emor, Tar)
Résztvevők: Marion, Pelso(Pekar Eravisc Lars Sul’Oserit), Aedus, Meeker, Zul'Khugal ________________________________________________________



Első kör


A dög nem vár egy pillanatot sem, egyáltalán nem érdekli, hogy az első harapása nem sikerült. Már tátja ki a pofáját, hogy megízlelje ellenfele húsát, mikor éles fájdalom hasít az oldalába. Vonyítva hátrál, de a fájdalom nem enyhül. Marion ösztönösen dobta a kutyába tőrét, bár halálosnak nem nevezhető a sebzés, de megállította a fenevadat. Egy gyors mozdulattal kezében terem egy másik tőr, és már csap is a nyáladzó fej felé. Nagyot lendít, de meglepetésére pár centivel elhibázta, és a penge a fej mellett hasított a levegőben. A dög érezve, hogy bajban van, elfeledkezik fájdalmáról, és a kyr nőre veti magát. Marion nem tudott félre ugrani, így a kutya a földre dönti, és agyarakkal teli pofával harap a nő nyaka felé. Nagyot puffan, és szinte érzi a torkán a fenevad fogait, mikor hangos nyüszítésre figyel fel, és a dög rángatózva kúszik arrébb. Vér ömlik a fenevad nyakából, és egy nyílpuskavessző az oka, mely mélyen fúródott bele. Meeker a nő mellé lép, és elkapva kezét gyorsan felsegíti. Nem látszik érzelem a fejvadász arcán, de egyértelműen látszik, hogy a házat figyeli nagyon. Ekkor hallatszik, ahogy a ház hátulján ajtó nyílik, és két alak lép ki rajta. Az egyik egy férfi, ki egyértelműen munkával keresi meg a betevő falatot. Vaskos bőrnadrág, és vajszínű vászon felsőt hord. Sötét barna haja zsíros, orra alatt vaskos barna bajusz. Mellette egy méretes férfi lép ki. Testét ezüstösen csillogó vértezet védi, talán lovag lehet. Feje kopasz, kezében egy kétkezes kardot tart. A paraszt férfi fúj egyet a levegőben, és az ebet szólongatja. Ekkor egy üvöltés hallatszik távolról, hol a csapat van. A két férfi a hang irányába néz.


…


Az öt alak, ahogy kiugrik a rejtekhelyükről, azonnal kettéválnak. Három a harcos felé rohan, míg kettő a lovag irányába indul meg. Zul'Khugal egyáltalán nem retten meg a három támadó láttán, de még is olyan érzése van, mintha vissza fogná valami. Pedig most semmilyen mágikus csáp nincs a közelében, egyszerűen csak rosszul érinti, ha rávarázsolnak. Erőt vesz magán, majd felemelt fegyverrel várja ellenfeleit. Meg is érkeznek. Az egyik nem bírja ki, és a többiek előtt teremve, kardját magasba lendíti, hogy lendületből érhesse a harcos nyaka környékét. A nagydarab azonnal megsejti a másik álarcos tervét, és nem hagy időt neki. Előre lendül, és egyszerűen a páncélos testével fellöki a fejvadászt és egy előre kitervelt lendülettel közben nagyot lendít a csatabárdjával. A fickó hátra lép a hirtelen jött támadástól, és már nem képes kitérni a csapás elől. A fejsze csontot szakítva mar a bal sípcsontjába. Groteszk módon kifordult lábbal esik hanyatt, és közben mintha nyúznák, úgy üvölt a maszkos férfi. A másik nem torpan meg a látványtól, fegyverét jobbról balra suhintja, hátha sikerül elmetszeni a vértes fejét a nyakától. De Zul'Khugal nem igazán szeretne megválni a fejétől, így egyszerűen félre söpri a kardot alkarvédőjével, majd jobb kezével a fejvadász felé lendíti a fegyverét. Az szinte hitetlenkedve nézi, ahogy a hatalmas fegyvert egy kézzel forgatja ellenfele. A gyilkolásra kiélezett csatabárd, mint fapálcikát töri ketté a fejvadász bal felkarját. A vér sprickolva ömlik a karból. Csak az inak tartják a lógó végtagot. A maszkos kigúvadt szemekkel esik össze, de nem kiabál, talán elájult.


…


Egyik szemét becsukja, hogy könnyebben tudjon célozni. Nagy levegőt vesz, majd kifújja, megint nagy levegőt vesz, de azt már bent tartja. 1…2… Az ideg útjára engedi a nyílvesszőt, az pedig célja felé suhan. A férfi szinte nem is mozog a felé suhanó vészhez képest. Lassan emeli kezét, talán valamit suttog is, de nem figyel fel a rá leselkedő veszélyre. A vessző egyenest a szíve környékén csapódik be, és a hátán távozik. Oly erővel érte a lövés, hogy a férfi hanyatt vágódik, mintha egy láthatatlan erőtér lökte volna mellkason. Aedus magának bólintva egyet már tölti is a fegyverét, és közben a környezetet figyeli. Szerencsére őt még nem vették észre, nincs senki a környezetében. Látja, hogy a harcos mellett egy üvöltöző, és egy ájult, vagy halott fekszik. A vér mennyiségéből inkább a halottra tippel. Egy harmadik még lábon van. Megsuhintja fegyverével Zul'Khugal-t, de az fegyvere nyelével kivédi. Viszont ellenfele gyorsabbnak bizonyult, és azonnal visszacsap. A penge hatalmasat csattan a mellvérten, de ártalmatlanul tovább csúszik. Mintha egy vasszobrot próbálna megölni. A lovagnál már másabb a helyzet. A kyr a mellette fekvő egyik fejvadász kardját tartja a kezében, és éppen egy támadást véd ki a másiktól. Ám az egy csellel elhúzza kardját, és egy gyors mozdulattal eléri a lovag oldalát. A vágás nem halálos, de vér jelenik meg a penge mentén.


…


Pelso homlokán kidudorodnak az erek, ahogy koncentrál. Nem egyszerű folyamatosan a levegőben tartani ezt a sár kupacot. Próbálja elméjét a nyugalom irányába terelni, úgy talán könnyebb lesz a mágia fenntartása. Ekkor fura érzés kel benne, és azonnal kitágulnak a pupillái, ahogy megrezdül körülötte a mana háló. Érzi, hogy egy idegen energia kel életre. Megretten a gondolattól, hogy ő a célpont, azonnal az irányba fordul, de ekkor hirtelen elveszti. Pár pillanatot vár, nem érti a dolgot. Miután még mindig nem érzi a mana változást hamar rájön a rejtélyre, már nem varázsol az illető. Vagy halott, vagy valamiért abba hagyta a koncentrálást. Elméjét összpontosítva a sárgömböt kissé elvékonyítja egy helyen, és így már kissé lát. A helyet fürkészve, ahol a mágiaváltozást érzékelte, hamar rájön a titokra. A vérben fekvő alak már nem igazán képes varázsolni. Megkönnyebbülve néz körbe, és észreveszi, hogy a lovag véres oldallal küzd egy ellenfél ellen. Azonnal elindul felé, és közben a föld lehullik körülötte. Oda érve két kezét hirtelen előre nyújtja, mintha megakarná fogni a fejvadászt. Ekkor zöldes energia mező kavarodik körülötte, és egyenest az ellenség teste köré csavarodik. Az hirtelen azt sem tudja mi történik. A varázsló kezével úgy tesz, mint aki ki akarná facsarni a gyümölcsöt, mire a fejvadász nyaka nagyot reccsen, és a fej erőtlenül oldalra hanyatlik. A férfi élettelenül lebeg a lovag előtt. Ekkor Pelso leengedi a kezét, és a halott a földre esik.


PM: Marion, Zul'Khugal, Meeker